Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

Melléklet a „IVyirvidók" 1890. 33-ik számához. tniot első sorban az 18 71. év szeptember 17 éu »» Napkori Utio él £órg. szert. kath. hitfelekezetű iskolaszékek iskoláik egyesítése tárgyában kötött* s felsőbb httőságok által is megerősített és jóváhagyott szerződés szeriut alakított közöl egyebütt ískoltizek által gyakorolja, moly az 1889/90. iskolai évben 10 rendes és 1 rendkívüli gyűlésben tár­gyalta dolgait. A jelen tanévben két iskolaszéknek jutott a szereucse a tanügyben tevékeny munkásságot kifejibotui, mert az 1887. május bó 1-én alakult iskolaszék hatásköre 3 évi szorgalmas munkásság után lejárt s tagjá voltak : Világi eluök : Simák István községi jegyző s ni. kir. postamester. Egyházi elnökök : Előbb Djsa József, későob Kovács Mátyás r. kath plébáuosok és Szabó Mibály g. k. lelkész. Iskola gonduokok: Spinhér Jáuos a róm. kath. isko­lánál, mig Mosolygó Sándor a gör. kath. iskolánál, ki egyszersmind iskolaszéki pénztárnok is. Tiszteletbeli tag: Ngos Kállay Lsopold úr. R«ndes tagok a fentieken kivül: Javorrek Kálmán gazdatiszt, Szmuliuka József, Lekli Pál és Eberhardt András róm. katholikusok; póttag: Bauman Jáuo?. Gör. kath. rendes tagok: Vad asz János, Orosz Gergely, Orosz Elek, Támba János, Támba Antal; póttagok; Douka Károly és ifj. Cpurály József. Hivatalból tagjai voltsk még: Papp Diuiel gör. kath. k. tanító és Balga litván róm. kath. k. tanító, ki egyszers­mint iskolaszéki jegyző is volt. Az 1890. év február 9 én alakult iskolaszék tagjai pedig : Világi elnök : Simák István községi jegyző s m. kir. postamester. Egyházi elnökök : Kovács Mátyás róm. kath. plébános és Szabó MiklÓB gör. kath. lelkész. Tiszteletbeli elnök: Ngos Kállay Leopold ideiglenes iskolalátogató s napkori földbirtokos ur. Iskola gondnokok: Heninger Mihály róm. kath. és Miklós Péter a gör. kath. iskolánál Jegyző és pénztárnok: Btlga István róm. kath. k. tanító. Rendes tagok: róm. kath. részről: Jivorrek Kálmán gazdatiszt, Jeszentzki András községi főbíró, Lnkli Pál iparos, Szmulinka József és L»kli János földaiivesek ; gör. kath. részről: Támba Antal, Tamba Jinoc. ilj. P.-il M'h tly, Orha Miklós fis Guály József földmivesek. Póltagok: Ebirhardt Audrás róm. kath. Vadász Mihály és ifj. Pal János gör. kath. töldmivesek. Hivatalból: Papp Diuiel gör. katb. k. tanító. d) Igazgatóság. Iskoláink igazgatása az illető egyházmegye föpásztora által kinevezett időszerinti helybeli lelkészek alatt áll. Róm. kaih. iskola igazgató: Kováci Mátyás úr. Gör kath. iskola igazgató: Szabó Miklós úr, kik a tanév elején a megválasztott tanítókkal az iskolák összes tanulóinak vallás erkölcsös és hazafias szellemben való nevelés-taní­tási, rend- ós fegyelmi tekintetben egyetértő és összhmg­zatos működésűkre vouatkozó megállapodásokra jutuak. ej A tanítói kar. Rendes tanítók: Papp Diui-1 gör. k*th. k. tanító, ki a tauitókepezdét Maria-Pócson 1854. évben végezte; helyben működik 15 éve. B.lga István róm. kith. kántor­tanító, ki tanítói oklevelét 1881. évben K. Kunfélegi házán nyerte; helyben működik 6 évo. Segédtanítók: Gaal Géza a róm. kath. iskola öuálló vezetője; tanítói oklevelét 1838 ban Egerben nyerte, Lázár Béla a gör. kath. iskola önálló tanítója. Nagyvára­don tett érettségi vizsgálatot 1889 ben. (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. — A vármegye rendkivüli közgyűlése ujabbi meg­állapodások szeriut e hó 18 dikán tartatik meg. E köz­gyűlés főtárgya a király üdvözlésére a jövő hó 12-dikén Dt-breczeube menesztendő küldöttség megalakítása lesz. E tárgyon kivül még elő fog terjesztetni az aliipán je­lentése Erdőhegyi B írna ujabb szabadságoltatása ügyében . — Kossuth ünnepély. A nyiregyiiázi ipiros ifjúság őüképző egylete Kossuth Lajos névUnnepe alkalmából Nyiregyházáu 1891). évi augusztus 24-én saját egyleti helyiségeiben ünuep ilyességgel egybekötött jótékoay­czélu zártkörű táuczmulatságot randez. — Az ün­uepóly tárgysorozata a megnyitó beszéd után a kö­vetkező: Alkalmi beszéd, mondja; Oöuczy Istváu ref. s. lelkész úr. Szavalatok. Előadva : Szabó Mihály, Nigy Gispír, Groner József, Gömöri Mihály, Bin DÍZBŐ, Görömbey Jáno", Papp Károly, Panykó Gyula egyleti tagok által. Bdépdi dij az ünnepélyre niucs, a táucz. mulatságra személyeukéut 50 kr. Felülfizetések köszönet­tel fogadtatnak. A tisztijövedelem az egyleti pénztár javára esik. Kezdete este fel 8 órakor. — Felhívja a rendezőség miudizokat, kik tévedésből meghívót nem kaptak, de arra igéuyt tartanak, hogy jelentsék azt a reudezőség bármely tagjának, kik legkéBzségessbbeu eleget tesznek bármely részről jövő óhajnak is. — Átcsatolás. A miuisztérium Mártonfalva közsé­get, a hozzá tartozó Nagy és Kis-Gut és Bjgos-Koncsai pusztákkal együtt törvénykezési tekintetben a uagy-kállói kir. járásbíróság, illetve a nyíregyházai kir. törvéuyszék területéből a dehreczeni kir. járásbíróság és ezzel a debre­czeui kir. törvényszék területéhez csatolta. — Kinevezés. A uyiregyházai m. kir. pénzügyigaz­gatóság a nyíregyházai kir. adóhivatalnál üresedésben levő VI. oszt. adótiszti állomásra Csécsi Sámuel ottani gyakornokot ideiglenes minőségben kinevezte. — Köszönet nyilvánítás. A helybeli ág. ev. főgim­názium több tanulója által, dr. Ferlicska Kálmán védnök­sége alatt julius hó 27-éu tartott műkedvelői előadás jövedelméből dr. FerlicskaKálmáu úr 12 frt 42 krt volt szives a uőgylet pénztárának juttatni. Fogadják, ugy dr. Ferlicska Kálmán úr, mint az előadók a nőe rylet hálás köszönetét. Az elnökség. — A vármegyei árvaszék munkássága a mult hóuap­ban a következő volt: junius hóról elintézetlenül átjött 1061 ügydarab, ebez érkezett julius hó folyamán 1410, eliutézeudő volt 2471, ebből elintéztetett 1045, maradt hátralék 1426 A hátralék magyarázatául szolgál, hogy a mult hó folyamán három üluők volt hosszabb rövidebb ideig szabiidságon. — Az adótartozások behajtására nézve szigorú rendeletet küldött a pénzügyminiszter a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz. Utasítja a reudeletben a miniszter az igazgatóságot, hogy folyó a évi első félévről fennálló adótartozások behajtását akképen szolgaiinazza, hogy a nem-fizetők ellen az árverés szeptember hó folyamán foganatosítható legyen. Különösen a közvetlen adótizetök ellen kívánja a miniszter a legnagyobb szigort, mert — a rendelet szavai szerint — ezektől a negyedévenként való pontos adófizetés méltán megvárható. A hadmeutes­ségi adó behajtására külön is fe.hivja a miniszter az igazgatóságot, inert e czlineu a hátralék uagyon föl­szaporodott. — A vármegye állandó választmánya e hó 18-iu reggel 8'/a órakor ülést tart. — Egy derék tanító érdemeit, jegyzőkönyvében ki­fejezett köszönete nyilvánításával méltányolts a váraiegye közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésén. E derék ember Pap Bjrtalan kislétai ev. ref. tanító, ki a nyári iskolai szüuidők alatt negyedik éve már hogy gyermekmenhelyot tart fenn és vezet koziégében. A közigazgatási bizottság — elismerésinek publikálásán kivül — az orsz. kisded­óvó egyesület figyelmét is fel fogja hívni, a gyermekóvás e lelkiismeretes bajnokára, kérve részére anyagi segítséget. — Az Uj utiadó kivetési munkálataival elkészült már az alispáni bivatal, s a javaslatot tárgyalta s el is fogad'a már a közigazgatási bizottság. 8%' ka az egye­nes adónak lesz e javaslat szer.nt a jövő évben az uti adó; uz igás napszám után padig 2 frt, báron kézi nap­szám után 90 kr. Az utfentartási ós fejlesztési egy évi szükséglet 80,000 forint; az előirányzat 86,000 forintra van fölvéve. A 6000 foriut fölösleg a bevebetetlenség csimén elöfordu ó leírásokra vau száuva. — Katonai lóvásár. A cs. és kir. közös hadügy­minisztérium hozzájárulásával ezennel közhírré tétetik, miszeriut a hadsereg lószüksógletének fedezése végett a! vármegye területén Nyíregyházán, folyó évi szeptember hó 25 én, Kisvárdán, foljó évi -szeptember hó 27-én katouai lóvásár fog tartatni. Ezen vásárlásra egy kikül­dött katonai bizottság fog megjelenni, mely az elövezetett lovak közül meg fogja vásárolni mindazokat, melyek katouai czólokra alkalmasaknak és árra nézve megfele­lőknek fognak találtatni. Miután a főczél az, hogy a hadsereg részére minden közvetítés nélkül egyenesen a tenyésztőktől vétessenek meg a lovak, annálfogva figyel­meztetnek a tenyésztők, hogy teljes bizalommal vezessék elő katouai czélokra alkalmas eiadó lovaikat és túlzott árak követelése által a megvételt lehetetlenné ne tegyék, miután mindenese're jobb árakat kaphatnak ezen köz­vetlen eladás által, miut az esetben ha lovaikat közve­títők utján juttatják a hadsereghez. Alkalmas minden szilárd testalkatú, jó mozgást és kitartást igérő, túlságos használat által még meg nein rontott s a katonai hasz­nálatot gátló hibával nem bíró 4 egész 7 éves ős legalább 158 centiméter magas ló. A 7 évet már meghaladt lovak semmi esetre sem vétetuek meg, valamint a 158 centi­méteren (vagy 15 markon) aluli lovak közül csupáu kivételképen vétetnek meg egyes példányok, melyek kiváló jó testalkatúak és kitűnő vérrel bírnak. Ez alka­lommal 3 </a évet betöltött csikók is fognak vásároltatni, azonhan csupáu egyes olyan példáuyok, melyek kiváló jó alkatuknál és nemes származásuknál fogva a katouai csikó telepekben való felnevelésre alkalmasaknak látsza­nak. Figyelmeztetnek tehát a tenyésztők, miszerint 3'/a évnél ^fiatalabb vagy nem legkitűnőbb minőségű csikóik elővezetése által csak felesleges fáradságot és költséget okoznak maguknak. A megvett lovak azouual a helyszínén átvétetnek és készpáuzben kifizettetnek. A kitűzött nap reggeléu a helyszínén jelenlevő vármegyei ős községi tisztviselők, valamint a lóteuyészbizottmány képviselői miudeu további felvilágosítást meg fognak adui. — Gyászrovat. Özv. péch-ujf lusi Péchy Lászlóné szül. gulácsi Gulácsy Amália, Píchy Erzsébet és férje nagykállói Kállay Adolf, Péchy László és ueje, Pal és neje, Gyula, Berta és férje szolnoki Jármy Mártou, özv. PecUy Eadréué, számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb leány, testvér és sógornő péch­ujfalusi Péchy Ilonának hosszai és kinos szenvedés utáu folyó év augusztus 7 én reggeli 3 órakor liiriéut gyászos elhunytát. A drága halót 1 hült tetemei augusztus 8-án d. u. 4 órakor fognak a reforui. egyház szertartása szerint a nyir-madai családi sírboltban ölök nyugalomra helyez­tetni. Baké poraira! — Özv. Pjlhriraov^zky Vilmosué szül. Tuláts Auua mint feleség, Margit, Irén, Aladár és Sarolta mint gyermekek, Pelhrimovszky József cs. kir. njugalmazott őraagy, Pelhrimovszky Erneszt gazdászati és erdészeti ellenőr, Pelhrimovszky Róza özvegy Kaba Ferenczné, Pelhriuiovezky Sarolta férj. Wihan Fereuczué és számos rokonok nevében is, mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb férj, api és testvérnek Greifelsi lovag Pelhrimovszky Vilmos magyar kir. adőpénztárnol;­nak lolyó hó 13 án reggel 6 órakor, életének 52 ik, boldog házaságáoak 20 ik évébeu hosszas szenvedés után történt gyíszos elhunytát. Hült temete f. hó 14-én d. u. 4 órakor fog kií-orosi utcza 985. sz. lakásából, a róm. kath. egjház szertartása szerint, a vasúti sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-raise pedig augusztus 16-án reggel 9 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nyíregyháza, 1890. augusztus 13. L?gyen könnyű a föld porai feletti — Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel jeleutik a szeretett gyermek, uaoka, testvér és unokahug Guttmann Juliskának élete 2 ik évében folyó augusztus hó 16-án reggel 7 órakor hosszas szen­vedés után bekövetkez9tt gyászos elhunytát A boldogultnak hült tetemei folyó hó 17-én délelőtt 10 órakor fognak az izraelita sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Nyiregybázs, 1890. augusztus 16. Áldás és béke a korán elhunyt hamvai felett! Guttmann Hmrik és neje szül. Ungerleider Ríza mint szülők. Guttmann János mint testvér. Dr. U iger­leidor Jónás és neje mint nagyszülők. U igerleider Petfr és nej 1, Ungprle der Emília, Ungörleiiler Fáni, Ung- r­l'eider Czili ferj. Neuvelt Gáspárné, mint nagybátya és usgynéuék. — Egyes utczák és tanyák eluevezóséuek meg­magyarositása kérdésében figyelemre méltó észrevételeket tesz dr. Juhász Kálmán szolyvai járás-orvos hozzánk in­tézett következő levelében: Tekintetes Szerkesztő ur! Nagyon időszerű volt a nyíregyházi bokor-tanyák neve­inek megmagyarositása és némely városi utcza uevéuek javítása. Szabadjon azonban, mielőtt az intézkedés vég­legesem végrehajtatik, némely szerintem nem helyes el­nevezésre észrevételeimet megtennen. Először is hely­telennek találom a Belus bokor-tanyájáuak Belfy-vel való kicserélését. Eltekintve attól, hogy a Belus név a magyar történelemben szerepet visel, a Belusuak Bel­fyre való magyarosítása a magyar uyelv törvéuyeivel határozottan ellenkezik. A fi vagy fy végzetü család-nevek csak is keresztnevek után használtatnak, miut Dezsőfy, Istváufy, Gyulafy, Petőfy, Istvánfy stb., ilykép Belusből csak Bélafyt lehet magyarul helyesen alkotui. A Belfy, Szénfy, Betüfy, Sétafy (ez utóbbi két bolond gombáról határozott tudomásom van) ép oly fából való vaskarika, mint például Botfy, Ruhafy, Pipafy, Rostafy volna. Már engedelemmel, ilyeu félszeg nevektől óvjuk meg szép magyar nyelvünket. Szerintem a Belus bokor tanya leg­helyesebben Béla tanyának leuue elnevezhető. Másodszor az Aruóti utcza nevének törlését vastag hibának találom. A ki Nyíregyháza városnak múltját ösmeri, ezt teuui nem merészli. Ez utcza nevét azou letelepedők utáu kapta, kik a Sajó mellékéről, Arnót községből kerültek Nyíregyházára s ugyan ez utczáu építették fel lakhá­zaikat, épen ugy, mikéut a Szarvasról idejöttek a Szarvas (és nem Szarvasi) utczáu telepedének le. Kár volna a multak emlékeit ekként csorbítani, sőt vétkes eljárásnak lenne minősíthető az ily kegyeletlen intézkedés. Kérem szerény észrevételeimet becses lapjában közzé teuui s erre az iutézkedők figyelmét felhívni. Tisztelettel Ju hász Kálmán, járás-orvos. — A nagykállói főreáliskolának tanári karába! változás áll be az uj tauév kezdetén. Az ötödik osztály Történt azonban mégis egyszer, hogy magas cilin­derü egyén lépett be a kávéházba. Horribile dictu! Egy ismeretlen, köcsög kalappal a fején, a Pilvaxban! Ez a magas tetejű kalapos, ez a vézna kis alak, mintha nemcsak ezért jött volna ide, hogy tejeskávét fogyasszon, a iatalság közé vegyül, s olyan formát hebeg, miből azt lehet következtetui, hogy vitatkozni akar és szónokolni készül. Emlékszem az ominózus köcoög-kalapra s emlékszem a vézna kis emberkére, de mit sohf-sem fogok elfelejteni, az az arcz kifejezés, melylyel Petőfi kérdezte tőle: — Hogy hivnak öcsém ? I Villámszikra nem futhat gjorsabban végig a sodronyon, minta mily gyorsan fakadt guny mosoly erre a jelen voltak ajkain. S ha voltak, kiket a kérdés sa­játságos hangsúlyozása nevetésre nem indított, habotára fakadtak valamennyien tz illető hebegésén, kiuek egy percznél hoszzabb idő kellett, ra g végre kisütötte, hogy öt Sükeinek hívják. Sükei, ki később a »Hulló csillagoW-at irta, Súkei, az a szép tehetségű hebegő, ki szatirikus elme élével páratlan volt a maga nemeben B kiről annyi jó adoma kering. Ez az akkoriban jó formán ismeretlen név, mint az arithmetikai feladványokban az X, sem ellen — sem rokonszenvet nem ébreszhetett még, de rettuuetes s majdnem pereatig fo>.odozó ingerültséget koltett az a köcsög-kalap, a vézna ember fején. Sükei Károly azonban nem az az ember volt, kit elriaszhatott a maró guny s az élezek nyilai, melyek záporként özönlöttek rá. Felállt egy székre s rögtönözött szónoklatát e sza vakkal ke/dte meg: — P.c^ovics vagyok ! Homeri kaczaj fogadta e s/avakat; ha jól emlékszem még a pinc.ér is nevetett s a mosogató leáuy is, kit kedvese két nappal ezelőtt ott hagyott. Da mint a szó­nok értelmességének mind-mind több jelét adta, s itt-ott valóségos elme éllel kezdte fejtegetui állás-poutját s abbeli aggályait az eszközökre nézve, melyeket a fiatalság a politikában használ, a nevetséget magáról lassaukiut elhárította és komolyabb számba kezdték venni. Damosthenes kavies kövekkel a szájában és nagyon de nagyon ellenséges és ingerült hallhatóság előtt körül­belől ilyen forma hatást idézett volna elő. Attól lehetett tartani, hogy ln a szónoknak a czilin­derét eddigelé meg nem verték le, de a fejét előbb-utóbb még i° betörik. Ámde Sükei keble mélyében ugyau annak az eszmének csirái lappangtak, melyet a fenkelt érzelmű fi italság hirdetett s kérte a2okat, kik szónoklatában közbekiáltásaikkal zavar ák, hogy hát érvekkel czáfolják ; meg, ha netalán tévedésben volna. A kapacitáczió önként érhetőleg tum is késett hosszasan és Sükeit ott találjuk rövid idő múlva azok ! táborában, kik a szabadság érdekeit szolgálták. Ha a hebegés a dörejhez volna hasoulilható, heb?gve ; czikázó villámnak nevezhetnők. Hisz nálánál sujtóbb guuynyal a Fabius Cu .ctatoiokat senki sem ostorozta s aztán az a Pecsovics mondja később Nyári Pálunk, midőn a fiatalságra mérséklőleg akart hatni: — Hiszem, hogy az ur okos ember, de foradalom­ban nincs szükség okos embekre. A szabadság haroz leverése utáu nem koldult konezot s fölemait fővel járt az utczáu, e-y egy lejárt zálogczédulával a zsebben, nemzeti kokárdával a kilapjáu. Prottmann rendőr igazgató ez utóbbiért számtalan­szor elfogatta, ujjy ho^y s ,'geny Sükei reudes szálasának a dutjit nevezhette volna Midőn Kossuth kalupra tűzött for. d ilmi j lvényéért (revolutiouá'-es Abzion) uam tudom bányadikszor a rendőrfőnök színe elébe k'rillt, ez bosszúsan rivalt reá: — Miért nem hord ön cziliud -rt? — Viseltom egyszer, midőn nem volt divatban, felelt Sükei. Azt biszszük, kalapja után, melyet untalan kon­fiBkáttak, legtöbb bajt hebegése okozott neki, mely oly­kor egészen más Bzavakat adott nyelvére, mint amit mondini szándékában volt. Egyik kereskedésben egy alkalommal kalap helyett puskaport kért — szerencséjére pmnákat raktak elébe. B. Horváth Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents