Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

..IN F R VIDÉK.' M Tudvalevőleg uagy befolyása van a nyers ter¥ jyek piaczi ertékere azon körülménynek, hogy i * fogyasztók általi íelhasználhatás végett abiveteniő v-e azok valamely ipari műveletnek; ha igen, akkor a nyers termény értéke mindenesetre kisebb leend. Ha az őretlen búzából kenyeret süthetnénk, . jóval magasabb árt kaphatnánk annak mm.-jáért, de mert előbb lisztté kell főidolgoztatni, mit a molnár üzleti haszon nélkül meg nem cselekszik, elégedetteknek kell lennünk, ha inm.-ként annyival kevesebbet k.ipunk, mennyit a/, őrlést végeztető molnár magának mm-kent megkíván. Ha tehát létezik egy szövetkezeti gőzmalom, mely a szövetkezet gazdainak e czelra való terményeit lisztté alakítja akkor az őrlessél járó üzleti IIUSZJU aranyosan megoszlik a gózmalmi szövetkezet tagjai között s igy ezen összeg, hozzáadva az eladott nyers terményárához, a valódi értékesítési ár, tehát a holdaukéuti jövedelem is magasabb leend. De ezeu kedvező konstellatió a gazdara nézve csuk akkor következhetik be, ha üzletrészszel biró tagja a vállalatnak, mert ha nem sz, akkor a haszontöbbletet azok élvezendik, kik talán uem is termelők, de elég okosak voltak bízni a gazdák érdekeit szolgálni akaró — de általuk taláu nem eléggé méltányolt — vállalat realitásában. További előnye leend megyénk gazdaközönségére a Nyíregyházán felépítendő gőzmalomnak az, hogy a giiboiianak főldulgoztatasa helyéig való szállítási dija — a gőzmalom kőzelsege miatt — jóval kisebb, a mmtzsakeut nyerhető ár tehát ezen okból is magasabb leend, mert minél közelebb a piacz, annál jobb az eladási ár. Ha a gőzmalom — mint bizton hisszük — létesülni fog, a nyomott termény árak miatt mindenütt, de vármeg3énknek növényi tápanyagok utáu szomjúhozó kiélt talaján különösen fontos mezőgazdasági ág: az állattenyésztés, szintén erősebb lendületet veend, mindenki gondolhatja, hogy azért, mert a gőzmalom mellékterméke gyanánt eső korpa, mint igen jó póttakarmány, az eddiginél jutányosabb áron álland a gazdaközönség rendelkezésére Szabolcsmegyében minden, az állattenyésztés fejlesztését biztosítani remélt tényező antiálinkább is felkarolandó, mert magasabb termés átlagok nagyrészt humusz szegény, sovány talajaiukon, csakis rendszeresen folytatott állati trágyázással való javítás segélyevei idé/.hetők elé Ez ptdig csak megfelelő állatállomány mellett s jutányosán termelt és nyerhető takarmány készlet birtokában vihető keresztül. Megyénk talajviszonyai sok helyütt olyanok, hogy rajtok a műtrágyák alkalmazása — televénybeni fogyatkozásuk miatt — nem ajánlható s csakis jól táplált állatok után nyert tartalomdúi trágyával leendő javítástól remélhető — az elérni kivánt — siker. A megye termesztményeit földolgozó gőzma om által, mérsékeltebb áron kiszolgáltatott korpa tehát szintén olyan fontos tényező, mely gazdáinkat a gőzmalom alapításában való tömeges részvételre késztetheti. Azonkívül, hogy a gőzmalom jobb értékesítési viszonyokat teremt, általa még azt is megiudjuk, hogy minő búzafajták felkarolása áll leginkább érdéA „NY11IV1DÉK TÁRCZÁJA* Az éu (laloin. S'.elid, mosolygó, szóké lány volt EUo szerelmem, augya'otn. Gyakran merengtünk álmodozva Egy picii, fenyes csillagon. Ismertem aztán itt is, ott is Sok szóké, barna, szép leányt. Szerettem is — miért tagadjam ? A szókét, barnát egyuránt. A sors gyönyörrel, búval egyQtt Tapasztalást bóven adott, — De sírra i ézek fent az égen Egy picsi, fényes esi lagot. Miklós. Dal a divatról. Drága uagysád ! az égre kérem Ne busitsa szegény fejem. Ha elzengem, mit tudni óbajt, Megátkoznak legtöbb helyen. Hiszen darázsfészekbe nyúlok . . . De hát legyen, éu megteszem ; És elzengem, bogy a divatról Ugyau mi az én nézetem ? 11 Szép a divat, már hogy ne volna?) Oly isteni, — s olyan dició. Követve azt. SláiS/orta szebb lesz, Es bUvölóbb a szende nól Az ara pírját nem mossa széjjel Gyors szarnyakon a zord idó : A >Pompadur« ulálti szerben Vájjon lehet-e kétkedó?l Vagy, hogy ha tán a rózsa pirral Nem volna érdekes az arci : Divat szerint a büszke hölgyet Nem érheti többé kudarc* Finom rizspor, s a udmtalan szer, Mely a gyogyWrba kapható, Az aro< pírját halványra festvén. Mulatja mily mindenható I . . . künkben, mert gyakran koustatáltatni fog, hogy milyen származású s minő összetételű talajon termelt búza szolgáltatta a legkedveltebb lisztet, ez által pedig azon termelési előay birtokába jutunk, hogy miudeu búzavarietás a neki megfelelő ta'ajon termeltetvén, ugy minőségileg, mini mennyiségileg eredményesebben lehet kultiválható A megyei gő malom a kevésbbé jó fijták kiküszöbölhetőiét, az értékesebbeknek pedig nagyobb mérvű termelését fogja ajánlani. Szóval midőn a gőzmalmi vállalat élén Pong rácz Jenő grófot, a szabolcsmegyei gazdák egyesületén k tetterős és reformok keresztülvitelére híva tott lelkes elnökét látjuk azon erős tudat ver bennünk gyökeret, hogy az ó kiváló gazdai szakértelme s fiatalos erélye olyan ügy szolgálatában áll, mely ga/.daközönségüuk auyagi helyzetének javítását vau hivatva előmozdítani. S erős hitű.ik, hogy a mit a maradandó emlékű volt egyesületi elnök: Diíssewffy Aurél gróf épiteui megkezde;t, azt senki jobban és biztosabban, mint a méltó utód: Poagrácz Jenő gróf be nem fejezheti. Szabolcsmegye gazdáinak pedig ez alkalommal is csak azt mondhatjuk: kövessétek ót! Mert a mely közgazdasági mozgalmat ő s derék munkatársa bigáti Pácherer József pártolásukra méltatnak, az bizonyára olyan, melytől egy gazdának sem szabad idegenkednie. Legyen a nyíregyházai vasúti állomás szomszédságában felépítendő s a száguldó locomotivval versenyt zugó gőzmalom, a szabolesmegyei gazdák korszerű haladásának, föllendült életrevalóságának impozáns hirdetője! Ifj. Meskó Tál. A nevelésügy Napkoron. Az alábbi jelentőbben vármegyénk egy törekvő községének népnevelési viszonyai felől találnak ért<sitést az érdeklődők. Lspunk, mint vármegyénk mindenféle közérdekeinek orgánuma, nem zárkó;hatik el ama kötelesség EJŐ), hogy e kicsike kis képben, vármegyénk nevelési viszouyainak egy részletét be ne mutassa az olvasó közönségnek. A köznevelés fejlesztése rá van utalva a nyilvánosságra. Az iránta való érdeklődés felköltésére és ébrentartására buzdítani, hogy tegyünk is valamit ez ügyért: e feliidatok teljesítésére a sajtó közremunkálását érdemes igénybe venni. Eit a támogatást a tanító urak, kikuek kezében a nevelésügy előmozdítása közvetlenül van letéve, a »Njírridékc-ben mindó

0' feltalálhatják. A napkori nevelésügyi viszonyok mult tanévi állásáról a következő jelentés szól : Amidőn szeretett magy.ir hazánk minden részébeu bezárultak a nagy szünidőre a szellemi arzenál, a tudo mányok csarnokiinak ajtai, előbb a tauuló seregnek hazánk és egyházunk jövő oszlopainak számot kellett adni szigorú vizsgálatokon tanulmányaikban való előhaladásuk, szorgal muk és ügyességeikről, számot kellett adni sáfárságukról, mint használták fal a 10 havi tanidőt saját jobb czéljaik. elérésére, szülőik örömére. Minden egyednek nevezetes pont ez életében, melyben sok szép reménynyel kecsegtető jövő jének alapjához egy követ tesz és összesen hazánk s,:el lomi és anyagi nagyságát önkénytelenül is előmozdítják. Azért édesen tekint vissza a tanuló egy tanév sikerrel eltöltő t napjára s boldogságtól repaső szívvel siet szülői ölelő karjai közé élvezni szeretetüket és az — arany szabadságot; ép ú;y a kérges tenyerű munkás is, midőn sok fáradalmak, gond u:án izzadság közepette bevégzi sikeres muukáját, még egyszer megnézi, még egyszer átvizsgálja, hogy hiba ne találtassák: ú*y — jól fog esni nekünk is — legalább azt hiszem - midőn egy visszahozbatlan, pótolbatlan évet bezárunk a tanügy mezején levő e halárkőnél, midőn a XIX. század ez utolsó évtizedébe lépünk, visszapillantást t"uni arra a térre, melyet befutottuak és röviden emlékezetbe hozni az elmúlt év eseményeit, melyből ki fog tűnni, hogy e tanév egyike a legtermékenyebbnek volt nálunk Napkor községében a tanügyre, s hogy a m. t. iskolaszék bölcsessége sok foutos és üdvös határozatokat hozott, hogy az 1868. és 1876. évi népiskolai törvényeknek miuél jobban megfelelhessen. Midőu tehát az elmúlt 1889/90. ibkolai.év történetét halvány színekkel, rövid vonásokban vagjok szerei esés jegyezhetni a részemre álló adatok Dyouián: becses figyelmüket kéram jelentésem meghallgatására. I. A napkori kath. népiskolák hatóságai. a) Egyházmegyei tanfelügyelőség. Szabolc-,vármeg) ébe kebelezett Napkor község ősz tatlan vegyes róm. k«th. népiskolája az egri főegyházmegyei hatóság felügyelete alatt áll, melyuek ez idő szerint főfelügyeletét nagyméltóságú és főtisztelendő dr. Samassa József hiltudor, val. bel. tit. tanácsos, egri érsek úr ő exellentiája az egyházmegyei tanfelügyelőség által gyakorolja, melynek élén érdemekbeu gazdig tapasztalatokban bővelkedő s a tanügy iránt lelkestdéssel viselő nagyságos és ftdő Zsendovits József egri székesegyházi kauonok, egyházmegyei taufelügyelő úr áll, kiuek működésében osztozkod'k miut segedtanfelügyelő: ntdő Kontra László egri főegyházmegyei áldo'ár s az egri fi és uőtanitó-képző intézn tanára. Tanfelügyelői tollnok : László János tkpdei tanár. Esperes-kerületi taufelügyelő: ltdő Verzár István alesperes, uyiregyházai plébános úr. * * * Napkor község osztatlan vegyes görög szert, róm, katb. nép.skolája felett méltóságos és főtisztelendő Pasztély Kovács János tapolcjai apát, pápai tróuálló, munkácsi görög szert, pü-pok úr ó méltósága felügyeleti jogát 82Íutéu egyházmegyei taufclügyeiő'ége által gyakorolja. Egyházmegyei tanfelügyelő: Nagyságos és ftdő Fejér Emánuel munkács-egyhftzmegyei kanouok úr. A nagy kállói eg ház kerületuek, melyhez N pkor is tartozik, felügyelője: ftdő Sowlyay Mihály alesperes, biri-i lelkész. b) Állami tanfelügyelőség. E község ez idő szerinti két kath. népiskolájában az állam és megye résziről ngos. Velkey Pal szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelő úr az 1868. évi 38 t. cz. és az 1876. évi 28 t. cz. végrehajtása tárgyában 1876 szept. 2 áu kelt miuiszteri utasításban az ide vonatkozó fejezetek szeriut (V—VI fej. 54 — 74 §§.) gyakorolja ellenőrző jogát, ki a megye székhsljén Nyíregyházán lakik miut megyei központi tisztviselő Ezeu kivül a vallás és közoktatásügyi miniszter úr az 1876. évi 28 t. ci. 3 §-ábao nyert felhatalmazás folytán kir. tanfelügyelő úr ajanlatán 1882-ik évben Napkor, Kem csa, Kék és D-mecser szabolcsmegyei községek számára ug09 Kállay Laupold napkori földbirtokos, megye bizottsági tag urat, ideiglenes iskolalátogatóul uevezte ki. c) Az iskolaszék. Katb. vallású iskoláink felett a közvetlen felügyeletet az 1876. évi 28. t. cz. 9. szakaszának rendelete szerint a magyarországi nméltóságu pü-pöki kar által a latiu és görög szert. róm. kath. hitközségek iskola székeinek szervezetére és hatáskörére vonatkozó rendszabályok, valaFolytutása a mellékleten A selyem haj, mely sátorával A hó váliakra rá borul : Oly büvöló, hogy nézve rája A férfi had me.tlntorul És ámulva kéjes gyönyör közt Igy szol: üdvöz' légy óh divat I Fodrász után, ki hille volna Az dlhaj mily szépet mutat ?! Karcsú termet, In bUszlieséügel Hordoz szelid Madouna-fjl: Megh.i lok én átszellemülve Akár az oltárkép elótt I Hi-z a divat, mely rajta díszlik, A mennynek üdvét túrja f I . . . Merész szabás s a többi részlel Szép, de tőle pirulni kell ! . . . Hat a fejdisz? majd elfelejtem, Az ám csak az sibüvölől Szines virág művészi kéztói Rendezve jön aion eló I S a kai ipoak alakzitríról Tiszlu t iziés tekint reánk ; (Én Istenem, mért is nem élnek, Hogy láthatnák az ós anyák?!) Nem kell többé a szűzi párta, Hoey jelezne feslő tavaszt; Sem fejkötö, midőn a hő gv m^r Kinyílt virágként éli azt! Div,t után egyfirm* meihe Tetszelg ma asszony és leány . . . (Fesli bimbót kinyílt virággal Össze téveszt ki tudja hány?l Hát a turnür f de csitt . . . bevégzem ; Múzsám e pontnál cserbe hagy. S elismerem, hogy a divatnak Királynője turnür te vagy I Légy üdvözölt, s hi egykoron majd A szemfedő reád borai : Nyugtasson meg, hogy nem felednek, S ért- d sok sxépnek könyje hnll! . . . Erdey László. Pecsovics 4S-ban. B zony ritka madár, mint a fehér holló. S lesznek talán olyanok is, kik el sem hiszik, hogy ama korszakot alkotó évben, midőn kunyhótól palotáig egy ige, egy eszme lelkesített, találkozott oly bus vitéz, ki tigrisek közt azt kiáltsa: — Pic ovics vagyok ! Már pedig találkozott. Sőt, hogy többet mondjunk, még azt is merészeljük állítani, hogy a mostani lelkes fiatalság, mely szabad eszmékért rajong, nem vonakodnánk a mi bús vitézünk sírjára, kegyeletes megemlékezéssel koszorút helyezni. S ezzel, ugy hisszük, elérvén, a mi minden tárczaczikk első feladata, tudniilik hogy az olvasó figyelmét felköltse, elbeszélhetjük minek tauuja valánk: Ama budapesti kávéházi helyiség, hol most báráuy természetű filiszterek és békülékeny politikusok delulánoukint hörpölgetik kávéjukat s jelenleg Sőja czimeu ism retes, egykor Pilvax kávéház volt s ott gyülekezett 48-ba n a fiatalság színe-java, köztük Petőfi Sándor. Egytől-egyig szabadságért és függetlenségért lelk*et)lő czimborák, kik közzül egy sem vágyakozott valamely dikasztériumba tiszteletbeli segédfogalmazónak, bogy a szamarak létráján felkapaezkod?a, idővel szelíd erkölcsökkel és épületes alázatossággil esetleg netalán titkárságig is vihesse. Ez a fiatal népség büszke szegénységében megvetette a bu 09 fazekakat; kevés péozzel a zsebbeu s merész eszmékkel a fóbeu, itt tanácskozott s innen tugározott ki a kezdeményezés, ionén pattogzott ki s izmosodott villám-áradat gyanánt az a hatalmas mennykő, mely lesujtá később Jelasies táborát. I't tanyáztak, mondjuk, ama fiatal apostolok, csupa tüz és lélek mindannyi, öaként érth^tőleg kevés tisztelelet hoztak volt magukkal a táblabírói toldozom foltozom politika iránt s smit netalán hoztak, azt is csakhamar lerontotta egy-egy merészebb röptű szónoklat. Csodás és kivételes idők voltak azok! Most pikolot vagy tejes kávét kérünk Jeantól, akkor szót kértek a társaságtól, hogy a zsarnokság ellen mennydöröghessenek. K'pzelhető, hogy a tigrisek közé birka nem igen vegyült, s a«i hzt hitte magáról, hogy okosabb mint ezek a heves vérű fiatal emberek, az szépen otthon maradt s mindenek fölött kerülte a PIVJX kávéházat.