Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

IN V I R V 1 r> U K." 3344/1891. K. Arvérési liirdetmény. Nyir-Acsád község vadászterülete tolyó 1891. évi október 20-án d. e. 9 órakor a községházánál tartandó nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni, az alább megjelölt feltételek mellett: 1-ször. A bérlet kezdődik 1891. év október hó 20-án és tart hat éven át, vagyis 1897. év október hó 20-ig. 2. A kikiáltási ár 2 forint. 3. A bérleti összeg ez évben az árverés napján, a következő években pedig mindig augusztus 15 napján lesz a községi pénztárba befizetendő. 4. Az árverésből kifolyó költségek bérlőt terhelik. Kelt Nyir-Acsádon, 1891. szeptember 22-én. Seres József, jegyző. Konyár Ferencz, főbiró. ^^891 ^ ^ nyírbátori járás főszolgabírójától. Körözvény. Folyó évi szeptember 22-én Roliod község határában az alább jegyzett leírású 2 drb gazdátlan tehén fogatott fel. Ki nem sajátitás esetén folyó évi október hó 22-én Ny.-Bátorban a községházánál el fog árvereztetni. 1. Egy 7 éves, szőke szőrű, kiforgott fehér szarvú, bélyeg és jegytelen tehén. 2. Egy 6—7 éves, tiszta szőrű széles szarvú, jegy és bélyegtelen tehén. Nyírbátor, 1891. szeptember 27. Yay, főszolgabíró. 9194 K • ——- Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi rn. kir. miniszter úrnak a szesz­mérők hitelesítése tárgyában kiadott 38812/91. számú körrendeletét az érdekelt felekkel való közlés végett másolatban megküldöm. Nyíregyházán, 1891. szeptember 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 38812/VI. sz. Rendelet. A szesz fokmérők hitelesítésére vonatkozólag 1874. évi 9334. sz. a. kiadott toidmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. és 35. §-ának, továbbá a hitelesítési dijak tárgyában kiadott la74. évi 15448. sz. földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet VH-ik szakaszának, valamint a szeszmérők hitele­sítése tárgyában kiadott 1889. évi 70487. sz. pótrendelet­­nek módosítása és a mértékhitelesités körül követendő eljárás tárgyában 1875. évi 430. sz. a. kiadott földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet VII. szakaszá­nak hatályon kivül helyezése tárgyában. Az 1874. évi 4334. sz. fölmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. helyébe a következő szakasz lép: .A beosz­tás kellékei." a) A szesz fokmérő százalékos beosztása magában foglalhatja valamennyi fokot 10 —100-ig, vagy a fokoknak egy részét és pedig úgy, hogy: 0—70 fokig, a fokok '/a fokonkint 70—100 fokig a fokok V s fokonkint legyenek beosztva. A valamennyi fokokat magában fog­laló teljes beosztás legalább 160 milliméter hosszú legyen. Nem teljes beosztásnál az egyes fokok nem lehetnek kissebbek, mint a teljes beosztásnak megfelelő fokai. A szeszadó ellenőrzés szempontjából az alkohol tartalomnak megállapítására kétféle szesz fokmérők használtatnak. Az egyiknek skálája 5%-tól 7%-ig terjed és 0—5 fokokra, a másik 65-től 100%-ig terjed és 0 -2 fokokra va be­osztva, a szeszmérő hossza körülbelül 44 cm., a beosztás hossza körülbelül 20 cm., a szár átmérője 5 milliméternél kisebb nem lehet. A skála legfelsőbb vonása és a szár vége közötti távolság, valamint a skála legalsóbb vonása és a szárnak a sűrűség testhez való forrasztási helye közötti távolság 10 mmnél kisebb nem lehet. A beosztás mellé feljegyzendő a szesz fokmérő készítőjének neve és lakása, a műszer súlya grammokban, centigrammig terjedő pontossággal és a következő felírással: „Szeszmérő 0, 7950 sűrűségű szesz térfogat %»-ára -f- \-2« R. hőmértéknél." A beosztás ugy legyen a csőbe tolva, hogy annak vonásai a csőn merőlegesen álljanak és a beosztás a cső belső oldalához vizahólyaggal ragasztandó. A beosztás legfelsőbb vonása a csövön vékony gyémánt karczolással megjelö­lendő. b) A hőmérő Reauinur szerint legyen beosztva és mint olyan megjelölve. A beosztás a fagypont alatt 10°/ o-tól 30-ig terjedjen és -f- 12%-nál egy veres keresztvonás legyen húzva. A hőmérő szála oly hosszú legyen, hogy a felső vége (a hőmérő skáláját ineghosszabitva gondolva) ennek 38 és 42 foka közé érjen. Minden hitelesített szesz fokmérőhöz a hitelesítési levelen kivül még egy átszámí­tási könyvecske is adandó. A szesz fokozásnál legalább 50 cm. hosszú és 70 mm. tágas üveghenger használandó. A 35. §. helyébe a kővetkező szakasz lép: ,A szesz fok­mérőnél megengedhető hibák." A szesz fokmérő csak akkor hitelesíttetik, ha: 1. a 33. és 34. követelmé­nyeinek megfelel; 2. ha a szesz fokmérő beosztása a hitele­sítő hivatal beosztási táblázatával összehasonlítva '/,<, osz­tályrésznyi eltérést nem mutat; 3. ha a hitelesítő hivata/ szesz fokmérőjének beosztásával összehasonlítva a beosz ­tások 0—70 fok közt '/« foknál, 70—100 fok közt '/ 5 foknál nagyobb eltérést nem mutatnak. A hitelesítő bélyeg a beosztás papírjára nyomatik, hová egyúttal az év és jegyzőkönyvi számok is rájegyeztetnek. A volt föld­mivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter 430/75. sz. rendeletének VII. részét ezennel hatályon kivül helyezem és megbízom az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottságot, hogy e helyett egy részletes utasítást adjon ki. A volt földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1874. évi 15448. sz. rendeletének VII. alatti, a szeszmérők hitelesítési dijára vonatkozó tételei a haszná­landó próbafelyadék számához képest olyképen módosi­tandók, hogy minden próba folyadék alkalmazásáért 10 ki­számítható, tekintet nélkül arra, vájjon a vizsgálat egy uj szeszmérőre alkalmaztatik-e. Ennek folytán a fent érintett díjszabásnál a .szeszmérőre" kivetett 10 illetve 15 kros dij megszűnik, ellenben az átszámítási táblázat és használati utasítás 60 kr, inig a VII. negyedik sorában fent emiitett utánhitelesitési eljárásnál a hitelesítő levél másolatának kiszolgáltatása fejében 15 kr, számítandó. Végre az általam 1889. évi 70487. sz. a. kiadott pótren­deletet oda módosítom, hogy az alacsony l'oku szesz fok­mérők beosztása ezentúl nem 0°-nál, hanem 5°-nál kez­dődjék. Budapesten, 1891. augusztus hó 17-én. Baross. 9201. K. 1891. Sza&olcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánjának folyó évi 5654. számú megkeresését szabályszerű nyomozás esetleg intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről a polgármester közvetlenül, községek elöljárói pedig az illetékes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. szeptember 16. Miklós László, alispán. (Másolat.) Borsodvármegye alispánjától. 5654/89 1. ai. Tek. Szabolcsvármegye alispánjának Nyíregyházán. Szeder­kény községben a tiszai révnél folyó hó augusztus 28-án egy ismeretlen tutajosnak, vagy tiszai munkásnak látszó férfi hullája fogatott ki a vízből. Megkeresem a tisza menti törvényhatóságok t. alispánjait hogy a kérdéses hulla kilétének megállapítása végett a körözést elrendelni s az eredményt majdan velem tudatni szíveskedjenek. A személyleírás következő: Termete közép jól kifejlett. Haja sűrű fekete mint egy 3 centiméter hosszú, orvosi vélemény szerint 4—6 hét óla a vizben lévén, arczá­rói, szeme színéről biztos leirás nem adható. Kora 25—30 év, a hullán külerőszak nyomai nem észleltettek. Ruházata egy német szabású sárgás szinü mosó czérna­kehnéből készült felöltő, egy vékony gyolcs ing, melynek alján vörös czérnával T. F. betűk voltak kivarva, továbbá egy kékes fekete szinü német szabású posztó nadrág volt; az ingnek betűkkel jelzett egy darabja s a felöltő jobb oldalon a rajta lévő csont gombokkal s a nadrág egy darabja felismertetés végett Szederkény községnél vannak Miskolcz, 1891. szeptember 4-én. Mclczer, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9211. K. 18917 ~~ Közhirré tétel és alkalmazkodás végett tudatom, hogy nyirlugosi illetőségű P. Szabó Béla a nyíregyházai kir. törvényszék 7996/a. szánni Ítélete folytán az 1887. évi XX. t. cz. 28. Jj-ának b) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1891. szeptember 16. Miklós László, alispán. 9192. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 63,453/91. számú kör­rendeletének másolatát tudomás vétel s esetleg alkalmaz­kodás és közhirré tétel végett megküldöm. Nyíregyházán, 1891. szeptember 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 63,453/V—10. sz. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A cs. és kir. belügyminiszter ur értesítése szerint, a Bolgár kormány elren­delte. hogy a határszéli hatóságok a Bolgárországba utazók­nak csak az útlevelek megvizsgálása és azok érvényességének megállapítása után engedjék meg a továbbutazást. Ezen rendelet következtében osztrák vagy magyar alattvalók részéről, kik útlevél nélkül vagy már lejáit útlevéllel Czaribródig utaztak, számos megkeresés jön a szótiai oszt. magyar főügynükséghez, hogy a tovább utazásra az engedélyt a bolgár kormánynál kieszközölje. A bolgár kormány a főügynökség ily irányú közbenjárásának eddig ugyan mindig eleget tett, előre látható azonban, hogy a bolgár kormány az ily kivételes engedményre — szemben a fenálló szabállyal, nem soká lesz hajlandó, s igy a kellő uti igazolvány nélkül utazók visszautasításnak lesznek kitéve. Erről a törvényhatóságot tudomás végett oly fel­hívással értesítem, hogy intézkedjék, miszBrint a fent elő­adott körülmény hatósága területén közhirré tétessék. Budapesten, 1891. évi augusztás hó 27-én, A miniszter helyett: Lukács Gyiirgy, államtitkár. 3755. Kórh. jggi — Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szilágyvármegye alispánjának 13.517/891. számú megkeresését másolatban szabályszerű nyomozás s intéz­kedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a polgármester közvetlenül, a községek elöljárói pedig az illetékes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. szeptember 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szilágyvármegye alispánjától 13,547/891. szám. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. A fővárosi üllői-uti közkórkázban ápolt és a kórházból folyó évi augusztus 4-én kilépett Burger Ferenczné Adler Regina lakástalan nő, már több izben ápoltatván külön­böző fővárosi kórházakban, magát mindannyiszor Ipp (Szilágyvármegye) községi illetőségűnek vallotta. Miután azonban ápolt illetősége Ipp község által, hol teljesen ismeretlen, el nem ismertetett: illetőségének megállapítása végett személyes kihallgatása vált szükségessé. Ugyan azért hivatalos barátsággal keresem meg a t. társható­ságokat, hogy ápoltat nyomoztatni s feltalálás esetén őt arra nézve, hogy férje Burger Férenczczel hol és mely évben lépett törvényes házasságra, érvényben áll-e ezen házasság, férje él-e, hol tartózkodik jelenleg, mely helyeken és hol meddig tartózkodott egybekelésük óta, hol és mikor született ugy maga ápolt mint férje? s általában mindazon körülményekre, fnelyek az ő és férje illetőségé­nek megállapítására szükségesnek mutatkoznak, kihall­gatni és az eredményről engern minden esetben értesíteni szíveskedjék. Zilahon, 1891. augusztus 30. Szikszay, kir. tanácsos alispán. Széchenyi emlékezete. A szüntelenül folyó idő lassankint elmossa az utódok emlékezetében a történelem nagy alakjait, a változott idők mindég jobban elfoglalják az em­berek elméjét, szaporítják gondjait s elpusztítják fogékonyságát az elmúlt idők és hazafiak története iránt Minthogy gyorsan élünk, nem érünk rá, hogy sokat tekintgessünk visszafelé s elődeink élete, nem­zetünk és hazánk fejlődésének története nem tanul­ságok forrása többé, nem egy minden nap használt könyvtár, csak múzeum, melyet látogatni ritkáu van okunk és alkalmu :k De minden ember és minden nemzet élete megköveteli, hogy ily alkalmakat, ha előfordu'uak, el ne mulassza és a kegyelet és hálá­datosság gyakorlása által, időnként nyissa] meg önmagának a tanulságok és megnemesitő, felemelő ér/elmek forrását. i Minden ily alkalom felvillanó villágossága újra elénk domborítja s mintegy újra élővé és működővé teszi mu'tünk egy-egy alakját s vele korszakát. Igy emelkedett föl előttünk a mult nap ikban ismét Széchenyi István grófnak, kora legnagyobb magyar­jának nemes alakja; igy ujult meg századik szüle­tése napján az ő emlékezete. Ezt az alkalmat ini is fölhasználjuk arra. hogy e valóban uagy ember és nagy hazafi életének és munkálkodásának tanulságaiból némelyeket olvasóink előtt megujitsuuk. Széchenyi Istvánt, ki mágnásnak született és katonai pályán élt, az erős hazafias érzés és a mély meggyőződés tette a közélet emberévé, a közgaz­daság munkásává, a tudományok pártfogójává. Érett ember volt már, mikor belátta, hogy hazája, nem­zete gyenge, elmaradott ugyan, de erőssé lehet és fölemelkedhetik, ha akarja. Megszüitetve az addigi tespedést, a nemzet anyagi jólétének gyarapítására fordítani a bőséges szellemi erőt, melyet addig az országgyűlések jogosult és szükséges, de meddő vitáiu kivül másra alig használtak, javítani a közlekedési viszonyokat, az után az ipar ügyét; közpoutot terem­teni az orozág kereskedelmének és tudományának a fővárosban; emelni az ország termelő képességét, lavitani egészségi állapotát s igy nemesíteni fajun­kat: mindezeket mint egy nehéz, de nem remény­telen küzdelem magasztos czéljait tűzte maga elébe. És minő akadalyokkal kellett találkoznia! Egyik legnagyobb nehézség, melyet le kelle győznie, őn­nagábau volt. Fajszeretete, tett-vágya, tapisztalt­saga és meggyőződése sokkal erősebb volt, mint önmagában való bizakodása; sokat kellett önma­gával küzdenie. DJ a lelkesedés nem hagyta pihenni, a belső láng uem engedte lehűlni. Ez adott neki okot arra, hogy a vele egyran­guak gúnyját, vagy közönyözségét elszenvedje. Ez a határtalan akaraterő, a reformálás szükségéről való szilárd meggyőződés bátorította s adta ajkára a szót, melynek pedig nem volt mestere, újra meg újra, ha valamely szándéka nem könnyen teljesült, ha az országgyűlés, vagy az irodalom, vagy a kö­zönség őt meg nem értette, nem méltányolta. A békés fejlődés, a kitartó és erős muuka, a nyugot­euiópai felfogás apostola volt ő; valódi apostol, ha a c/.élok nagyságát, a törekvés önzetlenségét s a kiállott szenvedéseket tekintjük. Sok nagy és nemes alakja van a mi nemzetütik mu'tjáuak; de olyan, ki honszerelmét oly sokoldalú és gyakorlati tevékenységben nyilvánította uemzetet oly sokra tanította s ennek jövőjét, meg a jobb lövendő összes eszközeit oly tisztán látta és felmu­tatta volna — olyau nincsen több. Egy nagy ur, ki nemcsak p'trtfogója, de közvetlen részese többféle közhasznú, egy volt katoua, ki a lóversenyektől a Tisza szabályozásának ügyéig mindent személyes munkával irva, beszélve, mozdit előre — ez annyira uj alak, oly szokatlan és uehezen érthető jellem, minőt addig s azóta sem láthatott a mi nemzetünk. A nehézségek, társadalmi nézetekben és emberi lélek­ben vagy a természetben levő akadalyok őt el nem csüggesztették, c^ak makacsabbá tettek kitartását. A haza és faj szeretetének ez az alakja felel meg korú knak. Munka a hazáért; kitartás azon feladatok mellett, melyeket a sors és helyzetünk reánk bizott; minden életpályán meggondolása annak; mit tehetünk a magunk munka körében hazánkért és nemzetünkért. Minden igaz hazafiban kell lenni annyi felesleges erőnek, mely által saját, életczéljain tul többé-kevésbbé a haza czéljait is munkálhassa; minden értelmes emberben kell annyi belátásnak lenni, hogy meg­találja azon tért melyen a hazának, egyenes köteles­ségén tul is hasznot tehet, minden magyar ember szivében kell lenni annyi érzésnek, hogy abból jusson a haza és a magyar nemzet érdekei számára is. Ht ez igy lesz, akkor leszünk Széchenyi méltó honfi­társai. Talán sehol sem oly szükséges az igaz munkás liazafi-ág kép.t Széchényiben gyakran felújítani Folytatás í n indlóklotou.

Next

/
Thumbnails
Contents