Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-07 / 49. szám

V I H V I D É K." Szabolcsvármegye alispánjától. 11,931. K. 1800. A föszolgabirákuak. Nyíregyháza ván»> polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogv a száj- és körömfájás járvány a llugyaj községhez tartozó tfróf Dessewffy örökösök és Dessewffy Ottó tanyai birtokán, tovább i Pátroha és fbass községben megszűnt s a hatóságilag elrendelt zár lei­oldatott. Nyíregyházán, 1890. deczember 3-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabolcsvármegye alispánját 11053. K 1890. A járási főszolgabíróknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elojáróínak. A iu. kir. belügyminiszter 67084/890. sz. a. kelt HOdelete másolatban a vármegye hivatalos közlönye ut­ján tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel végett tudomásáru hozatik. Nyíregyháza, 1»90. deczember 3. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat a 11053/890. K. szhoz.) (Í7084/VIII. lő. Magyar királyi belügyminiszter. Körretulelct. Valamennyi vármegyei közigazgatási bizottságnak. A vármegyei városi árvaszi kt kn. k, a rendezett tanácsú városok és a gyám­hatósági joggal felruházott községek árvaszékének, végül az 1877. XX. t. cz. 285. g-ának 2-ik bekezdése alapján árvapénzek kezelésére engedélyt nyert községeknél esetleg letétben őrzött 1880. évi 4%-os tisza-szegedi magyar nyeremény-kölcsön kötvényeknek uj szelvényekkel leendő ellátása tárgyában a ni. kir. pénzügyminiszter ur folyó évi szeptember 8-án hirdetményt bocsátott ki. mely a .Buda­pesti Kőzlőny'-nek folyó évi szeptember 17-én kiadott JI3 számában jelent meg. Folyó évi augusztus 2-án 52492. sz. u. kelt rendeletem kapcsán felhívom a közigaz­gatási bizottságot, hogy a fenti hirdetményre a várme­gyeirend. tanácsú városi és községi árvaszékeket, valamint az 1377. XX. t. cz. 285. második bekezdése alapján árvapénzek kezelésére engedélyt nyert községeket, esetleg azon községeket, a melyeknek árvatárai a vármegyei gyáni­pénztarba még be nem vonattak, miheztartás végett figyel­meztesse. Budapesten, 1890. évi szeptember hó 21-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 10,863. K. 1890. A Járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszternek 73,736/1890. számú leirata másolatban megfelelő eljárás és tudomásvétel végett közöltetik. Nyíregyháza, 1890. évi november hó 20-án. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 73,736/111. 6. sz. Kör rendelet. \ alainennyi vármegye közönségének. A telek­könyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. XXIX. t. cz. és az annak módosításáról szóló 1889. XXXVIII. t. cz. több szakaszaiban, jelesül az első helyen idézett t. cz. 15. 16. 17. 18. 43. 44. és 4.">., az utóbbi törvénynek pedig 5. 6. és 7. szakaszaiban a végett, hogy a szerkesztendő telekkönyvi betétben a tényleges birtokos tulajdonosként bejegyeztes­sék, majd a tényleges birtoklásnak, majd a békés birtok­lásnak, majd a telekkönyvön kívüli átruházásnak, majd pedig a telekkönyvi tulajdonostól való leszármazásnak és a telekkönyvi tulajdonos végrendelet nélkül elhalálozásának helyhatósági bizonyitványnyal leendő igazolása kívántatik meg. A szóban levő bizonyítványok kiállítása tekintetében a törvény által kitűzött czél elérésének akadályául szolgál azon körülmény, hogy városokban a helyhatósági bizonyít­ványok kiszolgáltatásának czéljára rendszerint Írásbeli kér­vény beadása .-/.okol! mcgköveteltetni és e tekintetben még zavar is uralkodik arra nézve, hogy mely közeg legyen hivatva a kérdéses bizonyítványok kiállítására. Annak jelesül, hogy a bizonyítvány kiállításának czéljára írásbeli kérvény követeltetik, eltekintve az eljárásnak ebből eredő hossza­dalmasságától, a tapasztalat szerint az a következménye, hogv igen sok birtokos inkább lemond arról, hogy a telekkönyvben tulajdonosnak bejegveztessék. semmint hogv ilv bizi myitvány kiadását kérelmezze. Ennélfogva felhívom a vármegye közönségét, hogy a mennyiben a területén városok vagy községek vannak, melyekben bizonyítványok kiállítása czéljából tett kérelmek írásban benyújtását köve­telik. a telekkönyv i czélokra szolgáló fentemiitett bizonyítvá­nyokra nézve kivétel tétessék és azok szóbeli kérelem folytán is és pedig bélyegmentesen kiadassanak. A szóban levő bizonyítványok rend. tanácsú városokban a polgár­mester. községekben együttesen a biró és jegyző által állitandók ki. Minthogy pedig az 1SS9. XXXVIII. t. cz. 36. 3-ban a belügyminiszter felhatalmaztatott arra, hogy a bizonyítványok kiállításáért mérsékelt dijakat állapit­hasson meg, ezen dij mérvét minden egyes bizonyítvány után 25 azaz huszonöt krban állapítom meg, olyképen azonban, bogy oly ingatlanra nézve, melyen épület nincsen és kataszteri tis/.la jövedelme 5 frtot liieg nem halad, a bizonyítvány kiállításáért dij nein követelhető, de ha az ily ingatlanon épület is van, akkor, ha az ingatlan tiszta jövedelme 5 frtnál nem nagyobb is, a bizonyítvány díj­mentesen csak akkor állítandó ki. ha az ingatlanon levő épület után tizetetl házadó 1 frtot meg nem halad. A bizonyítványok kiállításáért befolyó dijak a kiállítókat illetik, ha csak fennálló szabályrendelet másként nem intézkedik. Budapesten. 1890. évi október hó 23-án. Grnf Hsa/nini. Szabolcsvármegye alispánjától. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 62331/111/8. Valamennyi törvényhatóságnak. Hirdetmény. Az oppelni kir. kormányelnöknek f. évi október hó 8-án 8ü6. sz. a. kelt értesítése szerint az élő sertéseknek Ausztria-Magyarországból az alább megnevezett városok közvágóhidjára való bevitele, a további intézkedésig fel­lételesen megengedtetett és pedig: Gnesen, Waldenburg. Brieg, Magdeburg. Erfurt, Sulii, Munotel. i. (w. Minden, Herlord. Bielefeld, Paderbom, Cassel. Frankfurt, a) Main, Tulda, Düsseldorf, Elberfeld. Essen. Hemscheid. München, Gládback. Leniige, Cöln, N'euvoild, C.oblincz, St. Johann I és Saabrucken : továbbá meg van engedve a sertések­nek IIof-Lud wigsburg, Gögsingen, Strassburg i. k. (és I Míilhausen. i. k.) városokba való bevitele. Föltételek: 1. Csak azon sertések vihetők be, melyek Kőbányán, ille ve Bulia Bialán az előirt vesztegetési időn át (Kőbányán 10 napon át) megfigyelés alatt állottak és onnan zárt vasúti kocsikban, a nélkül, hogy ezen kocsikba más állatok ra­katnának Le, az ország határához szállíttatnak. 2. Beviteli helyek Oderberg és Dzieditz, ezeken kivül a bevitel Magdeburg, Erfurt, Sulii és Cassel városok részére Boden­baclion át Tulda, Frankfurt (Main) St. Johann és Saar­brücken városok részére pedig Eger és Fürthön át is történhetik, Bodenbach, Eger és Fürthön át a bevitel folyó év október hó 1 5-től. Oderbergen és Dzieditzen át azon­nal eszközölhető, Remscheid város részére a bevitel csak folyó év november hó 1-től engedtetett meg. 3. A szállít­mányoknak származási igazolványnyal kell ellátva lenniök, melyen az állatok egészséges volta is igazolandó. 4. A bevitt sertések a határnál hatósági állatorvos által meg­vizsgáltatnak s ha egészségeseknek találtatnak, zárt vasúti kocsikban, átrakás és a vasúti forgalom által nem igé­nyelt késedelem és más állatokkal való minden érintkezés nélkül, a fentebb megnevezett városok valamelyikének vágóhídjára szállíttatnak levágás miatt. 5. A vágóhídon a sertések a levágásig, a mely rendőri felügyelet alatt fog eszközöltetni; az eladásra felhajtott állatoktól elkülö­nítve tartandók. 6. A határnál az állatorvosi vizsgálat díjtalanul történik, a vizsgálatot teljesített állatorvos által a beeresztett sertések számáról a rendeltetési hely poli­tikai hatóságához intézendő távirati költségeket azonban a szállító fél viseli. Oderbergen és Dzieditzen át a bevitel minden hét kedd és pénteki napján történik. A határ­széli vizsgálatot Oderbergen Hermán állatorvos (lakik Lebschützben) Dzieditzen pedig Gabbey állatorvos (lakik Plessben) végzi: kik a szállítmányok érkezéséről legké­sőbb a beszállítást megelőző napon este 8 óráig írásbeli vagy távirati uton értesitendők. Erről a közönséget tudo­más vétel és közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1890. évi október hó 20-án. A miniszter megbízásából: Lijithay. 10761. K. 1890. A föszoluabirákiiak. Nyíregyháza város polgármes­terének és a községek elöljáróinak. A iu. kir. földmivelési miniszternek 62331. számú rendelete másolatban a vármegye hivatalos közlönve utján tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1890. november 13-án. Miklós László, alispán. 11539. K. „ , . . ..,.,,,. - jy-^j Szabolcsvarmegye ahspanjatol. A föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A Győr szab. kir. városban 1891. évben tartandó országos vásárokról szóló hirdetményt közzététel végett közlőm. "» Nyíregyházán, 1890. november 25-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Győr szab. kir. városban 1891. ev tolya­inában tartandó országos vásárok: 1. Piroskai vásár január hó 19, 20, 21 napjain. 2. Nagyhéti „ márczius „ 23, 24, 25 „ 3. Urnapi „ május „ 25, 26, 27 „ 4. Magdolnai „ julius „ 20, 21, 22 „ 5. Kisasszonyi „ szept. „ 7, 8, 9 „ 6. Katalini „ novemb. „ 23, 24, 25 „ Elő- és utóvásárok tiltatnak. Ló- és marhavásár leginkább a vásárok első napján tartatik. Kirakodni a vásár első napja előtt tilos. Közbeeső ünnepek a vásár megtartását nem gátolják : azért ünnepnapra is kitüzetett. Hetivásár minden héten szerdán és szombaton tartatik; heti szarvasmarha vásár minden szerdán. A felhajtott gazdasági állatok szabályszerű ló- vagy marhalevelekkel látandók el. Győrött, 1390. október 25-én. Győr szab. kir. város kapitánysága: Dr. Angyal, főkapitány. 10988. K. —jggö Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek folyó évi 63992. számú rendeletét alkalmazkodás, illetve szabály­szerű közhirrététel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1890. november hó 22-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. királyi miniszter. 63992/VI. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Szatmár­Németi szab. kir. városnak folyó évi október 2-án 247/k. gy. szám alatt alkotott szabályrendeletét, mely által a házaló kereskedés a város területén a fennálló házalási szabályok 14-ik §-ában és az ezen ^-t kiegészítő későbbi összes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett, megtiltatott, mai napon jóvá­hagytam. Erről a törvényhatóságokat tudomásvétel és szabályszerű közhirrététel czéljából értesítem. Budapest, 1890. évi október 27-én. Baross. Szabolcsvármegye alispánjától. 1 1299. K. 1890. ~ A föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármes­terének és a községek elöljáróinak. .V m. kir. földmivelésügyi miniszternek 66382. számú intézvényének másolata tudomásvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadatik. Nyíregyházán, 1890. november 25-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter 66382/111/8. Valamennyi törvényhatóságnak. A württen­bergi belügyminisztérium által f. év.október 27-én 7032. sz. alatt kiadott hirdetmény értelmében az élő serté­sek, Ausztria-Magyarország bármely vidékéről azonnali levágás czéljából Stuttgardt és Ulrn városokba Fridrichs­hafenen át az alábbi feltételek alatt bevihetők. 1. A szál­lítmányok származási és egészségi igazolványokkal látan­dók el. 2. Az állatok Fridrichshafenben a kirakáskor ható­sági állatorvos által megvizsgáltatnak, s a beteg, gyanús vagy ilyenekkel érintkezett sertések visszautasittatnak. 3. Az állatok Fridriehshafenből zárt vasúti kocsikban kirakás és a forgalom által nem igényelt késedelem, avagy más állatokkal való érintkezés nélkül közvetlenül a rendelte­tési helyre szállíttatnak s ott azonnal a vágóhídra vitet­nek. lio'l rendőri felügyelet alatt mielőbb levágatnak. 4. A szállítmánynak Fridrichshafenbe való megérkeztét a kir. kikötő-igazgatóságnak legalább 24 órával előbb be kell jelenteni. Erről a közönséget tudomásvétel és alkalmaz­kodás végett értesítem. Budapesten, 1890. november hó 7-én. A miniszter megbízásából; Liptliay. 11909. K. 1390. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fószolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nagy-kanizsai evangelikus templom építési költsé­geinek fedezése czéljából kibocsátott gyűjtési felhívást további intézkedés végett, másolatban oly felhívással köz­löm, hogy annak eredményéről (községek a járási főszolga­bíró utján) hivatalomhoz ez év végéig jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1890. deczember hó 1-én. Miklós László, alispán. 2117. sz. Kérő-szózat. Félszázaddal ezelőtt Nagy-Kanizsán, édes Magyar hazánk e délnyugoti sarkán fekvő határszéli városában egy evang. Gyülekezet alakult. A kezdetben kicsi, 60 lelket számláló gyülekezet hitbuzgó tagjai szük, alacsony imaházban hallgatták a vallás szívet-lolket emelő s nemesítő igéit. Az első félszázad letűnt; a Gyülekezet első imaháza pusztulófélben van: s a többszörösen megnagyobbodott Gyülekezet tagjait — időközben a lélekszám 349-re szaporodott — többé be nem fogadja. A Gyülekezet azért a mai lélekszámnak megfelelő templom építését határozá el, a szükséges lelkészlakkal együtt. Eleven tudatában vagyunk annak, hogy 349 lélekre a 19 ezer frtot meghaladó építési költségek óriási teher­ként nehezednek, s mi ezen tekintélyes összeget saját erőnkből fedezni képesek nem leszünk; de szintúgy tudjuk azt is, hogy egy hivatása színvonalán álló Gyülekezetnek, mely a vallás-erkölcsi élet ápolását, Isten országa terjesz­tését tüzé ki életfeladatául, azt eltűrni nem lehet, nem szabad, hogy tagjai templom híjában a hit, a vallás vigasztalását nélkülözzék, — s ünnepélyes alkalmakkor tömegesen legyenek kénytelenek visszafordulni Isten házá­tól, mert az őket befogadni nem képes. Ezeket előre bocsátva, szent czélunk megvalósithatása érdekében tisztelet és bizalommal fordulunk édes hazánk minden rangú s felekezetű polgáraihoz, — kegyeskedjenek szegény Gyülekezetünket eme humánus czélja megvalósí­tásában támogatni, elősegíteni. Senki szebb czélra nem adhat, mint midőn az Urnák házát felépíteni segiti. S legyen bár az adomány még oly csekély, mi hálás köszönettel fogadjuk azt, mert minden ajándék-fillér egy-egy kő, mely beleillesztve az oltárba, azt emeli, növeli, mig végre az Urnák Siona egészben állni fog, s benne az Isten- s emberszeretet örökké magasztos tanai visszhangzanak, míg abban kő kövön marad. Kélünk azért titeket atyánkfiai stb. 1. Cor. 16, 1—2. A befolyó kegyadományokat tisztelettel kérjük a lelkészi hivatalhoz juttatni. A nagy-kanizsai evang. Gyülekezet. Nagy-Kanizsa, 1890. évi junius 26-án. Lengyel Lajos s. k. Thomka Endre s. k. gyülekezeti felügyelő. gondnok s pénztárnok. Hiltter Lajos s. k. h. lelkész A nagy-kanizsai Gyülekezet templomépitési szent ügyét, — tekintetbe véve azt, hogy e városi kisded, de hitbuzgó s áldozatkész Gyülekezet hazánk délnyugoti sarkán fontos végvárat képez s a jövőben reá nagy hivatás vár, — a jó, szép s nemesért lelkesülő hitsorsosok s emberbarátok figyelmébe, s áldozatkészségébe a legmele­gebben ajánlom. Győr, 1890. évi május 20-án. Karsay Sándor s. k. dunántuli evangelikus püspök. 7038. K. — q q Szabolcsvármegye alispánjától. A Csobaj községben igényelt és az 1888. évi XIX. t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A Patay Gyula, Tisza Kálmánné és Baranyai Ádámné által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt az 1890. évi julius hó l-én 5862/1890. K. sz. alatt kibocsátott, a medertulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek értesítése végett a ,Nyírvidék" hivatalos lapban közölt, a községházánál köz­szemlére kitett és dobszó utján közhírré tett alispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius hó 17-én foganato­sított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest Csobaj községben a Tisza folyón és Takta patakban Patay Gyula, Tisza Kálmánné és Baranyai Adámné részére oly módon állapittatik meg, bogy a halászati jogot közösen és kizáró­lagosan gyakorolhatják, még pedig a regále arányában Patay Gyula 2% 0-ed, Tisza Kálmánné l 2/ < 0-ed és Bara­nyai Adámné 8/<»-ed részben. A szóban forgó halászati jognak az 1888. évi XIX. t. cz. alapján — ezen határozattal megállapítás után a halászati könyvbe bevezetésére, a vármegyei főlevéltár­nok az iratok csatolásával, — a helyszíni tárgvalás meg­állapított 10 frt 80 kr költségének Patay Gyula, Tisza Kálmánné és Baranyai Ádámtól aránylagosan eszközlendő behajtására és beterjesztésére pedig a dadai alsó járás főszolgabirája utasittatik. Folytatása ti mellékletei*.

Next

/
Thumbnails
Contents