Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

N Y 1 R V I D É K." Első sorban földrajzilag tartja oly fekvésűnek Polgár, Büd, Dob, Dada községek területeit, melyek ' fekvésüknél fogva Hajdumegyehez csatolandók s csodálkozik azon, hogy már 1876. évben oda nem csatoltattak. Hát bizony ez a tétel épen megforditva áll. Hajdu-Dorog és Nánás területe nyúlik be Szabolcimegyébe annyira, hogy ezeknek hozzánk csatolása lenne, a területi fekvésre tekintettel észszerű és indokolt, s lett volna 1876. évben is, midőn a Szabolcsvármegyébe fekvő Ilajdu városokból önálló vármegyét szült meg a törvényhozás slenyirbálta az ujszülö't növelésére Szabolc megye deli részeit s azonkívül Hajdutnegye területébe hagyta a Szabolcs területébe nyúló Dorog és Nánás városokat. Ez feltétlenül nagy tévedése volt a törvényhozásnak s egjedüli indoka a történelmi traditió lehet, de ha egy hiba, egy más önkormányzati test kárára s területének csonkítása által követtetett el, azt nem a károsodott fél még nagyobb megcsonkításával kell helyrehozni. A czikkirónak pedig ilyen a logicája: Hajdumegye megalakult a Hajdúkerületből és Szabolcsmegye egy részéből, csakhogy a Hajdú városok közül kettőnek területe még Siabolcsba nyúlik; ergó kerekítsük ki Hajdút Szabolcsból, hiszen a példa úgyis azt mutatja, hogy ez az ócska kop >tt megye, az uj megye kikerekitésére lett 900 évvel ezelőtt igy megalkotva. Az igazság követelménye pedig ez: Ha Hajdumegye területe megszaggatja Szabolcs egységét, a benyúló területrész Szabolcshoz lenne csatolandó. Ezt ugyan nem kívánjuk, nem vágyunk a máséra. De,hogy ez felel meg az igaznak, a helyesnek, ahhoz nem kell kommentár. B. M. vágyainak másik indoka a „történelmi mult." No hogy ez az indok igaz lenne azt ő maga sem hiszi Állítja ugyan, hogy Bűd-Szent-Mih41y lakosai hajdúk, de azt szeretnénk tudni, van e fajkülönbség a magyar éi a hajdú közt. Bizonyára nincs! Tudtunkkal a hajdúság 1848. év előtt csak ! egy külön kiváltságos kerület volt, nem teljes nemesi jogokkal. A hajdúk letelepedtek Szabolcsba, s 1699. évig külön törvényhatóságot nem képeztek s csak ez évben alakult külön kerületté Böszörmény, Nánás, Hadház, Dorogit, Szoboszló, Yámos-Pércs a többi hajdu-város, kőztük Nyíregyháza is élvezhette hajdú jellegét. Hát hol van itt a történelmi kapoc3 BtidSzent-Miliály és a Hajdukerile

f. kőzött? A tőrt nel mi kapocs 1699. előtti időben talalható fel, midőn a Hajdúkerület és Szentmíhály Szabolcsmegyében volt, de 1699. évben a kapocs megszűnt, a Hajdúkerület különvált, Szentmihily pedig bennmaradt Szabolcsmegyében, melynek alakítása óta alkatrésze volt. Így van ez megírva Czirákynál, Venczel Gusztávnál, Korbulynál akik biztosan jobban tudják a magyar jogtörténelmet, mint B. M. ur. Egy igazi, helyes érvet hozott fel a czikkiró, s ez az, hogy Szent-.Mihály és Polgár Debreczennel mint Hajdumegye központjával vasút által összekötve lévén, gazdasági erdekei, a közelebbi és könynyebb közlekedés folytán Hajdumegyere utalják. Ez érv ellen szólanunk nem lehet, annak tévességét bizonyítani ineg sem kíséreljük; de következA „NY1KVIDÉK TÁROZÁJA." Emlék-sorok Krasznay Gábor halálára. Nyugodj békével I és csendesen, E'ég volt a földi szenvedés ; Kit soká gyötört a fájdalom —• Édeiebb anuak a pihenés. I.élrk él ttst pihenésre vár, 11a hosszú és mardosó a kín, Leitllk a megváltát óráját — Nyugodjunk bár a jók karjain. Hisr jobb ott lent t hideg ágybau, Mint szenvedni e világban. Nyugodj békével I ét csendesen Ne z-v.rja meg semmi álmod, Szép '-m éket hagytál te hátra . . . Sokban gyújtott fel nemes lángot Tenni miudig, és átktlzdeni Kjy életet . . . ÖDiéstelenOI, Csak at teheti, kinek szive Mint tied, d»bo|ott és hevült, férji erényi de manap kévét, . . . Kitártát nélkül tok kárba vést. KOuyet ejték én :t érted, mert Kgy valál hntzam a jók köziül, S buz.ad vist megemh kezésem M diu rád a síri rög gördül. Nem mondom el, hogy a lelkemet Mi kötötte hntr.ád . . . mind végig; Sok megirigyelné ett tóiéra . . . Ne bírják hat mások emlekit. Rád enxUktzem ! t szivem frldobban Hogy tőled egy lalix utánom van. Ism-rt-l-k gyer-nek év'imból Mint férfi so szor volttm veled, Te voltál elóttem puritán . . . Qyakraa f irgott sj kumon neved. Czél, e^z .öi, mind nem'sek voltak tetést vonnunk le, s ez az, hogy megyénk fontos érdeke a Szent Mihály és Polgár videkének megtartása czéljából a vasúti összeköttetés létesítése. Lapunk hasábjain e kérdést többször érintettük, előre jeleztük, hogy ha engedjük e vidéknek uiás megye központjával vasuíi összeköttetését, ueg ligentíáuk eredménye az elszakadási törekvésekben fog kifejezést nyerni. S íme az első szó elhangzott s félő, hogy komolyabb és nagyobb suiyu felszólalások fogják követni. E veszély ellen egy mentőszer van. és ez a vasúti összeköttetés létesítése B.-Sz.-Mihály, Polgár és Nyíregyháza között. Nagy és fontos feladat, melytetemes pénzáldozatokat kíván, de ha létre nem jön. megyénk az uj törvényhatósági szervezésnél azon veszélynek nez elébe, hogy legvagyonosabb járását, közigazgatásilag és törvénykezési tekintetben elvesztheti, mint a hogy Nyíregyháza város piacza és kereskedelme elvesztette a legjobb fogyasztó közönségének egy részét. A megyének mentenie kell, a mi menteni való, a városnak vissza szerezni, amit elvesztett. Itt vállvetve kell működni közigazgatási és társadalmi utón, s közös erővel kell megakadályozni, hogy semmittevésünket mások felhasználva, kárunkra előnyt szerezzenek. Megyei pótadó. A folyó hó 14 ón tartandó őszi törvényhatósági közgyűlés, a vármegyei uj székház építési költségeinek fedezete végett szükséges vármegyei pótadó megszavazása s kivetése tárgyában is intézkedni fog, hogy ezen nagy fontosságú ügyben a kellő tájékozottság eleve megszerezhető legyen; alább egész terjedelmében közöljük az ezen tárgyra vonatkozó s közgyűlési tárgyalás alapjául szolgálandó részletes alispáni jelentést, azon értesítés mellett, hogy a folyó hó 10-én tartott állandó választmány azt elfogadva, 3%-os pótadó kivetését s az építési költségeknek gyámpénztári kölcsönnel leendő fedezését ajánlottaTekintetes törvényhatósági közgyűlés ! A folyó évi 68 B. gy. számú határozattal utasítva lettem, bogy az uj megyei székház építési terveire vonatkozó küldöttségi bírálat beérkeztével intézkedjem, miszerint az építési költségek fedezete végett kivetni szükséges megyei pótadó megszavazása, kivetési módozatainak megállapítása s ebez képest a fölveendő kölcsön tnenyuyiségének és feltételeinek közelebbi meghatározása őszi rendes közgyűlésünkön eszközölhető lehessen. E megbízatás folytán iniudenekelőtt a pótadó megszavazásának, 1883. XV. t. cz. 10. § ábau megkövetelt alaki feltételét igyekeztem biztosítani s c czélból 9053/90 K. számú értesítésemben minden bizottsági tagnak tudomására hoztam, bogy ősii közgyűlésünk az uj vármegyei szókház építési költségeinek fedezetéül szolgálandó pótadó megsz&vazáfával s kivetési módozatainak megállapi tásával u foglalkozni fog. Majd szem előtt tartva utasításom további részét, különösen pedig a t. törvényhatósági közgyűlés azon intézkedését, mely szerint az építési költség felvétele végett egy hosszabb lejáratú törlesztési kölcsön felvétele elvben elhatároztatott: nagyobb kölcsönök kiadásával foglalkozó több pénzintézetet megkerestem, hogy egy 10—50 év alatt törlesztendő 200,000 frtos kölcsön kiszolgáltatási feltételeit velem közölni szíveskedjenek, hogy ekként a felveendő kölcsönnek legalább főbb feltételeiről a tek. törvényhatósági közgyűlésnek jelentést tehessek. Megjegyezni kívánom, hogy megkeresésemben a kölcsön összegét azért jelöltem csak 200,000 frtban meg, mert a A mikért s melyekkel hirczollil, S elsimult a redő arctodon . . . Ha épü't ... a miért faradtál. Mi édes lehetett neked az •— Hogy lelked nem kisérte panasz. Nyngodj békével I ntmes lélek I Csendes legyen siri álmod, A hol te vagy ott nem fáj semmi . . . Lelked is talán trre vágyott, Szép emléked él stiveinkben S fellobog at itt hagyott fáklya, Megismertük egyenes lelked Attél gyuladunk mi is lángra Sir iratod, tiszta jellem ! I éz, Portdra legszebb emléke-és Galáuffy Lajos. Kettő közzül az egjik. — Novella. — Irta: Szarvaei S. Hogy belesápadt egyszerre, mikor a leáDy od^iugta neki, hogy : — Én elmegyek innen I Pedig hát mi különöt it van abban, ha ez a nő elmegy a háztól ? mi ez a aő neki, hogy ú^y tar'.óztatja, hogy odaveti magát a földre t onnan könyörög, hegy: — Ne menj még el, maradj még itt ! A feleiéginek a moitoha testvére. Hát ott kell annak maradni örökre sz ő hálánál? Aztán meg mikor bemegy ahhoz a lápadt, beteges asszonyhoz, a ki olyan jóságosan tud nézni az ő lázat, kék szemeivel, a ki olyan gyöngéden tudja át ölelni ai ő sárga, eres kezeivel, úgy megbánja a mit ennek a viiú ó rózsának ennek a sudár termetű erős, egégziéges leánynak mondott. Hogy szeretné viesza síivni amit, elmondott, hogy izeretné megmondani neki: — No hát eredj el, menj el I Isten legyen veled . . . miattad nemtudom areretni a feleségemet .... te vagy az eszemben, mikor megcsókol, te vagy at eltemben, mikor megölel és én néni akarok bütelen lenni a tulajdonképeni szükségletről aunak keltekor még biztos tudomásom nem lehetett, természetes azonban, hogy a feltételeire nézve különben netalán elfogadható kölcsönnek kisebb vagy nagyobb összegben való megkötésére ezen körülméuy hátrányos vagy módosító befolyást nem gyakorolhat. Felhívásomat a remélt siker követte, a mennyiben az általam megkeresett pénzintézetek válaszukat általábau szívesek voltak megküldeni, ezeket, midőn 6 darabban tisztelettel csatolom, tartalmukra való hivatkozással van szereucsém bejelenteni, hogy : 1. .A magyar földhitelintézet* csak megfelelő ingatlan jelzálogi lekötése mellett hajlaudó kölcsönt nyujtaui, különben 4%-os záloglevelekben nyújtani szokott kölcsönei 41 év alatt, a tőke 5%-áuak befizetése által törlesztetnek. 2. „A pesti magyar kereskedelmi bank' kész 54»/, évi törlesztési részlet s 50 évi törlesztési részlet mellett, 4 '/a °/t OS saját intézeti községi kötvényeiben a kivánt kölcsönt leszámítolni. Rövidebb idő alatti törlesztésre kölcsönt nem ád 3- A .Magyar ipar- és kereskedelmi bank részvénytársaság* a kölcsön-ügylet megkötésére egyáltalában uem válalkozik, az építés financirozását azonban hajlandó 35—40 óv alatt fizetendő évi átlag összeg mellet eszközölni. 4. Az „Osztrák magyar bauk* megküldött értesisitése szerint szintén csak telekkönyvileg bekebelezendő jelzálogra nyújt kölcsönt ós pedig 41 '/a évi törlesztésre 5 '/j, 50 év alatti törlesztésre 5'/

4%-os évi fizetés mellett. 5. A „Magyar jelzálogbank" a kölcsön kisaolgáltatáiára késznek nyilatkozik, azt azonban csak 9T«/*-os kötvényekben s csak 50 évi törlesztés mellett 54 5

0/• os visszafizetéssel nyújtana. 6. A „Pesti hazai első takarókpénztár egyesület* készpónzbeu, 50 évi törlesztés mellett 5'7%-os évi visszafizetéssel hajlaudó a kivánt kölcaönt megadni. E részletezésből kitűnik, hogy a „magyar földhitelintézet" s „osztrák-magyar bauk, ajánlatára, mely csak jelzálogra kölcsönöz, minthogy ilyen megfelelő értékben a törvényhatóság rendelkezése alatt nem áll, — számítanunk egyáltalában nem lehet. De nem vehető figyelembe a „migyaripar és kereskedelmi bank részvénytársaság* különben sem részletezett azon ajánlata sem, mely a székház kiépítését elválalva a költségek finsucirozására vonatkozik. A számbavehető ajáulatokra kötelességszerüleg bátor vagyok bejelenteni, hogy azokat czélszerütlenségük, drága és sok részben felesleges formalitásokhoz kötött voltuk miatt elfogadhatóknak nem tartom, s ezen véleményem indokolata végett tisztelettel megjegyzem: a) Hogy azon körülmény; melyszerint. a „Pesti hazai el»ő takarékpénztár* kivételével a költsön csak árhullámzásnak kitett papírokban s nem készpénsben nyújtatnék, nem csak a kölcsönt drágítaná meg — fel uem vett tőke ós kamatot is fizetni kellvén, — hanem a felveendő kölcsön meuynyiségének határozott megállapítását is nehézzé, sőt lehetetlenné tenné. b) Da megdrágítaná a kölcsönt az intézetek azou szokásos eljárása is, hogy a félévi tőke ós kamat törlesztés, az intézeti dijak, bélyegilletókek s 1%-os bírságpénz a kölcsön kiadásakor levonásba tétetnék, ugy, hogy 250000 frtos kölcsönnél, először a papír árfolyama s névértéke közti különbözet, átlag 3% tehát 7500 frt félévi tőke s kamat törlesztés 6812 frt 50 kr 1% birság 2500 frt, öiszesen 16812 frt 50 kr levonatván, az intézeti dijakat s bélyegilletéket nem is számítva 250000 frt helyett készpéuzbeu csak 233187 frt 50 kr fog kifizettetni. c) Felette megdrágítaná az intézetek által ajánlott kölcsönt az is, hogy azok igen hosszú törlesztési idő mellett tétetnek folyóvá, tehát a közönség aránylag csekély tőke törlesztés mellett igen nafjy mennyiségű kamatfizetésre köteleztetnek, e tekiutetben bátor vagyok előterjeszteni, hogy 250000 frtos kölcsön felvétele eietén eien összeg helyett tőkében ós kamatban visszafizetendő lenne: Folytatóim H moltéUleten feleségemhez megöl az a sz&lid tekintet, mikor én ctalfa, hazug vagyok, mikor az a szegény jó asnony nsm it ifjt semmit. Hánytaor elgondolja ezt igy magában, és nem meri megmondani neki loha ; És mégis, mikor az a ludttr termetű leány azt kérdi tőle, hogy szeretsz-e, a mint én sieretlek, az a férfi elfordul . . . valami úgy dobogtatja a szivét, űgy megborzogtatja egész testében. A lelkiismeret szava ez talán? Az a leány prdi; nevetve kiáltja oda neki: — Gyáva v:igy I nem aeriá élvezni a izerelmet, féliz annak a lázai kök szemeknek a szemrehányó tekintetétől. Majd szelíden, mint a galamb odaiimúl a férfihoz átfogja annak a derekát, te-kintc-tét keresi a tekintetével s beszél neki a szerelemről, mely nem ismir akadályt, mely lerontja a törvény emelte gátat, mert őrült, mert szenvedélyes. S a férfi most nem mondta viissa azokat a tzavtkat, A nő felugrott, mint a sebzett vércse, minta isskeselyü, — Te nem izeretsz, te azt aksrod, hogy elmenjek innen 1 ? S a féifi nem felelt most rá semmit. Pedig ez a leány azt várta, hogy odaborúljon a lábai elé s onnan könyörögjön fel, mint az előtt: — Maradj még itt nemenj még el 1 » * * A levegő tele volt enyhe virág illattal. A kert fái közt néha meleg légáram futott át, mely lágy suhojásba hozta a százados fák leveleit Oly andalító volt az a szelíd zsongás ... a virágillatos, madár dalos légben . . . S a leány, az a mostoha testvér bohase érezte még ügy a szerelmet, mint most, mikor el akart menni, ott hagyni azt a férfit, ki szemeit merően a földre szegezve állt előtte. — Ne beszélj nekem arról a gyermekről . . .! mondd, hát csakugyan nem marasztalsz ? uem mondod, hogy maradjak itt, ue menjek el innen . . .?!