Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1890. 32-ik számához. ne gravitáluának még mindig teljes erővel a tudományos pályák felé, hanem fordulnának iukább praktikusabb életpályákhoz. Egyedül az értelemmel felvértezett erő, az értelmes uiunkásaéz bír azon kiváltsággá!, hogy keresztül töri magát ezer akadályon, győzelmesen. A kereskedelem és ipar sokkal hálásabb tér azoknak) a kik dolgom! akarnak. Erre ineg azt felelik, hogy iparunk és kereskedeluiüuk úgyszólván csak teug. Ha malicziózuak akarnánk lenui, azt kellene mondanunk, az nem is lehet máskép, a mikor e pályákra uálunk jóformán csak az lép, kit a tanárok kiszoritauak az iskolából. Da mi nem ms.icziózuiak, hanem meggyőzők akarunk lenni. 8 igy rá akarunk utalui arra, ho^y más országban, hol nem verte az urhatnamság auuyira békőba a józan észt, az iparosok ép oly megbecsült és kitüutetett tagjai a társadalomnak, mint bárki més, mig uálunk még mindig bizonyos restelkedéssel választjak e pályát sorsukká, holott Magyarországon is a szakképzett iparos, miut azt előttünk fekvő számos példa igazolja, tisztelet és becsülés tárgya, és e mellott ugy moudhatui, a legfüggetlenebb s anyagilag is külömb viszonyok közt él, mint az irigyelt »urakc legtöbbje. Pedig iparosaink legnagyobb koutingense többnyire a semmivel kezdi; ha tehetősebb szülők gyermekei is lépnének e pályára, mennyire és mily előnyösen változnék mog a magyar ipír képe, mely ma még, fájdalom, sok tekintetben a jövő zenéjéhez tartozik és nem kellene oly kudarczoktól tartanuuk, a minő a magyar jp irt csak a miDap érte a fegyvergyár csúfos bukás* által. Iutelligens erő, azaz képzettebb és a hivatásérzet melegétől áthatott erő lenne képes a magyar ipart (és részben a kereskedelmet ii) azon lidércznyomás alól feloldani, melyet ma a tőke mindenhatósága arra gyakorol. Divatos dolog nálunk a katonai pályával is farkasszemei nézni. Persze a »uhauviuismus« ugy követeli 'azt, kárára nagy és szent érdekeknek. A magyar híres vitézség beéri azzal, hogy leszolgálja a 3 eszteudőjét, vagy megszerzi az egy éves önkéntesség révén a tiszti bojtot, hogy legyen mirő! — kvietálui. Hogy a magyar emberuek ezen elj.trása, minden egyébtől eltekintve, gyakorlati szeinpoutból nem helyeselhető, alig is kellene vitatui. Az idealizmus a nemzetek életében bizouynyal igen szép dolog, de okvetetlenül összhangzásba kell azt hozni a való, a gyakorlati élet igényeivel. A »Szakrameutevics« ok elleu nem az a korrektivum, hogy uaragszunk rájuk, hanem, ha azon vagyunk, hogy számuk apjdjou az által, ho^y elfoglaljuk a dualizmus és ertelmi rátermettségünk jogáu a minket megillető pozicziót a — hadsereglieu. A katonai pálya szép és hálás tér, melylyel szemben nemzeti kötelességeink nagyon is lerovatlauul maradtak I Általában véve azou fiukat, kik nem látszanak a tudományos pályára egyeuesen pred stinálvs lenni, nem kellene anyagi romlással, gyakran a családi vagyon csorbításával is az egyetem felé terelni. Praktikus irányú iskolákba velük ! Itt vannak, teszem, a polgári iskolák. Ha a fiu ott 6 osztályú tanfolyamot végzett, abban igen sok pályára nyert minősítést. Ha pedig enuek bevégzése után folytatni akarná iskolázását, átléphet a gazdasági, erdészeti, báuyá szati és állatorvosi intézetek bármelyikébe, vagy a minősítési törvény értelmében alkalmazást uyerhet állami kezelő-, pénzügyi , vasúti , posta-távíró-, számvevőségi- és só- és vámhivataloknál. A polgári 4. osztályból meg átléphet az ipar-tanműhelybe, tanítóképző-intézetbe, az orsz. miutarajztauodába, kereskedelmi iskolába, középipariskolába, esetleg egyenesen lép át az iparos pályára s több mint kétségtelen, a javából való iparos lesz belőle, mert a polgári iskolákban erősen kultivált és jó rajztanítás utján jó ízlést sajátított el. Legfőbb ideje, hogy a szülők leszámoljanak a tudo mányos pályán tapasztalt túltermeléssel és tulteugéssel és a pályaválasztál határozó órájábau fiaikat inkább oly pályára vinnék, mely hamarabb és biztosabban nyújtja a megélhetés eszközeit. Többet a gyakorlatiasságból és kevesebbet az üres nagyzási hóbortból, s meg vagyok győződte: a osaládok boldogsága, valamennyi küzdelemnek végezélj i, uem lesz annyira problemetikussá téve 1 vagyok, elmondom. Jó ismerősöm gyermeke, szülei elszegényedtek, elhaltak; egyedül maradt a világon, éu vettem magamhoz, tartottam, de nem ingyen, hiszen én is szegény vagyok. Fizettek érte, sokat é3 rendesen, minden hó elsején. A jegyese fizetett érte." Az asszony arcza elkomorult, mintha bús visszaemlékezések tolulnának elébe. „Szegény leány! Ha eszembe jut, sirnom kell. Ugy szerette azt a fiatal embert! Miuden délelőtt meglátogatta, itt maradt délig, néha ebédre is. Az esküvő napja is ki volt tűzve, május elsejére. Egy nap aztán elmaradt, nem jött más nap se, harmadnap kaptunk egy levelet tőle, csak pár szó volt benne. Udvariasan bocsánatot kért, hogy uem jöhet se most, se ezentúl; szülei uem egyeznek bele házasságába; elutazik falura. A levélhez pedig mellékel 100 forintot osztrák értékben. A nyomorult! cserbe hagyta őt." A nyomorult! „Egyszerű történet, uram; régi, mely mindig uj marad. Azóta én tartom, ugy Isten nevében; nincs szivem elküldeni, mit csináljon szegény, egyedül a nagy világ ban. Pedig én is szegéuy vagyok, nagyon szegény, de azért nem küldeuém el. 0 hagy itt engem, nem akar terhemre lenni, azt mondja, majd megsegíti a jó Isten. Szegény leány! Május elsejéig marad itt, akkor elmegy." Bocsánatot kértem, ha alkalmatlan voltam; biztosított, hogy nem voltam az, láttam az arczárói is, hiszen jól esett neki, hogy kifecseghette magát. Az asztalén feküdt egy emlékkönyv ; önkénytelenül kezembe vettem és fellapoztam; csak egy lapon volt Írás, azon is csak eunyi: „Neki — 0." A „Neki" felett egypár caókolódzó gerlicze; a lap közép ;u pedig egy folt: egy könyeaepp homályos foltja. A gözmalmi értekezlet. Lapunk mai vezérczikke foglalkozik e fontos ügygyei. E helyütt tudósítást kívánunk adni arról az értekezletről, mely e hó 6 dikán az iparbank helyiségében megtartva, a gőzmalmi vállalat létesülösét csaknem biztosította. Az értekezlet lefolyása a következő volt: Jeleu voltak: Gróf Pongrácz Jenő, Zoltán János, bogáti Pscherer József, Bleuer Mór, Kornstein Ignácz, Kállay Leopold, Hajós Izidor. Zoltán Sáudor, Bleuer Lajosi dr. Meskó László, Glück Dávid, Gredig Jeremiás, Zucker Heurik, Halasi János, Propper Sámuel, Klár Dávid, Haas Ignácz, Fráter Sáudor, Szamueli Aurél, Bencs László, Mandel Gusztáv, Groák Ödön, Klár Dezső, Incze József, Klá. Gusztáv, Somogyi Gyula, Kun Mátyás, Boscháu Jakab, Tester Lajos, Bleuer Sámuel, dr. Flegmann Jenő, Weishaus Gyula, Klár Leó, Ferenczi Miksa. Burger Mór, Szentkirályi János, Fried Ármin, Leveleki Mór, Leveleki Dániel. Kornstein Ignácz ipar és kereskedelmi banki vezérigazgató, mint az értekezlet öszehivója, üdvözli a megjelent, urakat s köszönetet mond, hogy felhívásának ele get tenni szívesek voltak. Röviden jelzi, hogy az értekezelet czélja egy, Nyíregyházán létesítendő gőzmalom feletti eszmecsere s indítványozza, hogy az értekezlet elnökéül ifj. gróf Pongrácz Jeuő ő méltósága kéressék fel. Az értekezlet eluökéül gróf Pongrácz Jeuő. jegyzőjéül dr. Meskó László megválasztatván, helyeiket, uyoin ban elfoglalták. Gróf Pongrácz Jenő fölhívja az értekezlet tagjait, hogy a gőzmalom létesítése ügyében nézeteiket adják elő. Az értekezleti meghívó felolvasása s többek hozzászólása utáu egyhangúlag kimondta az értekezlet, hogy a megye terményei feldolgozása és liszt szükségletének fedezése czéljából Nyíregyházán egy, a jelzett érdekeknek megfelelő gőzmalom létesítését t>zükségesnek s a megye közönségére közgazdasági szempontból felette üdvösnek tartja, s miután ez üdvösnek elismert eszme mielőbbi megvalósítása szükséges és kivánatos, az értekezlet a megjelent ta^ok közül bogáti Pscherer József elnöklete alatt egy ifj. gróf Pongrácz Jenő, Zoltán János, dr. Meskó Líszló, Bleuer Mór, Somogyi Gyula, Propper Samu, Kállay Leopold, Boschán Jakab, Groák Ödön, Haas Ignácz, Zucker Henrik, Hajós Izidor, Bencs László, Halasi János, Kornstein Ignácz, Klár Dávid, Glück Dávid és Incze József urakból álló létesítő bizottságot küld ki, melynek feladata lesz a s/.ük séges tájékoztató adatok beszerzése s ezek alapján a létesítés terve és módozatai iránti javaslattétel. Megállapodás történvén arra nézve is, hogy a gőzmalom létesítése s a szükséges alaptőke b ztositása czéljából egy részvénytársaság fog alakittatui, elnök felhívja a megjelen:eket, hogy egy felszólalt értekezleti tag indítványához képest az alapítás költségeihez egyénenkint 10—10 frttal járuljauak s egyszersmind egy e czélra külöu kibocsátandó íven jegyezzék azou összeget, melylyel a részvénytársulat létrejötte esetéu az alaptőkéhez járulni kívánnak. Az alapítási költségek biztosítására kibocsátott aláírási iv szövege az értekezlet által eként állapíttatott meg: „Alólirottak egyeukéut 10 o. é. frttal járulunk a Nyíregyházán létesítendő gőzmalom alapítási költségeihez. Ezeu összeg a megalakult részvénytársaság által megtérítendő.' A nyomban kibocsátott iven 390 frt aláíratván, ezen összeg kezelés végett a pénztárnokul felkért Incze József létesítő bizottsági tagnak adatott át. A részvénytőke biztosítását czélzó aláírási iv értekezletíleg megállapított szövege ez: „Alólirottak Nyíregyháza székhelylyel egy gőzmalmot óhajtván létesíteni, l kijelentjük, hogy a létesítés költségeihez a nevüuk mellé jegyzett összeggel járulunk, illetve ezen összeg erejéig részvényt jegyezni készek vagyunk." Az értekezlet folyatnáu ezen iveu a nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank, a nyíregyházi takarékpénztár egyesület, továbbá 30 magán egyén és czég által összesen 50,000 frt jegyeztetett, s a kiküldött létesítő bizottság a további jegyzések gyűjtésére felhivatott. Az elnöklő gróf köszönetet mondván Kornstein Ignácz vezérigazgatónak az értekezlet összehívásáért, s a tagoknak megjelenésükért, a jegyzőkönyv hitelesítésére Glück Dávid és Bencs László urakat kéne fel, s az értekezletet bezárla. * * * A létesítő bizottság az értekezlet után ülést tartván, elhatároztatott: hogy a kereskedelmi miniszterhez a gazdasági egylet utján kérvényt intéz a termény- és lisztforgalmi adatok beszerzése iránt, hogy a bizottsági tagok s megyei pénzintézetek utján jegyzéseket gyűjt a részvénytőkére, s hogy minden hónap 1-ső és 3-ik szombatján d. u. 3 órakor ülést tart az iparbank helyiségében. ÚJDONSÁGOK. Nyíregyháza város hazafias közönségéhez! Nagy emberek emlékét híven megőrizni: minden nemzetnek elengedhetetlen kötelessége! S ha áll az, hogy a na^y ősök tetteinek ragyogó példái j jótékony befolyást gyakorolnak az utódok hazaszeretete és erkölcsi életére minden uyilnánulásaíban; ha áll az, hogy csak az a nemzet él sukáig, melyből nem alszik ki a hazaszeretet lángoló tüze soha; s végül ha áll, hogy csak az a nemzet lehet erős és örök életre termett, melyből az önzést,elenség és áldozatkészség nem halt ki: úgy nekünk inagyarokuak, kik csak önerőnkben bí/.hatunk, kétszeresen szem előtt kell tartanunk eme nagy igazságokat. És mert kicsiny nemzet vagyunk, tulajdonságaink és tetteinkben kell nagyoknak lennünk. Épen azerl bizalomteljeseu fordulunk Nyíregyháza város hazafias érzelmű közönségéhez, ama reménynek jól eső érzetében, hogy akkor, midőn vármegyénk legnagyobb szülöttének, a lángbuzgalmu költő Bessenyei Györgynek tetteit hirdetendő emlék felállításáról van szó: tanúbizonyságot fog adui városuak minden nemesért lelkesülő közönsége hazaszeretetéről; tanúbizonyságot adaud az ősök örök dicsőségű tetteinek tiszteletéről, mely a nemzet életrevalóságának legcsalhatatlanabb biztositéka! A büszke Aug.ia nagy fiainak ezrekre menő érezszobrai fennen hirdetik ezt. Adakozzon tehát kiki tehetsége szerint Bessenyei Györgynek városunk egyik főterén felállítandó emlékszobrára 1 Mint ha ma történt volna, oly jól emlékszem reá. Május elseje volt; éppen egy kirándulásra voltain meghiva, korán felkeltem és siettem lefelé. A kapu alatt állt a mentők kocsija; víg beszélgetés között szállott ki három orvos növendék és egy közrendőr a 687-es. „Nem érdemes fel se menni a harmadik emeletre" szólt az egyik. „Kettőt teszek egy ellen, hogy mint legtöbbször, most is későn jöttünk" szólt a másik. Nem mertein utánok menni, vártam, mig visszajönnek. A három orvosnövendék leszállt és elhajtatott; odaléptem a rendőrhöz. „Mi történt odafenn?" A 687 megvetőleg nézett végig rajtam és nem felelt. „Biztos úr, ini történt odafenn ?" ismétlém kérdésemet, miközbe i jelentősen zsebembe nyultám. A „biztos" ur és a biztató zsebbenyulás hatott. 687 elővette hivatalos könyvecskét a belső zsebéből ós phlegmával olvasá: „Kecskeméti-utcza, 5. III ik emelet, 1890. május 1-én hajnali 5 órakor M. Eliz varróleány szivszélbűdésbeu meghalt. A gyorsan megérkezett mentők, csak a beállott halált coustatálhatták. Bouczolás végett a törvényszéki orvostani épületbs szálliltatní határoztatik." A rendőrt faképnél hagyva felsiettem. A szép varróleány gyönyörű két fonatos szőke hajával, kissé hosszúkás tejfehér arczával, mélabús szemeivel, apró kezecskéivel — nem ült az ablaknál. Különben semmi sem változott. Az egész ház már talpon, sürgésforgás, május elseje vau, ki a szabadba, mulatni, élvezni. Csak a gépec<ke állott az ablaknál ugy, mintha gyászolna; nyugodott, nem hallatszott a víg kipp-kopp, kipp-kopp; ott állott némán, egyedül, szomorúan. . . . Májerszky Béla, h. polgármester. Mikecz József, h. főjegyző. — Szabolcsvármegye a király előtt. Ó felsége a király e hó 14-éu Debreczeuben lesz a nagy gyakorlatok alkalmából. A szomszédos vármegyék s ezek között Szabolcsvármegye is, küldöttségileg fognak ez alkalomin d tisztelegui a király előtt. A vármegyei küldöttség megalakítása végett e hó 30-íkára rendkívüli közgyűlésre hivja össze a közönséget az alispán. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 14 dikén csütörtokóu tartja meg rendes havi ütéBét. — A nagy lovas-laktanya építésénél olyan visszaélés nyomára jött a hatóság, mely most még, idejében észrevéve, nem von ugyau maga után súlyosabb következményeket, de minden esetre a legszigorúbb őrködésre hivja föl a hatóságot. Egyelőre, az ügy végkifejlése előtt minden további megjegyzéstől tartózkodva, közöljük a dolog száraz tényállását. A mult hó 20-áu egy Kassáról városunkban járt geniefőhadnagyjeleutésttetta hatóságnál, hogyanagy laktanya építésénél rossz anyagok használtatnak föl. E jelentés s a pár nap múlva a kassai hadtestparancsnokig részéről érkezett figyelmeztetés folytáu az összehívott laktanya bizottság néhány tagja kiküldetett a helysziuére, hogy ott a vizsgálatot tartsa meg. E helyszíni vizsgálat igazat adott a figyelmeztetésnek, amennyiben egy pavillou épület falának egy négyszögméternyi testében összesen csak három darab egész téglát találtak, a többi mind törmelék volt. A bizottság ez eredmény folytán elhatározta, kogy a bajok hivatalos koustatálására egy katonai és polgári tagokból álló küldöttség állittassek össze, melyhez szakértőül Soukup Kassa városi főmérnök, a kaszárnya tervezője is meghívassák. Az ügy most ebben a stádiumban van. — A városi tanács legutóbbi ülésén a gőzfürdő jegyeiuek árát tetemesen leszállitá, alkalmat akarván adni, hogy a legszegényebbek is részetülhessenek a gőzfürdő gyógyító hatásában. — A Bessenyei György emléknzobrára a gyűjtés már legközelebb a legszélesebb alapon kezdetét veszi városunkban, mely czélra egy nőkből és fiatal emberekből álló gyűjtő bizottság szervezése van tervbe véve. Tekintve a czél hazafias voltát és nemei irányát, e gyűjtési mód valóban olyannak nevezhető, mely egyedül IBBZ képei a kivánt eredményt biztosítani. Különösen a miudeu nemesért lelkesülni tudó nők buzgalmába vetjük legfőbb bizalmunkat, tudváu azt, hogy a mit a nők erősön akarnak, uincs az a földi hatalom, mely meg tudná akadályozni tervük sikerültét. A közönség pedig bizonyára csak a legnagyobb örömmel ve^zi tudomásul, üogy oly kedves megadóztatói lesznek, mint Nyireafyháza szép hölgyei. — A szabolcsmegyei m. kir. állami állatorvosi kerület vezetésével megbízott Dankó István m. kir. állami állatorvos hivatalos működését megkezdte városunkban. A hivatali helyiség Nyíregyházán özv. Major Istvánné házában van, a Szarvas utCián. — Dr. Szilágyi Albert nagykállói állami fóreáliskolai tanárt, a vallás és közoktatásügyi miuiszter állásában végleg megerősítette. — Műkedvelői előadás. Miut biztos forrásból érteiülünk, a jövő héten vasárnap műkedvelői előadás lesz, melyet dr. Jósa András vármegyénk jeles főorvosa rendez. Elő fog adatni „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát' czituü kitűnő vígjáték. Felhívjuk rá olvasó közönségünk figyelmét, annál is inkább, mivel ez előadáson oly ismert tehetségek és erők fognak játszani, kiknek közreműkö űése egy igazán élvezetes est sikerüiésének biztosítékát