Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-12 / 41. szám

XL évfolyam. 41. szám. Nyíregyháza, 1890. október 12 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KüZSEGÍ JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán t»£j helyben hámhoz hordva : Igési 4 forint. Fél érre 2 „ Ssgjgd évre ........ 1 „ A kösaégi jegyző és tanító uraknak égési érre csak két forint. Az elöjizeiési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debrec/.eni -utcza 1551. szám) intézeudók. .V lap szellemi részét képező küldeiaéiiyok, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. liérmeutetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer h.sábozott petit sor sqysztr Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. inastári bélyegdij fejében, minden ogyen hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által lludapesten. llaasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és lludapesten, valamint. Németország és Nveicz fővárosaiban is Doni & Coinp. által Hamburgban. 1050. K. Hivatalos közlemények 1890 Szabolcsvármegye föorvosdtól. Egészségügyi jelentós 1890. évi augusztus hóról. A nyíregyházai lebésze.ti észleldéüek kivonatát Habzsuda Dániel úr szívességéből következőkben közlöm: 1. A légnyomás maximuma 754

1, mm. 1-én ós 11-én, minimuma 739', mm. 26-án, havi középszám 749 9 mm. 2. A hőmerséklet maximuma 35', C° 25 én, miuimuma 12-„ C° 27-éu, havi középszám 24", C®. 3. Egészen derült 16 uap, egészen borult 4 nap. 4. A csapadék összlete — 35

9 mm. Legnagyobb csapadékmennyiség 12 0 mm 15-én. Égi háborúval & nap. A csapadékos uapok száma 4 uap. 5. A szélirányok eloszlása összeseu észleltetett 75 síéi. N. NL. E. SE. S. SW. W. NW. Részletesen: 10. 11. 10. 4. 29. 9. 1. 1. Szélcsend megfigyeltetett 18-szor. Napok száma, melyeken 5-nél nagyobb szélerősség észlotetett 8. A halottvizsgilati jegyzőkönyvek a vármegye egész területéről beérkeztek. Ezen adatok alapján kiderül, hogy a halálozási arány valamivel kedvezőbb volt, inint az előző hónapban, inert mig juliuibau 3 3

9. addig augusztus hóban csak 3„ halt el 1000 lakos közül. Ami azonban még mindég 39', évi pro mille halálozásnak felel meg. Javult a halálozási arány a bogdányi járásban 1,, Nyíregyházán Oy a kisvárdai és nagy-kállói járásokbau 0-,, a nyir-bátonban 0,. Rosszabbodott a tiszai járásban 0>, a dadai felső járásban 0

S, a dadai alsó járásban 0,. Járásonkint a halálozási arány következőleg mutatkozik : Elhalt 1000 lakos közül a dadai alsó járásbau 2 S, a dadai felsőbeu 2

9, a tiszaiban 3-,, Nyíregyházán 3„ a nyir-bátori járásban 3

3, a bogdányiban 3'

5, a kisvárdai és nagy-kállói járásokban 3y Elhalt a vármegye területén összeseu 701 egyén, még pedig finernü 358, nőuemü 343, e»ek közül 7 éven alul elhalt 520, t. i. az összes elhaltaknak 74, °/

t-ka, (ugyanezen arány mutatkozott julius hóban is), mig a 7 éven felőliek közül csak 181, azaz az összes elhaltaknak 25'

9%-ka. A 7 éven alóliak közül állítólag gyógykezeltetett 30 3 ®/

0, a 7 éven felőliek közül 37,°/,. Állítólag mondom azért, mert feltűnik előttem az, hogy a htlálozási arány a gyermekek és a felnőttek közt uem változott azon időhöz képest, amely időben 50—60 %-ka a 7 éven alul elha'.takuak, mint nem gyógykezelt tüntettetett ki. Ezeu körülménynek okát nem abban vélem, hogy az orvosi tudomáuy alkalmazása a halálozási százalékot csökkenteni képes ue lenne, vagy orvosaiuk a kellő szakképzettséggel nem birnának, hanem abban, hogy a halottkémlés é etbeléptetésének kezdetétül 1884-ik évtől pár évig a 7 éven a ul elhalt és nem gyógykezelt gyermekek szülei vagy gyámjai felelősségre nem vonattak, mig az utolsó két évben e tekintetben szigorú felügyelet gyakoroltatik Igyekeznek tehát a szülők a többnyire nem orvos halottkémek utján az elhalt gyermeket mint gyógykezeltet feltüntetni. A járásorvosoknak volna feladata minden egyes esetben méltányos, de szigorúbb bírálatot gyakorolni. Ragályos betegségben julius hónapban 36 községben 86 egyén, mig augusztus hónapban 39 községben 88 egyén halt el, tehát az összes elhaltaknak 12'

7

0/»ka, éspedig elhalt: Vérhasban : Petueházán 4, Kalászon, Ófehértön 2—2, Kisvárda, L. Petri, Thuzsér, T.-Polgár, T.-Dada, Csobaj, Ibrány, V.-Megyer, Ny.-Bakta, Bogát, Gyulaj, Szt.-GyörgyÁbrány községekben 1 — 1, összegen 15 községbeu 20. Hagymázban: Nyíregyházán és Eperjeskéu 1—1. Himlőben : senki. Vörhenybcn: V.-Megyeren, Oroson 4—4, Nagy- és Kis-Kállóban 3, N. Halászban 2, Gáván, Pazouyban, Nyíregyházán 1—1, összesen 7 községben 16. Kanyaróban: F.-Litkéu, Őrmezőn 3—3, Zsurkon 2, Döghe, Kisvárda, Vörösmart községekben 1—1, összesen 6 községben 11. Roncsoló toroklobban: T.-Pálczán, Halászban, VasMegyeren 2—2, Bezdéd, Bogát, Levelek, Vaja, K.-Semjén és Nyiregybázáu 1 — 1, összesen 9 községben 12. Hökhurútban: Hugyajon 12, Ófehértón 4, Ujfehértóu, Mihálydiban 3—3, Szt.-Mihály, Tisza-Dob, Balkány községekben 1 — 1, összesen 8 községben 27. A hugysji járványra vonatkozólag jelentem, hogy a julius 28-áu megállapított járvány augusztus 22 ig, amidőn t. i. a járvány már teljesen megszűnt, a 168 megbetegUlt gyermek közül 44-et ragadott ki az élők sorából. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: Gyomorbélhurut 113, tüdőgtlmókór 61, veleszületett gyengeség 60, gyennek-aszály 35, görcsök 25, aggkór 19, brightkór és egyéb vízi betegség 18, torokgylk 13, véletlen esemény 11, malária 10, agykcrlob 10, erőszakos halál, marasmus 5—5, gutaütés, méhrák, toroklob 4—4, görvélykór, napszúrás 3—3, szervi szívbaj, öngyilkosság, hashártyalob, bélfekély 2—2, gyermekágyi láz, tüdőlégdag, gyomor-rák, húsdag, tudőüszök, nehézkór, bélelzáródá*, derme, pe efészek lob, villámütés (B ilkánybau), bujasenyv, agyvizkór, gégelob, inéhlob, geuybub, cseplesz-rák, vese kehelylob 1 — 1 esetbeu, ösuieretleu betegségben elhalt 155, halvaszületett 14, az összes emberi életvesztesség 701. A szemcsés köthártya|ob ujabbau Giiván is nagyobb mérvben kezdett fellépni. Kemecsén a járvány kiütésének napjától május 14 tői, megbetegedett összesen 29, meggyógyult 14, ápolás alatt maradt 15, gyanús szembeteg volt 43, tehát a lefolyt hónapban ujabb betegülés nem törtéut, sót a trachomás betegek szátua 3-al apadt. Gáváról juiius hónapról -1 trachomás beteget jelentettem, most azonban fajdalom 11-ról, kik mindannyian gyógykezelés alatt állanak. Intézkedtem, hogy az összes lakosság megvizsgáltassék, a betegek cyógyitása eszkö zöitessék és a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium áltai előirt óvintézkedések a legszigoiuabbau fogauatosittassauak. A nyir-bátori járás orvosa jelenti, hogy Encsencs községben 3 nagyfokú kö

1 hártya hurut esetet észlelt, mely hasonlít a trachomához és ragályoző. Felhívtam a járásorvost, a miniszteri rendelet értelmébeu az összes lakostág megvizsgáltassék es az előirt óvintézkedések megtétesseuek, valamint hogy a betegek gyógykezelte sseuek. A 7 éven alól elhalt gyermekek gyógykezelésére gyakorolt felügyeletről a jelentés csak a tiszai járásból nem érkezett be. Ezek szeriut: a kisvárdai járásbau mulasziás történt 24 esetben, elmarasztalás 3 esetben, a dadai alsó járásban mulasztás 6 esetben, elmarasztalás 6 esetben, a dadai felső járásbau mulasztás 7 esetbeu, elmarasztalás 7 esetben, a bogdányi járásban mulasztás 31 esetben, elmarasztalás 9 esetben, a nyir-bátori járásban mulasztás 16 esetben, elmarasztalás 3 esetben, a nagy-kállói járásban mulasztás 7 esetben. Nyíregyházán mulasztás 16 esetbeu, elmarasztalás 5 esetbeu, összesen mulasztás 107 esetbeu, elmarasztalás 33 esetbeu. Az idegeu ápolásba adott gyermekek nyilvántartásáról és gondo. ásáról a jelentések mindenünnen beérkeztek. Ezek szeriut volt a vármegye területén 29 községbeu 96 idegen ápolásba adott gyermek, kik közül 9 törvényes, 87 törvénytelen ágyból származott, ezek közül egészségesnek találtatott 91, betegnek 4, 1 orvosi gyógykezelés alatt állott gyermek pedig elhalt. A körorvosok tevékenységűket iuindanuyiau beigazolták Miután azonban ezek fizetéseiket vagy igeu reudetle nül, vagy pedig egyáltalán meg nem kapják, a közigazgatási bizottságának 1889. évi 916/1889. számú határozata értelmében a hozzám beérkezett fizetés hátraléki kimutatásokat a tek. alispán úthoz beterjesztettem, mert ha a törvényhatóság a munka teljesítést megköveteli, uemcsak méltányosság, de kötelesség gondoskodni arról, hogy a közegészségügy szolgái megérdemlett fizetésűket meg is kapják. Nem fogom elmulasztani ezentúl a fizetési hátralékokat minden hónapban kimutatni. Törvényszéki bonczolat tudtommal 4 esetben történt. I'appou és Döghéu erőszakos halál gyanúja miatt, hol azonban a bonczolat természetes halált bizonyított, Tardoson egy 80 éves elgázolt ós Pöcs Petriben egy lövés következtében elhalt egyén hulláján. Rendőri bonczolat volt Apagyon egy kútba fult, Napkoron egy hirtelen halállal kimúlt egyón hulláján. Rendőri bullaszemle volt T.-Lök, Polgár, T. Dob, T.-Dada, T.-Kenéz, községekben egy egy vizbefult, NyirBaktán egy agyongázolt egyén hulláin, Nyíregyházán egy gyufaoldattal megmérgezett és egy forgó pisztolylyal agyonlőt öngyilkosok hulláin Látlelet kiállíttatott 24 köunyü és 15 súlyos testi sértésről. Magzat elhajtás gyauuja miatt megviz gállalot egy hajadon. Tápszerek és ilalok több es tbeu vizsgáltattak, többnyire kedvező eredménynyel, csupán két esetbeu történt elkoboztatá^. Vencselőn nem jelentett mennyiségű egészségre ártalmas bor, Nyirbátorbau szinte uem jelentett meunyiségü romlott hal. A szabolcsvármegyei nyilvános közkórházban julius hónapról ápolás alatt maradt 85, augusztus 31-ig ujonuan felvétetett 113, ápoltatott tehát 198, ezek közül elbocsáitatott gyógyulva 77, javulva 42, gyógyulatlanul 4, meghalt, 2, összes fogyaték 125. A hó végével ápolás alatt maradt 73. Az ezen idő alatt felmerült ápolási napok száma 2604. Az állategészségügy a sok helyen uralgó száj- ós körömfás leszámításával elég kedvező. Nyíregyháza, 1890. szeptember hó 12-én Dr. Jósa A d ás, vármegyei főorvos. 9458. K. "TsTo" Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabirákuak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Édesítem, miszerint T. Lökhöz tartozó Lőkös nevű tanya a száj- és körömfájás miatt elrendelt zár alul feloldatott. Nyíregyháza, 1890. október 1. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9431. K. 1890. A járá*i fószolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Csobajon 1 drb ló takonykór miatt kiirtatott. Nyíregyháza, 1890 október 1. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 9714. K. Táoo. A törvényhatósági állattszemlélö szakértőknek, a járási föszolgabirákuak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint az Oroshoz tartozó .Világos* tanyán Küu Mátyásnak 2 darab lova takonykór miatt kiirtatott, Aba-Pusztán 3 darab szarvasmarha lepfeuébeu elhullott, Veresmartou 9 darab szarvasmarha lépfenében elhullott és a járvány uiegállapittatott. Nyíregyházán, 1890. október hó 5-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Nyíregyháza, 1890. október 10. Véletlenül került hozzánk a „Hajdu-Bőszőrmény" heti lap folyó évi 12. száma, melyben egy Büd-Szent-Mihályról kelt „B. M " aláírással ellátott levél irója erős vágyát fejezi ki az iránt, hogy Szent-Mihály a mellette fekvő községekkel Hajdumegyéhez csatoltassék. Bár nem tulajdonítunk az uj eszmét megpendítő soroknak nagy fontosságot, de mint a vármegye hivatalos orgánumának, első sorban nekünk kötelességünk oda működni, hogy e megyénkre veszélyes irányzat csirájában elfojtassék; s ez intentiótól indíttatva tesszük meg észrevételeinket B M. levelében foglalt argumentumokra. B. M. igen helyes kiindulási alapot választott, midőn álláspontja indokolásánál alapul az önkormányzati testek alakulás inak s létfeltételeinek kriteruinait vette, s egyrészt földrajzi, másrészt történelmi, harmadsorban kő/gazdasági szempontok s követelményekkel indokolta vágyait. Mert tény az, hogy az önkormányzati testek alakulása s módosulása a földrajzi fekvés, történelmi traditiók, s közgazdasági érdekekre vezethetők vissza. De ott már hamis és téves „B. M." érvelése, a hol e tényezőket alkalmazza s érvelése folyt;iu tarihatlan a levont eredmény is. Mai Kzáinunklioz fél ív melléklet vau csatolva.