Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

,,-V Y í lt V I I> & K-" 10. §. Tartozik további községeibe a hatóságok ós magáufelök felszólítására annyiszor, ameunyiszer szinten megjelenni. Magánosok felhívására nappal 20, éjjel 40 kr. látogatási dijat, természetbeni fuvart vagy kilómétereukint oda és vissza 12 krt követelhet, a természetbeni fuvart az illető mugánfél teljesítheti. A midóu mindig elóre közeleudó és kihirdetendő napon a körállatorvos valamely községben megjelen és a magáufél beteg állatjat a községházáuál szemlélteti meg, annak megvizsgálásáért dijat uein számíthat. 11. §. A körorvos uapdij i 2 frt, bonczolási dij 1 frtban állapittatik meg, azou in-^jegyzéssel, hogy a napi dij csak hatósági ítélet, vagy határozatban történt megállapítás után követelhető. 12 §. A körállatorvos fegyelmi tekintetben 1881). évi 22. t. cz. rendelkezései alatt áll. A fizetést a körhöz tartozó községek között a vármegye alispánja osztja szer és a járulékokat az illető községi elöljárók havonkénti utólagos részletekben kö-elesek kiszolgáltatni. 13. §. Ezen szabályrendelet miniszteri jóváhagyás és kihirdetés után azonual életbe lép. Ezen szabályrendelet a „Nylrvidék' hivatalos lap utján a járási íószolg-birikkal és a község-k elöljáróival az 1886. évi 21. t. cz 7 , 8., 9 §§ ai alapján szabályszerű közhírré tétel végett azou utasítással közöltetik, hogy a kihirdetéstől szóló igazolványokat az illetékes járási főszolgabíró utjáu a vármegye alispánjához 30 nap alatt beterjeszszék. Amennyiben pedig a m. kir. földmivelési mini-zter 42,948/889 számú határozatával B -Szt.-Mihály községet külön községi állatorvos tartására kötelezte, de ugy a köiség és a vele teljeseu egybe épült Tisza-Büd község képviselőtestülete — tekiutetbe véve a könnyebbeui hozzáférhetóat — az állatorvosi állomás rendszeresítését csatoltatás utján közössé tenui kéri. különben az utóbb említett Tisza-Büd község földrajzi fekvésénél fogva, más körbe előnyösen be nem osztható, ennélfogva a in. kir. földmtvslésügyi miniszter felterjesztésen felkéretik, miszeriut az említett két község képviselőtestületének a várraegye közönsége által is támogatott kérelmét jóváhagyni és Büd-Szeut-Mihálynak a vele egybe épült TiszaBüd községgel egy közösen tartandó körállatorvosi álló más szervezésére az eugedélyt megadni méltóztassék, alispán utasittatik, hogy a körállatorvosi székhelyek megállapítása tárgyában ezeu szabályrendelet jogerőre emelkedése után saját hatáskörében azounal intézkedjék. Miről a m kir. földmtvelésügyi miniszter felterjesztésen, a vármegye alispánja, főügyésze, főszáinvevóje, főorvosa, az állami ós törvényhatósági állatorvosok jegyzőkönyvi kivonatou további eljárás végett, a járási főszolgabirák és a községek elöljárói a „Nylrvidék" hivatalos lap utján megfelelő kihirdetés végett értesíttetnek. Kelt mint feut. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 1789. K. „ , , , Í89Ö ozabolcsvarmegye alispanjatól. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármerte rétiek és községek elöl járóinak. A m. kir. belügyminiszternek, az illetőségi bizonyítványok kiállítására vonatkozó körrendeletét beható áttanulmányozás és megfelelő alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. márczius 12-éu. Miklós László, alispán. (Másolat az 1789/1890. K. számhoz.) M. kir. belügyminiszter. 10,086/VI. szám. Tekintetes alispán ur. A kórházi ápolási költségek beszedése miatt időtikiut felmerülő illetőségi tárgyalások sok esetben még akkor is hosszasan elhuzóduak, ha az illető kórházi ápolt községi illetőségi bizonyítvány alapján kiállított igazolványnak vau is birtokábau. Ennek oka a szerzett tapaszta lások szerint leginkább abban rejlik, hogy az érintett bizenyitváuyokban a községi elöljáróság (városi hatóság) miudeu bővebb okadatolás uélkül, uem ritkán általánosságban, csak az illetőség egyszerű jelzésére szorítkozik, minek rendesen az a következménye, hogy midőn később, gyakran évek múlva, a kérdéses egyénre nézve a községi illetőség, előforduló coucret esetekben kérdésessé válik, a községek (városok) az illetőséget uem egyszer vonakodnak elismerni azért, mert as illető közegek a bizonyítvány kiállítása alkalmával nem említették fel kifejezetten, hogy az illető egyén illetőségét az 1886. évi XXII t. cz. 5., 18. §§-aibau részletesen meghatározott szempontok melyikére alapították; sőt még az is megtörténik, hogy ha az illetőség elismerése minden tekintetben helyes feltevésekhez füzetett, az illetőség tisztába hozatalát azou körülmény nehezíti meg, hogy az illető egyén viszonyai időközben feledékenységbe mennek. Hogy az illetőségi Ugy szabatos kezelését gátló eme nehézségek elhárittassauak, felhívom tek. uraságodat, hogy a községi illetőségi bizonyítványok kiállítására hivatott községi (városi) közegeket oda utasítsa, miszerint a jövőre általuk kiállítandó ilynemű bizonyítványokban, minden egyes esatben ajogczimet, melyre az illetőség elismerését alapítják, határozottan fejezzék ki. Ily jogczimet képezhetnek például, hogy íz illető közigazgatásijogerős határozattal a község (város) kötelékébe utaltatott, hogy a község (város) az illetőt kötelékébe fel vette, hogy a község (város) területén 4 év óta laktk, a községi (városi) terhekhez járul, kiskorúnál, hogy törvényes atyja a községben (városban) eredeti illetőséggel bír:, vagy törvénytelen anyja, a gyermek születési idején a községben (városban) bírt illetóseggel stb. Egyúttal a cselédkönyvek, igazolványok, munkakönyvek stb kiállítására hivatott járási tisztviselőknek hagyja meg, hogy minden oly községi (városi) illetőségi bizonyítványt, mely a most érintett kellékekkel nem bir, visszautasítsanak, a jogczimet magukban foglaló bizonyítványok tartalmát pedig a tekintetben, vájjon azok megfelelnek-e a törvényben előirt, érintett feltételeknek szorosan ellenőrizzék s észrevételek felmerülése esetében mindenekelőtt a község (város) képviselőtestületét, mint a melynek egyedül áll jogában oly egyénnek, kit a törvény, illetőleg az annak alapján keletkezett jogerős hatóiági határozat község (város) illetőségi körébe nem utal. községi illet iségünek elismerni, hallgassák meg, és általában az illetőségi ügy azonnali tisztázása iránti további törvényszerű intézkedéseket haladéktalanul, minden egyes esetben megtenni szigora felel isség terhe alatt kötelességüknek ismerjék. Budapesten, 1S90. evi februtr .ló 12-éa. Gr. T«l ki. 183. Kb. 1890. Szabolcsú írmejye közig, bizottságától. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter az alsó szabolcsi tisztái ármentesitó társulat czélbavett gáterősitési és emelési muukálatok keres'.tü. viteléhez T.-Ladány, Tardos, Csobaj, Báj ós P.hrügy községek határában elfoglalandó földterületekre a kisajátítási el|árá>t elrendeli s annak foganatosítására a közigazgatási bizottságot utasítja. Ha> ározat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 13,490/90. száinu leiratával elrendelt kisajátítási eljárás foganatosítása, illetve az 1881. évi XLI. t. cz I-ső fejezetében körvonalozott, mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése, a hivatolt törvény 3 3 § a alapján, küldöttségre bizatik. Ezeu küldöttség elnökéül Mikecz János m. főjegyző, tagjaiul Darvas István buji, Szelóczky Géza raksmazi lakosok, jegyzőül Vidovich László I ső aljegyző, esetleg Komis Géza közi',', gyakornok megválasztatuak, Koczok László kir. főmérnök pedig a küldöttség munkálatánál leendő segédkezés végett hatósági szakértőül kiküldetik. A kisajátitási eljárás foganatosítására határnapul Pthrügy községben 1890 óv április hó 14 ik napjának d. u. 3 órája, Báj községben április hó 15 ik, Csobaj községben április hó 16 ik esetleg következő napjának d. e. 9 órája, úgyszintén Tardos községben 1890. óv április 24 ik, T.-Ladány községben április hó 25-ik esetleg következő napjainak d e. 9 órája a nevezett községek községházához azon figyelmeztetés mellett tűzetik ki, hogy a kisajátitási kérelem felett, a felek meg uem jeleuése esetén is érdemileg fog a küldöttség határozni. A kisajátitási terv és összeírás egy egy példánya a tárgyalásnál leendő hivatalos haszuálat végett Mikecz János főjegyzőnek kiadatik, megfelelő másod példányai pedig Pthrügy, Báj, Csobaj, Tardos és T.-Ladány községek elöljáróihoz azou utasítás mellett küldetnek ki, hogy azokat, a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig a község házánál közszemlére tegyék ki, az érdekelt feleket, erről, valamint a tárgyalás helyéről és idejéről, a helyi szokás szerint haladéktalanul értesítsék, s az ezek igazolására szolgáló hivatalos bizonyítványt,, A tárgyalás alkalmával, küldöttségi elnökhöz nyújtsák be. Ezen határozat a .Budapesti Közlöny" czimü lapban egyszer, a ,Nylrvidék" nevű vármegyei hivatalos közlönyben pedig közvetlen egymásután megjelenő lapszámokban háromszor közzététetni s e végből az említett lapok szerkesztőségeinek megküldetui rendeltetik. Miről Mikecz János küldöttségi elnök a kisajátitási terv és összeírás egy-egy példányával, Vidovich László és Koruis Géza küldöttségi jegyzők, Dirvai Istviu buji. Szelóczky Gézi rakamazi lakos küldöttségi tagok, Koczok László főmérnök, Dobos Imre főszolgabíró, Pthrügy, Báj, Csobaj, Tardos s T -Ladány községek elöljárói a kisajátítási terv és összeírás megfelelő egy-egy példányával, a járási főszolgabíró utján s a .Budapesti Közlöny" és .Nylrvidék' szerkesztősége s az alsó szabolcsi tiszai ármeutesitő társulat igazgatósága Tokajban ezen határo zatou értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán 1890 év márczius 13 án tartott üléséből. Főispán helyett: Miklós László, alispán. 2118. K. , 1890 Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyház* váron polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Nyíregyházán 2 drb ló rühesség miatt gyógykezelte!ik. Nyíregyházán, 1890. márczius 14-én. Miklós László, alispáu. 2176. K Szal/olcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községi elöljáróknak. Soprouvármegye alispánjának 1266/890 szám alatt kelt körözvényét szabályszerű közhírré tétel, esetleg megfelelő intézkedés végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1890. márczius hó 19 én. Miklós László, alispán. (Másolat a 1266/890. III szám) Sopronvártnejye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. A budapesti üllői uti uj közkorházhan ápólt állítólag 34 éves, róm. kath. vallású Kozma Miri nevű cseléd, maját csormói születésű és illetőségűnek mondá, azonban ápoltnak ezeu bemondása az ez ideig teljesített pubatolások szeriut v.ilótlauuak bizonyult, miuthogv pedig ápolt eddigi tartózkodási helyéről ismeretlen helyre eltávozott, kihallgatása pedig illetőségének megállapítási czéljából szükséges lévén, hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes társhatóságot, miszerint ápolta' hatósága területén nyomoztatni, feltalálás esetén származása, illetőségi viszonyai. külöuösen pedig születési helye és idejére tüzetesen és körülményesen kihallgatni s az eredméuvről engem mielőbb értesíteni szíveskedjék. Sopron, 1890 február hó 28-áu. Simon s. k. 630. K./1890. Ny.-Bakta község elöljáróság i jelenti, hogy NyirBakta—Lórántháza kapcsolt községekben a szarvasmarhák között a száj- és körötnfíjás fellépett. Határozat. A szarvasmarhák között fellépett száj- ós körömfájás Madarassy János megyei állatorvos közbejöttével megállapítva lévén, a zár Ny.-Bakta—Lórántháza kapcsolt községekre kimondatik, az országos és heti vásárok a zár feloldásáig beszüntettetnék, a járlatok kiadása hasított körmű állatokra betiltatik, a járváuyórök kiállítási elrendeltetik. Miről az iratok beterjesztése mellett a tek. alispáui hivatalhoz jelentés tétetik ós a határozat 1 — 1 példányban az állami állatorvosnak, a .Nylrvidék hivatalos lap szerkesztőségéuek, a ny.-baktai körjegyzőséguek megküldetui reudeltetik. Ny.-Bátor, 1890. márczius 3. Vay, főszolgabíró. 2235. K. 1890. Szubolcsvárinegy» izlisp ínjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének éi a községek elölj áröiua t. A in. kir. földmivelési miniszieruek 11,724/1890. szám alatt kelt reudeleíe másolatban a vármegye hivatalos közlönye utjáu tudomás vétel s alkalmazkodás végett tudomására hozatik. Nyiregyliázáu, 1890 márczius hó 15-óu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Főldtnivelésügyi magyar királyi miniszter 11,724/111. 8. szám. Valamennyi törvéuyhatóságnak. Ismételten pauass merülvén föl az iránt, hogy az 1. fokú közigazgatási hatóságok a m. evi uovember hó 15-én 62,630. szám alatt kelt itteni rendeletben, a törvényhatóságok pedig az 1888. VII. t. cz. 78. §-ábau megálltpitott kötelezettsógökuek a/, egyes megbetegedési esetek közlése tekintetében uem felelnek meg pontosan, utasítom a törvényhatóságot, hogy az emiitett reudelkezések föltétlen végrehajtásának biztosítása iránt felelősség terhe alatt haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1890. márczius hó 4-én. Gróf Szapáry. 2010. K. 1890. Szabolcsvár megye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének, községi elöljáróknak és állalszeiulóló hatósági szakértőknek. A m. kir. földmivelési miniszternek 8586. szátnu rendelete másolatbau a vármegye hivatalos közlöuye utjáu tudomás vetel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyházin, 1890. márczius 17 éu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Főldmívelésügyi m. királyi miniszter. 8586/III. 8. szám Valameuuyi törvényhatóságnak A cs. és kir. közös péuzügyniiuiszter úrral létesített megállapodások ertehnében a megszállott tartományokból érkező kérődzők, u m. szarvasmarha, juhok és kecskék részére az 1888. VII. t. cz. által is már biztosított szabad forgalom Magyarországon azon föltételhez van kötve, hogy ily állatok, a megszállott tartományok határán lótesilett valamely kilépő állomáson állatorvos által megvizsgáltassanak, egészségeseknek találtassau ik, és ezeu körülmény a szállítmány marhaleveleinek hát lapján a vizsgáló állatorvos által igazoltassák. A megszállott tartományokból származó lovak és sertések szabályszerű marhalevél mellett szabadon kerülhetnek forgalomba Magyarországon, de az ezen tartományokon át érkező szerb származású sertések ctak a kőbáuyai vagy soproui sertés-veszteglőbe hajthatók, vagy szállíthatók. Midóu a törvényhatóságot erről tudomás vétel és közzé tétel, valaniiut a vasúti szakértők utasítása végett értesítem, egyúttal megjegyzem, hogy ily kilépő állomásokat a megszállott tartományok kormánya eddig Budán, Sumáczon, B.-Bródeu, Kostajuiczán, Biháron, Gradiskáu, Kulen, Vakufou, Novibau, Prijedoron is legutóbb Velika-Kladusáu állított föl. Budapesteu, 1890. február 22-ép. Gróf Szapáry. 8«

3/,890 sz- Hii detméify. Tegnap este a következő tárgyak lettek ellopva: 1 pár briliáns fülfüggó, 1 arany iuedaillou nyaklánczczal, 1 fekete bőrtl pénztárczu, kek seiyemuiel beleive, kívül uj ezüstlemezzel, rajta falkorouával; továbbá 1 fekete bőrű, kéken bélelt péuztárcza, külső lapján einaillirozott, a genfi keresztet ábrázoló fémpajzszsal .Erste Htlfe" c/iinű felírással. 1 zöld és vörös selyemből kötött péuztárcza aczél lakattal. 5 darab 100 fi tos és 1 darab 50 fitos, továbbá tízes- es ötös papírpénz körülbelól 920 frtuyi összegbeu — továbbá még 600—800 Irtnyi külömbözó papírpénz, köztük 40 drb egészen uj egyforintos; ezenkívül 23 darab cs. és k. arauy, 1 drb uagy aranypénz .Topi di Genua", 1 drb uégyes arany, 3 drb a királyi pir jubileumára vouatkozó emlékérem, 2 drb 20 markos arany, 2 drb Seuvereigud'or, 2 drb Iruperial, 2 drb Napoleoud'or, 2 drb magyar 8 frtos arauy, 2 drb hollandi arany, 2 drb belga arauy, 10 drb ezüst forint, ezek között í darab úgynevezett angyalforint; továbbá 1 darab magyar hatos 1849. évről es több régi tallér és húszas. A feut jelzett briliáns fülfüggók „á jour" vaunak foglalva, körülbelül 600 frtnyi érteket képviselnek és fekete atlaszból készült fekete bársouynyal bélelt tokbau voltak. A fent jelzeit medaillon előlapján egy borsótia^yságu, brilláuskövekkel környezett, keleti gyöngygyel díszítve, bsruabőrü kek bársonynyal bélelt tokbau volt. — Azonkívül még ellopattak : 1 barnabórü barna bársouynyal bélelt arany iuggotnb garnitúrát tartalmazó tok (inauchettagonibok nélkül, 1 régies vaspéuztár elromlott lakattal, mely külöufele ezüst- és aranypénzeket tartalmazott, 1 kötött zöld vagy chamois szinü munkaerszéuy zsinórokkal, mely külömböző egynehány 100 frt értékű arany- és ezüstpénzeket tartalmazott. A ki a lépott tárgyak nyomára vezet, a megkerülendő értéknek 10°/

0 át kapja jutalom fejében. Pozsony szab. kir. város rendőrkapitányi hivatala 1890. márczius 14-én. A rendőrkapitány.