Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-23 / 47. szám

tanácsnok, az önkéntes űzoltó egyesület részéről pedig Soltéit Gyula árvapvám üdvözölték ,z uj polgármestert, mint a "feutebb nevezett egyesületek elnökét, Beucs László mély megilletődéssel válaszo't — Nt. Farbaky József fóesperes úr, helybeli ig ev egyházunk nagyérdemű lelkipásztora, ré»zt vett a tállvai templom száz éve. jubileuma alkalmából tartott egyházi ünnepelvén, ő mondotta az oltári imát, mely az ünnepély fénypontja volt. „Ez ima — írja az .Egyetérlé

s- _ «z ékesen szóló főpap ajkairól, feltárta a vaitozatoi multat, a sivár jelent s a kétségbeejtő jövőt de egyúttal a múltért a bála, a jelenben a vigas/, a jövőre nézve e

Fy szebb remény szózat |a volt." Az ünnepélynek uiélvebb" jelentőséget kő csönöz az a körülmény, hogy ebben a templomban keresztelték msg hazánk nagy tiát: Kossuth Lajost. Ezt a historikus tényt nemsokára emlék táblával fogják megjelölni. Bekilldetett. A vasúti összeköttetésekre nézve a közelebbi közigazgatási bizottsági gyűlésben üdvös határozatok ho/attak s felterjeizté-ek tetettek: azonban a nyíregyházi—mátészalkai vasúti összeköttetés, mely pedig megyénk egy részét kiválóan érdekli s melyről régen, mig meg neín alakíttatott, azt beszélték, hogy „a nnratutuHk", ma a felterjesztésben egy szó sincs. Pedig akár a tarifi magassága, akár az összeköttetés hátrányos, majdnem botrányos volta igenis megérdemli, hogy ez a vasút is bevonassák a felterjesztésbe. A tarifa magasságát ismerjük. Az összeköttetés olyan, hogy p. o. Mátészalkáról érkezik a vonat Nyíregyházára reggel 8 órakor; tehát egy fél órával azután, mikor a kisvárdai vonat elrobogott; valamiot háromnegyed órával azután, mikor Debreezeu felé a vonat már elment; igy aztán a Kisvárda felé utazóknak várni kell délután 1 óráig, Debrtczeu felé este ti óráig. Igy van visszafele, Szaika felé is az esteli összeköttetés. Mint tudjuk, Mandel Eduárd sürgette, ugy a tarifi, mint az összeköttetés megváltoztatását, mig benn volt az igazgatóságban Most már nem sürgeti senki, még a közigazgatási bizottság sem; az igazgatóságban pedig taláu nincs is a megyéből senki. — I)r. Jósa Berlinben. Dr. Jósa András vármegyénk kitűnő főorvosa, e hó 19 dikén reggel Berlinbe utazott, hogy ott a dr. Koch Albert legújabb vívmányát, a tüdővész gyógyításának körülményeit tanulmányozza. Kcményi Ede városunkban. Ez a hihetetlenül hangsó hir tényleg valónak bizonyul. Reményi Ede, az egész világ elkényeztetett művésze, mielőtt egy 10 évre szóló tengerentúli hsngversenyzésre szerződött útját megkezdené, visszatér hazájába, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban egy-egy hangversenyben elbúcsúzzék a közönségtől. Évek eiőtt volt ő már Nyiregyházáu és a kik abban a szerencsében részesültek hogy őt hallhitták, soha el uem felejtik azou varázslattal hasonló lntást melyet fenkölt művészetével elér A Múzsa csókjával ihletett lángész kezébeu megszűnik a Stradivarius száraz fa lenni, él az kezében, zokog ós kaczag. Nyirettyüjével uralja hallgatóit, hol az sgekig emeli, hol könyekre fakasztja. S/.ámtalau kitüntetés érte ót a föld miuden részében tett körútja alkalmából, de mi c

;ak azon estvére utalunk, midőn Windsorbau az angol királynő előtt a .Repü'j fecskéin" játéka következtében az udvari etiquette mellőzésével az egész magas királyi család őt nyilt helyén házi rendjével kitűntetve, könves szemekkel köszönte meg a páratlan műélvezetet. Ferenczi Miksa nyíregyházi könyvárus rendezi városunkban ezeu talán a művész itteni ufolsó hangversenyét, melynek napja még bizonytalan és sietünk figyelmeztetni a művészet minden barátját, különösen a vidékieket, bogy szsn nehezen ismétlődő alkalmat el ne mulassa és jegyeknek előrei rendelésével biztosítsa magának a műélvezetet. A nagy művészt Somogyi Mór fővárosi előkelő zongora művész fogja kisérni és örömmel fogjuk a főváros közönségének kedvenczét körünkben űdvözvehetni.oly sok dicséretét olvas' uk elegáns és diskrét zongorajátékának, hogy kiváncsiságuukat türelmetlenül várjuk kielégíthetni. Jegyekre 3 frt, 2 frt és 1 frt 50 krjával már most előjegyezhetni Ferenczi Miksa könyvkereskedésében. — A városi képviseleti tagok választása e hó 15-dikén n következő eredménynyel történt meg: az I-sö kerületben megválasztattak: rendes tagokul: Barzó János, Tahy Miksa, ifj. Garay János, Sesztay Pál. dr. Konthy Gyula, Eördögh Károly, Mikecz János, Vargha Autaí, Orsovszkv Gyula ; póttagokul: Antal János, ifj. Zomborszkv János, líergstein Lajos, Garay József, Palicz Lijos. II. keríti, then: Belfy András, Nádiissy Lajos, Barzó István, dr. Ferlicska Kálmán, Hrenkó György, Dvorszkv András,' Kazár Istvíu, Zomborszkv György, Pintér Istváu; póttngokul: Kövér Zs.emond. Palaticz Jenő, Nagy István, Káluay Sándor. III. kerületbe,,: Miklós László, Mikecz János Hircz András, I'ivnyik András Nádassy János, Neubauer Jáno«, Mikecz József, Simkó József; póttagokul: Topser János Mihovits Ferencz, Kucsera Mátvás, Pozsonyi György / I". kerületben . Kovács József, Huray László, Huray János, Márkus Károly, Nagy Lajos, Kosecz András, Likner OJön Hrenkó Sámuel: póttagokul : Holik Sámuel Tiszószky Mátyás. Hibján Ferencz, Dietz Miksa. V. briiIrtben : dr Saárv Sándor, Szmolár István, Markó Mihály, Bencs András, Bozán Gyula, Kovács János, Sexty József] Hegedűs József; póttagokul: ifj. Szekeres János, Jánószky János, Fekete János és Garay András; VI. kerületbe,,: Markó Mihály. Nagy Lijos, Kaliua Sámuel, Kovács János. Pazár Istváu, Uuhmnn Audor, Sextv József, Bencs András • póttagokul: Palaticz Jenó, Rotaridesz Jáuos, Jordán Ignácz és Morauszki György. — A nőegylet elnöksége következők közlésére kétte föl szerkesztőségünket Akik szívesek voltak a tartandó thea-estélyre adományaikkal járulni, annak hozzáadásával, hogy ezen aláiráa mind a három theiestélyre szól, felkéretnek, hogy adományaikat azon e=télyre küldjék el, amelyre a uóegvlet elnökségétől külön Íven föl fognak szólittatni. Akik továbbá tévedésből Ívekkel uein kerestettek föl, de az estélyekre elmenui óhajtanak, felkéretnek, hogy azt az eluökség tudomására hozni szíveskedjenek. — Esküvő. Kálmán Frigyes honvéd huszár alezredes, a 8-ik honvéd huszárezred parancsnoka folyó hó 18 án vezette oltárhoz Budapesten a Deáktéri á". evaii" templomban Májerszky 11,1 „ kedves leányát Luj-át — Felhívás. Tisztelt polgártársak! Van szerencsém becses tudomásukra juttatni, niiszeriut az általam tervezett és szerkesztett, a tekintetes városi képviseleti gyűlés által elfogadott és fensóbb helyen is jóváhagyott nyíregyházai városi tü/.oltói szabályrendelet nemCsak hogv 'jogerőssé vált, de «őt a városi polgárság között leendő kiosztás végett mir ki is nyomtattatott. Mine< következtében, a miut az 1891. év elejével megkezdendő népszámlálás befejezést uverend, annak alapján és azzal kapcsolatosan a nyíregyházai városi tűzoltóság ősszeiráss, szervezése és szakszerű beosztása is kezdetét veeudi. Melylyel összefüggóleg a következőkre vagyok bátor tisztelt polgártársaim figyelmét felhívni. A meunyiben tudomásomra esett, hogy többen azon tisztelt polgártársak közül, a kik a fent emiitett szabályrendelet 4 ik § a értelmében koruknál fogva a városi tűzoltók sorába tartozuak, vagyis 20 ik korévüket már elérték ugyan, de 40-ik korévüket még tul uein haladták — a uyiregvházai önkéntes t ózol tó-egylet működő tagjai közzé akarnak belépni, a mint valóban már tényleg többen bo is léptok, annálfogva idő és alkalomszerűnek tartom kijelenteni, hogy a nyíregyházai öukéutes tűzoltólegylet auuak idején szabályszerűen közzéteendő, évi, illetve választó uagy gyűlését f. évi deczember havában fogja megtartsui. Ha tehát a belépni szándékozók már az említett uagy gyűlésben mint választók akarnak reszt venni, auuak elérhetése czéljából legyenek szívesek a nyíregyházai öukéutes tűzoltó-egylet irodájában e czélból veze tett előjegyzési naplóba, két helybeli öukéutes működő tűzoltó ajánlata mellett beiratkozni. Kelt Nyíregyházán, 1890. november hó 22 Tisztelettel Sztarek Ferencz, mint a nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet főparancsnoka és ttz országos tűzoltó szövetkezet közpouti választmányának rendes tagja. — Meghívás. Nyíregyháza város függetlenségi és 48 as polgárait felkérem, hogy a csizmadia színben f. évi november 30-áu azaz vasárntp délelőtt 11 órakor tartandó közgyűlésen párt-elönk választása czéljából inegjeleuui szíveskedjenek. Beniczky Miksa, országgyűlési képviselő. — Felhívás. A magyar szent korona országai vereskereszt egyletnek igazgatósága f. évi november hó 9-én 1891. szám alatt kelt megkeresésével arra hivta fel a vereskereszt egylet elnökségét, miszerint a fiókegylet által háború esetére ugy gyógykezelés, valamint ápolás és élelme/és tekintetében is elválalt 12 súlyos sebesült, továbbá az általvonuló könnyű és nehéz sebesültek, valamint a tartalék kórházak és üdülő kórházalcuáli szolgálat és felügyeleti teendők teljesítésére hivassanak fel mindazon népfelkelők akik ha katonák vo.tak, 35—37 évesek, továbbá a 38—42 évesek kivétel nélkül. Melybelihivatalos megkeresésnek eleget teendő, felhívom mindazon Nyíregyháza városa illetősége alá tartozó, fenti korosztályba eső népfelkelőket, akik egy kiütendő háborít esetére a fentjelzett szolgálat és felügyeletnek kellő katonai fegyelem megtartása melletti teljesítésére válalkoznáuk, miszerint ebbeli készségűket legkésőbb 1890. év deczember hó 20 áig nálam alólirottnál bejelenteni szíveskedjenek. Annál is inkább, mert a válalkozók neve az igazgatóság által még ez év végével a nyilvántartásból való törlés végett a nngyméltóságu honvédelmi minisz teriumhoz felterjesztendő Kelt Nyíregyháza, 1890. november 22. Sztarek Ferencz, v. k. egyleti elnök. — Gyászrovat. Özv. Szilen T.imásné szül. Tunyogi Szűcs Gizella mint neje, Ferencz, Béla, István mint gyermekei; további özv. Szilcz Ferenczné miut auyja, Szilcz Ida férjezett Várady Istváunó mint nővér nevében is, fájó szivvel tudatják a felej'hetleu jó ferjoek, fáradhatlan szorgalmú édesapának és kedves fivérnek uéhii Szilcz Tamásnak élete 49 ik évében, rövid szenvedés utáu, folyó 1890 ik év november 17 ikéu délutáni 5 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak hidegült tetemei folyó hó 19-éu délután 2 órakor foguak a róm. kath. szentegyház szertartásaival, a mária-pőcsi sírkertbe e takaríttatni. Az eugeszteló szent mise áldozat Mária Pócson november 20-án d. e. 10 órakor fog az egek Urának beinutattatni. Mária-Pócs, 1890. novembsr 18. B)ke Poraira! — Eördegh Károly és neje Jármy Antónia, fiolc Béla s rokonaik ueveben is, szomorodott, szivvel tudatják, hogy szeretett kis fiók Kálmán folyó 1890 évi november hó 17-én, életének 4-ik évében, elhunyt. A boldogult hült teteme folyó hó 18-áu délután 3 órakor fog, az ág. ev. egyház szertartás szeriut, örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán, 1890. november 17. Áimi c;eudes, emléke áldott legyen! — Eltűnt ezres-bankó. Tóbb miül egy éve már, hogy ez az eset történt s annak idején megemlékeztünk róla mi is. A Taborszky József és társa budapesti czég levélben nagyobb összegű pénzt küldött Vajára Sch Jakab kereskedőnek. A pénzes levél pontosan megérkezett rondeltetési helyére, de hiányzott belőle egy ezres b.iukó. Legalább ezt jeleutette Sch. Jakab kereskedő a postaigazgatóságnak s követelte, hogy térítsék meg neki az 1000 forintot. A dolog felettébb gyanús volt s a vizsgálóbíró ki is sütötte, hogy az ezrest más, miut maga a kereskedő, ki nem csenhette a levélből. Ezzel a manipulációval azt akarta elérni, bogy a kiucstártól 1000 frtot kicsaljon. A helybeli kir. törvényszék Sch. Jakabot csalás miatt vád alá is hslytzte, de a kir. tábla felmentette, mert — igy szól a megokolás — ha való volua is, ho.'y a vádlott cseute ki az ezrest, ez az eljárás nem egyéb, miut a teljesített fizetésnek rosszhiszemű eltagadása és mint ilyen kétségkívül erkölcstelen cselekmény, de uem olvan, melyet a büntető törvény bűntettnek vagy vétségnek nyilvánít. Ezt a határozatot a kir. kúria is helybenhagyta. — Pályázat. A nyíregyházai migy.tr királyi pénzOgyigazgatóságnál, a nagyméltóságú m. kir. pénzügymiuiszt rium által folyó évi augusztus hó 20 áu 73,913 szám alatt kelt magas rendelettel reu lszeresitett. „díjtalan pénzügyi fogalmazó gyakornoki állom is" betöltése cz.-íjából, az elóbb enlitett magas miunzteriumnak folyó hó l én 107,39^. szátn alatt kelt magas rendeletére ezennel pályázat hirdettetik. Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen állomást elnyer,ú óhajtják, ho^y az 1383 évi I. t. cz. 5 § a értelmiben kivánt miaósitvéuyt igazoló okmányokká! elláto't kérvé íyeiket. jelen hir,htm ínynek a hivatalos lapban történt megjelenésétől sztnitott három (3) hót alatt, az illetékes fíisui.i utján alólirótt pénzügy igazgatósághoz nyújtsák be. Nyíregyháza, 1890. november 14 Boroeits Károly, kir. pénzűgyigszgató. — .1 bogdányi tyúkokról azt a felvilágosítást, jutatták hozzánk, hogy azok nem voltak megmérgezve, hanem egyszerű tyukkoleráb.m szenvedtek. Mind az a kombináció tehát,'melyet e dologhoz lapunk legutóbbi szimábau bogdáuyi levelezőnk fűzött, e ténynyel szemben elesik. — Hibaigazítás. Lapunk legutóbbi számában ax ugarászbüról szóio tudósításban, a jelen volt hölgy.'k nevénél sajtó hiba folytán teves.'ii kSzOltiik h dr betiiket a br. helyett a baró Horváth Grdeonué és biro Horváth 1 oua úrhöleyek nevei elótt. — Szerencsétlenség. Ferkó József juhász a Vadas bokor tanváu véletlenségből nagy szerencsétlenség okozója lett önmagának. Revolverét tisztogatta, s nem tudván, hogy az meg vau töltve, kakasát többször lecsettentette. Ugyauezt tette akkor is, midőn felesége a pitvarból a szobába nyitott ajtót. A revolver elsült s golyoja felesége nyakába fúródott, ki a kapott lövés folytáu pár uapi kiuos szenvedés utáu meghalt. — Kinevezés. A helybeli kir. adóhivatalhoz pénztárnokká Juricskay Rezső eddigi ellenőr neveztetett ki. — Kútba falit Balog Petényi István mándoki lakos e hó lti-dikáu, vasárnap délutáni boldog állapotban beesett egy kútba, s mire észrevették, ott halt. Csarnok. Mikszáth Kálmán ós munkái. (Folytatás.) Legkedvesebb alakja a vármegye hatalmas ura a viczispány. Lélegzete még most is elszorul s hallani véli a föld dübörgését, ha egy alispán lépked el mellette, már t. i. egy igazi alispán, a régiekből való. Utána következik a szolgabíró. Mikor iskoláit elvégezte, egy szolgabíró mellé tették meg szalma eskiidt-nek. Arra gondolni sem mert, hogy egy alispán mellé jusson valaha. „Jobb azt messziről csudálni. A szolgabíró, tekintetes Nicsy István uram, daliás' alak, tojásdad nemes arczczal, uagy beszélő szemekkel, roppant úrias modorral. De nem csupán inegjeleuese kelt tiszteletet: a fiatal szalma esküdt elótt minden szava ugy hangzik, mint valami isteni kijelentés." Egyszer az a kitüntetés éri, hogy a kerületba Nicsy I»tván uram elviszi ót magával. Szilkén kellett felvenni hagyatéki tárgyalásokat. Útközben, ezer más tárgy között a törvénykezésre is rákerült a sor. — Hát tudod e jól a perrendtartást? Kérdé, a mint leereszkedtünk a szőlők alatt a faluba. — Tudom meglehetősen. — Csakhogy azt ugy kell tudni mint a miatyánkot. — Sok szó az arra, hogy az ember bevágja. — En bizouy még nem láttam: mrnnyi. — Akkor honnan tudja urambátyám? (Mert azt már másoktól hallottam, hogy az öt ujjában vau.) — Houuau tudom? szól bizonyos keserűséggel. Hát mikor a kaszinóban tarokkozom, a többi asztaloknál ott disputálnak a fiskálisok, hol az egyik hol a másik paragrafusról. Egy év alatt lassankint összefogdostam az elmémbe az egesz törvéujt. Nagyzol és heuezeg — gondolta magában a szalma esküdt, de csakhamar meggyőződött az ellenkezőről. A szilkei kirándulás alatt tekintetes Nicsy Istváu uram tíz hagyatékot, vett jegyzőkönyvbe, és mintegy tizenkét inás ügyet intézett el fiatal esküdtjével. A jegyzőkönyvek bádog szelenczébe voltak zárva, s az a szelencze — isten tudja hogy — visszatérőben elveszett az ut alatt. Az esküdt kétségbe volt esve, mikor néhány nap múlva elő kellett adui a szilkei actákat. A szolgabíró kijött a caucelláriába s mogorván kérdé tőlem : — Hol vannak azok a szilkei acták? Remegtem. Egész testem iudbőrzött, szivein összeszorult, s asztalomba fogózva hörögtem, mialatt arczoinat halálsápadság boritá: — Nem tudom . . . Elvesztek . . . Ugy goudolom. Bocsánatot kérek. . . . — No no no . . . ne félj fiacskám — mondá jóságosan, a helyett, hogy dühbe jött volna. Hit nem hoztad le a szelenczét a kocsiról? Gondolkozzál csak raj'a. — Nem hoztam. — Ejuye, ejnye ... az már baj — dörmögé — bizonyosan kiesett a szelencze a saraglyából a deregi zökkenőnél. Már most hát dologra gyerekek, a míg eszemben van. Hadd diktáljam le uektek ezeket az aktákat. S kelletlenül kezdte vakarni a fejét. Majd előszólította az iruokokat és lediktálta sorbau elejétől végig miud a huszonkét jegyzőkönyvet az emlékezetéből. * Érzelmes oldaláról mutatja be a vármegye hatalmas urát az a bajos elbeszélés, melynek Mikszáth ..Az alispán kisasszonyok" cziniet adott. Cholera járvány dühöng a megyében s magával ragalja Hlrtya Pált is, a derék törvénybirót. Négy apró neveletlen leánygyermek maradt utána, kik ott sírdogálnak az üres hajlékban s a falubau nincs senkiuek bátorsága, hogy egy falat kenyérrel, vagy biztató szóval felkeresse a szegéuy árvákat. Az alispáu összeszedeti valainenynyit s ügyes taktikával örökben kiosztja a megye urainak. Azt, a melyik már senkinek sem kell, hazaküldi a saját feleségének. A poronty szép, hogy szebbet már festeni is alig lehetne, de meggyül a baja vele a tekintetes alispánná asszonynak, mert porczellán csészéit összetöri, virágplintáit összetapossa, kitépi, s egy szép reggelen, minden kényeztetés daczára is, megszökik az uri hajlékból. Igy tett miud a négy gyermek. Ambrus huszár, midőn másnap lóra ült, hogy a szökevényt előteremtse, a Hártya portán, egy kazil tetején ülve találta valamennyit. Hazaszöktek a gyehenára valók. Erzsikét, az alispan védeuezét, alig tudták kézre keritoni: rúgott, harapott. A tekintetes Folytatás a. főlapon.