Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-23 / 47. szám

Hu.lepett felt

1 a gyorsvunaihoz van ceatlakoiás Debreczenen áf. fel is le is, <1* miután a gyorsvonatoknál csak L és 11 oszt. koc-ik közlekednek, a szegéuyebb munkás, iparo-. kereskedő közvetlen vonatot nem élhet el, éjjel a Budapestre utazás 12 órát vesz igénybe akár Debreczennek, akár Miskelcz felé; Budapestről pedig lKbreczen felé jöuui ueiu lehet, mert a vouat éjjel '2'/, órakor megáll és csak 6'/» órakor jön Nyíregyházára; a miskolczi és szerencsi gyorsvonatokkal pedig kapcsolat egyáltalán uem létezik. Ue uem csupán Nyiregyháza és vidékére hátrányos ezeu mai helyi vouatrend, hátrányos ez azokra is, akik az ország keleti oldalát északról délfelé vagy délről északfelé kiváuják beutazni, ügy annyira, hogy itt a távolság 2 es 3 annyi időt igényel, viszonyítva a Budape t felé meuó vonatok időtartalmához, pl. Szatmártól— Nyíregyházáig 11 órát kell, Nagy Váradió'—Nyíregyházára lO'/t órát kell utazni. De nnudezektól eltekintve, ha már az utas eliudul Budapestről, másoldalági elsőrangú állomásokról nem is besző.ve, Nyíregyházára, ugy P.-Ladánybau, mint Debreczenbeu . s úgy Miskolczon, miut Szerencsen át kall szállani; hogy pedig ez csak némi podgyászszal mily alkalmatlan es költsége-, teli időben a fűtött kocsiból átmeuni mily egészségtelen és káros, nőkkel és gyermekekkel mily terhes, azt vázolni felesleges. A mi pedig Nyiregyháza iudóházát illeti, ott oly borzasztó tolongás uralkodik (az sem toldva, sem nagyobbítva uem lett, jólehett most a máté-szalkai és kisvárdai uj pályáknak is ez az iudőháza) ott oly léghuzam van, hogy kinek itt jegyetváltani, avagy podgyászt feladui, a szük váróteremben fel napokat várui kell, annak kedve elmegy az utazástól es megsajnálja vidéküuket, mely annyira kiesik a világból. Nem csupán helyi, de országos érdekek is, az ország keleti felének érdekei kívánják a váltoiást, hogy Nyirejvháza és vidéke Debreczen felé a központot könyuyeu elérhesse és a debreczeni kir. ítélőtáblát, kereskedelmi kamarát, ügyvédi kamarát, könuyeu megkereshesse, hogy Miskolcz fele a szerencsi c/.ukorgyárhoz, a/, ország északi részéhez hozzá juthasson. Ezen változás a jeleu legi menetrendbe beilleszthető a nélkül, ho^y azou bármit is módosítani kellene, az esetre, ha Djbreczeuból indulnának a vonatok 2'/» órakor (6'/» helyett) és a szerencsi gyorsvonatot elérné reggeli 8 órakor; ha a budapeiiti—debreczeni vonat ott meg nem áll d. u. 2'/, órakor, de jötme tovább és csatlakozik 8 órakor a budapest—szerencsi gyorsvonathoz, és ha a budapesti gyorsvonattal 3 ik vouat iudul 7'/» órakor esie, és érkezik, mint jeleuleg, 9 órakor. _ Nagyméltóságú miniszter űr!-Mi tudjuk, hogy újításai uem Csupán az utazási kedvet akarják fejleszteni, de hogy azok a muukaidőt megtakarítani czélozzák, a távoli vidékeket összehozni, a szellemi és anyagi gyarapodást, a kereskedelmet előmozditaui, az országot egy szerves egészre átalakítani, tudjuk, hogy miudeu jogos kiváualmat és érdeket nemcsak akar, de tud is megvalósítani, fáradhatlau szorgalma, kitartása, láugosze biztosit arról, hogy óriási tervei közepette is — melyek mellett a mi dolgaink eltörpülnek, — a mi jogos létérdekeinket érintő kiváualmaiukat teljesiteudi. Maiadtam nagyméltóságoduak kiváló tisztelettel alázatos szolgája: A nyíregyházi terniényesarnok. A közigazgatás államosítása. Egy, a kormány bizalmasai közé tartozó országgyűlési képviselő: Beksics Gu-ztáv tollából terjedelmes röpirat jelent meg a napokban a közigazgatás államosításáról. A röpirat a kormánynak e reform felól immárom megállapított terveit tartalmazza s ezekntk e röpiratban való közzétételük minden valószínűség szeriut az illetékes tényezők hozzájárulásával történt. Épen ezért méltán keltett ez a röpirat országszerte uagy érdeklődést s ebből az okból közöljük mi is az Az öreg úr haragja. — Ered ti elbeszélés. — írta : Prok G: ula Nem akarok reklámot csapni a falusi idyllikus jelenetekben gazdag életnek, de annyi áll, ha valaki nem szereti a város kábitó zaját, menjen falura lakni, lgeu ajánlatos hely ez, különösen csalódott szerelmeseknek, kik ha más okból nem, de a végtelen unalom miatt föltétlenül kiábrándulnak abból a legáltalánosabb betegségből, mely az emberrel legalább is egyidőben született, és gyógyítása költségeinek nagysága minden más e nemű baját messze meghaladja, mert hiszen a legrosszibb esetben házasságra vezet s pótlékul talán még anyóst is kerit. A falu-.i anyósok még veszedelmesebbek, miut a városiak, mert épen a végtelen unalom üzi őket mulatságaik kigondolásában, s ezt a vő űr keserüli meg a legtöbbször. Aztán a falusi anyósok nagyon szeretnek álmodni, ma egy bundát, holnap egy báli toillettet álmodnak ki, mely holinikuak beszerzési kötelezottségei a vő vállaira nehezednek. Aki tehát szerelmes ugyan, de nem érez magában elegendő erőt egy anyóssal való küzdelmes életnek győzelmes elviseléséhez. 110 az temessse el magát olyau píczi faluba, hol a reggeli uap bíboros szegélyű hajnal sugarinál ós a pacsirta f;nséges énekén kívül csupán az a szórakozás van számára fentartva, mely a szólő nedvének quautum satis fogyasztása és a 32 lapos biblia örökös mozgása által uyujtatik. Egyéb iránt meg vau a falusi életnek is a maga jó oldala, az tudniillik, hogy a kényes ízlés követelményeinek kielégítése, mint a legújabb divatú nyakkendők tuczat számra tartása, a változó szinü kesztyűk viselése, köcsög kalap stb. sth. nigyon könnyen s minden feltűnés nélkül figyelmen kivül hagyható, hiszen olt nincs, a kivel megbámultat hat ja magát az ember. A falu "intelligenciája, a nótáriusból — ki a falu sokszor c-ak állítólagos esze — a lelké-/, és tanítóból, a/.ián meg a törvénybiró és kisbiróból állván, a szoros etn|uette szabályok is mind' u feltüués uélkül mellőzhetők. alábbiakban a röpiratnak nzt a részét, moly — úgyszólván — tételes határozottsággá ad képet a közeli jövő e nagy reformjáról. A vármegyei törvényhatóság reformjának főbb vonásai a következők : A sorrendben legelői kell, hogy álljon a két legfontosabb reform terv: a megye (s vele együtt a járás) reformjáról és a kö>igazgatási bíróságról szóló már készülő két törvényjavaslat. Az el ő mélyreható újításokat fog tartalmazui, a második pedig egészen uj intézményt honosít meg közigazgatási szervezetünkben. A megye és járás reformjának fő vonásai a következők: Alapelv a kinevezés, a választás helyett, az egész voualon. A közigazgatást kezelő tisztviselők mind kineveztettnek; a kormánytól, illetőleg a főispántól és alispántól kapják a reudeleteket. A/,011 antagonismus, mely eddig volt a megyében az állami és a választott tisztviselők közt, megszűnik; a közigazgatást kezelő tisztviselők mind az állam hivatalnokai lesznek. Hivatalnok leeud a főispán, a ki nem lesz többé a kormánynak bizalmi férfia a megyében, hauem fegyelmi szabályok alá tartozó feje a megyének. Neki lesznek alárendelve ama, a törvényhatóságokban működő állami főhivatalnokok, (azépitészetihivatal fejéuek kivételével) minta pénzügyi igazgató, tanfelügyelő, posta igazgató stb Ezek közvetlen összeköttetése a kormánynyal megszüuik, s igy inegszüuik egyszersmind azou abnormis állapot, hogy nekik a megyében senki sein parancsolt, s csakis a központi kormánynyal álltak szóba. Az alispánnak czime megmarad, de hatásköre lényeges átalakuláson megy át. A fóispuiuak helyettese lesz. Saját hatásköre (ha kapna is) uem leuue más, miut hogy ő alatta fognak állni a járások és az ezek élen álló hivatalnokok, a főszolgabíró ós szolgabíró, va'amint a községek rendelkezése utáu a szintén államilag kiuevezendó csoport biztosok. Az állami admiuisztrácziót maguk e hivataluk és hatáskörük clesen különválasztják a törvényhatósági önkormányzattól. A megye többe nem fog konnáuyozui, hanem ciak saját ügyeit fogja intézni. Politikai jogai mind megmaradnak. A közgyűlés szabadon politizálhat, felírhat, stb. jövőre is; de az államilag szervezett közigazgatásba liatározóiag nem folyhat be. A közigazgatási súlypont jövőre a közigazga tási bizottságon leeud. Ebben történik nem ciak az ellenőrzés, hanem a helyi tár.-adalomuak magára a közigazgatásra befolyása. E bizottság bizonyos bürokratikus szervezetet kap. Szaktanácsokra fog oszolni, s minden szaktanács öunállóan fog intézkedni. E szaktanácsokba, illetőleg osztályokba soroziatnak a főhivatalnokok saját szakmájuk szerint, kik a refereusek leszuek. De ez osztályokban miudeuütt ott lesznek a társadalom bizalmi férfiai, a közigazgatási bizottságnak a közgyűlés által választott tagjai, hogy az ellenőrzés, sót a helyi társadalomnak magára a közigazgatásra való befolyása hatályosabbá legyen. A közgyűlés pedig elvesztett jogaiért kárpótlást kap az által, hogy az állami admiuisr.trác/ió:ól különválasztott autonoinikus ügyekben nagyobb hatásköre leeud. Szabályrendeleti, vagyoni, kulturális és gazdasági kérdésekben nem leeud auuyira a kormány járszalagára kötve, mint jelenleg. A járási szervezet kevés lényeges újításon megy keresztül. Megmarad az állami adiniuisztráczió megyei alosztályának, némileg különített hatáskörrel. Önkormányzati önállása nem leeud, mint a porosz Kreisnek, mert a járási tauács nagyonsxUk hatáskörrel, s esetleg uem fog határozó, hanem csak cousultativ hatáskörrel birui És hozzá még nem miudeu járásba lép életbe, hauem csak ott, a hol a megyei közgyűlés felterjesztésére (a tagokat is a közgyűlés delegálja) a belügyminiszter megengedi. A járási tanácsot ügy látszik, csak kísérletnek kívánja a kormány. Próba gyauáut, hogy vajon, ha majd Kétségtelenül a legajánlatosabb hely a hitelezők elől elmenekülésre is. Egy ilyen faluba vezetem önöket is t. olvasóim, hogy megismertessem azt az öreg urat, kinek haragját választottam tárgyamul h ki hivatva vau az önök becses türelmét egy kis időre próbára tenui. Nem sajnálják e az ut fáradalmait? melyről nagyon kétséges, valjou elegendő kárpótlást uyujtande? * * * Felhőbe vész a kifáradt uap s az azúr kék ég nyugati széléről még egy hosszú tekintetet vetve a pár órára elhagyandó földre, rózsás sziube boritja azt s az égen úszkáló veszélytelen jellegű bárány felhők széleit beara uyozva sugarainak szinpompájával, a természeti erők tündérjátékinak legszebbjét tárja fel az ebben gyönyörködni tudó szemlélő elé. Oly szép a nyári est, a maga méla csendjével, melyet csak koronként szakit meg a napi munkában elfáradt munkás nép jókedvű zaja és a természet vadléuyeinek a vidék agyhauguságát zavaró szólania. Pihenésre tér, a jól megérdemelt piheheuésre a munka embere, gyűjtendő uj erőt a másnapi munkához. A nap leuyugta intő jel arra, hogy a kötelesség elvégzésének jól eső érzete ujabb teendőt teremt, melynek szakadatlan lánczolata képezi az emberi életet. De hát a különböző osztáiyok érdekeikben is elleukeznek. A nép dolgozik nappal, hogy pihenésre térjen az éj beálltával. Az az osztály pedig, mely a tikka-ztó nap forró heve elől hűvös árnyékban keres íuouedéket, kárpótlást talál ».z elvesztett nappal tétlensége fejében a kellemes est szórakoztató mulatságaiban. Nem lehetünk mindnyájan egyenlők, ós epén ezen egyenlőtlenség alapja miudeu harmonikus állapotúak. Ez elvet követi az öreg Vámossy Jiuos is, ki uri lakának vereudája alá helyezett asztal mellett többed1 magával ül s a még mindig lankasztó meleg tekintetbe vételével elég sűrűi hajtogatja társaival együtt a piros szóló nedvet szolgáltató palnc/.k tartalmát. Társaiban ! minden megerőltetés nélkül 11 falu jegyzőjét ós lelkészét uemzetiségi viszonyaink megengedik, lehetséges lest e a megyei autonoiniát járásira deczentralizálui. A közigazgatási birősán mára törvényhatóságokban tehát az elsőfokon szerveztetik. Itt a közigazgatási bizottság egyik osztálya (uem kűlüu tostűlet) fogja képezni a közigazgatási bíróságot. A másod illetőleg v.'t^ó fokú közigazgatási bíró-ág egy e czélra Budapesten szerv, zer.lő legfőbb közigazgaási bíróságot leend, mely f ilé részében közigazgatási kvalifikaczióval biró egyénekből fog állni. E biróságuak teljes birói függetlensége és a kúriával egyenlő rangja losz. A községi és városi reform később következik a a sorrendben, habár az alapelveket a kormány ezekre vonatkozólag is kell, hogy megállapítsa. A szol álati pragmatikára és a fegyelem szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot akkor lehet csak előterjeszteni, midőn az igazgatási ós önkormányzati keretek (megye, járás, város, község) már elkészültek. Mindezen kérdésektói külön kérdést fog képezni a területrendezés. A közérdek itt azt követeli, hogy a megyék területi különbségein lényeges változtatás ne törtéujék. Az uj beosztás inkább e-ak a járásokra és a székhelyekre vonatkozik, a mennyiben a közigazgatási és bírósági járások, illetőleg székhelyek összhangba hozandók. íme a közigazgatási reformnak fővonásokba foglalt képe. ÚJDONSÁGOK. — A polgármester és aljegyző választás e hó 20-dikán ment végbe, a városi kepviselet közgyűlésén. Nagy érdeklődés mellett nyitotta meg a képviseleti közgyűlést a jelzett napou d. e. Ö órakor Májerszhy Béla helyettes polgármester s jelezvén a közgyűlés két foutos tárgyát, felhívta a közgyűlést, hogy a vármegye alispánját az elnöki szék elfoglalására küldöttségileg kérje föl. Nem sokkal ezután, a küldöttség kíséretében megjelent a közgyűlés termébeu Miklós László alispán s zajos éljenzéssel fogadtatván, elfoglalta az eluöki széket, s üdvözölve a közgyűlést, felhívta azt az előtte álló fontos kötelesség teljesítésére. A választáshoz bizalmi férfiakul Beuiczky Miksa, Lukács Ödön, Szesztay Károly és Zoltán Aurél urakat megválasztváu a közgyűlés, a kandidáló bizottságba — tíz tag által kért titkos szavazás alapján, Somogyi Gyula és Barzó Jáuos urakat választotta meg 85 szavazattal, a Beuiczky Miksa és Lukács Ödön urakra esett 52 szavazat ellenében A kijelölő bizottságba Miklós László alispán Bodnár Istváu és Török Péter képviseleti tagokat nevezte ki. A kijelölő bizottság ezután az egyik szomszéd teremben felrevonult s rövid tanácskozás után Miklós László alispán eluök jelenté, hogy a polgármesteri állásra első sorban Bencs László, másodsorban Sztárek Ferencz jelöltettek. Elrendeltetvén ezután a szavazás s a beadott szavazó lapok összeszámoltatván, az elnöklő alispán sűiű éljenzósek között jelentette ki, hogy Nyiregyháza város polgármesterévé Bencs László 68 szótöbbséggel megválasztatott. Ezután az aljegyzői állás betöltésére került a sor. A kandidáló bizottság a jelentkezett négy pályázó közül első helyen Moesz Bélát, második helyen llook Pál Józsefet, harmadik helyen Kozák Mihályt jelölte. Mikecz Józsefet egyhangú megállapodással nem jelölte a bizottság. A kandidáló bizottság tanácskozásának bejelentése után, a képviseleti tagok túlnyomó többsége Moesz Béla nevét h&ugoztatta, mire Miklós László alispán, szavazás uem kéretvén, Moesz Bélát Nyiregyháza város aljegyzőjéül megválasztottnak jelentette ki. Somogyi Gyula indítványára küldöttség hívta meg ezután a gyűlésbe Bencs Lászlót, az ujonuau megválasztott polgánnoitert, ki K az uj aljegyzővel együtt letevén a hivatalos esküt, Miklós László alispáu által meleg szavakban üdvözöltetett. Bencs László az elfogódástól mélyen meghatott hangon köszönte meg az alispánnak s a képviselet tagjainak az ő személye iránt tanúsított bizalmat. Ez aktus után az alispáu, folytonos éljenzések között a közgyűlést berekesztette. Este az uj polgármester tiszteletére fáklyás menet volt, amikor is a dalegylet részéről Bogár Lajos lehet fölfedezni, kilétükét alapos szakértelein és a látható előszeretet a bor iránt igeu könnyen elárulják. Társalgásuk elég élénk s tárgyát a napi politikai kérdések vitatása képozi, s hogy éles ellentét fejlődött ki a vitatkozók között, mutatja az a heves gesztus, melylyel fejtegetéseiket és czáfoló szavaikat, kisérik. Mert hát igy szokás elvből olyan helyen és olyan körülmények között, hol egymással igeu gyakran érintkeznek az emberek s csupán egymás társaságára vannak utalva. Ha egyező véleményben volnának minden kérdés felől, nagyon hamar megunnák egymást s a gyakori összejövetel elvesztené varázsát. Tulajdonkópen csak az öreg Vámossy és a lelkész között foly a vita, mert a nótárus megelégszik azzal a dicsőséggel, ho:iy hol az egyik, hol a másik „állás pontjára" helyezkedvo igazat ad annak, ki általa, mint tényleges harmadik tényező által akarja állításainak igazságát bizouyitaní. Uyeu kétségtelenül mameluk politika mellett aztán mind a két vitatkozónak jóindulatát képes a maga számára biztositaui. Az öreg ür dühös 48-as, miként azt ilyen élemedett korú önálló uraktól méltáu el is lehet várui, kik semmiféle koncz utáu leselkedui nincsenek rászorulva, mely köztudomás szeriut a ínatnelukok sajátsága. Az inkább gömbölyű, mint magas pap ellenben a habarék párt hívei közzé sorozza magát, miről megtudhatjuk, ha a sötétség miatt templomának kettős keresztjét nem is vennők figyelembe, hogy katholikus. A nótáriusról pedig immár tudjuk, hogy 111 melukos tulajdonságokkal rendelkezik, azaz soha sem mond ellent, de igennel nagyon szívesen bizonyít mindenkor. A három tagból álló társaságban tehát minden politikai párt árnyalat képviselve vau s java részében ez az oka, hogy bekességgel megférnek egymás között, ha ugyan nem kfpezne kapcsot a legerősebb összekö'ó tényező azoknak a fi.skóknak a képében, melyek a vitatUozási szenvedély tüzét, elvesztve, kiegyenlítik a poh tizálókat a poharaknak gyakori összekoczczautása altal. (Foljt köv.)