Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

XI. évfolyam. 33, szí'un. Nyíregyháza, 1890. augusztus F VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: ggéaz éT r e 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeui -uteza 1551. szám) iutézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Uérmeutetleu leveleit csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábozott petit sor ejvszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és lludapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Cotnp. által Hamburgban. 7890. K. 1890. Hivatalos közlemények Szabolcs vármegye alispánjától. 1 járási foszo'gablrákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elóljáróiuak. Tudomásvétel ós közhirrététel végett ér.esitem, miszeriut Nyirbéltek, Gyulaj, Geszteréd, Balkáuy ós Nyir­Adony községekben és a hozzájuk tartozó tanyákon a szarvasmarhák között járványszerüleg fellépett száj és körömfájás betegség megszűnvén, a nevezett községek és tanyák marhaállománya a zár alól felmentetett s a szabad­közlekedés ujolag megnyittatott. Nyíregyháza, 1890. augusztus 12. Miklós László, alispán. 7791. K. ~ ~ , Szabolcsvármegye alispánjától. A. törvényhatósági állatszemlélö szakértőknek, a já rási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármes­terének és községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint B -Ábrányban a szarvasmarhák között száj és körömfás több esete merUlt fel, Oroson pedig ezen betegség járváuy jellege megállapittatván, ez utóbbi község zár alá helyeztetett. Nyiregyházáu, 1890. augusztus 12-én. Xiklós László, alispán. 7550. K. 1890. Szabolcsvármegye alisp ínjától. ' biak a .Nylrvidék* cziinü hivatalos lap utjáu a szatmár­várniegyei erd. albizottság 241/890. számú határozatának másolatával jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Nyiregyházáu, Szabolcsvármegye közigazga­tási erdészeti albizottságának 1890. évi junius 13-án tartott üléséből. Hrabovnzky Gui ó, erd. alb. elnök. (Másolat a 128/890. Eb. szhoz. 241/890. Eb. szám. A debreczeui kir. erdőfelügyelőség f. évi február hó 20 ról 105. szám alatt kelt átiratában közli véleményét a uagy­somkuti járás fószolgabiraj inak 389/890 szám alatt tett azou jelentésére, mely szeriut a gróf Teleky László erdő­birtokos szolgálatában álló Kotyecz Vaszilka erdő-ara­uyosi erdóőr elveszett eskübizonyitványát inegsemisittetni kéri. Határozat. Mennyiben a nevezett erdóőr részére a nsomkuti járás főszolgabirája által 1883. évi január bó 20 án 2. sz. a. kiállított e>ktlbizonyitváuy elveszett, s mindeddig meg uem került, az ezennel semmisnek uyilvá­nittatik s jelentést tevő fó-zolgabiró utasittatik, hogy nevezett erdóőr részére az eskübizonyitváuyról másolati példányt állítson ki. Az eskübizouyitvány megsemmisíté­sének körülményéről a nagymélt. földm. m. kir. miuiszter ur felirat utjáu, a vármegyei és városi törvényhatóságok erdészeti bizottságai pedig, ugyszinte összes kir. erdő­felügyelósógek, s a vármegyebeli főszolgabirák s rend. tan. városi rendőrkapitánvi' ha'ározatilag értesíttetnek. Kelt Szatmárvármegye közigazgatási erd. bizottságának Nagy-Károlyban, 1890. évi márczius hó 7-éu tartott üléséből. Kovács Eduárd, elnök. (p. h.) A járási főszolgabirákunk, Nyíregyháza város polgár ti esteiének és a községi elöljáróknak. A nagykállói járás főszolgabirájának alábbi hirdet­ményét közhírré tétel végett tudomására hozom Nyíregyháza, 1890. augusztus 12. Miklós László, alispán. (Másolat.)^ A nagykállói járás fószolgabirájától. 73/1890. kih. Árverési hirdetmény. Alulírott mint kihá­gási ügyekben bíráskodó közig, tisztviselő által az 1879. XL. t. cz. 25. §. illetve az 1878. évi V. t. cz. 61. § a alapján elkobozott bűnjelek, ugyanis: használt állapotban levő egy és két csövű elöltöltő lőfegyverek, egy és két csövű pisztolyok; használt állapotban levő és kellő hite­lesítés után ismét használható mérlegek, sulyok, hossz­mértékek, érez és üveg űrmértékek stb. a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium 38,547/1880 számú utasítá­sának 11. pontja alapján hivatalomba folyó év augusztus hó 29-én d. e. 10. órakor készpénz fizetés mellett a leg­többet ígérőnek közárverésen el foguak adatni. Hová a venni szándékozók ezennel meghivatnak. Nagykálló, 1890. julius hó 30 án. Zoltán István, főszolgabíró. 8056. K. s —' ^QQ Q Szabolcsvármegye alispánjától. ; A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének, és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Szentmihály községben és an­nak határán a szarvasmarhák közö't fellépett száj és körömfájás megszűnvén, az összes szarvasmarha állomány a „Józsefháza' és „Bashalma* uradalmi tanyákon levők kivételével az ereudelt zár alól feloldatott s a közieke dés szabaddá tétetett. Nyíregyházán, 1890. augusztus 15. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 128/1890. Eb. Tárgyaltatott Szatmárvármegye erdészeti albizott­ságának 241/890. számú határozata, melyben Kotyecz Vaszilka erdőőr eskütételi bizonyítványa semmisnek nyíl 1 vánittatik, valamint a debreczeui kir. erdőfelügyelőségnek 105/890/3. szám alatt kelt véleménye. Határozat. Utasittatik az albizottság jegyzője, hogy eskübizo­nyitványát elvesztett Kotyecz Vaszilka erdőőr nevét az albizottság által vezetett névjegyzékbe vezesse be, Szat- ' márvármegye erdészeti albizottságának hivatolt számú határozata pedig másolatban oly felhívással adatik ki a Járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város rendőr­kapitányának, hogy a bizonyítványt, feltalálása esetén, kobozzák el és az albizottsághoz terjesszék be. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, az erdé­szeti albizottság jegyzője, továbbá a járási főszo'gabirák éi Nyíregyháza város rendőrkapitányi hivatala es utób i 125/890. Eb. Olvastatott Besztercze-Nuszódvármegye erdészeti albizottságának 484/890. sz. alatt kelt határozata, melyben Járda Simon oláh-szoat-györgyi erdőkerülő elveszett eskü­bizonylata semmisnek nyilváníttatott, továbbá a debre­czeni kir. erdőfelügyelőségnek 9/34/890 szám alatt kelt előterjesztése. Határozat. Eskübizonyitványát elvesztett Járda Simon neve az eskübizonyitváuyra vonatkozó adatokkil együtt az al­bizottság által vezetett betüsoros névjegyzékbe előjegyez­tetni rendeltetik, Besztercze-Naszódvármegye erd. al­bizottságáuák 481/890. számú határozata másolatban a .Nylrvidék' czimű hivatalos lap utjáu a járási föszolga­biráknak és Nyíregyháza város rendőr kapitányának oly utasítással adatik ki, miszerint a bizonyítványt esetleges feltalálása esetén kobozzák el és az albizottsághoz ter­jesszék be. Miről a debreczeui kir. erdőfelügyelőség, Mikecz Dezső albizottság jegyző, továbbá a járási főszolgabirák és Nyíregyháza város rendőr kapitánya, ez utóbbiak a „Nylrvidék* utján, a besztercze naszódvármegyei erdé­szeti albizottság 484/890. sz. határozatának másolatával jelea határozaton értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvárniegye közigazgatási bizottsága erdész, albizottságának 1890. juuius 13-áu tartott üléséből. Hrabov.-zky Guidó, erd. alb. elnök. (Másolat, a 125/890. szhoz.) Besztercze-Naszód vár­megye közigazgatási bizottsága 1890. márczius bó 26 án jegyzőkönyvi szám 187. iktatói szám 484. Egyúttal el­intézett számok 414, 492, 577 1886. Jeleuvoltak besz terczi Láui Godofréil alispán ur elnöklete alatt Laituer Elek kir. erdőfelügyelő, Jakab János, Csallner Dániel bizottsági tagok, Schmidt Árpád közigazgatási gyakor­nok, mint jegyző. Tárgy : 1. A jaáői járás főszolgabíró 1849. sz. a. 2. A naszódi járás főszolgabíró 426. sz. a. 3. A városi rendőr kapitány 489. sz. a. 4. Besenyői fő­szolgabíró 485 sz. a. 5. Raduai járás főszolgabíró 1886. sz. a. bei erjesztik jelentésüket oláh-szeut-györgyi Járda Simon erdőkerülőnek elveszett eskübizouylat utáni ered­ménytelen maradt körözés tárgyában. Határozat. Járda Simon oláh szent-györgyi erdőkerülő elveszett eskübi­zouylata a vármegye területén történt köröztetése mi eredményre sem vezetvén, azou okmány ezennel sem­misnek nyilvánittatik és erről valamennyi közig, erdészeti bizottságok, főszolgabirák és alantas erdőgondnokságok és Besztercze város tanácsa értesíttetni határoztatott. Sz. 484/890. k. e. b. A tek. közig, erdőrendészeti bizott­ságnik Nyíregyházán. Köröztetik szives tudomás vétel végett. Bexztercze-Naszódvármegye közig, erdészeti bizott­ságának Beszterczen, 1890. márczius 26 áu tartott ülé­séből. Lányi Oodefréd, alispáu elnök. A szabolcsmegyei gazdák gőzmalma. Amint a termelők érdeke szempontjából öröm­mel üdvözöltük annak idején a termény közraktá­rak létesítését, éppen olyau örömmel irunk és tu­dósituuk Kornstein Ignácz urnák azon kezdeménye­zéséről, melynek kifolyása a f. hó 6-án megtartott gőzmalmi értekezlet volt. Nem Csupán azért fogadjuk lelkesedéssel ezen már testet ölteni kezdő eszmét, hogy általa súlyos terhek ajatt görnyedező városunk, egy impozáns, nagyobb kereskedelmi forgalmat teremtő, számos munkást foglalkoztató iparvállalattal leend gazda­dagabb, de főként azért, hogy Szabolcsvarinegyének — a fenekestől felfordult gazdasági viszonyok miatt — nehéz napokat élő gazdaközöusége, a ter­vezett nagyszabású gőzmalom létesítése által oly intézmény birtokába jut, mely mostoha gabn.iérté­kesitési viszonyainknak lényeges javulását idézendi elő. S éppen azért leszünk mindenkor hívei és pár­tolói, a komoly tervezés stádiumában levő szabolcs­megyei gőzmalom létesítésének, mert Szabolcsmegye gazdaközönsége anyagi helyzetének javításán muu­kálni, lapunk legfőbb felad,ttai közé tartozik. Mi, mint a vármegye lakossága érdekeinek szó­szólói, a legjobb meggyőződésűnk szerint melegen óhajtjuk, hogy a fölállítandó gőzmalom kiváltképeu a szabolcsmegyei gazdák gőzmalma legyen, mert csakis mint ilyen fogja gazdaközöuségünk számára azon gyümölcsöket megteremni, melyek majdan ki­töltendik a gazda erszényében — az alacsony búza árak miatt — tátongó hézagot. Szabolcsmegye nagy és kis birtokosainak s bérlőinek tehát nem csak hogy közönyösséget, vagy tartózkodó ellenszenvet ezen hasznukat eredményező vállalat iránt tanúsí­tani nem szabad, hanem ellenkezőleg arra kell töro­kedniök, hogy a vállalatban tömeges szereplésük által a gőzmalom ügyeire, annak irányára mérvadó befolyást gyakorolhassanak, szóval az elsők kőzött kell leuniök, midőn a vármegye területén egy nagy űzenikepességűnek tervezett gőzmalom felállítása czéloztatik. Minden, bármily szóvirágos hírlapi czikknél eklatánsabb tanúbizonyságot tesz a létesítendő gőz­lalom hasznossága mellett — miből különösen gaz­dáink vonhatnak tanulságot — azon körülmény, hogy az ez irányú mozgalom élén vármegyénk két kitűnő gazdája s mintaszerű gazdasági rendszert követő birtokosa: Pongrácz Jenő gróf s bogáti Psche­rer József halad. Ok nem csak mint magánbirtoko­sok — kik szintén érezvén a gazdasági viszonyok súlyát, minden reális és szolid jövedelem gyarapító faktort megbecsülnek — pártoljak a megyei gőz­malom létesítésének eszmejét, hanem főként miut a vármegye mezőgazdasági kultuiájáuak fejlesztésére hivatott egyesület lelkes — s a gazdaközőnség ja­váért buzgólkodó — vezérei, azért léptek itt is a cselekvés terére, hogy a kétkedőknek példát szol­gáltassanak s bizonyítsák, miszerint a mozgalom tárgyát képező gőzmalom mielőbbi üzembe helye­zése, leginkább a megye közönségének érdekében áll. Gazdáinknak tehát az e kérdésbeni elhataro­zása nem lehet más, mint követni a biztos rév felé jól megfontolva haladó vezéreket s helyet és cselekvési kört kérni ott, hol a gőzmai mi tervezet a pertraktáció s a megvalósítás tárgyát képezi. Azon okok kifejezése, melyek miatt mi gazda­közönségünket a gőzmalom eszméjének pártolásara buzdítjuk, nem igényel hosszas dissertaliót, oly kéz­zelfoghatók annak kínálkozó előnyei, hogy ezeket minden gazda csakhamar felismerheti s felismervén, méltányolhatja is Mai számunkhoz lel ív mellőkiot vau csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents