Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

NYÍRVIDÉ It". következő 6 évig vagyis 1897. év október hó 7-ig. Kikiál­tási ár 5 frt. Felhivatnak mindazok, a kik ezen jogot kibérelni óhajtják, hogy a fentirt napon és helyen meg­jelenni szíveskedjenek. Kelt Pilisen, 1891, év augusztus 6-án. Gerentsy György, főbiró. Borcsik Gyula, körjegyző. (P. H.) " * (Másolat.) Árverési hirdetmény. Alantirt községi elől­járósság által közhírré tétetik, miszerint Piricse község 800 kat. hold vadászterülete f. évi szeptember hó 14-ik napján d. e. 9 órakor Piricse község házánál nyilvános árverésen legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. A bérlet kezdetét veszi 1891. év október 5-ik napján és tart egymásután következő 6 évig, vagyis 1897. évi október hó 5-ik napjáig. Kikiáltási ár 5 frt. Felhivatnak mindazok, a kik ezen jogot kibérelni óhajtják, hogy a fentirt napon és helyen megjelenni szíveskedjenek. Kelt Piricsén, 1891. év augusztus fi-án. K. Vasvári Miklós, főbiró. Borcsik Gyula, körjegyző. (P. H.) 8127. K. 1891. Szabolcsvármegye alispánjától. A Járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 2849. számú körrendele­tének másolatát tudomásul vétel végett oly felhívással adom ki, hogy a körrendeletben megjelölt műre előfizetni kivánó községi elöljárók erre vonatkozó jelentéseiket a járási főszolgabirák utján, Nyíregyháza város polgármes­tere pedig közvetlen hozzám, legkésőbb f. évi oktober 15-éig beterjesszék. Nyíregyházán, 1891. augusztus 8-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Magyar királyi belügyminiszter. Körrende­let. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr t. év julius hó 25-én 2474. eln. sz. a. kelt átiratában az orsz. m. kir. statisztikai hivatal által 1892. évre kiadandó .Magyar­ország tiszti czim és névtárá'-nak pártolására, illetve annak a törvényhatóságok részére való ajánlására kért fel engemet. Miután ezen műnek eddig megjelent évfolya­mai elegendő biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy a mű valamint eddig, ugy ezentúl is a kívánalomnak minden tekintetben meg fog felelni s minthogy továbbá köztudo­más szerint ezen czim és névtár az egyes hatóságok és hivatalok nélkülözhetlen segédeszközét képezi : készséggel engedek a nevezett miniszter úr óhajának, midőn a szóban levő müvet a törvényhatóság figyelmébe ajánlva m. é. augusztus hó 19-én 57751. sz. a. kelt körrendeletem kapcsán felkérem, miszerint a megjelenendő műnek minél szélesebb körben leendő terjesztését lehetőleg elő­mozdítani, a megrendelendő példányok számát pedig f. é. október hó végéig az orsz. statisztikai hivatallal közölni szíveskedjék. Budapesten, 1891. évi augusztus hó 1-én. A miniszter helyett: Szalavszkg Gyula, államtitkár. 8214 K 1891 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 49670/V-10. száinu kör­rendeletének másolatát oly felhívással közlöm, hogy a rende­letben megjelölt névjegyzéket a községek elöljárói illetékes járási főszolgabíróik utján, Nyíregyháza város polgármesere pedig közvetlenül hozzám legkésőbb f. évi augusztus hó 25-ig beterjesszék. Nyíregyháza, 1891. augusztus hó 10-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Magyar kir. belügyminiszter. 49ti70/V-10. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A Ra­deczky-szobor bizottság elnöke kívánatosnak tartja, hogy ezen szobor leleplezésénél, mely f. évi október hó 18-án szándékoltatik megtartatni, azon agg harczosok kik 1848/49. évben Olaszhonban Radeczky tábornagy vezetése alatt a csatákban résztvettek, jelen legyenek, minek folytán fel­A NY1RV1DEK TÁRCZÁJA," Az örnagyné. (Folyt, és vége.) Ezalatt Bódíts taoár halkan belépett a mellék­szobába, hol Ilona gondosan elhelyezve feküdt egy nyug­ágyon. Áhítatos félelemmel tekintett a szunnyadóra, kinek halvány arcza élesen tüut elő a nyugágy sötét hátteréből. Ilona lélekzett s ajkai újra pirosak voltak, kibontott dus barna haja beterítette a pirnát, mélyen és édesen látszott aludni. Homlokán vizes borogatás volt s ez eltakar'a szemeit. ' Sok ideig elmélyedve szemlélte Budits; újra és újra ismételte önmagának, hogy ő másnak a neje, hogy uem szabad rá gondolnia. És mégis egy benső hang azt súgta neki: Ezzel boldog lennél! Végre egy lépést tett előre, halkan megcsókolta kezét és gyorsan elhagyta a szobát, hogy a Lipcséből megérkező vonatig még egy sétát tegyen. Midőn 2 óra múlva visszatért, épen akkor Beldeu doktor egy katonatisztet vezetett be a szobába, mindjárt tudta, hogy az őrnagy lehet. Magát hidegen meghajtva, közeledett az idegenhez a tanár: — Bizonnyal Suitzel őrnagy urat van szerencsém láthatni? Nem valami barátságos indulattal fogadta az őrnagy azt a férfit, ki őt ide kényszeritette. Gúnyos mosoly játszadozott atczán, amint odavetőleg válaszolt: — Eltalálta s ön valószínűleg Bodits tanár, ki nekem sürgönyözött? — Igen, voltam olyan bátor, mivel nem tudtam, hogy az orvos véleménye hogy fog hangzani; veszély hála Istennek nincs; mindenesetre nagyon jó lesz, ha nejét e baleset utáo ön kiséri haza Lipcsébe. Anélkül, hogy a tauárnak válaszolt volna, az orvos­hoz fordult, röviden s egész közönyösen kérdezte: — Tehát uiucs veszedelem? Nincs magánkívül, az ijedség uem zavarta meg? — Nem őrnagy úr — válaszolt kelletlenül, e hideg hangon megbotránkozva a doktor. — Neje fején sebesült hivom a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság terü­letén levő azon agg harczosok névjegyzékét, a kik néhai gróf Radeczky tábornagy vezetése alatt harczoltak az agg harczososok egyleteitől beszerezvén hozzám f. évi augusz­tus hó 31-ig terjessze fel. Budapesten, 1891. évi julius hó 15-én. A miniszter megbízásából: Jekelfalussy, minisz­teri tanácsos. Szabolcsvármegye alispánjától. 81 67. K. 1891. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. Az aratási munka már az egész vármegye területén befejezve lévén, az 1890. év julius 9-én 0474. K. sz. alatt kiadott rendeletemre hivatkozással, s az abban foglalt rendelkezéseknek ez úttal is fentartása mellett felhívom, hogy az idegen aratókról a mellékelt minta szerint a leg­nagyobb pontossággal elkészítendő kimutatást a községi elöljárók, illetékes főszolgabíróik, Nyíregyháza város polgár­mestere pedig közvetlenül s legkésőbb folyó évi szeptember 15-ig hozzám okvetlenül terjeszszék be. Nyíregyházán. 1891. augusztus 10-én. Miklós László, alispán. S'. bolcsvármegye. jár ÍB. Kimutatása • községben az 1891. évben mű (ödött idegen megyei aratóknak. községi biro. 3312. Kórh. 1-91. A járási föszolgabl mesterének Zemplénvárme megkeresését szabál közlöm másolatban, mester közvetlenül, utján hivatalomhoz Nyíregyháza, (P. II) községi jegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. ráknak, Ny iregyliáza város polgár­és a községek elöljáróinak. gye alispánjának 13537/1891. számú yszerü nyomozás végeit oly felhívással hogy eredmény esetén arról a polgár­a községek elöljárói a főszolgabirák jelentést tegyenek. 1891. augusztus 11. Miklós László, alispán. (Másolat.) Zemplén vármegye alispánjától. 13537. sz. Tekintetes törvényhatóság. Az Í890. év 111-ik. negyedében az ungvári kórházban ápolás alatt volt Rohály András 23 éves, g. kath. vallású ápolt ulán betegápolási alapunk­ból 2 frt 00 kr ápolási költség előlegként kifizettetett. Amennyiben ápolt illetőségi helyének kinyomozásaa rendel­kezésére álló adatok felhasználásával eredményre nem vezetett, felkérem a törvényhatóságot, hogy nevezettet törvényhatósága területén nyomoztatni, s feltalálása esetén illetőségi viszonyaira kihallgatni s annak eredményéről, a tőle esetleg bevételezett 2 frt l>o krajezárnyi gyógy­költség beküldésével értesíteni szíveskedjék. Sátor-Alja­Ujhely, 1-591. augusztus 4. Matolai Etele, alispán. meg, a seb ugyan nagyon vérzett, de egészeu veszélytelen s gyorsan be fog gyógyulni, a mailékszobában alszik, de minden pillauatbau felébredhet ós akkor önök üdvözöl­hetik egymást, csak arra kérem, hogy semmi izgató, nyugtalauitó otthoni híreket ue közöljön vele. — Hogy az én megjelenésem mit fog nála előidézni, azt nem tudom, tőlem azonban otthonról semmifele nyugta­lanító híreket nem fog hallani a nagyságos asszony. — Nos — válaszolt neheztelve a doktor — a kinek gyermekei vannak, az ki van téve ilyeneknek, azt saját tapasztalatomból mondhatom. Az őrnagy egy pillanatig a bámulattól némán állott. Gyermekei, azt mondta az orvos, a dolog mindinkább jobb lesz. Eszébé jutott, hogy az idegen azt már említette. A legvalószinütlenebb véletlenség játszik itt össze? egyszer csak ki kell derülnie a valóságnak ós legalább látni akarta az őrnagynét. — És önök — fordult mindkét férfihoz az őrnagy — meg vannak arról győződve, hogy az a hölgy Suitzel örnagyné? 0 maga mondta ezt a nevet és beszólt gyermekeiről ? — Bizonnyal — válaszolt a tanár bosszusau az őrnagy gúnyos hangja miatt, ki azonban most nem tudott egy mosolyt eluyomni s udvariasan meghajolt e szavak­kal: — Ha ez a hölgy magát, mint Snitzel őrnagynét mu­tatta be, ügy bizonuyal igaznak kell lenni; most azonban — tette hozzá vidáman — végre óhajtom őt látni. — Kérem — hangzott az orvos kurta felelete, s ő maga előre belépett a szomszéd szobába. Épen felédredt Ilona álmából, gyorsan hozzálépett a doktor: — Itt hozom férjét asszonyom, ki sürgönyünk következtében rögtön ide sietett. Mindeddig Ilona csak a doktort látta, ki hozzá lehajolt. — Az én férjein, óh Istenem — suttogta remegve — mialatt az orvos kezével hivólag hátraintett, hol az őrnagy­nak rokorszeuves arcza az ajtóban megjelent. A következő pillanatban retteneteset sikoltott Ilona. Az aggodalomtól majdnem ész nélkül terjesztette ki kezét ós j.íjgatva kiálltotta: „el, el az Isten szerelméért csak el!" A népünnepély. Kárt szenvedettek bijáu, szükségein segite ii, enyhíteni a nyomorúiágon. melyet a nagy jegverés okozott: ez a czél hozta össze közös munkána a mai nagy népünnepély rendezőit, kiknek sorábau tarsadalmi életünk legelőkelőbb tényezői fogtak kezet, biztosítani a sikert. Konstatálhatjuk, hogy ez a népünnepély, hi­vatva arra, miszerint elkülönzésre könnyen hajló társadalmi osztályainkat összehozza, egybegyűjtse, bekövetkezendő sikereinek mértéke szerint mutatója lesz egyszersmind és fokmérője Nyíregyháza város városias fejlettségének. Mert bizonyára fejlett társadalmi közviszonyok szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen nagyszabású népünnepély, rendezésének nagy arányaihoz és me­részségéhez s a mizgásba hozott nagy apparátus­hoz mérten sikerüljön. E siker mértéke első sorban mindenesetre az ünnepély anyagi eredménye lesz. Mert czélja csak­ugyan az, hogy a jégkárosultak szükségein segít­sünk. Reméljük és hisszük, hogy legközelebb, be­számolva ez eredményről, tekintélyes numerus föl­jegyzésével fogjuk ezt megtenni. De a várható sikernek konstatálását más szem­pontból is reméljük, nagy súlyt fektetvén arra is s eltelve a legszebb reményekkel a tekintetben is, hogy ez a népünnepély a maga sokadalmával, töme­geivel egyesiteni fogja magában városunk és a vidék egész társadalmát, ahol kiki a maga izlése és igé­nyei szerint kereshet és találhat szórakozást, meg­férve szépen egymás mellett. A sikernek ilyen szempontból való bekövetke­zése bizonyságot fog tenni arról, hogy Nyiregyh íza egy fejlett városias társadalom feltételeivel rendel­kezik, s hogy csak az ezt alkotó tényezők össze­hozására, mozgósítására van szükség alioz, misze­rint társadalmi s mindenféle közviszonyainkban közéletünknek e városias jellege megnyilatkozzék. Mert a mi városiasan fejlett társad ilmi viszo­nyaink szeriut bizonyára nem elégszünk meg már azzal, hogy szükségleteinkkel, a társadalmi élet iránti igényeinkkel a disznótorok, születés- és név­napok társas összejöveteleivel megérjük. Ezeken tu!, a fejlettebb társadalmi élet szóra­kozásai és időtöltései is életszükséget képeznek. Iotelligencziánk évről évre növekszik, s a mint tágul a kör, mely városuuk művelt egyéueit egy társaságbau egyesíti, akként szaporodnak az igé­nyek, a szükségletek is, kielégítésre várva és meg­nyerve azt közviszonyaink városias fejlődése által. Mint a kaleidoskop, a maga ezernyi üveg darabjaival, összevissza rázva is, egy egységes kép­nek nyújtja formáit, ilyen módon kell megalakulni egy egészséges társadalmi életnek n, melynek ténye­zői, ha a sok létező megkülönböztetések szerint csoportoukint is tartoznak bár együvé, mégis együtt egységes egészet képeznek szép harmóniában. A nagy népünnepély tanúságot fog tenni arról, hogy Nyíregyháza várvsának van-e ilyen értelemben vett egységes társadalmi éleíe, illetőleg az ünnepély Folytatása a mellékleten. Megrendülve lépett vissza az őrnagy, de uem auélkül, hogy egy részvétteljes pilllantást ue vetett volna a halvány, érdekes liatal arezra; sajátságos meleg érzés töltötte be szivét, egy ilyen asszonyka tetszett volna neki. További gondolkozásra azonban már nem volt ideje, mert karjáuál fogva a mellékszobába ráutották és villámló szemekkel állott vele szembeu a tanár. Ez alatt a doktor Ilouánál maradt s mindent megkisérlet, hogy őt meg­nyugtassa. — Nagyságos asszonyom, uem szabad magát eunyire felizgatni, gondoljon légalább gyermekeire: az őrnagy ür rögtön visszautazhat, ha itléte annyira izgatja; aztán meg én is őrködöm felette s nem engedem, hogy baja történjék. Vigasztaló szavai azoubau nem voltak megnyugtató hatással, Ilona izgatottsága c^ak még j ibban növekedett ál'ala, ügy zokogott, mintha szive akarna megrepedni, végre is a doktor nem tulva mit tegyen, elhallgatott. Mialatt a doktor meguyugtatólag beszélt a mindég hevesebben siró betegnek, meguyilt az ajtó s ezen fel­kiáltással-. .Ilonám, édes Ilonám 1* sietett egy nyuláuk alak a beteghez, letérdelt előtte s átkarolta a zokogót. — Emma, édes Emmám, most már minden jó x lesz! — ezen szavak közben ugy átölelte Ilona barátnőjét, uiiutha soha többé nem akarná elengedni. ' — Szegény Iloaám — kiálltott halvány arczát simogatva — ki gondolta volna, hogy ez a kirándulás ilyen szomorú véget éljen! Nagybátyám által tudtam meg a szerencsétlenséget, a rendőrkapitány — ki rögtön értesítve lett mindenről — velünk mindjárt tudatta azt, mert tudta, hogy te is e vonattal utaztál. A legközelebbi vonattal hozzád siettem, a vonaton hallottam, hogy csak elájultál s doktor Beldeunél a legjobb ápolásban része­sülsz. S most ilyen felindultan talállak! Az Istenért, mi bajod van? talán komo/yan meg vagy sérülve, fáj­dalmad vau? — Felnézett az orvosra — Veren Emma vagyok, Hona barátnője, arra kérem öut, moudj* meg nekem a teljes igazságot. — Ez nagyon könnyű kisasszonyom — válaszolt az orvos — a nagyságos, asssony állapota uem veszélyes,

Next

/
Thumbnails
Contents