Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-07 / 49. szám

Melléklet a „IVyirvidék" 1890. 49-ik számához. Ezen határozat ellen közigazgatási uton felebbezésin'k helye nincs, azonban az ebben meg nem nyugvó fél, a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, mert: sem bejelentés, sem a tárgyalás alkalmával más igénylő nem jelentkezett és a 20 évet meghaladó birtoklás igazoltatott. Miről vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai alsó járás főszolgabirája és ennek utján Tóth Kálmán főldesurasági megbízott, Csobaj község elöljárósága, Patay Gyula, Tisza Kálmánné, Baranyai Ádámné bejelentők és aNvirvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek Nyíregyháza, 1890. november 27. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. i eau. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint a száj- és körömfájás Túrán Propper Sámuelnél fellépett, Halászban és Kis-Bákán pedig megszűnt. Nyiregyháza, 1S90. november 24. Miklós László, alispán. 7345. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. Ibrány községben igényelt és az 18S8. évi XIX. t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A gróf Lónyay Menyhért örökösei által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt, az 1890. évi junius hó 30-án 5803,890. k. sz. a. kibocsátott, a medertulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek értesítése végett a „Nyírvidék' hivatalos lapban közölt, a községházánál közszemlére kitett és dobszó utján közhírré tett alispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius 23-án foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest Ibrány községben a Tisza folyó és Fertő tó medrét illetőleg bejelentett halászati jog id. gróf Lónyay Menyhért örökösei részére oly módon állapittatik meg. hogy Ibrány község határában, a tulajdonukhoz tartozó Tisza folyó és Fertő tó medrében id. gróf Lónyay Menyhért örökösei a halászati jogot kizárólagosan gyakorolhatják. A szóban forgó halászati jognak az 1888. évi XlX-ik t. cz. alapján — ezen határozattal megállapítás után — a halászati könyvbe bevezetésére a vármegyei főlevéltárnok az iratok csatolásával, a helyszíni tárgyalás megállapított 10 frt 80 kr költségének id. gróf Lónyay Menyhért örököseitől behajtására és beterjesztésére pedig a dadai felső járás főszolgabirája utasittatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs, azonban az ebben meg nem nyugvó fél a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megáltapitandó volt a halászati jogosnMság. mert más bejelentéssel nein élt és 20 évet meghaladó birtoklás igazoltatott. Miről vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai felső járás főszolgabirája és ennek utján Ibrány község elöljárói, dr. Fehérpataky Kálmán megbízott bejelentő és a „Nyírvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyiregyháza, 1890. november 27. Miklós László, alispán. 11322. K. 01,1- r • - i-i Szabolcsvármegye ahspanjatoL 1890. b

J A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. belügyminiszternek az Amerikába való nagyobb mérvű kivándorlások megakadályozása tárgyában kiadott 7424l/V—10. sz. körrendeletét azon utasítással A „NY11IV1DM TÁKUZÁJA." Az öreg úr haragja. — Eredeti elbeszélés. — írta : Prok Gyula (Folytatás.) A nótárius, különben immár csak félig fehér nadrágjával és eszme társulás utján ez idő szerint horkoló Xantippejával volt elfoglalva, és épeu nem volt hajlandó az öreg ur fájdalma ós haragjából is osztályrészét kivenni. A gömbölyű tisztelendő ur pedig ismerve nagyságos barátjának azt a jó szokását, hogy bosszús állapotában rendesen szemére veti szomszéd asszonya felé vetett kacsintásait, szintén kevésbbé érzett magában hajlandóságot párt állást elfoglalni az atya és hu közölt kitört érdek-ellentét szülte harezban Végre a csöndet az öreg ur ádáz h magjának kitörése szakitá félbe, a tisztelendő ur felé irányítva szavait. — Lássa tisztelendő ur! Igy neveljen az ember gyermeket. Elhalmozza kegyeivel, úgyszólván ellesi minden gondolatát, hogy aztáu a gyermek rüt hálátlansággal fizesse azt vissza. Ott van az én drága Jenő fiam, szemem fénye, tudtom és beleegyezésem mellőztével szerelmi kalandokat sző, belészeret egy Kenderessi Alicebe. Kinek apja börtöuben ül, mert sikkasztott. Az én Jenő fiam sikkasztóuak strikkoló lányát készül elvenui; a hálátlauság netovábbja! — Biz igaz is az nagyságos uram. Hja, ilyen a mai kor fiatalsága. A helyett, hogy komolyan készülne az élet ezer bajaival megküzdeni, s győzelmes harc/.ra képesítené magát a gonosz sátán roszra ingerlő hatalma ellen, lányok után bolondul, s elveszti az eszét. — Tisztelendő ur ínég mindég futkos szoknyák után! Ez a közbe szólás nyilván a nótáriustól jön — ki Szabolcsvármegye alispánjától. adom ki ludomásvétel és közhírré tétel czéljából a lek. urnák, hogy miután a .kivándorlásból az országra ugy nemzetgazdasági, mint humanitási okokból a legnagyobb károk származnak: — a kivándorlásnak megakadályozására a legnagyobb erélylyel intézkedjenek, — egyszersmind a járásaik, illetve hatóságuk területén levő vallásfelekezetek lelkészeit hívják fel, hogy a m. kir. belügyminiszternek hivatkozott szánni körrendeletét a szószékből is hozzák a lakosoknak tudomására. Nyiregyháza, lö90. évi november hó 27-én. Miki ós László, alispán. (Másolat.) Magyar kir. belügyminiszter. 7424 l/V— 10. szám. Körrendelet. A cs. és kir. közös külügyminiszter ur közölte velem az északkamerikai egyesült-államoknak a bevándorlás korlátozása czéljából f. évi szeptember hó 1-én hozott törvényét. Ezon törvény szerint tiltva van a letelepülést megelőzőleg kötött szerződés mellett külföldieket valamely munka teljesítése végett az egyesült-államok területére behozni vagy ily külföldieknek bevándorlását elő mozdítani; tilos továbbá minden idegennek ily szerződés mellett az egyesült-államok területére lépni. Az ily szerződés semmis és érvénytelen. Az, ki idegenekkel ily szerződést köt, vagy a bevándorlást előmozdítja, ezer dollárig terjedhető összeggel vagy hat hónapig terjedhető l'ogsággal büntettetik. Azon hajóskapitány pedig, ki tudva ily szerződéssel ellátott munkásokat szállít, minden munkás után 500 dollár és ü hónapi elzárással büntettetik, s azokat saját költségén visszaszállítani köteles. Addig is, mig a bírság le nem fizettetik, a hajóból való kirakodás meg nem engedtetik. Tilos továbbá külföldi munkásokat az egyesült-államokba való bevándorlásra alkalmazás ígérete mellett hirdetményileg felhívni. Azon kültűldinek, ki ily felhívás vagy ezen tőrvény által tiltott szerződés folytán bevándorol, az ott tartózkodás meg nem engedtetik, hanem azon kikötőbe, honnan jött, visszaszállittatik. Kivételt képeznek valamely oly iparágban ügyes munkások, mely iparág az egyesült államokban eddig nem létezett, továbbá a magán titkárok, házi cselédek, valamely művészi vagy tudományos foglalkozást űzők. Mindenki, ki hajójával az egyesült államokba érkezik, tartozik esküt tenni arra, hogy ezen törvény szabványait megtartotta, s az esetben, ha az ellenkező bebizonyulna, hamis eskü miatt büntettetik. Ha még hozzá vesszük, hogy a feljelentők részére nagy jutalom van kilátásba helyezve, mi a feladásoknak tág tért fog nyitni, látni való, hogy ezen törvény bő alkalmat nyújt arra, bogy a bevándorlók, habár nemis ily tilos szerződés vagy felhívás folytán lépnek az egyesült-államok területére, mindenféle zaklatásoknak, visszautasításnak, esetleg súlyos büntetéseknek legyenek kitéve. Midőn tehát a törvényhatóságot a fentiekről értesítem, egyszersmind felhívom, hogy intézkedjék, miszerint ezen rendeletem különösen az alsóbb néposztályok közt a lehető legszélesebb körben tudomásra hozassék. Budapesten, 1890. évi november hó 7-én. Gróf Szapáry. 704

4. K. 1890. " A Polgár községben igényelt és az 188>. évi XIX. t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. Az egri lőkáptalan képviselője által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt az 1890. évi julius hó 1-én 5864/1890. k. sz. alatt kibocsátolt, a medertulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek értesítése végett a „Nyírvidék" hivalalos lapban közölt, a községházánál közszemlére kitett és dobszó utján közhírré lett alispáni hirdetmény alapján 1690. évi julius hó 14-én foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest Polgár községben a Selypes éren a Selypes egész területéről a polgári hídtól az ároktői zsilipig terjedőleg bejelentett halászati jog az egri lőkáptalan részére oly módon állapittatik meg, hogy a Selypes és egész területén a halászati jogot kizárólagosan gyakorolhatja. A szóban forgó halászali jognak az 1888. évi XIX. t. cz. alapján — ezen határozattal megállapítás után a halászati könyvbe bevezetésére a vármegyei főlevéltárnok irigykedve uéíi, hogy a tiszteletes nadrágját ínég semmi féle calanntás nem erte, pedig neki nincs, aki rovásait jegyezné s azokat a pohár beteltével le is quittelné! további ea/ineluzését azonban a tisztelendő legnevésbbé hizelgó tekintete megakadályozta. — Nem, nem engedhetem meg! Es ő még beleegyezésemet, áldásomat kéri? Soha! átkom lesz osztá'y része, ha izembe száll az apai hatalommal, s nem hagyja oda iizr, a nót, a kit gyűlölök, bár uem ismerem, nem láttam soha; gylilölóin, inert elcsábitá egyetlen fiamat! . . . .— Helyesen teszi uagyságod ! Nem lehet azt megengedni, hogy a Vamossyak ő>i csaladját egy börtönben sinyló sikkasztó lánya szennyezze be. Tüzet tűzzel ! Ha nem hajlik Jeuő, ne törjöu Vámossy János sem! Szerény vélemeiiyem tehát az, hogy seuiniiképen sem engedtessek meg a házasság, sőt ha a körülmények ugy kívánják, jöjjön haza Jenő, itt falunk egyhangú niagauyabau felejtem fogja ifjú szive gyermekes voiizalinár, s elvesz uőlll olyan lányt vidékünkről, ki méltó lesz a Vámossyak osi nemzetsége hez, (töltsöu már nótárius ur !) Az öreg ur a tiszteleudő urnák általa eme teljesen helyeselt szavaira feláll, s az inasnak parancsait osztogatva, kijelenti, hogy holuap reggel Budapestre utazik. Előzzük meg Vámossy Jáuos uagyságos urat, s a gondolat villám szárnyaira emelkedve a phisika változhatlau törvényeinek ellenére láttogassunk el Budapest külvárosának egy pompát nélkülöző házába, s ismerkedjünk meg elbeszélésünk többi szereplő alakjaival is. Hárman ülnek e ház egyik földszintes szobájában. Két nő, kik közül az egyik viruló szépségű ifjú, alig 18 éves leány, a másik sokkal idősebb, s bizalmas beszélgetésük az anyát s leányát sejteti. Kézi munkával vanuak el foglalva, s egész valójukon meglátszik a kiállott hosszú szenvedések nyoma. Végül egy elegánsan öltözött, kifogástalan modorú ifjú képezi a komoly beszélgetésben elmerültek harmadik tagját. az iratok csatolásával, — a helyszíni tárgyalás megállapított 10 frt 80 kr költségének uz egri (/.káptalantól Inhajtására és beterjesztésére pedig a dadai alsó járás főszolgabirája utasitlatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs, azonban az. ebben meg nem nyugvó léi, a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indilhal. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, meri: sem előzőleg, sem a tárgyaláson n bejelentőn kivül más igénylőül nem jelentkezett és az ember emlékezetet meghaladó birtoklás igazoltatott. Miről vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai alsó járás főszolgabirája és ennek utján Polgár község elöljárói. Pán 11 iy Endre nagy prépost bejelentő és a „Nyírvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek; Nyíregyháza. 1890. november 27. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 7347. K. 1890. A Kenézlő községben igényelt és az 1888. évi XIX. t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A Farkas Ferencz által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt az 1890. évi junius hó 30-án 0778/1890. K. sz. alatt kibocsátott, a medertulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek értesítése végett a „Nyírvidék" hivatalos lapban közölt, a községházánál közszemlére kitett és dobszó utján közhírré tett alispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius lió 22-én foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest Kenézlő községben az élő és holt Tisza, valamint Török-ér medrét illetőleg bejelantett halászati jog Farkas Ferencz részére oly módon állapittatik meg, hogy Farkas Ferencz, a Kenézlő község határához tartozó és tulajdonát tevő élő és holt Tiszán a malomértől a zalkodi határig a jobbparti felerészen és a 48-ik számú átmetszésen mindkét part között, továbbá az úgynevezett Török-ér balparti felén a halászati jogot kizárólagosan gyakorolhatja. A szóban forgó halászati jognak az 1888. évi XIX. t. cz. alapján — ezen határozattal megállapítás után a halászati könyvbe bevezetésére a vármegyei főlevéltárnok az iratok csatolásával, — a helyszíni tárgyalás megállapitott 10 frt 80 kr költségének Farkas Ferencztől behajtására és beterjesztésére pedig a dadai felső járás főszolgabirája utasittatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton felebbezésnek helye nincs, azonban az ebben meg nem nyugvó fél, a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, mert: a bejelentőn kivül más igénylő nem jelentkezett és a 20 évet meghaladó birtoklás igazoltatott. Miről vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai felső járás főszolgabirája és ennek utján Kenézlő község elöljárói, Farkas Ferencz bejelentő és a „Nyírvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyiregyháza, 1890. november 27. Miklós László, alispán. V párbajról. A kir. táblának Olchváry Pal szolgabíró p rb;ij ügyében hozott. ítelete adja meg nekünk az alkalmat, hogy erről a kérdésről, mely rendszerint csupán egyes úgynevezett szenzációs esetek azon melegében szokott a nyilvános megbeszélésre érdekes lenni — egyet-mást elniondju ik. Olchváry Pal tudvalevőleg pisztoly-párbajban agyonlőtte Hegedűs Ede törvényszéki birót. A szó valóságos értelmében belekergetve a párviadalba. — Tehát hiszi ön Jeuő, hogy édes atyja bele fog egyezni házasságuukba ? — Csak felig meddig! Ismerem öregemuek megátalkodott szivósságu termeszetét, s sejtem, hogy rendkivü.i eszközökhöz kelltud folyamodnom, hogy kinyerjem beleegyezését és áldását az én egyetleu Aliceommal kötendő házasságomhoz! — Ne tegye azt, Jeuő, hiddje el, ha erőszakkal viszi keresztül, félek, hogy nem lesz meg a kiváut áldás, s nem leszünk boldogok soha! Hisz éu már ugy is hozzá szoktam a nélkülözések miuden rémeihez, többet szenvedtem ifjú korom daczára, mint sok más rokou soisu! Egy csapással több vagy kevesebb, nem sokat változtat a dolgou. Látja szeretem önt Jenő, szeretem lelkem igaz szerelméből, de nem tuduék uiagatnuak, önnek megbocsátani, ha házasságunk sikerülte esetén azzal gyanúsítana valaki, hogy elcsábitáin önt, én egy sikkasztó szerencsétlennek, boldogtalan leáuya. Nyugodjou meg tehát ön a sorsában, kettőnket ér majdan a csapás, ketten leszüuk boldogtalanok, de legalább ebben aztán egyenlők leszüuk. — Bízza reám kedves Alice; megígértem öunek, houy nőül veszem, ha száz halállal kell is megküzdeuem. megígértem talán az ön aggodalmas ellenkezése daczára is, tehát szavamnak ura maradok. Édes atyámmal nehezen fogok ugyan boldogulni, de ahol egyenes ut uem vezet czélra, s az a czél csak nemes, minden eszközt mozgásba hozok, s ha kell csellel.de meg fogom szelídíteni aljámat, ezt bizton ígérhetem önuek kedves Alice. — Kifejtettem aggodalmaimat, ön nem vette figyelembe azokat. Köszönöm ezt Jenő. Legyen arról meggyőződve, hogy nemes tette mindenkor hasonlóval iog részemről visszafizettetni. Engedje meg azonban, hogy kijelentsem, miszerint ön téved, ha azt hiszi, hogy ilyen dologban csel czélra vezető eszköz lehet. Intern Uhat még egyszer! Hagyjon el bennünket örökre, ne tegye on magát is szerencséi lenné. Én lassanként belenyugszom nyomorult sorsomba, s ön majd talál kárpótlást mz elet kínálkozó gyönyöreiben, s lassanként elfeledheti majd azt, ki önt oly igazán szerette!