Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

XI. évfolvam. 1 40. szíi m. Nyíregyháza, 1890. október 5. VEGYES T AKT A LM C HETI LAP 112 A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNY gj-Megjelenik Uetenlcint egyszer, vasárnapon. LAPJA. P XJ. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben háthoz hordva: Egész év

re 4 forint. Fél érre 2 „ Negyed érr» 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész érre csak két forint. Az elöjizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (uagy-debreczeni-utcza, 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képe/.íí küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekilldetni. Ilórinentetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit »or egytzar Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 9916. K. Hivatalos közlemények, 1890. Szabolcs vár megye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége folyö év október hó 14-ik napjának d. e 10 órájakor Nyiregyházáu, a vármegyeháza uagytermóben őszi retides közgyűlését meg fogja tartaui, melyre a t. bizottsági tag urat tisztelettel meghivom. Nyíregyházán, 1890. október hó 4-én. Főispáu helyett: Miklős László, alispán. Tárgysorozat: 1. Alispáni jelentós. 2. Az 1891. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági költség előirányzat. 3. A folyó évben kilépő közigazgatási bizottsági tagok helyének betöltése. 4. Az igazoló választmány újraalakítása. 5. Belügyminiszteri leirat, a Mária Valéria fóherczegnő menyegzője alkalmából intézett hódoló feliratra vonatkozó legfelsőbb kézirat közlése tárgyában. 6. Vallás- és közoktatási m. kir. miniszter leirata a Kállay András főispán űr által Mária Valéria főherczegnő menyegzője alkalmából tett 1000 frtoi jótékcny alapítványra vonatkozólag. 7. Belügyminiszteri leirat a vártnegyeházi telek megvásárlására vonatkozólag, ezzel kapcsolatosan ezeu leirat végrehajtására vonatkozó alispáni jelentés, az építési tervek küldöttségi bírálata, és az építési költsó gek fedezésére, illetőleg vármegyei pótadó megszavazására vonatkozó alispáni előterjesztés. 8. M. kir. belügyminiszteri leirat a kisvárdai köz birtokossági kórház átvételére vonatkozó huározatra. 9. M. kir. belügvmiuiszteri leírat a Löky Márton szent-györgy-ábrányi körje:yzö nyugdij tartozása s jogosultsága tárgyában 301/1889. Bgy. szára alatt hozott határozatra. 10. A m. kir. belügyminiszter körrendelete, a gyógyult elmebetegeket segélyzó id. gr. Teleky Géza elnöklete alatt Budapesten működő egylet megismertetése, működésóbeni elősegítése és esetleg anyagilag történő segélyezése tárgyában. 11. M. kir. belügyminiszter leirata a körállatorvosi állomások rendszeresítése iráut. 12. M. kir. belügyminiszter leirata a kutyatartásról szőlő szabályrendelet tárgyában. 13 Kereskedelemügyi m. kir. miniszteri leirat a nagy-kállói volt szűcs czóh nevére szóló 50 frtos osztrák állaraadósági kötvény hová fordítása tárgyában. 14. A nagy-károlyi szobor bizottság kérelme, a Kölcsey Ferencznek Nagy-Károlyban emelendő emlékszobor javára történő adakozás iráut. 15. Sároivármegye közönsége az olcsó niarhasó behozatala, esetleg a ső áráuak általános leszállitása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 16. Zemplénvármegye közönsége, a közigazgatás állomositása elleu az országgyűlési képviselőházhoz intézett feliratát megküldi és Gjőrvármegye közönsége értesít, hogy az országgyűlési képviselőházhoz hasonszellemü feliratot intézett. 17. Fejérvármegye közönsége, az árvapénztári kölcsön betáblázásának sorou kivüli elintézése iráut, törvény alkotása végett feliratot indítványoz. 18. Debreczen szab. kir. város törvényhatóságának köszönő Jrata, az ottani kir. tábla engedélyezése körül kifejtett tevékenységért, 19. Szabolcsvármegye közig, bizottságának 264 sz. megkeresése a katona beszátlásolási alap kezeléséről szóló szabályrendelet értelmezése tárgyában. 20. Az 1891—92. évi közmunka költségelőirányzatra vonatkozó közig, bizottsági határozat. 21. Biráló bizottság jelentése a legtöbb adót, fizető bizottsági tagok 1891 évre megállapított névsorával. 22. Az erdészeti albizottság jelentése a Kanyár közság nevén álló erdőterületnek a telekkönyvből leendő törlósp tárgyában. 23. Közegészségügyi bizottság véleménye, a járványos betegségeit elleni óvintézkedésekre vonatkozó szabályrendelet alkotása iránt. 24 Küldöttségi jelentéi a báj—tarczali ut irányának megállapítása tárgyában. 25. Küldöttségi jelentés, több község szervezkedési, letelepülési, tüzrendószeti stb. szabályrendeleteire. 26. Közegészségügyi bizottság véleménye a husvágási szabályrendelet alkotása iránt. 27. Küldöttségi jelentés a dohánytermelő gazdák és dohányosok közötti viszouyt szabályozó szabályrendeletről. 28 A teuyész apaállatok megvizsgálására vouatkozó szabályrendelet átalakítása vége t megbízott küldöttség jelentése. 29. Alispáni jelentés, Erdőhegyi Barna főszolgabíró szolgálatbóli elbocsáttatása s nyugdíjaztatása iránt. 30. Alispáni jeleutós az ezeu év foljamáu elhalt választott bizottsági tagok helyének betöltése iránt. 31. Árvasiéki elnök jeleutése a 267/1889. B. gy. számu határozat érvényéuek meghosszabbítása iráut 32. Árvaszéki elnöki jelentés, a gyámpéuztári tartalék-alapból 300 frtuak árvaszéki rendelkezés alá leendő bocsátása iráut. 33 A szeptember havi pénztári vizsgálatok jegyzőköuyve. 34. Pénztári hivatal jelentése az árvapénztári nyomtatványok házi pénztárból előlegezett árának megtórittetése iránt. 35. Pénztári hivata' jelentése egy ideiglenes napdijas alkalmazásának enj Mé'vezese iráut. 36. Tiszti ügyész véleménye a karászi kőrorvos választás ügyében. 37. Veresmart, Papp ós Dombrád községek tűzoltó szer beszerzési Ugye. 38. Községi számadások. 39 Községi költség-előirányzatok. 40 Tiszti főügyész az iroda és nvoindaszerek szállitása iránt 1891 , lö92., 1893. évekre kötött szerződést beterjeszti. 41. Tiszti ügyészi jelentés Kótaj község képviselő testületének Sz nnueli Lajos által felebbezett határozatára, j 42. Tiszti ügyészi jelentés Gáv.i községe képviselő testületének hullaház, járványkórház s temetóőr-lak épités iránti határozatára. 43. Tiszti ügyészi jelentés a vencsellői képviseleti tagok s elöljárók választá-a ellen beadott felebbezésre. 44. Dombrád község ingatlan eladás iráut hozott határozatának felülblrálata. 45 Nagy-Kálló köziégben rendszeresítendő jegyzői írnok állás iránt hozott képviseleti határozat felülbirálata. 46. Nyir-Bátor község járda és kövezet épités iráut hozott felebbezett határozatának felülvizsgálata. 47. Órladáuyi körjegyzőség intézkedése egy jegyzői irnok állásának reudszeresitése iránt. 48. Balkány község s ottani közbirtokosság között kötött adásvevési ügylet felülbirálata. 49. A gyulaházi községi vagyonok bérbeadása ellen benyújtott felebbezés elintézése 50. A N.-Varsány község úrbéres közönségének kérvénye az ottani 57. sz. tljkvben a község nevén álló ingatlanok átírásának engedélyezése iránt. 51. Kisvárda község képviselő testületének a sertésnyáj hajtó utak kijelölésére vouatkozó felebbezett határozata. 62 Rakamaz község képviselő testületének a vásártéri árubódék béróuek hováforditása iráut hozott határozata. 53. Tímár községnek a fogyasztási adó beszedése iráut hozott felebbezett határozata. 54. K.-Léta község s Szerva Antal és neje közt kötött adásvevési ügylet felülbirálata. 55. Kálló-Semjén község képviselőtestületének kérvénye, községüknek megyebizottsági tag választó helyül leeudő kijelölése iránt. 56. Polgár község határozata a korcsmai épületuek kisdedóvodai helyiségül átengedése tárgyában. 57. Sípos Emil Petneháza községi főbíró felebbezése a község képviselőtestületének ápril hó 13-án és 20-án hozott határozatai ellen. 58. Főügyészi vélemény Puskás Károly kisvárdai lakos törlési engedély iránti kérvényére. 59. Tiszti ügyészi jelentés a lorántházi 46. számu tjkönyvben foglalt községi ingatlanok átitatása iránt. 60. A kálló-semjéni jegyzői lak építési tervére vonatkozó kir. főmérnöki jelentés. 61. Jármy Vincze Il-od könyvelő kérvénye lakbér illetményének 200 frtra leendő felemelése iráut. 62. Zoltán István főszolgabíró kórvénye fuvar-átalányának felemelése iránt. 63. Nagy József és Horváth Sárauol lovas hajdúk kérvénye lótápdijuk felemelése iránt. 64. Huray Mihály volt közig, gyakornok özvegyének kérvénye, férje három havi fizetésének kiutalása iránt. 9278. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1890. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem miszerint Oroson 1 drb borjú veszettség miatt kiirtatott. Nyíregyháza, 1890. szeptember 22. Miklós László, alispán. 7531. K. 1890 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. A m. kir. belügyminiszter 2608. eln. számu rendelete másolatbau alkalmazkodás végett kiadatik. Nyíregyházán, 1890. szeptember 28-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 2608. eln. szám. Körrendelet. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben követendő eljárás szabályozáia tárgyában az 1880. óvi 38,547. számu belügyminiszterig körrendelettel kiadott reudelet a kihágási ügyek ellátá-^ sára, tekiutet nélkül a kihágás minőségére és kiszabott büntetés mérvére, fellebbezés esetén három fokbau elbírálást állapit meg. Ez alapon gyakran megtörténik, hogy tnég'azon elmarasztaltak is, kik a kihágás elkövetését beismerik, a törvéuyes alapon kiszabott büntetések ellen akkor is fellebbeznek, mikor reájuk a büntetés legkisebb mérve szabatott ki. Ehez járul, hogy a fellebbviteli jognak ezeu, a rendőri igazságszolgáltatás gyorsaságának és hatályosságának megbéuitására alkalmas kihasználása, tekintve a kihágási ügyeknek évről-évre tapasztalt nagymérvű szaporodását, a rendőri bíráskodással megbízott ható-ágok részéről már is oly nagy munkaerőt vesz igénybe, melylyel azok egyébb teendők hátráltatása nélkül, jeleti szervezetük keretében, alig rendelkeznek, a kihágási ügyek folytonos szaporodása mellett pedig jövőre még kevésbé fognak rendelkezhetni. Ezen előreláthatólag bekövetkeihető eshetőségnek elejót veendő, egyetórtőleg a ni. kir. igazságügyminiszter úrral, szükségesnek találtam, hogy a rendőri igazságszolgáltatás gyorsasága ós hatékonysága érdekében, a személyi szabadság és védelem komo yabb érdekeinek méltánylásával az előlidó/ett rendeletnek a fellebbvitehe vouatkozó rendelkezéseinek módosítása iráut az j. alatt mellékelt rendeletben foglaltak szerint iuté/.kedjein. Miről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő további intézkedés végett értesítem. Budapesten, 1890. évi julius hó 28 án. Gróf Szapáry, s. k. i •/. Melléklet, a 2608. eln. számu belügyminiszteri körrendelethez. Rendelet, a fellebbvitel módosításáról a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben kövotendő eljárás szabályozása tárgyában 1880. évi augusztus hó 17-én 38,547. sz. alatt kelt belügyminiszteri körrendelettel kiadott rendeletnek a fellebbezési jogra vonatkozó rendelkezései következőleg módosittatuak, illetve egészíttetnek ki: 1. Az elsőfokú hatóság ítélete ellen, a mennyiben abban büntetésül 2 frtot meg nem haladó pénzbüutetés vau megállapítva, fellebbezésnek uiucs helye, kivéve azon • esetet, ha ugyanazon Ítéletben az elítélteken 2 frtot meg nem haladó pénzbüntetésen felül elzárás büntetés is vau : megállapítva, vagy ha az Ítéletben bűnjelek elkobzása is • elrendeltetett, avagy az elitélt valamely foglalkozás ; gyakorlásától eltiltatott. 2. A másodfokban hozott ítélet ellen további felleb- ) bezésnek csak akkor van helye, ha a másodfokú ítélet az első fokú ítéletnek akár megváltoztatása, akár helyben hagyása mellett, elzárást, vagy tis frtot meghaladó pónzbüntetóit állapított meg. vagy, ha az Ítéletben bűnjelek ; elkobzása, avagy az elítéltnek valamely foglalkozástól való eltiltása mondatott ki. 3. A felebbvitelnek korlátozására az előző pontokbau ( megállapított szabályok alkalmazandók akkor is, ha az 1879. óvi XL t. cz. 21. § ának reudelkezóie folytáu elzárás helyett lett a pénzbüntetés megállapítva. Mai számunkhoz fél ív melléklet vau csatolva.