Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

IN V I R V 1 r> U K." 3344/1891. K. Arvérési liirdetmény. Nyir-Acsád község vadászterülete tolyó 1891. évi október 20-án d. e. 9 órakor a községházánál tartandó nyilvános árverésen bérbe fog kiadatni, az alább megjelölt feltételek mellett: 1-ször. A bérlet kezdődik 1891. év október hó 20-án és tart hat éven át, vagyis 1897. év október hó 20-ig. 2. A kikiáltási ár 2 forint. 3. A bérleti összeg ez évben az árverés napján, a következő években pedig mindig augusztus 15 napján lesz a községi pénztárba befizetendő. 4. Az árverésből kifolyó költségek bérlőt terhelik. Kelt Nyir-Acsádon, 1891. szeptember 22-én. Seres József, jegyző. Konyár Ferencz, főbiró. ^^891 ^ ^ nyírbátori járás főszolgabírójától. Körözvény. Folyó évi szeptember 22-én Roliod község határában az alább jegyzett leírású 2 drb gazdátlan tehén fogatott fel. Ki nem sajátitás esetén folyó évi október hó 22-én Ny.-Bátorban a községházánál el fog árvereztetni. 1. Egy 7 éves, szőke szőrű, kiforgott fehér szarvú, bélyeg és jegytelen tehén. 2. Egy 6—7 éves, tiszta szőrű széles szarvú, jegy és bélyegtelen tehén. Nyírbátor, 1891. szeptember 27. Yay, főszolgabíró. 9194 K • ——- Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi rn. kir. miniszter úrnak a szeszmérők hitelesítése tárgyában kiadott 38812/91. számú körrendeletét az érdekelt felekkel való közlés végett másolatban megküldöm. Nyíregyházán, 1891. szeptember 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 38812/VI. sz. Rendelet. A szesz fokmérők hitelesítésére vonatkozólag 1874. évi 9334. sz. a. kiadott toidmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. és 35. §-ának, továbbá a hitelesítési dijak tárgyában kiadott la74. évi 15448. sz. földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet VH-ik szakaszának, valamint a szeszmérők hitelesítése tárgyában kiadott 1889. évi 70487. sz. pótrendeletnek módosítása és a mértékhitelesités körül követendő eljárás tárgyában 1875. évi 430. sz. a. kiadott földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet VII. szakaszának hatályon kivül helyezése tárgyában. Az 1874. évi 4334. sz. fölmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 34. helyébe a következő szakasz lép: .A beosztás kellékei." a) A szesz fokmérő százalékos beosztása magában foglalhatja valamennyi fokot 10 —100-ig, vagy a fokoknak egy részét és pedig úgy, hogy: 0—70 fokig, a fokok '/a fokonkint 70—100 fokig a fokok V

s fokonkint legyenek beosztva. A valamennyi fokokat magában foglaló teljes beosztás legalább 160 milliméter hosszú legyen. Nem teljes beosztásnál az egyes fokok nem lehetnek kissebbek, mint a teljes beosztásnak megfelelő fokai. A szeszadó ellenőrzés szempontjából az alkohol tartalomnak megállapítására kétféle szesz fokmérők használtatnak. Az egyiknek skálája 5%-tól 7%-ig terjed és 0—5 fokokra, a másik 65-től 100%-ig terjed és 0 -2 fokokra va beosztva, a szeszmérő hossza körülbelül 44 cm., a beosztás hossza körülbelül 20 cm., a szár átmérője 5 milliméternél kisebb nem lehet. A skála legfelsőbb vonása és a szár vége közötti távolság, valamint a skála legalsóbb vonása és a szárnak a sűrűség testhez való forrasztási helye közötti távolság 10 mmnél kisebb nem lehet. A beosztás mellé feljegyzendő a szesz fokmérő készítőjének neve és lakása, a műszer súlya grammokban, centigrammig terjedő pontossággal és a következő felírással: „Szeszmérő 0, 7950 sűrűségű szesz térfogat %»-ára -f- \-2« R. hőmértéknél." A beosztás ugy legyen a csőbe tolva, hogy annak vonásai a csőn merőlegesen álljanak és a beosztás a cső belső oldalához vizahólyaggal ragasztandó. A beosztás legfelsőbb vonása a csövön vékony gyémánt karczolással megjelölendő. b) A hőmérő Reauinur szerint legyen beosztva és mint olyan megjelölve. A beosztás a fagypont alatt 10°/

o-tól 30-ig terjedjen és -f- 12%-nál egy veres keresztvonás legyen húzva. A hőmérő szála oly hosszú legyen, hogy a felső vége (a hőmérő skáláját ineghosszabitva gondolva) ennek 38 és 42 foka közé érjen. Minden hitelesített szesz fokmérőhöz a hitelesítési levelen kivül még egy átszámítási könyvecske is adandó. A szesz fokozásnál legalább 50 cm. hosszú és 70 mm. tágas üveghenger használandó. A 35. §. helyébe a kővetkező szakasz lép: ,A szesz fokmérőnél megengedhető hibák." A szesz fokmérő csak akkor hitelesíttetik, ha: 1. a 33. és 34. követelményeinek megfelel; 2. ha a szesz fokmérő beosztása a hitelesítő hivatal beosztási táblázatával összehasonlítva '/,<, osztályrésznyi eltérést nem mutat; 3. ha a hitelesítő hivata/ szesz fokmérőjének beosztásával összehasonlítva a beosz tások 0—70 fok közt '/« foknál, 70—100 fok közt '/

5 foknál nagyobb eltérést nem mutatnak. A hitelesítő bélyeg a beosztás papírjára nyomatik, hová egyúttal az év és jegyzőkönyvi számok is rájegyeztetnek. A volt földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszter 430/75. sz. rendeletének VII. részét ezennel hatályon kivül helyezem és megbízom az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottságot, hogy e helyett egy részletes utasítást adjon ki. A volt földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1874. évi 15448. sz. rendeletének VII. alatti, a szeszmérők hitelesítési dijára vonatkozó tételei a használandó próbafelyadék számához képest olyképen módositandók, hogy minden próba folyadék alkalmazásáért 10 kiszámítható, tekintet nélkül arra, vájjon a vizsgálat egy uj szeszmérőre alkalmaztatik-e. Ennek folytán a fent érintett díjszabásnál a .szeszmérőre" kivetett 10 illetve 15 kros dij megszűnik, ellenben az átszámítási táblázat és használati utasítás 60 kr, inig a VII. negyedik sorában fent emiitett utánhitelesitési eljárásnál a hitelesítő levél másolatának kiszolgáltatása fejében 15 kr, számítandó. Végre az általam 1889. évi 70487. sz. a. kiadott pótrendeletet oda módosítom, hogy az alacsony l'oku szesz fokmérők beosztása ezentúl nem 0°-nál, hanem 5°-nál kezdődjék. Budapesten, 1891. augusztus hó 17-én. Baross. 9201. K. 1891. Sza&olcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Borsodvármegye alispánjának folyó évi 5654. számú megkeresését szabályszerű nyomozás esetleg intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről a polgármester közvetlenül, községek elöljárói pedig az illetékes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. szeptember 16. Miklós László, alispán. (Másolat.) Borsodvármegye alispánjától. 5654/89 1. ai. Tek. Szabolcsvármegye alispánjának Nyíregyházán. Szederkény községben a tiszai révnél folyó hó augusztus 28-án egy ismeretlen tutajosnak, vagy tiszai munkásnak látszó férfi hullája fogatott ki a vízből. Megkeresem a tisza menti törvényhatóságok t. alispánjait hogy a kérdéses hulla kilétének megállapítása végett a körözést elrendelni s az eredményt majdan velem tudatni szíveskedjenek. A személyleírás következő: Termete közép jól kifejlett. Haja sűrű fekete mint egy 3 centiméter hosszú, orvosi vélemény szerint 4—6 hét óla a vizben lévén, arczárói, szeme színéről biztos leirás nem adható. Kora 25—30 év, a hullán külerőszak nyomai nem észleltettek. Ruházata egy német szabású sárgás szinü mosó czérnakehnéből készült felöltő, egy vékony gyolcs ing, melynek alján vörös czérnával T. F. betűk voltak kivarva, továbbá egy kékes fekete szinü német szabású posztó nadrág volt; az ingnek betűkkel jelzett egy darabja s a felöltő jobb oldalon a rajta lévő csont gombokkal s a nadrág egy darabja felismertetés végett Szederkény községnél vannak Miskolcz, 1891. szeptember 4-én. Mclczer, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9211. K. 18917 ~~ Közhirré tétel és alkalmazkodás végett tudatom, hogy nyirlugosi illetőségű P. Szabó Béla a nyíregyházai kir. törvényszék 7996/a. szánni Ítélete folytán az 1887. évi XX. t. cz. 28. Jj-ának b) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1891. szeptember 16. Miklós László, alispán. 9192. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 63,453/91. számú körrendeletének másolatát tudomás vétel s esetleg alkalmazkodás és közhirré tétel végett megküldöm. Nyíregyházán, 1891. szeptember 14-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 63,453/V—10. sz. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A cs. és kir. belügyminiszter ur értesítése szerint, a Bolgár kormány elrendelte. hogy a határszéli hatóságok a Bolgárországba utazóknak csak az útlevelek megvizsgálása és azok érvényességének megállapítása után engedjék meg a továbbutazást. Ezen rendelet következtében osztrák vagy magyar alattvalók részéről, kik útlevél nélkül vagy már lejáit útlevéllel Czaribródig utaztak, számos megkeresés jön a szótiai oszt. magyar főügynükséghez, hogy a tovább utazásra az engedélyt a bolgár kormánynál kieszközölje. A bolgár kormány a főügynökség ily irányú közbenjárásának eddig ugyan mindig eleget tett, előre látható azonban, hogy a bolgár kormány az ily kivételes engedményre — szemben a fenálló szabállyal, nem soká lesz hajlandó, s igy a kellő uti igazolvány nélkül utazók visszautasításnak lesznek kitéve. Erről a törvényhatóságot tudomás végett oly felhívással értesítem, hogy intézkedjék, miszBrint a fent előadott körülmény hatósága területén közhirré tétessék. Budapesten, 1891. évi augusztás hó 27-én, A miniszter helyett: Lukács Gyiirgy, államtitkár. 3755. Kórh. jggi — Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szilágyvármegye alispánjának 13.517/891. számú megkeresését másolatban szabályszerű nyomozás s intézkedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról a polgármester közvetlenül, a községek elöljárói pedig az illetékes járási főszolgabíró utján hivatalomhoz jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1891. szeptember 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) Szilágyvármegye alispánjától 13,547/891. szám. Valamennyi városi és vármegyei törvényhatóságnak. A fővárosi üllői-uti közkórkázban ápolt és a kórházból folyó évi augusztus 4-én kilépett Burger Ferenczné Adler Regina lakástalan nő, már több izben ápoltatván különböző fővárosi kórházakban, magát mindannyiszor Ipp (Szilágyvármegye) községi illetőségűnek vallotta. Miután azonban ápolt illetősége Ipp község által, hol teljesen ismeretlen, el nem ismertetett: illetőségének megállapítása végett személyes kihallgatása vált szükségessé. Ugyan azért hivatalos barátsággal keresem meg a t. társhatóságokat, hogy ápoltat nyomoztatni s feltalálás esetén őt arra nézve, hogy férje Burger Férenczczel hol és mely évben lépett törvényes házasságra, érvényben áll-e ezen házasság, férje él-e, hol tartózkodik jelenleg, mely helyeken és hol meddig tartózkodott egybekelésük óta, hol és mikor született ugy maga ápolt mint férje? s általában mindazon körülményekre, fnelyek az ő és férje illetőségének megállapítására szükségesnek mutatkoznak, kihallgatni és az eredményről engern minden esetben értesíteni szíveskedjék. Zilahon, 1891. augusztus 30. Szikszay, kir. tanácsos alispán. Széchenyi emlékezete. A szüntelenül folyó idő lassankint elmossa az utódok emlékezetében a történelem nagy alakjait, a változott idők mindég jobban elfoglalják az emberek elméjét, szaporítják gondjait s elpusztítják fogékonyságát az elmúlt idők és hazafiak története iránt Minthogy gyorsan élünk, nem érünk rá, hogy sokat tekintgessünk visszafelé s elődeink élete, nemzetünk és hazánk fejlődésének története nem tanulságok forrása többé, nem egy minden nap használt könyvtár, csak múzeum, melyet látogatni ritkáu van okunk és alkalmu :k De minden ember és minden nemzet élete megköveteli, hogy ily alkalmakat, ha előfordu'uak, el ne mulassza és a kegyelet és háládatosság gyakorlása által, időnként nyissa] meg önmagának a tanulságok és megnemesitő, felemelő ér/elmek forrását. i Minden ily alkalom felvillanó villágossága újra elénk domborítja s mintegy újra élővé és működővé teszi mu'tünk egy-egy alakját s vele korszakát. Igy emelkedett föl előttünk a mult nap ikban ismét Széchenyi István grófnak, kora legnagyobb magyarjának nemes alakja; igy ujult meg századik születése napján az ő emlékezete. Ezt az alkalmat ini is fölhasználjuk arra. hogy e valóban uagy ember és nagy hazafi életének és munkálkodásának tanulságaiból némelyeket olvasóink előtt megujitsuuk. Széchenyi Istvánt, ki mágnásnak született és katonai pályán élt, az erős hazafias érzés és a mély meggyőződés tette a közélet emberévé, a közgazdaság munkásává, a tudományok pártfogójává. Érett ember volt már, mikor belátta, hogy hazája, nemzete gyenge, elmaradott ugyan, de erőssé lehet és fölemelkedhetik, ha akarja. Megszüitetve az addigi tespedést, a nemzet anyagi jólétének gyarapítására fordítani a bőséges szellemi erőt, melyet addig az országgyűlések jogosult és szükséges, de meddő vitáiu kivül másra alig használtak, javítani a közlekedési viszonyokat, az után az ipar ügyét; közpoutot teremteni az orozág kereskedelmének és tudományának a fővárosban; emelni az ország termelő képességét, lavitani egészségi állapotát s igy nemesíteni fajunkat: mindezeket mint egy nehéz, de nem reménytelen küzdelem magasztos czéljait tűzte maga elébe. És minő akadalyokkal kellett találkoznia! Egyik legnagyobb nehézség, melyet le kelle győznie, őnnagábau volt. Fajszeretete, tett-vágya, tapisztaltsaga és meggyőződése sokkal erősebb volt, mint önmagában való bizakodása; sokat kellett önmagával küzdenie. DJ a lelkesedés nem hagyta pihenni, a belső láng uem engedte lehűlni. Ez adott neki okot arra, hogy a vele egyranguak gúnyját, vagy közönyözségét elszenvedje. Ez a határtalan akaraterő, a reformálás szükségéről való szilárd meggyőződés bátorította s adta ajkára a szót, melynek pedig nem volt mestere, újra meg újra, ha valamely szándéka nem könnyen teljesült, ha az országgyűlés, vagy az irodalom, vagy a közönség őt meg nem értette, nem méltányolta. A békés fejlődés, a kitartó és erős muuka, a nyugoteuiópai felfogás apostola volt ő; valódi apostol, ha a c/.élok nagyságát, a törekvés önzetlenségét s a kiállott szenvedéseket tekintjük. Sok nagy és nemes alakja van a mi nemzetütik mu'tjáuak; de olyan, ki honszerelmét oly sokoldalú és gyakorlati tevékenységben nyilvánította uemzetet oly sokra tanította s ennek jövőjét, meg a jobb lövendő összes eszközeit oly tisztán látta és felmutatta volna — olyau nincsen több. Egy nagy ur, ki nemcsak p'trtfogója, de közvetlen részese többféle közhasznú, egy volt katoua, ki a lóversenyektől a Tisza szabályozásának ügyéig mindent személyes munkával irva, beszélve, mozdit előre — ez annyira uj alak, oly szokatlan és uehezen érthető jellem, minőt addig s azóta sem láthatott a mi nemzetünk. A nehézségek, társadalmi nézetekben és emberi lélekben vagy a természetben levő akadalyok őt el nem csüggesztették, c^ak makacsabbá tettek kitartását. A haza és faj szeretetének ez az alakja felel meg korú knak. Munka a hazáért; kitartás azon feladatok mellett, melyeket a sors és helyzetünk reánk bizott; minden életpályán meggondolása annak; mit tehetünk a magunk munka körében hazánkért és nemzetünkért. Minden igaz hazafiban kell lenni annyi felesleges erőnek, mely által saját, életczéljain tul többé-kevésbbé a haza czéljait is munkálhassa; minden értelmes emberben kell annyi belátásnak lenni, hogy megtalálja azon tért melyen a hazának, egyenes kötelességén tul is hasznot tehet, minden magyar ember szivében kell lenni annyi érzésnek, hogy abból jusson a haza és a magyar nemzet érdekei számára is. Ht ez igy lesz, akkor leszünk Széchenyi méltó honfitársai. Talán sehol sem oly szükséges az igaz munkás liazafi-ág kép.t Széchényiben gyakran felújítani Folytatás í n indlóklotou.