Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-28 / 26. szám

I, Melléklet a „Itfyxrvidék" 1891. 26-ik számához. egy évben ? Hányan élnek n dves lakásban, anélkül, hogy csak legkisebb gondot fordítanának annak lehető eltüntetésére? Hogy megyeri a szellőztetés? Hányszor lesz kivivé egy hónapban az ágynemű levegőre? stb. stb. ne kérdezzük. Ezer apróságnak látszó közegészségügyi kívánalmak, de óriási liorderejök elvitathatatlan az egészséget i'letőleg, csak be kellene tartani őket. Nézzük, az elszomorító állapotban levő „Bába ügyet" hogyan véli rendezhetőnek főorvo unk évi jelentésében. Mivel vidéken orvosok által bábákat képe/ni nem lévén elég és kellő időbea szükséges szülési eset, absurdum az itthon való kiképzés, mert a növendék bábának az actust kell látni, nem theoreticus előadást hallgatnia. — Okvetlenül bába képző intézetbe kell menniük, — ott szokja meg ama túlságba menni látszó tisztaságot, melyet lelkiősmereti kötelessége az életben kint a vajúdó nővel szemben is betartani. Hogy azonban annyi és kellő számú képzett bábát birjunk, a mennyivel az óriási gyermek halandóságot, a vajúdó anyák sanyarú helyzetét jóra fordíthassuk, kell hogy a bábaságra hajlandó, de szegénysorsu nők az államtól ldképeztetésökre szükséget 6 hétre teljes ellátást kapjanak az intézetekben. így bizonyos, hogy végre kivetkőzhetnénk a mostani vétkes hibás helyzetből, hogy tűrni kénytelenek legyünk, javas és többnyire korhely elzülött vén isszonyok kufárkodásait a vajuló nők körül. Az állami segély mellett kiképezett bábík alkalmazást a vidéken c^ak az esetben kapná.iák, ha kellő eszközeik meglennének, melyet a főorvosnak bemutatni tartoznának. Jó lenne őket kétszer évenként rendes szemlére beliivni, hol ujjolag eszközeik és tankönyveik lennének megvizsgálva. Es nem ártana ilyenkor a vizsgáló orvosnak pár kérdéssel meggyőződni, vájjon tudják e és olvasgatják-e a reájok tartozó szülészeti sarktételeket. Ha pedig igy okleveles bábákkal eilátott vármegyében is előfordulna, hogy a könnyelmű család, kufár vén kuruzsló asszonyhoz fordulni merne, midőn bábára van szüksége, zárassák el vagy pénzbidileg büntettessék ugy a családfő, mint a bábaság nagy horderejű aktusát avatatlan kézzel végző vén aszszony. Ami a többi pontjait „ a főorvos ur évi jelen tésének" illeti, mint tiszta sziu és érthető igazságot minden olvasónak el kell fogadnia. A főorvos urnák a mai közegészségügyi fontosabb kérdéseket előmozdítani óhajtó munkájára a vármegye büszke lehet! Dr. Horváth József. Körlevél, a debreczeni kir. ítélőtábla kerületében tnüködö kir. bíróságokhoz. A bírói és ügyészi szervezet módosítását tárgyszó 1891 :

t

íXVII. t. cz. a kir tábla kerületében levő bíróságok felett gyakorlandó felügyeleti joggal a kir. tábla elnökét rnházza föl. Eme jog reám, ki a jelzett törvény erejénél fogva a debreczeni kir. Ítélőtábla kerületében működő bíróságok feletti felügyelet gyakorlatára vagyok hivatva, kötelességeket is ró, melyek arra ösztönöznek, hogy a fenebb idézett törvény hatályba lépte alkalmából a felügyeletemre bizott bíróságokhoz néhány őszinte szót intézzek. az északi megyékben iszszák valódi bor helyett, hanem ínég Párisbau, sőt a Piréuékbeu is élvezik. S ennek a nyiri viukónak nincs piacza. Pedig ennek a karczosnak vaD a leguagyobb jövője Magyarországon. A íillokszera is respektálja. A nyiri gazda áui uem sokat ápo'ja e rendkívül becses ajándékát a természetűek; csekély kivétellel parlagon hagyja, s csak midőn már sárgulni kezdeuek a gerezdek, látogat minél gyakrabban a szőlőskert felé. A borral is csak ugy bánik, miként öregünk bánt volt. Az ősz a Nyírség legvonzóbb évszaka. Az akáczok ilyeukor uem ritkán másodszor kezdenek viritni; a pacsirta folyton zengi dalát, a leg üde, átlátszó; a távolba enyésző fák és facsoportok színezete oly kéklő, mintha valóságos hegyvidék szegélyezné a határt, pedig nagy messzeségben mindössze csak kopár homokbuczkák terpeszkednek. A szabolcsi ember hegyeknek csúfolja; való, hogy ugy aránylanak azok a tokaji hegyhez, miut a tokaji hegy a Hiinalayához. A sárga homokot a szelek játszva ragadják magukkal és nyári időben iszonyú porfelhőként kavarják. Az ember afrikai sivatagba képzelhetné magát, aunyira elsötétül minden. Eső után rendeseu megjavul az ut; a homok nem vág löbbé, inegverődik, megszilárdul, a mi embernek, állatnak megkönnyíti a járást, mert ilyenkor már uem kell bokáig gázolni benne. A sze kerek könnyen perdülnek el rajta. Nem hiába szeretik s óhajtják itt az esőt. A tulajdouképi Nyírségnek nincs vize, hanem voltak nádasai, mocsarai, tavai, úgynevezett nyírvizei, melyekben ezrenkint tanyázott a vad szárnyas s a nádi farkas sem volt ritkaság. A nyirfajdnak immár vége, noha itt lenne valódi hazája; vége a nyírfák nedvéből összegyűlt nyírvizeknek s a betegségeket terjesztő mocsaraknak is, inert a Nyirvizszabályozó-társulat csapolja a vizeket mindenfelé. A hol ezelőtt vadludak tanyáztak, most már a földmivelő ekéje hosszú barázdákat huz a vetések számára. Az is majd befolyással lesz a vidék megváltozására, hogy a birtokos osztály, a régi köznemesség helyére mások ültek. A törvénynek eme felügyelet gyakorlásáról intézkedő rendelkezéseiben nem a hierarchicus alárendeltség elettel eu szabványainak, hanem annak a magasabb eszmének kifejezését kell keresnünk, mikép a törvény, midőu a bírák feletti felügyeletet biróra ruházza, ez irányban a birói kart f.u'onom testü

!etté tö nöriti s ezáltal függetlenségének ujabb biztosítékaiban részesiti. Ennek hatása alatt ama testületi közszellemnek kifetlődését várom, mely a testület minden egyes tagjának lelkébeu azt a tudatot szilárdítja meg, hog}' a testület becsületének, hiruevéuek és tisztességének miudauuyian egyaránt védői vagyunk, — hogy ez a kötelezettség mindannyiunkat egvetemleg terhel, — hogy ez az egyetemlege^ég egy más lépteinek nemes érteiemi) _>u gyakorlandó ellen őrzésére kötelez, de kötelez egyszersmind arra is, hogy egyrészről azoKtiak, kik méltó védelemre szorulnak, testvéri érzelemmel nyujtsunk támogatást s a tántorodókat baráti kézzel vonjuk el az örvény széléről, ugy másrészt a méltatlanokat kérlelhetleuül rekeszszük ki a testület kebeléből. M.g vagyok arról győződve, hogy a debreczeni kir. tábla kerületében működő bíróságok tagjait ezek az érzelmek fogják vezérelni, s elvárom,, hogy a bíróságok mindeu egyes tagja emez érzelmek megszilárdulására minden erejével közre fog működni. Kötelességemhez képest éber figyelemmel fogom kisérni bíróságaim mindeu egyes tagjának működését, — felfogom keresui pályatársaimat működésük székhelyén, óhajtom személyesen megismerni mindannyiát, — elnöki s/.obám ajtaja mindég nyitva lesz azok előtt, a kik bizalmukkal kívánnak megtisztelni s uem fogok elzárkózni a/.októl a köröktől sem, a melyekuek illetékes véleményét pályatársaim hírnevének elfogulatlan bírálatára hivatot tiknak tartom, — de viszont meggondolás nélkül utasítanám vissza a fondorkodó besugásokat, ha ilyenekkel találkoznám. Aggódó gondossággal kívánom felkeresni azokat a forrásokat, s mérlegelni azuk hitelét, a melyekből pálya társaim képességére, képzettségére, jellemére s magaviseletére nézve alapos meggyőződést szerezhetek; és e pontnál már most kívánok an-a figyelmeztetni, hogy a hivatali állások betöltése körül befolyásomat, ha annak érvényesítésére alkalmam nyílik, csupán egyetlen tekintet fogja vezérelni : igazságügyünk magas érdeke. Ez a tekintet kizárja előttem azt, hogy a betöltendő állásokra való ajánlatnál a pályázók személyes érdeke, csupáu a raugidősbség, hosszas szolgálati évek, a megélhetés kényszere, családi kötelékek stb, egymagukban iráuyadókul szolgálhassanak. Kijelentem, hogy joogsulatlan aspirácziók támogatója nem leszek soha s nem engedem, hogy ezek mögött a valódi érdem háttérbe szoruljon ; de igenis, minden befolyásom latbavetésével, lelkem egész melegével fogom azoknak, de csakis azoknak előmenetelét támogatni, a kik erre képességüknél, szorgalmuknál s jellemük szeplőtlen ségénél fogva a legérdemesebbek. És eme feltételeimben nem engedem magamat megláutorittatui sem a pártfogók feltolakodó befolyása, sem rimánkodó panasz, sem hirlap reklám, sem a tájékozatlan véleménynek vagy az ezt tolmácsoló sajtónak hívatlan bíráskodása állal — a míg ebbeli nézeteim kelendők lesznek e hazában ; ellenkező tanok uralma engem amúgy sem találna többé e helyen. Mai viszonyaink között gyakran kerül a magyar biró kísértés veszélye elé, hogy a hivatalos teendők hal mazával a bíráskodás alaposságának rovására kell megküzdenie. Nem szabad eme veszélynek áldozatául esnünk. E őttüuk nem lehet egyedüli iráuyadó az államháztartás nak abbeli érdeke, mely kevés bírótól sokat, uagyou sokat kíván, többet mint bármely más államban; hanem mi azért vagyunk itt s arra esküdtüuk, hogy polgártársaink nak igazságot szolgáltassunk, ezt pedig egy perczig sem S'.abad feláldoznunk anuak a törekvésnek, hogy az igaz ság rovására tüntessünk a számok halmazával, s hogy az állam fiskális érdekeinek szolgáivá szegődjünk. — Éu azonban ismerem a felügyeletemre bizott bíróságok tagjainak hazafiságát, s hiszem, hogy az igazság és alapos ság áldozatául ejtése nélkül is bizonyságát fogják szol gáltatni annak, hogy a birói hivatás lelkiismeretes betöl tése miudeii erőnk s minden időnk felá'dozását, követeli. A régi szabolcsmegyei társadalom névben él csak, többé nincs. Vége a régi pompának, fénynek. Ha ezelőtt két évtizeddel az idegen szemlét tartott a debreczeni őszi vásárou, ugy nem kerülhették ki figyelmét a nyíriek. Két, négy, öt, sőt nem ritkán hatlovas kocsikból, hintókbol álló hosszú sor közeledett a német utcza felől s valamenuyi fogaton uri kocsis ült. a bakon, mellette egy egy szép asszony vagy leáuy. A férfiak erőseu és kevélyen fogták a gyeplőt és kormányozták a tüzes sárkányokat; a hölgyek vidáman tekintgettek szét vagy társalogtak lovagukkal. Mindnyájáról el lehetetett mondani, hogy ezek jellemző alakok s ügyes festő hálával fogadta volna az élénk képűt. Hangzott aztán az öreg Boka bácsi hegedűje, az/.al a uagy meleg egyszerűséggel, mely vele együtt örökre elnémult. Az öreg bevétele leguagyobb részét ilyenkor a szabolcsiaktól kapta, volt légyen az összejövetel akár a vendéglőben, akár a bálban. A debreczeni vásár nem állott egymagában miut találkozó helye a szabolcsiaknak s illetőleg az egész keleti rész uri népének, mert Szabolcs-, Zepléu-, Bereg-, Uug , Ugocsa- és Szatuiáruiegye akkoribau összetariók, atyafiságosak voltak. Miudeuki tudta, hogy a debreczeni vásáron, a póc^i bucsuu, a mádi szüreten, kállai bálon találkozni fog valamelyik jó ismerősével, rokonával s ugy intézte hát dolgát, hogy valamelyiken legalább jelen lehessen. Valamennyiről azt állították, hogy leányvásár; de ily értelembeu leányvásár minden ünnepély, összejövetel, a hol hajadonok is részt vehetnek. A régi megyei életnek legfőbb varázsa az ily összejövetelekben rejlett; mert nemcsak üres mulatságok, szórakozások voltak azok, hiuem itt fejlődött s erősödött a közvéleméuy, a nemzeti érzület, a társadalmi szellem s az összetartozás nagy elve. Az egész nagy vidékeu majdnem személyesen ismerték egymást a birtokosok, s ha nevezetesebb dolog az egyik inegyé ben történt, azt pár uap múlva az ötödik megyében is tudták vasút- és hírverő nélkül is. Az eredetiség, a kedv és szeszély Ha pedig, mint remélem, a debreczeui kir. ítélőtábla kerületében működő bíróságokat jövőben is ily hazafias szellem fogja lelkesíteni, akkor elvárom, hogy a testület eme közérzületével szemben annak egyik tagja sem fog kivételt alkotni s nem fogja akarni "a munka terhét a szorgalmasabbak vállaira hárítani. Elvárom tehát lio^y a felügyeletemre bizott bíróságok szorgalom tekintetében sem engedik magukat hazánk többi bíróságai által me*előztetni. ° A biró hivatása komoly, zajtalau és nyugodt, pályáját nem kiséri tapsvihar, muukájit nem 'jutalmazza a közönség éljeue, útját nem jelölik a dicsőség emléktáblái számára nem füz babérkoszorút senki; de vau mégis egv jutalma, — a legértékesebb érdemkereszt, mely a férfi keblét díszítheti:a kötelességek hü teljesítéseitek öntudata. Lelkesítse és vezérelje ez a tudat birótársaimat nehéz munkáik folyamán és jutalmazza a nyugalom éveiben is. Ifjú pályatársaim szivére pedig, a kik keresik még az eligazodas fonalát, a következő útbaigazító jelszavakat kötöm: legyeu tanácsadójuk saját lelkiismeretük, evangyeliumuk a törvény, s hitvallásuk az igazság forró szeretete. Kelt Debreczeubea, 1891, juuius hó 24 éu Puky Gyula a debreczeni kir.-iji ite;uiab!a elnöke. A gabnakcreskedelem Oi'ganizálása. A gabuaelevatorok nagy fontosságát régóta felismerték nálunk s azok az ügynevezett köztárházak, melyek a leszámítoló bank kezében vaunak, kezdetét képezik annak, a mit a gabnakereskedelem organizációjáról mondani akarunk. Miayarország évi termelésének főértékét a gabna képezi. E nnek évi értéke körülbelül egy milliárd forintot képvisel. É) közönségünkre egyáltalán "nem közömbös az, vájjon ezeu óriási értékből több vagy kevesebb százalék megy e veszendőbe. Most gabonakereskedelmünk ínég nincsen országosan szervezve, s ennek az a következése, hogy roppant nagymennyiségű érték tönkre megy évenkint. A termelt gabouaueinüekuek alig egy két százaléka jut a cséplőgépekből rövid úton a közraktárba; a leguagyobb rész uagyou is hosszadalmas és költséges ütőn éri el a fogyasztót. A mi magtáraink egyszerű szemegek vagy szekrényes hatnbárok. Ezeket nehéz tisztáu tartani s jól szellőztetni. Bennök az életet lapátolással és rostálása il kell megforgatni. A fel és lerakás is uagyou költséges. Az életet zsákkal háton hozzák többnyire a munkások a bambátokba. Ott azt a zsákból garmadába töltik, mig az illető szekréuy vagy fiók megtelik. Ha eladás történik, többnyire a kereskedő küld zsákot. E/.t a gaz láuak meg kell fizetnie. A zsákokba bemérik az életet, ez megiut uagy munkával jár; aztáu i.y elszállittatik a zsák a vasúti állomásra. A vasűtou sok esetbeu a szabad ég alatt raktározva marad az élet s igy minősége is megromlik Vagy a kereskedő felhozatjá azt magának Budapestre s betározza a saját raktárába vagy pinczéjébe..Itt megiut meg van a hosszadalmas és költséges kezelés az átvétel, s vasútról az elszállítás, átöntés a pinczébe. S ha az illető kereskedő a búzát nyereségre tartogatja, kétszer-hároin szor át kell lapitoltatni azt, s ha eladja, a vevő cselekszi megint a költséges és hosszadalmas kezelést, az ujr.i zsákbaszedést, mázsálást, felrakást, lerakást, stb.. S a bű'.a gyakran négy öt kézen is átmegy igy, inig a fogyasztó malom vagy exportáló kereskedő kezébe jut. Elképzelhető, hogy ez mennyi calóval, mennyi zsákolási, mázsálási, betározási, forgatási, ro^álási stb. költséggel jár. Milyen egészen inás lehet az emerikai gabnakereskedelem orgauizatiója. Ott mindeu termelési területnek meg vau a maga elevatora. A gazda bű iáját, mihelyt kigepelte, a tárházba adja. S arra löbbé nincs szükség, hogy azt drága kézi erővel kezeljék. Az elevátor elvégzi a kezelést a legolcsóbban és pedig egy tonna (1000 kg) fiivagy lerakása nem kerül többe 1 krnál és ez a mázsálási költséget is magába foglalja, mely az elevatorbau autoiouiikusan történik. A leglényegesebb dolog az amerikai elevátorok építésénél, hogy ez igeu olcsó módon történik s a felszerelés nagyobb volt mint most; az emberek igen jól ismervén a viszonyokat s egymást, uem ritkáu gyakorolták magukat elméskedésben, melyből kijutott ennek is, meg amaunak is. Igy e v;déken általánosan ismert volt ama példabeszél, hogy: „Beregi buza, ugocsai szép asszony, uugi bor, szatmári okos ember uem tesz bőséget " Mindennek most immár vége, A tehetséget és kedélyt nivellálta az auyagi goud s a uapi olvasmányok egyöntetűsége: a kisebb megyei városok, mint egesz vidékek társadalmi központjai, eleuyésztek s a közpoutositás másfelé, az ország fővárosa felé terelte a közfigyelmet. Eunek is megvan a maga haszna. A nyiri ember szépen beszél magyarul s annyira magyar, hogy megmagyarosit, elmagyarosit minden jövevényt, minden idegent. A mi oláh, orosz e vidékre szorult, az már régtől fogva magyar, ha ugyan nein mindig, az volt; mert hiszen, ha itt bárkit is orosznak mondanak, ez a név nem vou maga utáu ethuografiai különbséget: miudössze csak a vallásra szorítkozik s auuyit jelent, miut görög vallá-u, v.ilamiathogy az isteni tisztelet s különösen a szent beszéd már mindeu orosz templomban magyarul járja, mert a nép más nyelvel nem ért. " A nép ajkán élő ötletek közt van a kállói „Miatyánk Miatyánk Kállóban, Kenyerünk Bátorban. Uram, ne vigy Munkácsra, Arra a nagy sanvarmágra. Inkább vigy el Ddbreczenbe, Arra a jó buzapereczre. Hát persze a nehéz rabságra elitélteket Munkácsra szállítják. A debreczeni buzaparecz .pedig jó fehér lisztből készült picziny karika alakú száraz csemege, melyet spárgára fűzve árulnak. Bjrkorcsolyáu ik megjárja. Városokban, melyek e czimet a szó szoros értelmében megérdemelnék, a Nyírség uem igen bővelkedikNyíregyháza, a megye jelenlegi székhelye, alig száz eve, hogy megalakult s most már a fejlődés szerencsés u ján kezd haladui. Nagy-Kálló hajdan vár volt, miut Kis Várda