Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-30 / 35. szám
IN Y I J{ VII) ÍO K." ugy, inint az az ötven forintnyi, vagy ezen felüli összegek beküldésére nézve elő van Írva, postai uton küldjék be a törvényhatóság pénztárába. 3-szor. Azon községek pedig, melyek postai összeköttetéssel nem birnak, az útadó pénzeket a legközelebbi postahivatal utján küldhetik be. 4-szer. A postai uton beküldött útadó pénzekre az idézett utasítás 10. §-a utolsó előtti és utolsó bekezdésében foglalt határozmányok a községek (városok) által eszközlendő postai beküldésre nézve is alkalmazandók és szem előtt tartandók lesznek. 5-ször. Az idézett utasítás 13-ik §-ában foglalt azon rendelkezést, mely szerint az időközi útadó összegek a törvényhatósági utadó-alap terhére lesznek postai ulon a törvényhatóság pénztárába beküldendők, érvényen kivül helyezem és a postai díjszabás 67. §. 1. pont b) bekezdése alapján, a községek (városok) által postai uton a vármegye pénztárába beküldendő útadó összegekre nézve, a portómentességet általában kiterjesztem. Az ily pénzküldeményt tartalmazó pénzes-levél boritékára, illetve a postautalvány lapra „Utadópénz portómentes* záradék Írandó. 6-szor. Figyelmeztetem azonban a közönséget, hogy miután az 1890. évi 21802. szám alatt kiadott s fentebb hivatkozott körrendeletem 6-ik mellékletét képező utasítás II. fejezete 4. §. a) pontja értelmében, az útadó egyénenkénti kezelése, a községnél, községenkénti és az egész törvényhatóságra vonatkozó kezelése pedig a törvényhatóság főpénztári és főszámvevői hivatalában eszközöltetik ; az ekként való kezelés mellett előreláthatólag előfordulandó eltérések tisztázása levelezés utján nehézkes: ennélfogva szükséges, hogy a községek e részben megbízott közegei, minden év január havában, az idézett utasítás 13-ik §-ában szabályozott módon, a törvényhatóság főpénztári hivatalában személyesen jelenjenek meg, a végből, hogy az előző évi számadások között netalán fennforgó eltérések rendezhetők legyenek. Értesíteni végül, hogy a fennebb előadottakra vonatkozólag a inagy. kir. postaigazgatóságokat megfelelően utasítom. Budapest, 1891. augusztus 7-én. Baross s. k. A közegészségügy Nyíregyházán. A város lakossága bizonyára örvendetesen veszi tudomásul, hogy a vármegye közönsége e hó 28-iki rendkívüli közgyűlésében Nyíregyháza város közegészségügyi viszonyaival foglalkozva, ez ügy iránt való érdeklődése felől a fölmerült nagyobb szabású, élénk vita által tanúbizonyságot tett Ennek a vitának s a meghozott határozatnak üdvös következményei föltétlenül be fognak következni s egy nagy lépéssel közelebb juttatnak bennünket a czélhoz: hogy Nyíregyháza város közegészségügyi adminisztrációja mind inkább-inkább megvalósuló szervezetet nyerjeu s hogy mindazok a hiáuyok, melyeket e vita is konstatált és felderített, megszüntessenek s ezzel együtt a közegészség oltalmára szolgáló hatósági tevékenység e város egyéb tekintetben való haladásához és városias fejlettségéhez mért eredményeket tudjon fölmutatni. Maga az a körülmény, hogy ez a vita a vármegye termében, a közgyűlés minden jelen volt tagjainak érdeklődése mellett fölmerült, reménységül szolgálhat arra, hogy maguk e város polgárai is fokozottabb érdeklődést s minden kényszer nélkül való fokozottabb tevékenységet fognak tanúsítani e nagyon is fontos kérdés iránt. Pedig a vitának e bekövetkezendő eredménye annál nagyobb fontossággal bír, mert épeu a közegészségügy terén valóságos vívmányokat csak akkor érhetünk el, ha a város lakossága a maga jószántából való tevékenységgel kezére jár a bajok földerítésénél s a hatóságok intézkedéseinek végrehajtásában. Egyébként miuden csak a papiroson marad. „A NYÍR VIDÉK TÁRCZÁJA." Népdalok. Nem szerettem . . . Nem izerettem csak egyszer az Hiába kérsz, a szived meg Életben, Akkor is csak te voltál a Szivemben, Hej ! ha akkor uem kacsintasz £ Más fele: Te lennél most üdvösségem Keresztje. Hiába hull a harmat a Virágra, Hogyha egyszer hervadni kezd Az ága, Kint a pusztán . . Kint a pusztán, delibábos Határon, Kis kunyhóban lesz ezután Lakásom ; Oda megyek, elbujdosom lítsszire, Ne találjon meg engemet Senki se. Szabad leszek, mint a madár, S a világ Bántó szava rám ott csúfot Nem kiált. Körülveszem vadvirággal Tanyámat; Oda talán nem kísér el A bánat. Én Utenem t beh nagyon is Szerettem, S kit azerettem, az is hogy meg S ott felejtem jó magamat Csalt engem, Örökre. Pedig olyan hú szeretó Ki a szegényt, ki az árvát Voltam én, Neveli, Hitebb már nem akad a föld A jó Isten majd gondomat Kerekén. Viseli. Casslus. ' Nem szerette ugy a csillag Az eget, | A mily nagyon szerettem azt Az egyet: j Azt az egyet, a ki falum ] Szépe volt; Kit a harmat, kit, a hajnal j Megcsókolt. Harmatja lett, hajnalit lett Már másnak, Engem pedig od'adott a j Csúfságnak. Maradásom nincsen a kis faluban. A czifra szúr nem illik rám Már ottan. Ki megyek én a pusztára Pünköstre, Magának a ténynek a vármegye közgyűlése által történt konstatálása, hogy Nyíregyházán a közegészségügyi viszonyok rosszak, már egy nagy eredmény. A helyzet az, hogy Nyíregyháza a maga rohamos előhaladásában, e városias fejlődés nem minden faktoraival, intézményeivel tartatott egyforma lépést. Igy tagadhatlan hézag létezik közegészségügyi intézményeink, e téren való tevékeny-' ségünk és előre haladásuuk és gyorsan nőtts immáron egészen városiasan. fejlett egyébb viszonyaink között. A közegészségügy, —igazgatásának szervezetével, az e téren tett hatósági intézkedésekkel és létesített egészségügyi intézményekkel nagyon elmaradt városias fejlődésünk egyéb téren való nagy arányaihoz viszonyítva. Bár örömmel konstatáljuk, hogy az utóbbi időkben sok javítás történt, sok hiány pótoltatott e tekintetben is, s igaz az is, hogy a városnak nagyon is igénybe vett s már lekötött jövedelmei nem igen engedik meg azt, hogy amit elmulasztottunk. most mind egyszerre létesítsük, s hogy egyszerre teremtsünk olyan közegészségügyi adminisztrációt, mely nemcsak egyéb tekintetben való fejlet ségünkhöz mért legyen, tehát a mostani szükségnek megfeleljen, hanem alkalmas legyen arra is, hogy napról-napra, szemmel láthatólag táguló, növekedő, városiasodé közéletünk fokozódó szükségleteinek is megfelelni képes legyen. Hanem azért nem lehet kitérni az elől, hogy tenni kell es pedig sokat tenni közegészségügyünk javítása érdekében, hogy nem szabad visszariadnunk az anyagi áldozattól sem. Jó ivóvíz, utczák, terek, piaezok tisztántartása, nyilvános helyek, vendéglők, kávéházak, korcsmák udvarai tisztaságának szigorú ellenőrzése: ez az, amit a vármegye közönsége a várostól kiváu. Hogy mind erre pénz kell, még pedig nem kevés, az bizonyos; de az is bizonyos, hogy e teendők elodázhatlauok. Mert igaz ugyau, hogy közegészségügyi állapotaink megítélésénél az apróbb községekkel való összehasonlítás által, a halálozás arányszámát illetőleg, egészen biztos alapú tényálláshoz még nem juthatunk: de az a feltűnő különbség, mely a halálozási arányszám tekintetében Nyíregyháza városa s a vármegye egyéb községei s különösen, mely a város belső és külső területei között létezik, mégis csak elfogadható alapja anuak a konstatálásnak, hogy Nyíregyházán rosszak a közegészségügyi viszonyok. Nagyobb szabású akcióra vau szükség, melyben uem kell mindent a hatóságra bizui, hanem részt kell abban venni a polgárság összeségének is. Szervezni kell, viszonyainknak megfelelő szélesebb alapokon — természetesen a törvény korlátai között — egészségügyi igazgatásunkat, hogy e szervezet a megfelelő intézkedések végrehajtására s ennek ellenőrzésére képes legyen, s létesíteni kell intézményeket, javitaui és fejleszteni a már meglevőket, melyek közegészségügyünk megjavítására szolgálnak. Mert csak igy érhetjük, el hogy az a hézag, mely fejlett városias közéletünk egész képén, a közegészségügyi állapotok, szerkezet és intézmények tekintetében oly feltűnő, megszűnik. Ez pedig nagyon fontos érdek! Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. Augusztus UH. A vármegye közönsége több sürgős természetű Ugy elintézése végett e hó 28-dikán délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott a vármegyeháza nagytermében, a bizottmáuyi tagok csekély érdeklődése mellett. A közgyűlést kevéssel 9 óra után Kállay András főispán nyitotta meg, üdvözölvén a megjelent bizottraányi tagokat. Jelenté ezután a főispán, hogy ő felsége a király születése napján, valamint Szent-István király ünnepén az összes polgári és katonai hatóságok testületileg jelentek meg a r. kath. templomban tartott ünnepi misén. Tudatta továbbá a közgyűléssel a főispán úr, még pedig szokatlanul ünnepies formák között, hogy „vármegyéuk egy nagyreményű szülöttét", dr. Meeössy Bélát tiszteletbeli aljegyzővé nevezte ki. A bejelentések helyeslő tudomásul vétetvén, felolvastatott a belügyminiszter leirata a III dik árvaszéki üluöki s árvaszéki jegyzői állás rendszeresítése tárgyában. A belügyminiszter, mint az már lapunkban is jelentve volt, ez állások rendszeresítését, illetőleg véglegesítését uem hagyta jóvá, még pedig — miut a leiratban említve van, abból az iudokból, hogy a közigazgatás reformálása küszöbön van. A miniszteri leirat, a közigazgatási bizottságnak aina kapcsolatos előterjesztésével együttesen került a közgyűlés elé, mely szerint a bizottság, tebintettel a közigazgatási reform kérdésében beállott ujabb fordulatra, melylyel a reform megvalósítása elodázottnák tekinthető, fölhívta a közgyűlést, hogy a két állás rendszeresítése érdekében irjon föl újra a belügyminiszterhez. A közgyűlés elfogadván a üözigazga tási bizottság előterjesztését, a felirat iutézését elhatározta. A belügymiuiszter egy má^it leiratával tudatta a vármegye közönségével, hogy a dohányos gazdák és doháuyos kertészek közötti viszony rendezése czéljából alkotott vármegyei szabályrendeletet, miuthogy a cselédtörvény a legközelebbi jövőben alapos revízió alá kerül, nem tartja tárgyaihatónak. Ez tudomásul szolgált. Ennél fogva tehát az eddigi gyakorlat továbbra is érvénybeu marad. A közpouti választmányba Erdőhegyi Barnabás volt főszolgabíró megüresedett helyére Mikecz Dezső aljegyzőt választotta meg a közgyűlés. Kállay András főispán úr őméltóságának a Mária Valéria fóherczegnó menyegzője alkalmából tett s tanítók jutalmazására szolgáló 1000 foriutos alapitváuyáuak gyümölcsöztetése tekintetében, miután a főispán ür a maga részéről iutézkedui nem kívánt, azt határozta a közgyűlés, hogy az alapítványi összeg magyar állami kötvényekben helyeztessék el. Ezután a vármegyei közigazgatási bizottság jelení tése került tárgyalás alá, Nyíregyháza város közegészségügyi viszonyai kérdésében. Az ügygyel lapunk mai vezérczikke is foglalkozik. A közigazgatási bizottság s az állaudó választmány véleménye az, hogy Nyíregyháza város képviselete Northou kutak előállítására, a zöldség ( piacz kikövezésére, korcsmák, vendéglők, kávéházak udvarainak tisztaság szempontjából való szigorú elleu| őrzésére és egy uj, pöczegödör tisztító gép beszerzésére uiasittassék. Az éléuk vita, mely e kérdésben fölmerült, leginkább a körül forgott — általánosau elismertetvén, hogy Nyíregyháza közegészségügyi viszonyai sok javitást igényelnek — váljon a vármegyei közgyűlésnek ilyeu reszletes utasítást tartalmazó határozata, az autononiikus jogok sérelmével, nem képezne e illetéktelen beavatkozást. A vitában Kovács István, Somogyi Gyula, Mikecz János főjegyző, Bodnár István, Szikszay Pál főügyész vettek részt, megtévén közben felvilágosító megjegyzéseit a főispán őméltósága is. A vita berekesztése után a közgyűlés magáévá tette a közigazgatási bizottság előterjesztését s határozattá emelte az állandó választmáuyuak ezen alapuló véleméuyét. megbizváu a megrendelt közegészségFolytatása a melléit let oii. Szakadhat; j Nem hallom meg többé eidó > Szavadat. J A kiért elhagytál, téged Hagyott el, Virág voltál hervadt vagy.. .ugy Dobott el. Másnál keresd szivedre a Harmatot, Könyeimmel elfolytak.. .nem Adhatok. A szabadságharca proklamációiból. A szabadságharczi emlékek kiállításának érdekes részét képezi az 1848—49 iki kiáltványok gyűjteménye. Közlünk ebből Budavár bevételét hirdető 3 proklamációt. Pesten Irányi Dániel kormáuybiztos és Hajnik Pál orsz. rendőrfőnök a következő kiáltványt bocsátották ki: Budavára a miénk! Ma reggeli 7 órakor vette be ostrommal Görgei tábornak dicső hadseregével. Az osztrák zsoldosok keményen védelmezték a várat, de a magyar vitézségnek végre engedni voltak kénytelenek. Hentzi osztrák tábornok s várparancsnok halálos sebben fekszik őrizet alatt. Örvendj magyar nép, de el ue bízd magad, hauem készülj ujabb csatákra, hogy uj győzelmeket és végdiadalt arass! Éljen a haza! Budapesten, 1849. május 21. Hajnik Pál, középponti rendőri igazgató. Irányi Dániel, budapesti t. h kormánybiztos. Debreczenben, ahol akkor az ország kormánya székelt, már a vár bevételét követő napon Kossuth korináuyzó következőleg hangzó proklamációbau tette közzé az örömhírt: Budavára be van véve. Legyen áldott a szabadság Istenének Szent neve És legyenek áldottak a uemzet hadseregének rettenhetleu. hősei, kik éltöket adják váltságul hazánk szabadságáért Budavár miénk ! Bevételéről következő hivatalos tudósítás érkezett : Május 21-én reggeli 5 órakor három zászlónk a várpalota uj épülete mellett lobogott. A lajtorjákon honvédeiuk mint zergék szökdösnek a várba. Az elleuség 24 fontosai felott hosszú póznán fehér lobogó hajlong. Az ostromtüzelés a bécsi kapu felé éjfélkor, tehát az osztrák uralkodás kezdete napján kezdődött: reggeli 1 órakor eredt meg, a várkapuuál s a tört falrés irányábani csatározás és folyt egész virradtig. Houvédeinkre erősen puskáztak a bástyatornyokról és házak ablakaiból. Ki uem puskázott, köveket eresztett le. DÖ mindez ostromló honvédőinket a rohamtól fel nem tartóztathatta. Az ellenség több százezer lövése aránylag kevés embert ejtett el, mit onnan merek állítani, mivel a várfal alját szorgosan vizsgálom s igen kevés halottat veszek észre, de most kezdődik az utezaharez, mely még sok hősünknek kerülhet vérébe. A svábhegy felé levő bástyákról az ellenség fut, csak balra a fejérvári kaputól áll még néhány közember, honvédeink a tört falrésen a várba csoportosan felkapaszkodnak. Ez oldalon mind az ágyú-, mind a puska-tűz egészen megszüut, csak a Pest felöli oldalon ropog erősen az apró fegyvertűz. Félhétre reggel, most egy puskapor-raktár röppent a légbe. Bent a várban az utczai harcz folyik. 7 órakor reggel. A tüzelés megszűnt, a vár be van véve. Ludvlg, kormánybutoi. Lelkesüljön fel a uemzet miuden erőfeszítésre, hogy a harcz, mely még hátra van, rövid s a haza megmentésének műve bevégezve legyen.Zúduljanak megaharaugok országszerte, hirdessék a magyar szabadság fegyvereinek győzelmét országszerte. Adassék hála Istennek ós dicsőség a magyar hadsereguek, melyet hőstettei a világ legretteuhetetlenebb seregévé avattak fel. Kelt Debreczenben, 1849 május 22. Kossutli Lajos* * * Egy harmadik proklamáció, a melyről az aláíró tieve le van tépve következőleg beszéli el Budavár bevételét