Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-30 / 35. szám

Melléklet a „INTyirvidék" 1891. 35-ik sxámáhoi. ügyi intézkedések végrehajtásának ellenőrzésével a vármegye alispánját. Nyíregyháza város uj szervezkedési szabályrende' letét, a küldöttség! és állandó választmányi vélemény által ajánlott változtatásokkal, a közgyűlés minden vita nélkül jóváhagyta. T.-Eszlár községben a kitelepítés folytáu uj község házára és jegyzői lakásra van szükség. A község kép viselete ennélfogva elhatározta, hogy e czélra 3100 fi tos kölcsönt vesz fel. A közgyűlés a képviseletnek e határo zatát jóváhagyta, uem tehetett azonban eleget a község azon kérelmének, hogy két évi útadója a kitelepítési czélokra átengedtessék; nem pedig azért, mert az ilyen átengedést az útadóról szóló törvéuy egyenesen kizárja. Ezután még több, kevésbbé közérdekű ügyet tár gyalt a közgyűlés. Egy leánynevelő-intézet. Szünidőim alatt meg szoktam látogatni Magyarország különféle városaiban az iskolák vizsgálatait és a növendékek kézimunkáinak és rajzainak kiállítását. Nem azért, mintha én ^tanfelügyelő úr" volnék, rnint ahogy barátaim és jó ismerőseim gúnyból neveznek, hanem egyszerűen azou érdeklődés vezet engem oda, a mivel a tanügy iránt viseltetem. Igy kerültem én e nyár elején a nyíregyházai leánynevelő-intézetbe is, mely Kunike Anna és Paulina úrnők kitűnő vezetése alatt áll. Mindjárt a vizsgálat utáu irtam egy czikket, melylyel a vezetőnők szerénysége és érdeme iránt tartozni véltem. Czikkem közlésével azonban elkéstem; de miutáu egy ismerősöm házánál közelebbi dolgokat megtudtam Kunike Paulina kisasszony felől, indíttatva érzem magamat az uj tanév megnyitása előtt, érdemei elismerése képen néhány szót ez intézet bámulatraméltó eredményéről nyilvánítani. Jeleu voltam a növendékek zenevizsgálatán. Megvallom, nagymértékben és kellemesen csalódtam várako zásaimban; azt hittem, ez is olyan zeuevizsgálat lesz, mint a többi, melyet eddig hallottam, egyoldalú, hiányos, fölületes, úgy, hogy a taps és dicséret, melyben a közönség ilyen nyilvános előadások alkalmával a növendékeket részesitni szokta, inkább az öltözetnek, legyezőnek s a játszók csinos arczának szól s igy csak a növendékek hiúságát éloszti és megakadályozza a komoly törekvést, az igazi művészet felé. Milyen nagy volt csodálkozásom, midőu itt a zene komoly tanulmányozását tapasztalhattam; zeneelmélet, skálák, gyakorlatok, a művészi előadás felfogási kísérletei Mozárt és Haydn souátáinál (a növendékek fiatal kora még nem engedi meg Beethoven tanulmányozását, mint az illető tanítónő később megjegyezte). Kis előadó darabok Kullaktól, a berlini Conservatorium főnökétől (hol a tanítónő kiképeztetését nyerte), Schulhoftól és keriugő 6 kézre a kis leányoknak szórakozásul. A vizsgálaton a tanitóuő különös kívánsága folytán, csupán a szülők, legközelebbi rokonok és zeneértők voltak jelen, s azt hiszem, mindnyájunk véleményét tolmácsolom, ha elismerem, hogy az eredmény csak komoly törekvés és kitüuő módszer szerinti, szorosan systeinathikai tanítás koronája Iqhet. A milyen alapos volt az elméleti tanítás a hangokról, kulcsokról, alakító-, feloldó , ismétlőjegyekről, a hauglépcsőkről, hangtávolságokról, a hangnemekről és azok rokonságairól, a hangok értékéről, a szüujelek-, pontok-, a tempó-, az ütem-, az előkék- és a trillákról, föl egész a hangzatokig, ép oly alaposan voltak a gyakorlatok is játszva. A pedált szerencsére egy növendék sem használta, inert a zeuénél semmivel sem élnek annyira vissza, mint ezen észbontó filvóval. A szülők elégedett arczai ós gyermekeikhez intézett buzdító szavai képezték a növendékek és tanítónő méltó jutalmát. Ha egy kiállítást meglátogatok, legyen az országos-, világ-, vagy iparkiállitás, vagy olyan, mely valamely iskola vagy intézet vizsgálatával áll összeköttetésben, szeretek Budavárának roham általi bevétele. A győzelmes éj 21. májusra. Henczi meg van sebesítve s elfogva. A vasárnapi éj folyó hónap 15-ikéu a pestiekre nézve rémitő éj volt. Az egész város lángbau úszott, de Budapest lakosai egykedvüeu nézték e láugtengert, mondván, hogy ez Henczinek halotti fáklyája, az iszouyu, ágyúdörgés pedig nem egyéb, mint az összes osztrák háznak halálnótája. De a következő vasárnapi éj a magyarok diadal éje volt, ós beteljesedett ama jövendölés, mert Henczinek uralma sirba szállott ós Budának büszke vára ismét a nemzet kezében van. A mult estén a Duna partján szokottnál több ember állott, kik mindnyájan meg voltak győződve, kogy az ostrom ez éjjel érendi végét. Este 8—10-ig mindkét részről rövid szünetek mellett erősen folyt az ágyúzás. Az osztrákok, sorjukat sejdítvén, rettentően ordítottak, mintha a pokolból akartak volna segélyt felidézni; de még a pokol is jobb levén e gazoknál, magukra hagyta őket és a magyar ágyú ezt kiáltotta hozzájok: „Hallgassatok kutyák, végórátok ütött, ti nem lesztek többé e várnak urai !• Tiz órától éjfélig a magyarok ágyúzása mindinkább növekedett, — harsogván a várbeli gazoknak, hogy a magyar vitézek most már komolyan kezdik a vár elfog lalását. Éjfél után megszűnt az ágyúdörgés, és vitéz katonáink több oldalról közeledtek a várhoz, segítve lelkesedésük és az ellenség csüggedése, valamint az éj sötétsége által. Reggel 3 órakor, miután a mieink a szükséges álláspontokat elfoglalták, a roham megkezdetett és már egy óra múlva a fejérvári kapu és több a várba vezető utak a magyarok kezében voltak. Erős puskatüz hallatszott, és magyar vitézeink, mint előre lehetett látni, mindenütt győztek. Midőn a mieink a vízivárosi czölöpzetekhez (Pallisádákhoz) érkeztek, az azokat védelmező ellenséges katonák rájuk egy ágyút sütöttek el, de a mieink azzal nem gondolva, gyors lépésekkel haladtak előre, mire az ellenség két ágyuját mindent egyedül megtekinteni, magam gondolatait követni, saját tapasztalataimat hívni segítségül és mindenekfölött a kiállítás czélját és indokait magok a tárgyak szerint meghatározni. Itt ez könnyen ment. A kézimunkák tanúskodtak a rendszeres tanitásról minden egyes osztályban. A kötött harisnyáktól és a csinos horgolásoktól kezdve a legdíszesebb, szabályszerinti és művészies hímzésekig. Miden munka rendesen, tisztán, ízléssel e készítve. Némely darabon szabad kézzel, keret nélkül virágok, pillangók, madarak voltak hímezve. Bizony a kézimunka a legjobb szórakozás a nőviiág számára, különösen a mostani időben, mikor az iparnak annyiféle ága nyitva áll a nők előtt. Egy ruha sem áll a gyermeknek olyan jól, mint amit anyja, vagy nővére varr; a fehérnemű még egyszer oly tartós, ha idejekorán foltoztatik ; hiszen ezt tették ősanyáink is, ők is foltoztak és varrtak. A XlX-ik század vége felé már nagyon sok ága a hasznos foglalkozásnak kínálkozik. A sok időt, türelmet és tehetséget igénylő rajztanítás jut most a legkiterjed tebb módon művészi érvényre. Az olaj-, aquarell-, fénymáz és bronzfestés, vászon-, papir-, porczellán-, fayence-, terra-cotta , bársony-, selyem-, vagy crépe-re, elhomályosítják a legszebb hímzést és joggal, mert itt érvényesül igazán a munkás tehetsége. A rajzolás sokkal 'több gyakorlatot és mélyebb tanulmányt igényel, mint a hímzés. Egy megtehetősen ügyes kezű nő hónapok alatt elérheti a kézimunka művészetét, mig a rajzolónak vagy festőnek ugyanannyi évre van szüksége, hogy magát kiképezhesse, ezért vau a festménynek nagyobb értéke. Megtekintettem a rajzkiállitást is, s igen örültem, hogy világos átnézetet nyerhettem annak czéljáról, a növendékek rajzai által. Szirmai József 15 füzetbe foglalt mértani rajzainak bevégezte után megkezdődik a szabadkézi rajz: tárgyak a házi életből, növények, allatok, az emberi test tagjai, fejtauulmányok, először árnyékolás nélkül, majd árnyé kolva, pontosan az előlap szeriut, vagy arányosan nagyobbítva, rajzónnal vagy krétával. Ehhez csatlakoznak a díszitmény-rajzok, szintén rajzón, kréta és vlzfestmóny nyel; ezek bevégeztóvel iniuden uövendék képesítve vau kívánsága szerint olaj, porczellán, bronz, fónymáz vagy aquarellben tanulmányait tovább folytatni. A rajztanitásnak ezeu módja nem lepett meg engem, miután a rajznak, miut a kéziügyesség előmozdítójának értéke teljes mértékben el lévén ismerve, ugyanez a rendszer vau fölvéve a többi leány- és fiu-iskolákban is. De ami csodálkozásomat uagymértékbeu fölköltötte, az az volt, hogy dr. Carl Stegemann fontos és értékes művét ezen iskolában fölfödöztem, melynek művészi előlapjait Pompéjiben, Rómában és Athén közeleben klassikus mintákról művészek vettek föl. Magyarázóm személyesen volt Pompéjiben és ott kapta emlékül e kincseket. Bevallom, hogy ilyen művet még a főváros festő- és rajziskoláiban is ritkán találhatni föl. A kisasszony az ő szerény modorával inkább a növendékek hibáira igyekezett engem figyelmeztetni, mindazonáltal nem egyszer dicsérő szót ejtett a helyes és tiszta munka, a klassikus minták lendületes vonalainak sikerült utánzásaira nézve. Különösen két sziuezett rajz vonta magára figyelmemet, tanuságul az iránt, hogy a növendékek érdekkel tanulták a művelődés történelmet s utazásaikban majd tapasztalni fogják ennek valódi hasznát, s otthonukat finomodott Ízléssel fogják tudni berendezni, melynek varázsa örökös űgy a lakóra, mint a látogatóra nézve. Most következtek a házi ipar-tárgyak. Majolika, terra-cotta, tányérok én vázák. Magasabb osztályokból chiuai és japáni porczelláu- és üvegfestmény utáuzatok; az alsóbból fafestmény, hatásos spritzmunkák, dísztárgyak, dobozok, ezukortartók, legyezők. Vezetőm lelkesedve beszólt a magyarok sokoldalú képességeiről, buzgalmáról, minden magasztos és szép iránt való élénk érzőkéről és hogy meunyire igyekeznek egy uj eszmét, ha sok nehézséggel és áldozattal jár is, keresztül vinni. ott hagyván, elszaladt, a mieink pedig átmászván a czölöpzeten, azt szétrombolták és a két ágyút elfoglalták. Már '/,5 órakor a vár nagyobb része a magyarok kezében voit, és az első magyar lobogó a gróf Sándor háza előtti téren kitüzetett. A csata erősen folyt, s az ellenség a házakba ós a torlaszok mögé húzódva, innen erőseu védelmezé magát, de a mieink a torlaszokat feltartózhatlanul áthágván és a házakba benyomulván, az ellenséges katonákat részint lekouczolták, részint elfogták. Az istentelen ellenség az álló hidat, a világ e nyolezadik csodáját, miut maga Henczi is nevezte azt, össze akarta ugyan rombolni, és e végett a budai parton levő oszlopát levegőbe röpíteni, de csak felgyujtója pörkölódött, a híd pedig sértetlen maradt. Hét óra tájban a vár körüli épületekben erősen folyt a puskatüz és uem sokára már 3 helyen lengett a nemzeti lobogó. Nyolcz óra felé a mieink a hajdani királyi és nádori palotáról levették a ezudar fekete sárga zászlót és helyébe a Duna partján álló töménytelen néptömeg nem csekély örömére, a nemzeti lobogót kitűzték. Erre csakhamar az összes vár hós seregüuk által el lőn foglalva Az embertelen hitszegő Henczi megsebesülve ugyan, de elevenen vitézeink kezébe esett, megérdemlett büntetését el uem kerülendő. Örülhetsz Henczi! A leányok védelme. Eddig csak a mamákat vádolták, hogy fogalmuk sincs az okszerű leánynevelésről; ma már a leányokra került a sor, hogy másra is fordítanak valamelyes figyelmet, miut csupán a .Szegedi szakácskönyvre." Az én derék Miklós barátom annak idején sisakospánczélos védőiratot bocsátott közre az oknélkül bántalmazott mamák érdekében s elérte vele azt, hogy menten kapitulált a sértegetők vitéz tábora; hadd legyek most éu, ha uem is hivatott, de mindesetre elszánt szószólója a megbántott leányok napnál világosabb ártatlanságának A térképek rajzai és a szép • és roudirások mutatványapjai mind gonddal, tisztán készítve, képezték a kiállítás kiegészítő részét. Méltán gratulálhatunk a kiállítás rendezőjének a jól sikerült munkákhoz s különösen a módszer és rendszerhez melylyel a tanítást vezette. Bár nem magyar származású, mégis szívvel, lélekkel arra törekszik, hogy igazi, derék honleányokat neveljen, kiknek képzettsége s műveltsége képesiti őket az emberiség hasznos tagjaivá és drága hazánk díszeivé válni. Később közelebbi dolgokat is megtudtam ez iutézetrol, ugyanis hogy a tanítás a legkitűnőbb tanerők gymuasiumi tanárok, elemi iskolai tanítók és két kitűnő magyar tanítónő közreműködésével történik. Örömmel hallottam, hogy bár a franczia nyelv tauu lása nem kötelező, a növeudékek legnagvobb része akar benne részesülni, sőt sokan az angol nvelvet is tanulják. Ez jele a város lakossága magas értelmi" fokának miután elismerik a kor kívánalmait. Mily szerencsések a nyíregyháziak, hogy oly könnyű szerrel részesíthetik leányaikat ily sokoldalú kiképeztetésbeu, mert bizony e kitűnő nevelő-intézet méltó arra, hogy pártfogoltassék és látogattassék. B. T. ÚJDONSÁGOK. — Dr. Jósa András vármegyei főorvos egészségügyi évi jelentését az .Orvosi Hetilap" egész terjedelmében közölte, mintaképen és követendő például — mint azt a lap szerkesztője megjegyzi, más törvényhatóságoknak. — A magyarországi egyetemes gyáuilntézeti közgyűlés, mely az idéu Lőcsén folyt le, a helybeli ág. evang. egyháznak Májerszky Béla egyházfelüu'yeló által lörtent meghívása folytán a jövő évben városuukban fog megtartatni. — Bencs László polgármester szabadságát folyó hó 28-ától vette igénybe, s azt a Margitszigeten tölti el. — A város adománya. Több izben einlités volt már téve az ipartestület azon kérelméről hogy a város adja át részére a Szent-Mikály-utczai házat. Két ízben határozat képtelen volt a képviselet; végérvéuyes határozatot tehát csak a 27 iiki gyűlés hozhatott, mely égyhangulag helyt adott az ipartestület kérelmének a tulajdouijog fentartása mellett. Ugyanekkor fogadtatott el továbbá a Keskeny utczai Veres-féle ház kisajátítása, s 3 Bécsi biztosító társasági részvény eladását cüélzó tauácsi javaslat is. — Bleuer Sámuel ür 20 frtot adott a nyíregyházi jégkárosultak javára. — Tauitó választás. A helybeli gör. kath. iskolánál u.jjonnan rendszeresített harmadik tanítói állás Seszlay Emillel töltetett be az iskolaszéknek e hó 23 án tartott választó gyűlésén. — Ló-dijazás. A lótenyésztés előmozdítása czéljából rendszeresített lótenyésztési jutaloindijak kiosztása e hó 25-én ment végbe városunkban, jóval csekélyebb érdeklődés mellett, mint az előző években, a kővetkező eredménynyel: elővezettetett összesen 28 anyakancza szopós csikóval s ti db három éves kancza-csikó. Jutalmakat kaptak: szopós csikóval bemutatott anyakanczákért: 5 db 10 frankos aranyat (1-ső dij) Jánószky Endre, 10 db ezüst frtot (2-dik dij) Merkóvszky Mihály, 8 db ezüst frtot (3-dik dij) Garay András, 5 db ezüst frtot (4-dik dij) Horváth György, valamennyien nyíregyházi lakosok. A három éves kancza csikókra kitűzött első dijat, 5 db 10 frankos aranyat Lovas Kovács András helybeli, a második 10 ezüst frt dijat Bíró József paszabi, a harmadik 7 db ezüst frt dijat Garaj István, a negyedik 5 db ezüst frt dijat Nagy Mihály helybeli lakosok kapták. Ezeken kivül sikerült szopós csikóval bemutatott atiyakanczáért Klár Gusztáv helybeli és Tóth Miklós kótaji lakosok arany díszoklevelet kaptak, Groák Sándor buji lakos pedig bronz oklevelet. Három éves kancza csikójáért Kemény Pál császárszállási lakos arany díszoklevelet nyert. s inkriminált eljárásuk inkább jogos, mint elitélhető voltának. Arról van szó, hogy fiatal leányok, kik tul vannak életüknek 13 dik, innen a 30-dik tavaszán, emlékkönyveket tartanak, azokba ismerőseik által emléksorokat iratnak s ez emléksorok bauális, frivol vagy épen ostoba tartalmával lelküket megmételyezvén, köuuyebben csinál nak egy kis pikáns skandalumot, mint egy jóízű ebedet. Hát bizony az elég baj — a t. czikkiró úrra uézvei ha ismerőseinek emlékkönyveiből csakis ily értelmű apercu-ket képes citálni: mert ezzel cjak azt árulja el, hogy sohase volt kezében olyan „Poesie\ mely nemcsak hogy szűkölködik az ilyes kiabáló éretlenségek nélkül, hanem ellenkezőleg finom szellemességnek, jó indulata tanácsoknak s egyenes, de sohasem sértő igazságoknak gazdag tárháza. Próbáljon c-sak ilyet is forgatni s biztosítom róla, hogy nagyobb gyönyörűséget fog benne találni, mint a .Szegedi szakácskönyvben." Avagy „de gustibus non est disputandum ?" Nem mondom én, hogy valami hászuos vagy biztatást a méltó dolgot tesznek a poesie-skedéssel azok az apró teremtések, kik ruhát még nem látott teidecskéikkel kopogta'ják az elemi vagy alsó-foku polgári iskolák padjait; de hát per amorem dei, 30 éven alul csak nem jár kurta ruhában minden leáuy?! Pedig én még azokra se riasztanék ekkora szigorúsággal, mert még mindig okosabban tesznek, ha egymás kedvéért meglopogatják a jó Petőfi bácsit vagy éppen a még jobb na-ybácsit s nemes buzgalommal igyekeznek azou, hogy az ő lapjuk ez egyszer szépen legyen írva s csinos képecskékkel ügyesen keretezve, mint ha e helyett arról diskuráluáuak, mit mondott ma délben a papa vagy a mama erről v.igy amarról a bácsiról vagy néniről, avagy nem bánom egymás haját tépáznák a szünetek alatt, kipróbált szak ivatottsággal. . . . Nyilván ilyen kis ördög lenne valamennyi, ha"figyelmét, érdeklődését semmi se kötné le, ha mindjárt pillanatokra is. . . . Ami pedig a felnőtt leányokat illeti, kik már inkább hölgyek vagy kisasszonyok, mint babák, biztxiton i n