Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-28 / 26. szám
„IN Y í lt V I I> É lí." a nagy szolgálatot tevő gépeknél is aránytalanul csekély; ügy, hogy 1 métermázsa számára alig kerül többe az elevátor, miut a mennyi veszteségünk reudszeriut 1 métermázsa értékesítésnél van. Ugyanis a vesztesség sok eset • ben 3—4 frt közt váltakozik s az elevátor előállítási költsége is ennyi, ha mintegy 5—10,000 métermázsára épül egy-egy elevátor. Kétségkívül előnyösnek ígérkezik tehát a gazdaközönségre nézve az, hogy egyesülve vidékenkiut, a vasúti állomásokon létesítsenek amerikai elevátorokat gabona neműek betározására. Vagy megteheti ezt az állam is, övé lévén a vasút. Eí taláu még czélszerűbb megoldása volna a gabnakereskedés szervezésének. Csináljunk csak átlagban egy kis számítást. Vegyükhogy az államvasutak 200 amerikai elevátort állítanának* 5—10,000 métermázsára egyenkint vagy mondjuk állagban 6250 métermázsára, a minőt most a hátsó poinmeraniai vasúton a magdeburg-kotheai gyár állit feli Az ehhez való fa kikerülhetne az állami erdőkből, a gépezetet is az állami gépgyár felállíthatná, igy a 22,000 frtuyi kiadásból, a mibe egy-egy elevátor kerül, a fele költség körülbelől megtérülne az államnak ós alig 10,000 frtba kerülne egy-egy tárház; a 200 tárház tehát kerek két millió írtjába kerülne az országnak. De általuk meg lehetne gazdálkodni legalább is 1 frtot éveukint minden métermázsa búzán, a mely a tárházakba adatnék, vagyis 200 X 6250 = 1 250,000 frtot. Feltévéu, hogy csak 1 métermázsával használtatnék ki átlag az elevátorok befogadási területe, a mi nagyon is alacsony számítás, mert a kihasználás sokkal nagyobb is lehet. S ha pl. Baross jeles kereskedelmi miniszterünknek sikerülne keresztül vinnie azt az esmét, milyeu egész más képe lenne mindjárt az állami chéck-üzletnek. Az áruletétjegyek rokonok a check-rendszerrel s azok forgalmá egymást fejleszti. És e forgalom növekedése a közvagyonosodásra is emelő kihatással van. ÚJDONSÁGOK. — Uj állások a vármegyénél. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye közönségének a III ik aljegyzői, egy számvevőségi számtiszti s egy dijuoki állás rendszeresítése tárgyában hozott határozatát. A Illik aljegyzői állás betöltésével egyidejűleg fog m 'gtörténui a választás az I ső aljegyzői állásra is, mely most — Vidovich Lászlónak főszolgabíróvá lett megválasztása folytán üresedésben vau. Az I-ső aljegyzői állásra Mikecz Dezső Il-od aljegyző pályázik, ki most ez állásra helyettesítve van. Az ő minden valószínűség szeriut való megválasztása esetén a Il-od aljegyzői állás jelöltje SÍJÍOS Béla lesz, ki ez idő szerint, a főispán által helyettesítve, a Il-od aljegyzői állás teendőit ellátja. Az újra szervezett III ad aljegyzői állásra Komis Géza a jelölt. A száintiszti állás pályázat utján a főispán kiuevezése alapjáu fog betöl tetni. Az erre vonatkozó pályázati hirdetményt lapunk mai számának élén közöljük — Ováció. Bencs László polgármestert uévuapja alkalmából a helybeli dalegylet — melynek ó elnöke — szerenáddal üdvözölte. — Meghivás. A felső tiszavidéki gazdasági egyesület igazgató választmánya, folyó 1891 évi julius hó 1 én délelőtti 10 órakor Nyíregyházán a megyeházánál ülést tart, melyre a t. választmányi tag urak tisztelettel meghívatnak. Bashalom, 1891 évi junius 2G-án. Ifj. gróf Pongrdez Jenő, egyleti elnök. — Az ág. evang. központi népiskola építése már e héten kezdetét vette, a területén elhelyezett iskolai régi épületek széthordásával. Az épületek bontása csak igazolja az egyház elöljáróságának azon gyakran hangoztatott aggályát, hogy ezen épületek szilárdsága a legkomolyabb veszélylyel fenyegetett. Kitűnt ugyanis, hogy az egész vertfalból volt építve csupán, mely már helylyel roskadozott is, annyira, hogy a bontást eszközlő munkásoknak igen csekély fáradságába került a falak ledöntése. Szakértők nyilatkozata szerint ezek az épületek aligha bírtak volna még ki csak pár esztendőt is. Nagyon itt volt tehát az ideje, miszerint ezeknek szétbontása ténynyé legyen. is; mauapság azonban, ugy látszik, hiába küzd régi dicsősége visszaszerzésére. Mint központja egy hajdan igeu szép s hatalmas megyének, melynek egy részét uj megye : Hajdumegye alakítására szakították el, bizonyára sok kincset, pénzt, vagyont, anyagi ós szellemi tőkét gyűjthetett volna; hanem itt a közérzület lángja nem lobogott annyira az emberekben, hogy őket ez iránylnu is sorakozásra birta volna. Vagyonszerzésre senl.isem törekedett, a mit nem hozhatni fel szemrehányás gyanánt; hanem a baj abban rejlett, hogy az öröklött nagy vagyont az emberek nem tudták megőrizni. Itt ki-ki békésen élvezte az ősöktől kapott vagyont; nem volt rablás, gyilkolás, mint Erdélyben ; s a fejedelmi nagy birtokok mégis idegen kézre jutottak, elkallódtak úgyszólván. S ha kérdezni találuók: Mi maradt az egészből ? Mi őrzi nyomát annyi rengeteg jövedelemnek, pénznek, a mi ide befolyt? Feleletül nyeruők, hogy: Semmi! — Mulatni, sokat mulattak az emberek, szerettek külfénybeu csillogni, külsőségekkel vesződni; járták külön tánezukat, a ,kállai kettőst;" hanem szellemi dolgokkal keveset törődtek. A Nyirség egyik legnevezetesebb emléke, a szép templom, melyet Nyir-Bálorbau még a Báthoriak építtettek volt. Van aztán a Nyírségnek egy híres zárdája, mely régi h rnevéből még nem vesztett semmit. Ez az országos hirü mária-pócsi zárda, melyet templomával együtt ezrenkint látogatnak nyaranta a búcsúsok. Baziliták, úgynevezett Vazulrendü orosz barátok laknak benne. Kogy kerültek ide a Nyírségbe, a magyarság közepébe orosz barátok s ki ültette ide a zárdát? Orosz vallásúak, azaz görög katholikusok már azelőtt is laktak e vidéken s Mária Pócsou a római katholikus templom mellett görög katholikus is volt. Ez utóbbiban őrizték azt a hires, állítólag csodatevő Mária képet, melyet 169«-ban Bécsbe vittek s jelenleg a Szent-Istvántemplomban tartják. A templom uem sokáig maradt A főgimnázium évzáró ünnepélye szombaton d. u. 3 órakor folyt le a közönség élénk érdeklődése mellett, a főgimnázium dísztermében, mely szorongásig megtelt az érdekelt szülőkkel. A lélekemelő ünnepély a tanuló ifjúság jobbhangu tagjaiból összeállított daloskör énekével vette kezdetét, mely után Martinyi József igazgató tanár olvasta föl nagy gonddal szerkesztett évi jelentését, vázolva azon fontosabb mozzanatokat, melyek a lefolyt tanév kiemelkedőbb pontjait képezik. Részletesen ismertette továbbá ezen igazán szép igazgatói beszámoló jelentés az elmúlt év eredményeit, minden tekintetben megnyugtatónak, megfelelőnek és teljesnek jelezve azt. Dr. Mesícó László főgimnáziumi felügyelő pedig szép szavakban köszönte meg a tanárok ismert buzgalmát. Ezután az ösztöndijuk kiosztása következett, nagy örömére azoknak, kik arra leginkább érdemessé tették magukat. Heuman Jenő VIII. oszt. tanuló búcsúzott el összes tanuló társai nevében is a tanárok, az iskolai elöljáróság tagjai és egymástól is. A sikerüli ünnepélyt a daloskör éneke zárta be. Az évzáró ünnepély után a tanuló ifjúság tornavizsgája következett Szappanos Péter tornatanár vezetése mellett, mely szintén a legjobb benyomást gyakorolta a jelenvolt szülőkre. A helybeli izr. nőegylet e hó 25 dilién, 30 éves fennállásának évfordulóját, az egyesület tagj ának uagy részvéte mellett ünnepelte meg. E sok jót. gyakorolt nemes hivatásit egyesületnek, mely a jótékonyságot vallásfelekezeti kölömbséget nem ismerve gyakorolj), röviden összefoglalt 30 esztendős történetét az elnöknő özv. dr. Flegmann Miksáné úrnőnek az ünnepélyt megnyitó beszéde igen szépen állitja elénk. Epeu ezért érdekesnek tartjuk azt egész terjedelmében közölni: Tisztelt közgyűlés! 1801 ben boldog emlékezetű férjem ösztönzésére, ismerőseimmel összebeszéltem egy jótékonyczélu nőegylet megalapítása végett; az eszmét tett követte s miut ideiglenes eluök, 1861. május 1-én ezen virágzó uöegylet első alakuló közgyűlését megnyitottam Első elnöknek megválasztottuk a jelenlevő 22 tag közzül Éried Jakabuét, ellenőrnek ItozeuczveigRózát, pénztárnoknak Flegmann Miksánét. Küzdelmes esztendők után, mikor sokszor még nem voltunk ama helyzetben, hogy jótéteményeinket vallásfelekezeti kűlöinbség uélkül uyujthassuk szegéuyeiuknek, ma már e/.en sauvaru helyzetből kibontakozva, eme nőegylet működését oda juttattuk, hogy kebelében 118 tagot számlál és képes az idők mostoha ságát és a nyomort ha kell enyhiteui. Az egylet érdekeit előmozdító tagoknak bálás köszönetet szavazok, kik szívesen és örömmel adják filléreiket szegóuy embertársaik segélyezésére, köszönetet mondok a pénztárnoknak s titkárnak, kik odadással iparkodnak olykor terhes feladatoknak megfelelni. Midőn ezen évfordulónak jegyzőkönyvben való megörökítését kérném, egy összehasonlító táblázatra vagyok bátor figyelműket felhívni. 1861 tői 1871-ig az egylet bevétele volt 10 óv alatt 1244 frt 86 kr, kiadott 1238 frt 60 kr, 1871-tól 1881-ig 4654 frt 52 kr, kiadott 4655 frt 91 kr, 1881-tól 1891-ig 6221 frt 69 kr, kiadás 6129 frt 21 kr. Ezen táblázat fényeseu mutatja hatásos működését a uóegyletnek. Ez év a nőegylet fenállásáuak 30-ik évfordulója, kiváuom. hogy a jótékonyság nemes mezején a uyiregybázi izr. nőegylet sokáig viruljon." l'gy legyen! — Posta-Ugy. A nagyváradi m. kir. posta és távírda igazzatóságnak junius hó 18 án kelt 6580 számú rendeletével, a uyiregyházai kir posta és távírda hivatalnál, a hivatalos'^órák a közönség"részére következő képpeu állapíttattak meg: 1. a posta-hiratai részére: köznapokon: délelőtt: 8 óráról 12 óráig és délután : 2 órától 6 óráin. (Utalvány feladás és kifizetés azouban délután csak 5 óráig); vasárnapokon: délelőtt: 8 órától 12 óráig, délután: a posta érkezéskor csak az érkezett hírlapok kiosztása idejére nyittatik fel a hivatal. 2. .4 távirdahicatal részére tekintet nélkül a vasár és üunep napokra : Nyáron: április 1 tői szeptember 30 ig reggel 7 órától folytonos szolgálat este 9 óráig. Télen: október 1-től márczius 31-ig reggel 8 órától folytonos szolgálat este 9 óráig. Magy. kir. posta és távírda hivatal. Nyiregyházáu, 1891. január 24 Surányi. — Ovotla vizsga. Folyó év junius hó 24 éu a délutáni órákbau tartatott az alvégi óvoda vizsgája a „SzéMária-kép nélkül, mert a Bécsbe szállított kép másolatát a kormány csakhamar leküldte miutegy, kárpótlásul az eredetijeért, mely abban a hírben állott, hogy könyezett. A másolatról is elterjedt a hír, hogy 1715-ben több izben könyezett, a mit többen láttak. Az oroszok erre felbuzdultak, kogy ide nagyobb templomot, esetleg zárdát épitseuek, a hivők és búcsúsok szániára, a kik mind nagyobb számmal kezdtek zaráudokolni a képhez. A zárda ellátását illetőleg, az orosz vagy helyesebben ruthén szerzetesekre, a bazilitákra goudoltak, a kiket még Kóriatovics Tódor lithvániai berezeg telepitett Galicziából hazáukba, számukra a Munkácshoz közel eső Csernek-hegyen gazdag alapitványu templomot és kolostort emeltetvén. Ezek ó hitűek voltak s csak azután vették fel a görög katholikus hitet, midőn 1649-ben Parthenius Péter munkácsi orosz püspök kezdeményezésére 'a római és görög szertartású egyházak közt az egyesülés Uugvárott, létrejött. A inária-pócsiakuak uem volt pénzük, hogy saját erejükből a kolostort felépítsék. A templomot már megnagyobbították és megszépítették Olsavszky püspök buzgói kodása folytán, midőn végre találkozott, a ki szivén hordá vallása ügyét; tekintélyes uri ember volt s ugy látszik, nemcsak saját bitfelekezete körében gyakorolta nagy tevékenységét, hanem azontúl is tudta érvényesíteni tehetségéi; s tudott áldozni is. Rácz Demeter, a gróf Károlyiak birtokainak kormányzója vo't ez. Ugy látszik, kedveuez embere gróf Károlyi Ferencznek s igen való szinllleg ő birta rá a nemes grófot arra, hogy a zárda felépítéséhez, a költség fele részének előállításával, hozzájáruljon. Igy jött létre Károlyi gróf és Olsavszky püspök áldozatkészségével a mária-pócsi híres zárda. A zárda ott állott a Nyirség legnagyobb homokjában. Ámde mit ér a ház, ha lakói uem tudnak miből élni ? E bajon is segített, a gróf: ezer hold földet, bel sőséget s kölsőséget ajándékozott a kolostornak, azzal a kikötéssel, hogy ha a szerzetet netalán eltörölnék, az cheuyi ligetben." A ki ott jelen volt — hallva a kisdedek okos és értelmes szavalatait, közbe-közbe gyermekeket felvillanyozó társas játékokat — örömmel és kellemesen tölthette el idejét. Az idő mennyiségéhez mérve bemutathatott a gyermekekkel való foglalkozás szilánkok és koczkákkal, azonfelül egy asztalon ki voltak állitva a gyermekek által készített ptpirfüzö munkák. Mindezek a legnagyobb biztonsággal és alapossággal adattak eló s ez kizárólag az ovodát vezető óvónőnek, Stotfan Sarolta kisasszonynak az érdeme,— mert az ovodáknál, a mint tudjuk, az elért eredményért csakis a vezetőre nehezül a felelősség, mert a kis gyermekekre támaszkodni legkevésbé lehet, a ki 103 gyermek létszám mellett is nyájas, s figyelmet lekötő modorával, ügyességével, egyszerű vezénylő szavával a legszebb rendre és mozdulatokra kép;s a kicsinyeket beoktatni s meglátszott, hogy az ovodábau a legjobb szeretettel párosult fegyelem honol, ami az eredményt nagy mérvben fokozta. Mindezeknek láttára és hallatára a vizsgán jelenvolt Sexry Gyula tanügyi tanácsos, ovoda felügyelő, utiszt. Farbaky József főesperes és Bogár Lajos iskolaszéki tag urak, valamint a szülők is a bemutatott eredményért a vezetőnőnek teljes megelégedésüket nyilvánították. — Esküvő. Déry Pál f. hó 29 én vezeti oltárhoz Vietórisz Ilonka kisasszonyt, Vietórisz Dániel kedves leányát. — Szerelmi tragédia. Szörnyű kimenetelű szerelmi tragédia történt a héten szerdán Laskod közelében, melynek két áldozata van. Az esetet következőkben adjuk. .1. Z nagykállói pénzügyőr néhány hónappal ezelőtt szerelmi viszonyt kezdett iolytatni egy vendéglői szobaleánynyal. A viszony miudig belsőbbé vált s utóbb — amenynyiben az eseményekből következtetni lehet — elviselhetetlen teherrel nehezült J. Z. ra, ehhez járulván nyomasztó anyagi helyzete, mindezek oly elviselhetetlenné tették az életet a fiatal emberre nézve} hogy elhatározta annak véget vetni. A mult szerdáu kedvesével együít azzal a szándékkal ment Laskodra, hogy ott kedvesét és magát is föbelőjje. Laskodhoz érve kocsisát egy levéllel elküldötté édes atyjához, melyben értesiti, hogy öngyilkossá lesz. Azalatt az idő alatt, mig a kocsis a faluba járt, végre is hajtotta szörnyű elhatározását. Előbb kedvesére lőtt, kit életveszélyesen megsebesített, s azután önmaga felé forditá gyilkos fegyverét s oly szerencsésen talált, hogy azonual meghalt. Mire kétségbe esett atyja oda érkezett, fiinak élettelen tetemét, s vérében fetrengő bedvesét találta csupáu. A szobaleány sebe nem halálos. J. Z. egy előkelő szabolcsmegyei családnak tagja volt. Tűz. Folyó hó 25-én csütörtökön déli 1 órakor tűz ütött ki Sirhalmi György nádor-utezai házánál, mely csakhamar lángba borította a nem nagy terjedelmű nádas épületet. A gyorsan kivonult tűzoltók gátat vetettek a tűz tovább terjedésének. Nagy adair flegma. Érdekes eset történt f. hó 23-áu, a rom. katholikus templom — javítási munkálatainál. Az egyik ott dolgozó munkás ugyanis a meglehetős magas állványról megcsúszván a phisika esési törvényének mindenben megfelelően érkezett le a földre, szerencséjére egy pár taliga homok rugauyos volta nuyuyira mérsékelte esését, hogy egy kis rázkódtatáson kivül egyébb baja nem esett A homokon ülve tehát ő kelme következő szavakra fakadt. „Ejuye de hamar lejöttem* ! „Cs ík az órám üvegje ue tört volna el* !s ezzel mintha misem történt volna, nyugodtan dolgozott tovább. N \ ilvános köszönet és nyugtázása az üldözött orosz zsidók részére adományozott összegeknek: (Folytatás.) Boschan Jakab Ibrány 10 frt, Somogyi Gyula 3 frt, Lichtmann Dezső Baromlak 3 frt, Deutsch Lipót 1 frt, Ferenczi Miksa 1 lit, ifj. Gzukor Márton 1 frt, Kiár Lajos 1 frt, Jóba Elek 1 frt, Timár község gyüjtő-ivén 2 frt 20 kr, összesen 23 frt 20 kr. A legutóbb kimutatott 1215 frt 21 krral 1238 frt 41 kr. Baruch Arnold. — Ipariskolai zárvizsgák. Államilag segélyezett alsófoku iparisko'ánk tauonczaiuak zárvizsgái juuius 20 és 21 -ik napjain kedvező sikerrel folytak le. A felügyelő bizottság, tes'űleti küldöttség, az iparos mesterek meggyőződhettek, hogy a nemes város áldozatkészsége által ajándékozott vagyon visszaszállna a grófi családra. S igy a mária pócd zárda kegyura a gróf Károlyi-család. A szerzetesek rendezett vagyoui körülmények között éluelc s volt eset, hogy iuséges években ók osztogattak gabonát a szegényeknek. Való az is, hogy bucsuk alkalmával szép bevételük van, hanem ugyanakkor ismét ők látják el a zárda vendégeit élelemmel, a mi jelentékeny kiadás, miután a vendégek száma százakra megy. A régi jó világban a kolostor gyülekező helye volt a vidékbeli nemességuek, s falai közt ki-ki jól érezte magát. Még jelenleg is igeu szives vendéglátók a szerztesek s bár ki is vetődjék e vidékre, annak nem kell attól tartania, hogy éhen hal. A község derék iutelligeucziájára nézve a kolostor valódi jótétemény, amennyiben mindannyian oda gyűlnek társalgásra és szellemileg is élvezik az együttlét kellemeit. A kolostor köuvtára, mely egész termet foglal el, igeu becses darabokat, tartalmaz a szent atyák történetéből disz kiadásban, s a magyar egyházi irodalomból is. A kutató igeu érdekes magyar könyveket lelue ott a protestáns és katholikus hitvitázók idejéből. A templomban a római katholikusokuak is van egy külöu oltárjuk s maga a főoltár ugy van berendezve, hogy a római katholikusok is tarthatnak ott isteui tiszteletet, a minthogy Űrnapján csakugyan tartatnak is. A misemundó-rubákat külöu szekrényben őrzik a római katholikusok, külön a görög katholikusok számára s a párhuzamosságot semmi sem zavarja. A liturgia nyelve orosz, hanem a szeutbeszédeket magyarul tartják s tarthatják annyival inkább, mert a mária pócsi nép, taláu a legöregebbje kivételével, szót sem ért oroszul; annyira magyar, hogy például a felföldről hofiott ruthénnyelvü fiuk itt csakhamar tökéletosen elmagyarosodnak. S igy tehát e vidéken a ruttén szertartartást teljesen fölöslegesuek mondhatnók, ha nein táplálná kiki ama reményt, hogy rövid időn az egész szertartás magyar lesz, miként Hajdú Dorogbou és kNagy Kállón már is magyar nyelven végeznek mindent. ,,K -s.' 4
