Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

Melléklet a „IMyirvidek" 1891. 39-ik számához. magunk előtt, mint itt hol a lakosságnak szellemi élete nincsen vagy igen kezdetleges. Az itteui tiszta magyar lakosság életének és jövőjének anyagi feltételeit biztositani, értelmi színvonalát emelni, igaz magyar jellemét megőrizni, hazafias érzületét ápolni — nagyon szükséges volna s méltó feladat egy Széchenyihez. Adja Isten, hogy a leguagyobb magyar lelkének még köztünk élő világosságából egyes sugarak derítsék fel azoknak lelkét s szenteljék és erősítsék meg azoknak akaratát, kik a mi népünk vezetésére hivatva vannak. Az idei gabona-kereskedés helyzete. Nagyban foglalkoztatja az idei gabona-kérdés egész Európát; de különösen lázban vau Orosz-és Németország, hol az kenyérkérdés jellegével bir. Oroszország megtiltotta a rozs és rozslisztnek az országból való kivitelét. Vannak ugyan, kik ebben politikai indokokat vélnek látni; azok azonban csalódnak, sőt ha a legújabb orosz tudósításoknak hiszünk — és kétkedésre ok nincs — ugy be fogjuk látui, hogy az csakis az ottaui rossz termés következménye. A német kormány azon intézkedést tervezi, miszerint a hadsereg kenyérszükségletét az eddigi rozs helyett búzával fogja fedezni, mely lépés nagyrészt oda irányul, hogy Németország gazdasági állapotát függetlenebbé tegye a külföldtől, mint az eddig volt, mert jóllehet Oroszország rozs kiviteli tilalmát jeleuleg a rossz terméssel indokolja, később politikai okokból fog hasonlóan intézkedni. A mely eshetőségnek mindeu lehető eszközzel elejét kell veuni. Az orosz idei rozstennést egy hivatalos értesítő körülbelül 710 millió púdra becsüli; (57'/i millió mm.) a szükséglet pedig a vetőmaggal együtt 950 millió pudot tesz ki; igy hát a hiány körülbelül 250 millió, amit azou ban, ha másként nem lehet, ugy burgonyával és tengerivel kell fedezui. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Németországban. Miut tudva vau, Németország soha sem, ha termése nagyon jó sem fedezheti szükségleteit saját gabnájából: még akkor is a behozatalra van szorulva, holott az idén termése a lehető legrosszabb. Ha tehát orosz rozsot uem kaphat, ami pedig évi behozatalának évente 80—90%-át képezte, mivel pótolja ezen nagy hiányt? Magyarország csak kevés rozsot szállított Németországba, mert jobb vevőre akadt Ausztriában, ugy, hogy inig az ősszel a rozskivitel 7—8 millió métermázsa közt mozgott, Németország csak alig 6—700,000 métermázsát vitt ki, ami pedig csak alig számottevő mennyiség. Nincs tehát más hátra, miut hogy búzával helyet tesitse az eddig használt rozsot és mint eddig is, ugy azt továbbra is Amerikából, Oroszországból (mert a tilalom csak a rozsra szól) és Magyarországból uagyobb mennyiségben hozassa. Magyarország, melynek egyrészt előnye az, hogy búzája miuőségre nézve jobb, mint a másik két bevivőé; másrészt pedig bevitele kényelmesebb és vagy két héttel előzi meg a magyar buza ugy az oroszországit, mint az amerikait; bogy pedig e két előny le fogja győzni azt a hátrányt, miszerint a magyar buza sokkal drágább, mint a más két bevivöé, előre látható. Igy tehát Magyarország, hogy búzáját jobban érté kesithesse,Németországba küldi és tekintve a fenti okokat, nem kétkedhetni, hogy, a magyar buza nagy szerepet fog az idei gabona kereskedésben játszani. A Németországba való gabouakivitelüuk már is folyamatban van és jóformán ki sem ért, az árak máris milyen magasra emelkedtek. Mert ha tekiutjük, hogy az 1838-ik évben 37 millió métermázsa 7 frt 40 kr ár mellett, 1889 ben 25 millió mm. 7 frt 90 kr ár mellett, 1890 ik évben 40 millió mm. 7 frt 50 kr ár mellett és az idén T) A NYlllVLDÉK TÁRCZÁJA." A tizenhárom. 1849. október 6. Ketté tört a pálcza . . . Ki van mondva a szó. Még ha gyilkost érne, Kinek méltó bére, Akkor is borzasztó. Bus szégyen halállal Vesszenek el azok: Kik hazát szeretve Zsarnok kényre s kedvre Nem lehettek gazok I Hol késik villámad Haragos úristen I Hogy a bitor felett Igaz Ítéleted Megdördülne itt lenn?! A hazát szeretni Olyan nagy bün-e már? Hogy jutalmul érte A király nevébe Golyó s bitófa jár?! Hallgass el honfi szó, Ah! oly rémes a kép. Nézzétek, nézzétek, Annyi jó vitéznek Lesz ma vége ekkép! . . Az aradi várnak Vérázott tövében, Ott áll már a bakó, S fegyverben a golyó Gyilkolásra készen. hol körülbelül 35 millió mm termésünk van, 11 fitos ár mellett találjon vevőre, ugy látui fogjuk, hogy anuak csakis egy külföldi nagyobb piacz szükséglete adja a hangulatot. Nagyon hátrányozzák Németország bevitelés az ottani gabna-vám állapotok és sajnálattal kell látuunk a német kormány ragaszkodását az ő uem éppen helyes politikájához, mely uem jól fogja fel a közérdek követelményeit és attól tart, hi a gabona vámot eltörli, a belföldi iparra gyakorol rossz hatást. Ez alkalommal a vám állapotokkal az összes német uemzetgazdászok behatóan foglalkoznak. Miklev, jeles német nemzetgaszdász, nagy feltűnést keltő „Le a kenyérvámmal' czimü jól felfogott röpiratábau, nagy hévvel fejtegeti, hogy ezen vámmal az összes élelmi czikkeket megdrágítják, a miuek aztán következménye az, hogy a szegények még szegényebbekké, a gazdagok még vagyonosabbakká lesznek és mig aunak hasznát a termelőnek csak egy nagyou kis része élvezi, — a fogyasztóknak határozottan kárára vau. Mikley kimutatja még, hogy a mindennapi szükségelt termények behozataláuál, miutáu azokból az ország eleget termelni uem képes, a vámmal nem a külföldieket, ilieve a behozókat kellene megterhelni. Hogy fog ezen helyzet tovább fejlődni, az idő kérdése, de miut értesülünk, a német miniszteri tanács, Caprivi elnöklete alatt azon határozatot hozta, hogy a gabona vámok felfüggesztését egyelőre nem fogja javaslatba hozni. ÚJDONSÁGOK. Lapuuk e száma első lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását. Vidékiek ezt legczélszerübben postautalványon, helybeliek pedig lapunk kihordója utján vagy egyenesen a kiadó-hivatalban teljesíthetik. Hátralékban levő előfizetőinket s ezek között a községek t. elöljáróságait sürgősen kérjük a hátralékos előfizetési dijak szives beküldésére A „Nyírvidék" kiadóhivatala. — A vármegye őszi rendes közgyűlése e hó 13-áu és a következő uapou fog megtartatui. A közgyűlés 44 pontból álló tárgysorozatát lapuuk első helyéu közijük. — A vármegyei közigazgatási bizottság e havi rendes ülését a hóuap második csütörtökéu, tehát 8 án fogja megtartani. -— Királyi kegyelein.,0 felsége a király, Ulchváry Pál szolgabiróuak, kit a kir. kúria a Hegedűs Edével történt szerencsétlen párbajáért 8 havi állainfogházra itélt, e büntetésből ki uem töltött, 4V2 hónapot kegyelmesen elengedett, A szolgabíró ur már haza érkezett Szegedről. — Nyíregyháza város szervezkedési iszabályrendelete a vármegye közönsége által a legátóbbi reudki vüli közgyűlésen tárgyaltatváu, a városi képviselet a héten tartott ülésében a rendelt változtatásokat foganatosította s elrendelte, hogy az igy átalakított szabályrendelet 30 uapra közszemlére tétessék s azután jóváhagyás végett a vármegyéhez fölterjesztessék. — Régészeti ásatások. Márky Elek karászi föld • birtokos birtokán érdekes átatást rendeztek csütörtökön. Az ásatást dr. Jósa András vezette, több érdeklődő ur jelenlétében. Az ásatás eredményéről lapunk legközellebbi számában részletes jelentést foguuk adui, iiuenuyibeu igéretét birjuk a főorvos urnák erre nézve; most egyelőre csak anuyit jelenthetünk, hogy több, a 12 ik századból való sirra akadtak, melyekben vulószinüleg benszülött régi lakói az országnak temetkeztek. A csontokou brouz karpereczek, fülöu függők találtattak, továbbá két ezüst pénz, egyik Szent István, másik Péter idejéből. Az ásatásokat folytatni fogják. S ki lesz az áldtozat ? Az a tizenhárom: Kik a szabadságért Áldozva éltet s vért Küzdtek száz csatákon! Olyan bátor s büszke Mindegyiknek arcza. Oh! nincs azon jelen Halálos félelem Irtóztató harcza . . . Szemükben hősi láng Fénylő villanása . . . Hadd lássa az ellen, Hogy a férli jellem Miként megy halálra !! A szó is megdördül Majd ajkukon végre . . Megdördül, halljátok?! Oh! megannyi átkot Szór a gaz fejére! — „Imádott szép hazám" Mit kellett megérned ? Oh! szégyen, gyalázat, A ki meggyalázott, ..Magyar, saját véred!" Majd elhangzik a szó A bucsu oly kevés, Mi mindent kifejez Mely megszentelve lesz Az a végölelés! . . . Isten, isten veled! Még e szó röppen el . S a dob pergése közt Gyilkos golyóözönt Fogadd négy hős kebel l)r.\ ietórisz József, a helybeli ág. ev. főgimnázium uj tanára, az egyéves öukéntesi szolgálatot bevégezvén, a héten fogiaija el tanári székét a főgimnáziumban. — Jegyzői vizsga fog tartatni e hó 25-én és 26áu a vármegyeházán. 25 én az Írásbeli és 26 án a szóbeli vizsga lesz. Az alispán urnák erre vouatkozó hirdetményét lapunk hivatalos közleményei között találják az érdeklődők, — A város egészségügyi viszonyainak javítása érdekében a legutóbbi vármegyei rendkívüli közgyűlésen hozott határozat a városi képviseletnek a héten tartott ülésében került tárgyalás alá s a képviselet, mint azt már márcziusban tette — mikor a közigazgatasi bizottságnak ugyan ebben az ügyben hozott határozatáról volt szó — ugy most is kijelentette, hogy a vármegyei közgyűlésnek részletekbe menő utasításokat tartalmazó határozata a város önkormányzati jogaiba ütközik. Mindazonáltal utasította a képviselet a tanácsot, hogy a közegészségügyi bizottság véleméuyének meghallgatásával, liarmincz nap alatt tegyen előterjesztést arra nézve, hogy mily egészégügyi intézkedésekre van szükség. — Hólyagos himlő. Lapunk legutóbbi számábau említettük, hogy városuukban egy halálos kimenetelű hólyagos himlő eset merült föl s hogy a nagykállói kórházban egy nyíregyházi emberen kiütött a hólvagos himlő. Megnyugtatásul jelenthetjük most, hogy azóta ujabb hólyagos-himlő betegedés uem fordult elő. — A jégkárosultak közt kiosztandó 16,000 forintos Ínséges kölcsön kötvénye a kormánytól leérkezett már 3 legutóbbi a képviseleti gyűlés el is fogadta ait, megbízván egyszersmiut egy küldöttséget a kölcsönnek egyéneukénti kiosztásával. A küldöttség elnöke Bencs László polgármester tagjai Májerszky Béla főjegyző, dr. Meskó László t. ügyész, Kerekréthy Miklós első tanácsos, Szohor Pál adóügyi tanácsos, Déry Károly főszámvevő, Somogyi Gyula ós Bírzó János. — A szabolcsmegyei 1848 —49 honvédegylet részéről, az 1849 évi október 6 ik napján Aradou, vértanú halált szenvedett 13 honvéd tábornoknak kegyeletes emlékére folyó október hó C-ik uapjáu d. e. 10 órakor, a helybeli r. kath. templomban gyász isteni tiszteletjog tartatni. Miről is a midőn e város tisztelt polgárait vau szerencsém értesíteni, egyszersmind azou hazafias kérelemmel járulok kozzájuk, hogy e kegyeletes gyász isteni tisztelet ünnepélyén tömegeseu megjelenni szíveskedjenek, hogy ez által a fiatal nemzedék kebelében kedves hazánk iiáuti önfeláldozó szeretet és n^g^jai iráuti hálás kegyelet felébresztessék és emeltessék. Hazafias tisztelettel Krúdy Gyula, 1848—49. honvéd százados, egyleti elnök. — Lakositás. Grüu Jakab és Kornsteiu Ignácz lakositásért, folyamodtak a tanácshoz A képviselet a lakositást 25—25 forint dij fizetésének kötelezettsége mellett — kimondotta. — Utczák szabályozása. Az építkezési vonalak revízióját régebben elhatározta már a város kepviselete. Most e határozat végrehajtása tekintetében a képviselet ugy intézkedett, hogy a revizió miként való keresztül vitelére meghívja szakértőül Lukács Iguácz fővárosi mérnököt s kikéri aunak véleményét. A revízióval egyidejűleg a szabályozási vonalak meg fognak állapíttatni az Ér alatti kert-területen is, okos előre számítással arra a körülméayre, hogy a város biztou remélhető terjeszkedése esetén ez a terület legelső sorban fog beépíttetni. — A kisvárdai italmérési jog bérbeadására árverést fog tartani e hó 14 dikén a helybeli in. kir. pénzügyigazgatóság. Kikiáltási ár 13,565 frt 75 kr. Az ajánlatok 13-dikáu d. u' 3 óláig adandók be. — A vásártér rendezésének ügyére most, a jövó évi költségvetés tárgyalása előtt, üjólag fölhívjuk a tanács és a képviselet figyelmét. A rendezésre aunál is inkább szükség van, mert ettől függ a belső-piaczok rendezéséuek kérdése is. S kilencz dicső tovább Mint halt azt kérdezed? Ah! nézz Arad felé A lelked sir belé, Oly gyászos vége lett!! Bitófán csúfosan Ott függnek a dicsők! Hirdetve rémesen Hogy szent nincs semmi sem, A zsarnokság előtt! De nem, mind élnek ők! A test halt meg csupán . . . A lélek fenn repes, Igazságot keres, Esdvén bosszú után! Erdey László. Szeréna. Halkan suttogjatok gyászos cziprusok, hadd pihenjen az a nyugtalan sziv, melyre egy tengernyi fájdalom borult, mig eltudott csendesedni! Hagyjátok el a vén hár:;ak ágait, csevegő madárkák, nem" a ti számotokra való hely ez, hol vidám dalt zenghetne ajkotok! Sötétség, halálországa ez a darab hely, hová csak fájdalmát elsirni jön a lélek .. . Miért rezegsz tündöklő napsugár e két mohos siroszlop körül? Ragyogásod itt uem fakaszt életet; kihalt itt minden a fekete rácson belül! Kóbor szellő! ki nesztelenül suhansz végig a park fái között, s ti asszott koszorú darabok, kik szorosan tapadtok e fekete obeliszkekre, beszéljétek el a titkot nekem, melyet az ódon épület berozsdásodott ajtói csak részben árulnak el; mondjátok el, miért borong e megdöbbentő némaság itt és amott, s miért oly kihalt itt az élet? * * * Még csak olyan kicsike leány volt Szeréna, s már is hódolat vette körül. A méltóságos papa, ki utolsó sarját látta benne a haldokló félben lévő főúri családnak; a méltóságos mama