Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-16 / 46. szám

XI. évfolyam. 46. szám. Nyíregyháza, 1890. november 10. JNíyíryidék. f VEGYEíS TAKTALMU HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VARMEGYEi KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVlegjelenilt hetenkint egyszer, vasárnapon, "ggg Előfizetési feltételek: postá n vagy helybon házhoz hordva : •géni évre 4 forint. rél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A köz.égi j.gT zö é. tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzel;, megrendelések s a j. .AJ® 1'Jí® 1 1® 1"' r, észé t, ^P 6'? kUWeiuények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola (n.-debreczeui)­utcza S. szám intézendök. a szerkesztő cziuie alatt kéretnek beküldatni llériiieiitetlcn leveled csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére Mildetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden néjysiar hisábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 1 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden »cye< hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyllt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalb.in (nagy-debieczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldbergcr A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint, Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. áltil Hamburgban. Hivatalos közlőmének, 101G2. K. • o > , . ' -—jgyp Szabolcsvarmegye ahspanjatol. A községi elöljáróknak. Ismételve meghagyom, hogy minden közpénz fizetés teljesítése alkalmával a pénztári hivatal részére alapon­ként külön ellennyugtákat állítsanak ki, esetleg küldjenek be. Nyíregyházán, 1890. évi november 7-én. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1890. október 15-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvi kivonata. 341. Bgy. 10,210. K.' Szabolcsvármegye közegészségügyi bizottsága, a hús­vágás iránti szabályrendelet alkotása iránt indítványt tesz. Határozat. A közegészségügyi bizottság véleményével beterjesz­tett tervezet elfogadtatván, szabályrendeleti erőre emel­tetik, a kővetkező szövegezéssel: Szabályrendelet a húsvágás iránt stb. Az elfogadott szabályrendelet 30 napra kihirdettetni, a kihirdetési igazolásokkal és esetleg beadott fellebbezé­sekkel négy egyenlő példányban a in. kir. bel- és föld­mivelésügyi minisztériumhoz felterjesztetni rendeltetik. Miről Miklós László alispán. Szikszay Pál főügyész, Kállay Ferencz főszámvevő, dr. Jósa András főorvos, Dankó István állami-, Szabó Károly, Madarasy János vármegyei állatorvosok, továbbá a , Nyír vidék" hivatalos lap utján a főszolgabirák. Nyíregyháza város polgármes­tere és a községek elöljárói közhirrététel és az igazolvá­nyok beterjesztése végett, végül Vidovich László aljegyző jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. 341/1890. Bgy. Szabályrendelet a húsvágás iránt. 1. §. Szarvasmarha minden esetben, juh, kecske és sertés pedig a mennyire közfogyasztásra van szánva, illetve iparszerüleg vágatik, csakis hatósági állatorvos, illetve ennek hiányában a vágatási biztos jelenlétében vágható vagy szúrható le. Oly helyeken, ahol közvágóhíd létezik, szarvasmarha, tehát börju is, csakis közvágóhídon vágható. Ha a közvágóhíd sertések és juhok ölésére is be van rendezve, sertések és juhok is csak közvágóhídon szúr­hatók le. ' 2. Közvágóhídnak felállítását, közvágóhidaknak, valamint magán vágóhidak tisztántartását és ellenőrzését, továbbá a marhalevelek kezelését, a vágatási biztosok alkalmazását és működését, az állategészségügy rendezé­séről szóló 1888. évi Vll-ik t. cz. 14-ik §-a és az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40,000/1888. évi miniszteri utasítás 40—51 -ik §§-ai szabályozzák. 3. g. Oly helyeken, ahol hatósági állatorvos nincs, vágatási biztosul magán állatorvos, ennek hiányában pedig más alkalmas egyén, a hivatkozott utasítás 45-ik §-a értelmében alkalmazandó. Közvágóhídakon a vágóhídi felügyelői állás lehetőleg állatorvossal töltendő be, aki egyúttal a hús vizsgálati teendőkkel is megbízható. 4. §. Aki szarvasmarhát akár ipari czélra, akár magán használatra, nem különben közfogyasztásra szánt juhot, kecskét vagy sertést levágni kíván, köteles ezen szándékát a vágatási biztosnak, legalább hat órával a vágatás előtt bejelenteni. Ezen bejelentés kötelezettsége a kényszer vágások eseteire is kiterjed, ha szarvasmarha, közfogyasztásra szánt juh, kecske vagy sertés vágatik. De ha a hirtelen fellépett életveszély, a vágás el­halasztását nem engedi, az - állat a vágatási biztos oda érkezése előtt is levágható, tovább azonban csak akkor dolgozható fel, ha erre a vágatási biztos az állat belső szerveit megvizsgálván, engedélyt adott. Vágó vagy szúró ipart nem űzők által kényszerből levágott és a vágatási biztos által megvizsgált állatok egészséges terményei csakis a község elöljáróságának, Nyíregyházán a kapitánynak engedélye alapján kerülhetnek forgalomba. "mtr Mn 5. A vágatási biztos díjazásáról a község (város) gondoskodik és e czélra az illető állatok tulajdonosaitól szemle dijukat szedhet. Ezen szelnie dijak a lélek részéről a község illetve város pénztárába szolgáltatandók be és a vágatási biztos, a részére járó dijakat, a mennyiben ilyenek részére a község vagy város által illetményül inegállapittatnak, időnként ezen pénztárból veszi fel. A szemle dijak nagyságát, a vágatási (közvágóhíd használati) díjakat, a község (rend. tan. város) állapítja meg; az erre vonatkozó határozátok a törvényhatóság jóváhagyása alá tartoznak. ti. A vágatási biztos köteles minden levágandó szarvasmarhát és közfogyasztásra vágandó juhot, kecskét vagy sertést élő állapotban és levágatás után pontosan megszemlélni. Ha a megszemlélt állat húsát egészségesnek találta, a tulajdonos részére az alábbi minta szerint engedélyt állit ki a közfogyasztásra bocsátás iránt. . . . . szám (a vágatási lajstrom tétel száma). Szemle jegy. Alulírott (tulajdonos neve, állása és lakása) a mai napon jelenlétemben levágott (állatfaj megnevezése) megvizsgálván, húsát és belső szer­veit kivételével közfogyasztásra bocsáthatónak találtam. > Kelt 189 ... . hó . . . napján. vágatási biztos. 11a a vágatási biztos az élő állaton oly betegséget, vagy erre gyanút talált, a mely miatt a hús fogyasztásra nem bocsátható, a levágást nem engedi meg. Ha ily betegséget vagy gyanút már levágott állaton állapit meg, az állat további felhasználására nem ád engedélyt. Mindkét esetben, valamint akkor, ha a betegség ragályos, de a hús értékesítését esetleg nem zárja ki, jelentést tesz a község elöljáróságának, Nyíregyházán a kapitánynak. Az elöljáróság, kapitány intézkedik az iránt, hogy ott, ahol a vágatási biztosi teendőket nem látja el ható­sági állatorvos, az állatot az illető hatósági állatorvos megvizsgálja, a kinek véleménye a további eljárásra nézve irányadó. A mennyiben a talált betegség az 1888. évi VII. t. cz. 24. §-ában elősoroltak valamelyike, a további eljárást ezen törvény és a végrehajtására kiadott utasítás vonat­kozó határozmányai szabják meg, egyebekre nézve pedig jelen szabályrendelet rendelkezései irányadók. 7.ij. A község elöljárósága és kapitány tartozik gondoskodni arról, bogy az emberi élvezetre alkalmatlan­nak talált ily húsok és szervek alkalmas módon élvezhet­lenné tétessenek, illetőleg csakis ipari czélokra használ­tathassanak fel. 8. íj- Ha a levágandó vagy levágott állat tulajdonosa a vágatási biztos, illetőleg a hatósági állatorvos vélemé­nyében meg nem nyugszik, kérelmére és költségére az elöljáróság, kapitány felülvizsgálatot rendelhet el. I la a vágatási biztos nem állatorvos, véleményét a hatósági állatorvos, ha pedig ez a vágatási biztos, véle­ményét bizottság vizsgálja felül. A felülvizsgáló bizottság az illető állami állatorvosból és hatósági orvosból áll. 9. A vágatási biztos hatásköre csakis az állatok levágásának ellenőrzésére, az említett állatoknak élő és levágott állapotban való megvizsgálására terjed ki, ellenben a mészárszékek és hentes üzletek ellenőrzése, az ezzel megbízott emberorvos ügykörébe tartozik. 10. Íj- Az állatok levágása csak nappal, elég világos és tág helyen történjék. Mesterséges világítás mellett való vágatást az elsőfokú hatóság engedhet meg. 11. §. A vágás mindenkor gyorsan és akként tör­ténjék, bogy az állat legkevésbé kinoztassék. A vágatási biztos köteles arra ügyelni, hogy mészá­rosok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak. 12. A vágás után az állat feldarabolásánál gond fordítandó arra, hogy a hús, a gyomor, bél és húgy­hólyag tartalmával be ne szenyeztessék. A fel nem hasz­nálható testrészek a vágólűdról, az e czélra berendezett elkülönített helyre azonnal elszállitandók és fertőtlenítő oldattal leöntendők. Beteg szerveket kutyáknak adni es egyátalán kutyát közvágóhídra bocsátani tilos. számunkhoz egy 13. §. A közfogyasztásból feltétlenül elvonandó: 1. a nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős, igen halvány szinü, ha a csontvelő kocsonyához hasonló és ha kifejlődött szarvasmarhában az összes zsir 10 kilogrammnál kevesebb, továbbá minden oly esetben, ha a lesoványodás belső megbetegedés következtében téjlődött ki. 2. Négy hétnél íiatalabb borjuk és nyolcz napnál liatalabb bárányok, gödölyék és inalaczok húsa. Fiatal állatok húsa különben sem bocsátható közfogyasztásra, ha a köldök zsinór még le nem esett, ha az romlott kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős. 3. Elhullott, megmérgezett, villámtól sújtott és erő­sen meghajtott állatok húsa. Megmérgezett, de később felépült állatok csak is nyolcz nap múlva vághatok le, ha a mérgezés növényi anyaggal történt, és három hét múlva, lia a méreg ásványi anyag volt. 4. Ha az állaton a következő betegségek valame­lyike állapíttatott meg: aj keleti marhavész, b) lépfene (anthrax), c) serczegő üszök, d) veszettség, e) juh-himlő, f) sertésorbáncz, yj fonalláz kór (trihinosis) hj geny vagy ev-vérüség és annak okai közül, főleg az ellesi láz és az újszülöttek köldök gyuladása. Ily betegségek lenforgása esetében az állat egyik része sem használható fel. Ha a betegségek valamelyike már az élő állaton megállapítható, akkor levágását nem szabad megengedni. A hús akkor sem bocsátható fogyasztásra, ha a fel­sorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fenforog. E betegség fertőzésének gyanújában álló állatok is csak a beteg állatokkal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmulta után vághatok le, mely lépfenére nézve 6 nap, a veszettségre nézve, szarvasmarhánál 4 hónap, juh, kecske és sertésnél 3 hónap, a sertésorbánezra nézve ti nap. 14. §. A többi betegségre vonatkozólag a vágóhídi biztos a következő elvek szerint jár el: a) ragadós száj- és körömfájásban szenvedő álla­tok az I. fokú hatóság engedélye mellett csak akkor vághatok le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a be­tegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis, ha az álla­tok jó húsban vannak, és ha genyedés vagy üszkösödés a körmök körül, vagy erősebb láz nincs jelen: a száj megbetegedése esetén az egész fej, a vég­tagok megbetegedésekor ezek az elülső térdtől, illetőleg a csánkizülettől lefelé elvetendők. b) ragadós tüdőlobban szenvedő szarvasmarha köz­fogyasztásra bocsátható, ha az állat jól táplált, magas láza nem mutatkozott és ha a beteg tüdőben genyes vagy üszkös góczok nincsenek; ellenkező esetben értékesítése megtiltandó a beteg tüdő és a közeli nyirok mirigyek min­den esetben elvetendők. c) himlős juhok és sertések levágása tilos, ily be­tegség miatt elzárt nyájból, a teljesen egészségesnek látszó és levágás után is ilyeneknek talált állatok fogyasztásra bocsáthatók. d) rühös állatok levágása megengedhető, ha a bőrön esek kevés pörk található és az állat jó húsban van; el­csenevészedett állatoknak fogyasztásra levágása tilos. r) gümőkórban (gyöngy kórban) szenvedő állat húsa fogyasztásra bocsátható, ha csak egy, vagy egymással közvetlenül érintkező több szerv és a közvetlenül szom­szédos nyirokmirigyek vannak megbetegedve s az állat a mellett jól táplált és élő állapotban láznak tüneteit nem mutatta, ha azonban egyidejűleg az egymástól távol eső és egymással csak a nagy vérkör utján összefüggő több szerv van megbetegedve, vagy egy szervnek megbetege­dése esetében tőle távol fekvő testtáj nyirkmirigyei elsaj­tosodottak. ha általános hevenygümőkor van jelen, ha az izmokban is találhatók sajtos góczok, vagy ha az állat már lesoványodott; akkor az állat egészben elvonandó a fogyasztástól. Első esetben is azonban a megbetegedett szerv, valamint általában a gümős csomók elvetendők és megsemmisítendők. f) a borsókás sertések húsa minden esetben elve­tendő, ha a borsókák száma csekély, akkor a szalona és zsir hatósági felügyelet alatt történt kiolvaszlasa után fo­gyasztásra bocsátható, a kiolvasztáskor visszamaradt te­pertő azonban a fogyasztásból kizárandó. A kiolvasztás és elárusitás nincs megengedve akkor, habár a bótégség különben csekély fokú, ha a szalonéban csak egyetlenegy borsóka is található. Az elkobzott hús és zsir petróle­ummal vagy rozmarin olajjal való leöntés utáu technikai czélokra, a bőr és serték egészen szabadon felhasználhatók. g) mételykórban, szőrféregkórban, kergeségben, su­gár gomba betegségben szenvedő, de jól táplált állal ok ív mellék lel van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents