Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-11 / 41. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1891. 41-ik számához. létén hány katasztrális hold terület ós miként vétetett művelés alá. Elvettetett őszi huza 66380 hold, őszi tönköly 15 hold, kétszeres 1294 hold, őszi rozs 126808 hold, őszi árpa 1545 hold, őszi repcze 1937 hold, tavaszi búza 3014 hold, tavaszi rozs 3731 hold, tavaszi repcze 108 hold, tavaszi árpa 26070 hold, zab 21703 hold, köles 2338 hold, tengeri 81843 hold, tatárka 25 hold, mag bükköny 7771 hold, borsó, lencse és bab 1130 hold, len 155 hold, kender 1744 hold, dohány 15649 hold, czukor répa 1232 hold, burgonya 41197 hold, burgundi répa 9877 hold, luczerna, lóhere és baltazin 10758 hold, volt természetes kaszálló 48820 hold, ugarnak maradt 118116 hold, dinnyével beültetett 935 hold. Összesen 606807 hold. A folyó évi aratás, illetve termés eredményéről jelentésemet a főszolgabíróktól, illetve Nyíregyháza város polgármesterétől beérkezett jelentések alapján a következőkben terjesztem elő: A dadai alsó járásban: A búza adott kisholdankéut 3 mm., a rozs 5 mm., dohányból 9—10 mm., tengeriből 7 mm., burgonyából 25 mm. várható. A széna kis holdan ként 17 mm., a mesterséges takarmány pedig 18 mm. adott; zab és árpa 4—4 mmázsa. Dadai felső járásban: Búza adott 2—4 mm., rozs 5 —8, a tengeri adni fog 8—12 mm., burgonya 60—70 mm., a dohány egy katasztrális holdról 8—12 mm. A bogdányi járásban: Csupán a dohány és tengeriről várható kielégitő termés, a többi termények pedig álta Iában a közép termésnél kevesebbet adtak; mert nem véve számításba, hogy a rétkö/.i községek ártcres területén a buza még a tavaszon sok helyt kiszántatott s máshelyt a rosz időjárás miatt elgazosodott, úgy hogy a learatása alig volt érdemes, a megmaradt rész is kis holdankínt 3 métermázsa körül adhatott, a rozs, bár valamivel jobb volt, legfeljebb holdankint 5 mm. fizetett. Dohányból várható kis holdanként 8—9 mm , tengeriből 6 mm., krumpliból 25 mm. A széna minőségre igen rosznak mondható, s holdauként legfelebb 8—10 mm. lehet számítani, ennél jobb termést adtak a mester séges takarmánytiemüek, melyekből kisholdankéut 12 métermázsa lesz. A kisvárdai járásban: A búza és rozs kisholdankéut átlag 5—6 métermázsát adott. A dohánytermés jónak mondható, amennyiben holdanként átlag 8—9 méter mázsára lehet számítani. A burgonya szintén elég jó termést mutat, nemkülönben a takarmáuyueinüek is, bár a széna minőségre rossznak mondható. Széna kisholdauként 15 mm., mesterséges takarmány pedig átlag 20 mm. termett. A tiszai járásban: A búza kisholdauként 6 mm., a rozs pedig 5 mm. adott; a dohányból ugyauily területről 8 mm., a tengeriből, mely egészen jól áll 10 mm., a burgonyából 15 mm., a széna és mesterséges takarmány nemüekből pedig 10 mm. várható. A tengeri termést sok helyt elverte a jég, a krumpli pedig a sok esőzés miatt rothadásnak indult. A nyírbátori járásban: Búza volt kis holdanként 4 mm., rozs 5 mm., őszi árpa 5 mm., dohányból katasztrális holdanként 7 mm., tengeriből 5 mm., burgonyából pedig 18 inra. remélhető kisholdauként; a köles is sok helyen igeu szépen fejlődött s abból átlag kisholdauként 6 mm termés várható; szénából 10, mesterséges takar raányból pedig 12 métermázsa. A nagykállói járásban: Búza adott, kis holdankéut 3.40 mm, gabona 4.50 mm., tengeri fog adni 5 mm., burgonya 15.50 mm, dohány katasztrális holdanként 8 mm., s végül a széna és mesterséges takarmány 10 mm. Nyíregyháza városban: Búzából volt kis holdanként 3'/j mm., rozsból 4 mm., árpából 5 mm., zabból 7 mm., leduekből 15 mm., luczeruából 20 mm., lóheréből 16 mm., dohányból várható 14 mm., tengeriből 4'/a mm., burgo nyából 35 mm., takarmány répából 50 mm., czukor répából 40 mm., tarló répából 30 mm., kölesből 10 mm A széna és leduek takarmány minőség tekiutetébeu a sok esőzés rniatt rosznak mondható, ellenben a tengeri, dohány és répa feltűnő szép termést igér. Futóhomok betelepítés szőlövesszővel. A vármegye területén az utolsó kőt évben nagy lendületet nyert a futóhomoknak szőlővel való beültetése. A május havában foganatosított összeírás a következő adatokat tüuteti eló 1880—1889 ik évig szőlővel betelepittetett: a dadai alsó járásban 1 hold, a dadai felső járásban 9 hold, a bogdányi járásban 21 hold, a kisvárdai járásban 74 hold, 1143 Dől, a tiszai járásbau 21 hold 1213 Göl, a nyir bátori járásban 67 hold 420 Döl, a nagykállói járásban 108 hold 1200 •öl, Nyíregyháza városában 780 hold, tehát összeseu 1083 hold 776 Döl. Az 1890 ik évben szőlővel betelepittetett: a dadai alsó járásban 16 hold 886 Döl, a dadai felső járásban 7 hold 800 Döl, a bogdányi járásban 24 hold, a kis várdai járásban 9 hold 1110 Döl, a tiszai járásban 1 hold 800 Döl, a nyírbátori járásban 33 hold 845 Döl, a nagykállói járásban 180 hold 718 Döl, Nyíregyháza városában 860 hold, tehát összesen 1133 hold 359 Döl. 1891-ben betelepített: a dadai alsó járásban 6 hold 1585 Döl, a dadai felső járásban 38 hold 1391 •öl, a bogdányi járásban 16 hold 1300 •öl, a kisvárdai járásbau 7 hold, a tiszai járásban 6 hold 280 döl, a nyírbátori járásban 29 hold 550 Döl, a nagykállói járásban 197 hold 724 Döl, Nyíregyháza városban 1060 hold 1050 Döl. Összesen 1363 hold 480 •öl. Mig 1880—1889-ig, tehát 10 év alatt 25 százalékkal, 1890-ben és 1891 ben 50 százalékkal emelkedett az 1880-ik évet megelőzőleg szőlővel beültetett homokterület térfogata. A phyloxera és a penész gomba. A m. kir. földmivelésügyi miuiszter rendelete folytán a folyó év május és junius havában a vármegye területén levő összes szőlős kertek, a phyloxera terjedésének megállapítása czéljából, egy miuden községben az elöljáróság tagjaiból alakult küldöttséggel bejárattak. A beérkezett jelentések szerint szőlőművelés űzetik összesen 106 községben, melyek közül már két községnek, u. m. T.-Dada és Szent-Mihály szőlőskertjében a phyloxera jelenléte még a mult évben megállapítva és a szőlő zár alá véve lett, ujabban pedig a phyloxera jelenlétére következtető gyanús tünetek észleltettek Bűd, T. Eszlár, T.-Lök, Gáva és Rakainaz községek szőlőskertjeiben, s ezen körülményről a szőlők bejárása alkalmával felvett jegyzőkönyvek felterjesztése mellett a földniivelésügyi m. kir. miniszterhez jelentés is tétetett, s azon kérelem is intéztetett hozzá, hogy ezen szőlők megvizsgáltatásáról iztézkedni méltóztassék. Ami pedig a folyó évi szőlőtermést illeti, az „penész-gomba" „peronospora viticola" nevű szőlőbetegség által a vármegye csaknem minden községében, úgy a beérkezett jelentések, mint köztudomás szerint is oly annyira megtámadva lett, hogy az idei termés előrelát, hatólag igeu kevés lesz. Ezeu körülmény, különösen pedig az, hogy a jelentésekből kitúuőleg több helyt már a szőlőtőkék fiatalabb hajtásai is megtámadva lettek, s hogy ha már az idei termés meg nem menthető is, de legalább a jövő évi megmentessék : iuditottak arra, hogy a földművelésügyi miniszterhez neháuy megtámadott szőlőfürt és levél felküldése mellett jelentést tegyek, s ugy a betegség továbbterjedésének ineggátlására szolgáló óvintézkedések közlését, valamint a szőlők megvizsgáltatását kérjem. Ezen felterjesztésem folytán a földniivelésügyi m. kir. miniszter, ezeu penész-gomba betegség elleni védekezés tárgyában kiadott utasítás 36 példányát leküldte, melyből 4—4 példányt Nyíregyháza város polgármestere és járási főszolgabiráknak oly felhívással adtam ki, hogy anuak tartalmát a legkiterjedtebb módon hozza a lakosság tudomására; egyszersmiud egy egyént a minisztérium kebeléből kiküldött a megtámadott szőlők megvizsgálása és a védekezési eljárás bemutatására, ki itt Nyíregyházán már a szőlőket meg ig vizsgálta és a védekezési e'járást bemutatta. Nyilt levél Szabolcsvármegye községi ós körjegyzőihez. Tisztélt kaiiásak, barátaim! A mult szeptember hóbau tartott egyleti tisztújító közgyűlésünk alkalmával, karfásaim nagyrabecsűlt bizalmukból az egyleti elnökségre újból "megválasztatván, ebből folvólag már kartársaimtól több elnöki eliutézést igénylő megkeresést kaptam. A tisztújító közgyűlésen — betegségem miatt, — személyesen nem lehettem jelen, s igy nem is volt alkalmam az egyleti közgyűlés sziae eiő>t nyilatkozhatni. Midőn azouban megválasztásomról a „NyirVidek' közle ménye utján értesültem, siettem ugy Lányi Autal barátomat, mint volt elnököt, nemkülönben Horváth Gyula barátomat, mint most választott alelnököt érlesiteui arról, hogy a reám uézve felettébb megtisztelő, kartársaim és barátaim bizalmukból nekem felajánlott egyleti elnökséget semmi esetre el nem fogadom. Nem akarom e lap különben is nagyou igénybe vett hasábjain részleteseu kifejteni azou indokokat, melyek engem szilárd elhatározásra bírtak; de mert a hozzám mint elnökhöz intézett s uetalán még intézendő megkeresésekre nagy elfoglaltságom miatt egyenkiut nem válaszolhatok: e helyeu vagyok kénytelen" kijelenteni, hogy ez egyleti elnökséget el nem fogadtam, s erre tekintettel elnöki teeudök elintézésébe sem bocsátkozhatom. Midón tehát ezeu kijelentésemet tudomásul venni kérem, egyidejűleg volt egyleti elnökünket ugy a jelenlegi alelnökünket is felkérem, miszerint a szükségessé vált intézkedéseket mihamarabb megtenui szíveskedjenek. Kartársi és baráti szives üdvözlettel maradtam, Uj-Fehértón, 1891. október hó 8-án. id. Nagy Kálmán, jegyzó. ÚJDONSÁGOK. — 0 felsége a király neveuapját s a rosenthali merénylet meghiúsulását megünneplendő, a nagykállói izr. hitközség folyó hó 4-én hálaadó isteni tiszteletet tartott, melyet megelőzőleg Benedickt Bernát rabbi szép és eszmékben gazdag egyházi beszédet mondott, melynek sarkpontjait a királyi család s a haza iránti alattvalói hűségre és szeretetre való buzdítás képezte. — Október 0-dikán, az aradi vértanuk gyászos kivégeztetésének negyveukettedik évfordulóján, üuuepies gyászmise volt a helybeli r. kath. templomban, melyet ez alkalomra a szabolcsmegyei 48—49-diki honvéd-egylet gyászpompával dlszittetett föl. A gyászmiséu igen nagy közönség vett részt. — Villamos-világítás. Városunk polgármestere a villamos világítás ügyében f. hó 8 án nagyobb szabású értekezletet tartott, melyen a következők vettek részt a polgármesteren kívül: Takács Győző gépész mérnök és elektro-technicus, mint a Siemens ós Ilalske-féle villamos-vállalat megbízottja, a kire a nevezett czég Nyíregyháza város elektrikus világitásáuak tervezését bízta, dr. Járossy Sándor ügyvéd, mint az Ugy fiuanczialis részének előadója, továbbá Somugyi Gyula, Bodnár István, Koczog L. kir. főmérnök, Nyiri Ferencz mérnök, Mikecz Jáuos megyei főjegyző, Flegmann Lipót, Glück Dávid, Szesztay Károly, Tahy Miksa, dr. Trajtler S.. Sztarek Ferencz, Szohor Pál, Moesz Béla, mint az értekezlet jegyzője. Polgármester megnyitván az értekezletet s előadván a város elektrikus világítására vonatkozó, eddig tett intézkedéseit, fölkérte Takács Győző mérnököt, hogy az általa a Siemens és Halske czég megbízásából készített tervet szíveskedjék az értekezlettel megismertetni. Ezen terv szerint a város villamos uton való világítása évenkiut mintegy 10,000 frtba kerülne. Megjegyzendő hogy ezen összegben a közvilágítás költsége, továbbá telep berendezésének amortisátiója, az évi anyag szük^ séglet és fentartási, illetve üzembetartási költsége fog sirmező más részéről még két teljesen hasonló karpereczet kerített, melyek csak abban külöubözuek a teguap találttól, hogy patinájuk nem olyan szép, többnyire lekopott ós inkább sötétzöld. Újhelyi barátom egyiket nekem, másikat dr. Farkas Balázsnak ajándékozta. Egy másik csontváz jobb alkarjának alsó végéu egy hasonló átmérőjű, de előrehaladottabb ízlésre valló világoszöld, de kevéssé fénylő patináju bronz karpjreczet leltünk. (A fülbevaló, melynek törött párja is megkerült, ugyauiunen való.) Ezen karperecz teljesen zárt, s ugy néz ki, mintha két vékonyabb 13-szor egymás körűi sodrott huzalból volua készülve. Ez azonban csak ugy látszik, mert tulajdonképpen öntött darab. A sodrottnak látszó huzalnak vastagsága 5 mm. A karperecz kerülete 22.5 cm., ebből azonban csak 16 cm. sodrott kinézésű. Innen egymással szembe néző, két külő szemű kígyó fejjé alakul át, a kígyó nyakakon öt harántirányu rováttal. A kigyófejek — háromszögű hasábbá — mintegy madár csőrré vékonyodnak és minden határvonal nélkül összeforrasztvák. Ezen csőr alakú részlet, mely a karperecz záródását képezi 2.5 cm. hosszú Az archeológiai Értesítő 1888. évi folyatnának 60-ik lapján Téglás Gábor két kigyófejben végződő arauy karpereczről emlékezik meg, mely Hunyadvármegyébeu Várhely környékéu találtatott. Vajdejből, s/.intén Huuyadmegyéből a bécd cs. kir. régiségtárban van egy kigyófejes tekercs karperecz. Szénaverősról (Kisküküllő m.) a báró Buckentha! féle gyűjteményből N. Szebenben. Héturból (K.-Küküllő ra.) hasouló Bécsbeu. Márkaszikről (Szilágymenge) 2 kigyófejes torque (nyakék) szintén a bécsi gyűjteménybe került. N.-Váradon 1885. hasonló került 19 más ezüst tárgyakkal napfényre, melyeket boldog emlékű Bomer Floris az arch. értesítő 1886. évi folyamának III ik és V ik füzetében irt le. Ezek dák müveknek ösniertetuek el a régészek által, tehát a karászi temetőt is valószínűleg keresztdákok népesítették be a 11 -ik századbau, a mikor, min méter szélesre kalapált. Ezen ellapitott vég S alakulag vissza, azután ismét előre kunkorodott. Ezen gyűrűkről Majláth Béla ur muzeumi őr az Archeológiai értesítő 1890. deczember 15 en megjelet számában a következőket írja: „Ékszerül a csoutvázakon általában véve fülbevalók, vagy Sophus Müller elnevezése szeriut, halántékgyűrűk fordulnak elő; s ezeken kivül igen ritkán egy-egy ezüstözött bronzgyürü. Ezen halántékgyűrűk dr. Biefel szerint germán eredetűek lennének, Sophus Müller azonban beható tanulmányozás alapján és aualogiák egybevetése után azon eredményre jutott, hogy azok typikus jelenségei a soros sirmezőknek mindenütt ott, a hol szlávok tanyáz tak, Észak-Németországban, Pomeráuiában, Sziléziában, Morvaországban, Ausztriában és Magyarországon is, a minthogy ezeu haláutékgyürüknek nevezett tárgyak előfordultak már Csongrád, Nógrád, Turócz, Soprou és Békésniegyébeu is. Alakjukra nézve köralaku, egy darab vékonyabbvastagabb érczhuzalból állanak, melyek végei összefutnak ugyan, de mégis nyitottak, s mig egyik vége tompán le van metszve, másik vége S alakban kifelé hajlik. Tekintve azt, hogy némelyik vastagsága olyan, hogy azt fülön áthuzui nem lehet, (dehogy nem, hát némely afrikai vadak vagy délamerikai indusok nem helyeznek-e el több centiméter átmérőjű korongokat átlyukasztott fülök czimpájába?) fülkarikának nevezni nem lehet, halántékgyürünek csak annyiban, amennyiben azok a fül nyílása mellett hátrafelé a halántékcsout alsó nyujtványáu (csecsuyujtváuy) találtatnak, vagy nyomaik észlelhetők." Ezeu leirás teljesen ráillik a karászi fülbevaló karikára. Ilyeu karikák Hampel szerint, a IV-től XlV-ik századik terjedő időszakból származó sírokban találtatnak A karika tehát magában a karászi sirmező korát meg nem állapítja Az itt talált érmek Szt István, Péter és Szt Lászlótól származnak. A temető tehát 1000 tői 1095 ig népesedett be, tekintve a temető uagy terjedelmét nem is egy pár év alatt. Hogy váljon 1000 előtt vagy 1095 után temetkeztek-e ide, tekintve a sinnező nagy terjedelmét., valószínű; de ezen kérdést csak a további ása tások, melyek Márky barátom szívességéből kilátásban vanuak, fogják eldönteni. Öt sirt bontottunk meg, melyek az eke által még bolygatva nem lettek. A két elsőnél a sorrend keresésével felhagytunk, mivel ugy látszott, hogy az eke azon tájékou már több csontot vetett fel. A sirmező északi végén, északról déli iráuyban néhány öl hosszú árkot huzattunk és három csontvázat felfedve meggyőződtünk, hogy a hullák egymástól két méter távolságra eső sírokban temettettek. A tetemek 40—50 cm. mélységben találtattak, fővel uyugotra, lábban keletre, hanyatfekvő kinyújtóztatott helyzetben, a karok a törzszsel pár huzamosan helyezve. Koporsónak vagy más sir kibélelésnek, vagy tapasztott sirfenéknek semmi nyoma. A bordák, a kéz és lábfejek, a csigolyák (egy csontváz kivételével, melynek pár lágyék csigolyája még kiemelhető volt) bélcsoutok már miudeuiknél annyira el voltak enyészve, hogy azoknak még helye sem volt megkülönböztethető a környező homok földtől. A koponyák, bár a föld súlyától kisebb nagyobb mértékben összenyomva, és a nagyobb szárcsontok elég épek voltak, de a leggyengébb mozditási kísérletre szét,máilottak. Négy koponyát ugy mentettüuk meg a teljes széthullástól, hogy részben a környező föld del emeltük ki nagy gonddal, és a tanyai padra helyeztük száradás végett. Reménylem, hogy a fej méreteit talán megközelítőleg lehetséges lesz megállapítani. Annyit állithatok, hogy brachycephalok, — azaz rövid fejűek — és orthognatusok — egyeues nem előrenyúló arcz-élüek — voltak. A csontvázak hosszát nem állapítottuk meg, a mi bajos is lett volna, mivel a lábak teljesen el voltak enyészve. Egy csontváznak a czomb csontja az ízület fejecstől a külső condylus végéig 45 cm. volt, a sipcsont pedig végéig, a bokaizületig pedig 81. cm. Egy másiknál ezeu méret csak 73 cm volt. Egy csontváz bal alkarján, közvetlen a kézfőizűlet felett egy szép világos malachyt zöld, fényes patinájü, (uemes rozsda) nyitott végű brouz karpereezre akadtunk, Átmérője 7.5 cm. Letompított négyszögű huzalból készült. Egyik éle befelé áll. A huzal vastagsága a középen 7., a két végén 3 miliméteruyire véknyul. Újhelyi Aladár ur néhány hét előtt ugyanezen