Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-16 / 46. szám

húsa fogyasztásra bocsátható, a beteg szervek azonban megsemmisítendők. Hasonló elbánás alá esnek a viztályogokat tartalmazó szervek is. Ui) külső erőmüvi behatás következtében megsérült állalok levágása megengedhető, ha az állat teljesen láztalan és ha a jelenlevő seb egészen tiszta, s körülötte a szomszédos szövet nagyobb duzzadást nem mutat. j) hevenyen létrejött felfúvódás vagy dobkór miatt kényszerből levágott állatok húsa közfogyasztásra bocsátható, ha a levágás kellő időben történt, vagy is ha a testből a vér teljesen kiürült és ha a testben valamely más betegségre utaló elváltozások nem találhatók. kJ a felsoroltakon kivúl bár mely más olyan betegség, mely az élő állaton a láz kifejezett tüneteit a belső terimbeles szervekben pedig lázas folyamatra utaló elváltozásokat, zavaros duzzadást vagy genyedést okozott, továbbá oly betegség, melynek következtében az állat lesoványodott, a húsnak fogyasztásra való bocsátását kizárja. Ily tünetek, illetve elváltozások nem létében a jól táplált állat húsa közfogyasztásra bocsátható, de a megbetegedett szerv minden esetben egészben elkobozandó. 15. íj. A ki a jelen szabályrendeletben foglalt határoztnánvok ellen vét. kihágást követ el és a mennyiben cselekménye vagv mulasztása fenúlló törvények és miniszteri rendeletek által más módon büntettetni nem rendeltetik. a vármegyei községekben 2—50 írtig, Nyíregyháza rendezett tanácsa városban 2—20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel. a büntetéspénz behajthatlansága esetében pedig megfelelő elzárással sújtandó. 16. jj. A jelen szabályrendelet ellen vétők ügyében, a mennyiben a fennálló törvények másként nem rendelkeznek, 'a m. kir. belügyminisztérium által 1880. évi augusztus 17-én 38547. szám alatt kiadott körrendeletben meghatározott közigazgatási hatóságok illetékesek eljárni. 17. 8. Az ezen szabályrendelet áthágása folytán kiszabott büntetés pénzek, mennyiben fenálló törvények azoknak más czélra való fordítása iránt nem intézkednek, az illető község szegény alapja, vagy más jótékony czél javára fordíttatnak, a mely tekintetben az elhatározás joga a községnek l'enhagyatik. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1890. október 15-én tartott rendes közgyűléséből. '• Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek t. ez. elöljáróinak. A Tura községi vadászterület bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyházán, 1890. november hó 14-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Árverési hirdetés. Alantirt községi elöljárók ezennel közhírré teszik, miként a turai úrbéresek és közbirtokosok tulajdonát képező, 500 kat. holdoni vadászati jog bérbe adatik 1890. évi november lG-tól 1896. évi augusztus l-ig tarló 6 évre. Kikiáltási ár 5 frt. A bérbeadás feletti árverés a községházánál 1890. évi november 17-én délután 2 órakor tartalik meg. Kelt Túrán, IS90. november 8-án. Adorján, kjegyző. Mikó Albert, főbiró. ~~7is!iÓ ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási iöszoteahl ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Szakolyban Bay Istvánnak 4 drb 1 nvalya lépfenében elhullott. Nyíregyháza, 1890. évi november hó 10-én. Miklós László, alispán. 441. Rgy. 10,860. K. 1890. Tárgyalás alá vétetett a dohánytermelő gazdák és dohányosok közötti viszony szabályozása tárgyában ad. 125 1877 szám alatt alkotott szabályrendelet kipótlására vonatkozó szabályrendeleti tervezet. Határozat. A dohánytermelő gazdák és dohányosok közötti viszony szabályozása tárgyában 1877. évi ad. 125. számú szabályrendelet a következőleg módosittatik, illetve pótoltatik ki. Szabályrendelet, a dohánytermelő gazdák és dohányosok közötti viszony szabályozása tárgyában. 1. §. A dohányos cselédnek tekintendő, minek követKMtében a gazda és dohányos közötti viszonyból felmerülő vitás kérdések az 1876. évi XIII. t. cz". szerint intézendők el. 2. Sj. Minden dohánytermelő gazda köteles a dohányosnak beléptekor egy bérkönyvecskét átadni, melyben ugy a gazda, mint dohányosa kötelezettségei, a kiszegődött illetmények é.- havi előlegek l'élreérthetlenül kitüntetve legyenek, valamint ezen bérkönyvecskébe beirassék a doh íny tűz- és jég elleni biztosítása is. Ugvanezen bérkönyvecskébe jegyzendők be mindazon előlegek, melyek évközben a dohányosnak kiadatnak, valamint a teljes végleszámolás is a dohány beadása után. 8. g. A dohányos szolgálati éve márczius 1-sejével veszi kezdetét s tart február 28—29-éig. A dohányosnak szolgalatbóli kilépésére két hónapi felmondás szükséges. A szolgálatból való kilépésekor erkölcsi viselete cselédkönyvébe írandó. 4. A gazda dohányosát azon okból, inert adósa, a mással való szolgálati szerződésre lépéstől és e szerződés teljesítéstől vissza nem tarthatja. 5. g. Ezen szabályrendelet áthágása a lentebb idézett törvényczikk 107. §-a szerint büntettetik. A szabályrendelet a vármegye hivatalos lapja utján olv utasítással közöltetik a községi elöljárókkal és Nviregyháza város polgármesterével, hogy azt az 1886. évi XXI. t. cz. 7-ik S-a értelmében szabályszerűen tegyék közhirré s a közhírré tételt igazoló községi bizonyítványokat az esetleg beadott fellebbezések kíséretében a megérkezéstől számított 30 nap elteltével a járási főszolgabirák utján az alispáni hivatalhoz terjeszszék be. Miklós László alispán felhivatik, hogy a szabályrendeletet a beerkezett kihirdetési igazolványokkal és esetleges fellebbezesekkel jóváhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz terjeszsze fel. Miről Miklós László alispán, továbbá a járási főszolgabirák. Nyiregvháza város h. polgármestere és a községek elöljárói a „Nyírvidék" cziinü hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közönségének, 1^90. évi november hó 3-án tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Mikecz Dezső, aljegyző. Szabolesvármegye alispánjától. 7036. K._ I 890. A T.-Lök községben igényelt és az 1888. évi XlX-ik t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A Kállay Ákosné, gróf Dessewffy Miklós és Lissauer Ignácz által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt, az 1&90. évi julius hó 1-én 5861/90 K. sz. a. kibocsátott, a inedertulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek értesítése végett a „Nyirvidék" hivatalos lapban közölt, a községházánál közszemlére kitett és dobszó utján közhirré tett alispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius hó 17-én foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest T.Lök köszségben a Tisza folyót illetőleg Kállay Ákosné, gróf Dessewffy Miklós és Lissauer Ignácz által bejelentett halászati jog Kállay Ákosné jogutóda Kornis Ferencz, gróf Dessewffy Miklós, Lissauer Ignácz, Neuvirt Jónás részére oly módon állapittatik meg, hogy Kornis Ferencz a t.-löki határhoz tartozó Tisza folyó úgynevezett „Rázomi'-i részen, gróf Dessewffy Miklós, Lissauer Ignácz, Neuvirt Jónás pedig T.-Eszlártól a Rázomig terjedő részen a földesúri jog arányában, ai>i.z gróf Dessewffy Miklós 3,

6-od, Lissauer Ignácz Vs-od, Neuvirt Jónás '/6-od részben a halászati jogot az Otóbbiak közösen és kizárólagosan gyakorolhatják. A szóban forgó halászati jognak az 1888. évi XlX-ik t. cz. alapján — ezen határozattal megállapítás után — a halászati könyvbe bevezetésére a vármegyei főlevéltárnok az iratok csatolásával, a helyszíni tárgyalás megállapított 10 frt 80 kr költségének Kornis Ferencz, gróf Dessewffy Miklós, Lissauer Ignácz, Neuvirt Jónástól egyenlő arányban behajtására és beterjesztésére pedig a dadai alsó járás főszolgabírója utasittatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton fellebbezésnek helye nincs, azonban az ebben meg nem nyugvó fél, a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, mert: a bejelentőkön kivül más igényt nem támasztott, részint a 20 évet meghaladó birtoklás igazoltatott. Miről a vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai alsó járás főszolgabirája és ennek utján Neumányi Tamás földesúri megbízott, T.-Lök község elöljárói, Kornis Ferencz, gróf Dessewffy Miklós, Lissauer Ignácz, Neuvirt Jónás bejelentők és a „Nvírvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesítettnek. Nyiregyháza, 1890. évi november hó 10-én. Miklós László, alispán. 7351. K. „ , —fggQ—" Szabolcsvarmegye alispanjatol. A Timár községben igényelt és az 1888. évi XIX. t. cz. alapján bejelentett halászati jogosultság iránti helyszíni tárgyalás jegyzőkönyve beterjesztetett. Határozat. A m. kir. kincstár és községi úrbéres közönség által bejelentett halászati jogosultság helyszíni tárgyalása iránt, az 1890. évi junius hó 30-án 5774/1890. K. szám alatt kibocsátott, a meder tulajdonos és földesúri megbízottnak kézbesített, az ismeretlen érdekeltek értesítése végett, a „Nyírvidék" hivatalos lapban közölt, a községházánál közszemlére kitett és dobszó utján közhirré tett alispáni hirdetmény alapján 1890. évi julius hó 21-én foganatosított helyszíni tárgyalás eredményéhez képest Timár községben az élő, holt Tisza és Morotna medrét illetőleg bejelentett halászati jog a m. kir. államkincstár és Timár község úrbéres közönsége részére oly módon állapittatik ineg, hogy a m. kir. államkincstár az úgynevezett uj Tiszán 151. S7

l/ieno kat. hold területen, a közbirtokosság pedig a tulajdonához tartozó holt Tisza és Morotna medrében a halászati jogot kizárólagosan s az utóbbiak közösen gyakorolhatják. A szóban forgó halászati jognak az 1888. évi XIX. t. cz. alapján — ezen határozattal megállapítás után a halászati könyvbe bevezetésére, a vármegyei főlevéltárnok az iratok csatolásával, — a helyszíni tárgyalás megállapított 10 frt 80 kr költségének az ó-budai jószág igazgatóság és tiniári úrbéres közönségtől fele-fele részbeni behajtására és beterjesztésére pedig a dadai felső járás főszoigabirája utasittatik. Ezen határozat ellen közigazgatási uton fellebbezésnek helye nincs, azonban az ebben meg nem nyugvó fél. a kézbesítéstől számított hat hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. Megállapítandó volt a halászati jogosultság, mert: a bejelentőkön kivül más igénylő nem jelentkezett és a háboritlan birtoklás igazoltatott. Miről vármegyei főlevéltárnok az iratokkal, a dadai felső járás főszolgabirája és ennek uiján Timár község elöljárói, az ó-budai m. kir. jószágigazgatóság, Tímár község úrbéres közönsége bejelentők és a „Nyirvidék* szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, lsi»0. évi november hó 11-én. Miklós László, alispán. Fontos kérdések. Egész raktára a vezérc/ikk thémáknak az a sok fontos kérdés, mely a vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén tanácskozás és határozathozatal tárgyát képezte. Hogy — ha mindjárt a rendelkezésre álló tér szük volta által megszorítva is — igy együttesen foglalkozunk közéletünk e nevezetes kérdéseivel, oka az, hogy azok mindannyia annyira akuttá vált s elintézésőkre az idő annyira megérett, miszerint a közfigyelemnek e kérdésekre való fölhívása sürgős kötelessége a megyei zsurnalisztikának. Melyek ezek a foutos dolgok ? Legelső sorban foglalkozunk közülök azzal a fölterjesztéssel, melyet a nyíregyházi terménycsarnok a vármegye székhelyének s általa egy nagy kiterjedésű vidéknek siralmas és indokolatlanul hátrányos vasúti összeköttetéseire vonatkozólag a főispán úr utján, a kereskedelemügyi miniszterhez intézett. Nem kisebb fontosságú a fölterjesztésnek az a része is, mely a nyíregyházai vasúti állomás épületének, az úgynevezett indóháznak mizériáiról szól. Hogy milyenek a mi összeköttetéseink akár az ország központja Budapest, akár északnak Kassa, akár Debreczenen át Szatmárvármegye felé, azt mindannyian tudjuk, keserves tapasztalásból. Tizenkét-tizenhárom órai utazással juthatunk el a fővárosba, órákon át ácsorogva s ugyan anynyiszor kiszállásra kényszerítve Szerencsen, Miskolczon át. Debreczen felé van ugyan egy vonatunk naponként, melyen nyolez óra alatt Budapestre juthatunk, de ez úgynevezett gyors vonat, ellátva csupán I- ő és II od osztályú kupékkal, melyet — mint a terménycsarnok felterjesztése helyesen említi föl — a szegényebb sor^u iparos, kereskedő, akire nézve az, hogy III-dik osztályú kocsiban utazzék, lényegesen z«ebbe vágó kérdés, nem vehet igénybe. A kisebb forgalomban élénk összeköttetése van Nyíregyházának és a vidéknek Szerencscsel, s a kereskedőnek például, hogy olt a ezukorgyárban ügyét elintézze, két napra van szüksége. S'.atmár felé még bosszantóbb módon van berendezve a vasú i összeköttetés. A Nyíregyházáról reggel 6 Va órakor induló vonat 8 óra után érkezik Debreczenbe, s aki e vonaton indulva például NagyKárolyba vagy Szatmárra akar eljutui, annak egész délután négy óráig kell Debreczenben várakoznia. S éppen ilyen vasúti csatlakozás van éjjel is. Szóval a vasúti menetrend rettenetes mostoha állapotokat teremtett a mi érdekeinkre nézve. Egész vasúti összeköttetésűnk, felfele és lefele egy legfeljebb másodrangú vasúthálózat színvonalára van lesillyesztve. Pedig Nyíregyháza város vasúti állomása, különösen a személyforgalomban, egyike a legnagyobb forgal mu állomásoknak. Alig hinné az ember, hogy e tekintetben nagyobb a forgalma, mint Debreczennek. Igy állíttatott legalább, még pedig hivatalos közegtől nyert információk alapján a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén, hol a terméuycsarnok fölterjesztése folytán ez az ügy megbeszélésre került. A terménycsarnok kérelme tehát az, hogy vasúti összeköttetéseinkuek ezek a visszásságai — a ini speciális érdekeink, de a közérdek szempontjából is orvosoltassanak. A nyíregyházi indóházban uralkodó állapotok illusztrációjául legokosabb lenne talán egy fotográfiát mellékelni a fölterjesztéshez. Egy szük folyosón, amelyen keresztül csontig ható erővel zúg át a léghuzam, egymásra törve tolong az érkező és induló vouatok közönsége. A pénztárnál egy egész ember tömeg tolong s pár lépésnyire a teherszállítmányok felvétele helyén halomra rakott utazó ládák s keservesen igyekvő passasérok goinolyodnak össze. A harmincz esztendővel ez előtt való viszonyokhoz alkalmazottan épült indóházu.k ezen a szük folyosón kivül van még három váróterme is, az I ső, II dik és III dik osztályon utazó közönség számára. Az első osztályú váró-„terem" (!) térfogata épon elegendő két, buudával felfegyverkezett utazó befogadására, a második és harmadik osztályú várótermek valamivel nagyobbak ugyan, de bizonyos, h igy kidőlnének a falaik, ha a/, utasok, akik Nyíregyházán napről-napra a vonatokra ülnek, mindannyian beleszorulnának. Persze, hogy legnagyobb részük .jobbnak látja kivül tölteni el a várakozási időt, a szabad ég alatt. Ilyenek az állapotok a nyíregyházai vasúti állomáson, minden túlságos kiszinezése nélkül a dolognak s egész természetszerűen a viszonyok szeszerint. Mert a harmincz év előtt, az akkori viszonyokhoz szabott méretekben emelt épület nem lehet megfelelő ma, mikor ez egyetlen épületben három élénk vasúti vonal forgalma egyesül s mikor magunk is Folytatddo. ti mollélileteu.