Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-03 / 31. szám

Melléklet a „IMyirvidéli" 189Q. 31-ik számához. Magyarország az ö földmivelési termesztmonyeinek Ausztriában talál piaczot. Csakhogy mi mégis a rövidebbet huzzuk ; hiába; ugy nokott az leuni, ha a fólduiivelő állam iparos államosai szövetkezik, a szövetkezésből mindig az iparos állam húzza a nagyobb előnyt. Az osztrák iparnak nincs versenytársa a magyar piaozon, de a magyar buza nem áll versenytárs nélkül a bécsi piaozon. Az osztrákok nálunk az ő iparuknak biztos piaozot találnak, anélkül, hogy ez nekik valami áldozatba kerülne; mi szépen kiűzetjük ip .rezikkeinek az árát, u<y a mint ők azt meghatározzak; vesszük ugy, a mini adják, mert >muszáj<, mert a túlságosan fölemelt vamok miatt az augoloktől, a francziáktól, a németektől nem vehetünk. Nyers terményeinket jó o.oaóu eladjuk nekik, mert másoknak nem adhatjuk el, s ugyanazokat kikészítve, földolgozva megint és pedig jó drágán visszavásároljuk tőlük, mert kénytelenek vagyunk vele. A vásár tehát akár vevők, akár eladók vagyunk, neküuk nem Qt ki oly jól, mint az osztrákoknak. Nekünk tehát segiteui kellene magunkon és pedig a magyar ipar megteremtesével és versenyképessé tételével olyanformán, hogy elhatároznánk magunkban, — de nem ugy mint a hatvanas években, a mikor ez az elhatározásunk ciak szalmatüz volt, — hogy uem vásárlunk CBak honi czikkeket, hogy a hazai készítményeknek elsőséget adunk az osztrák fölött még akkor is, ha ez, iparosaink nem lévén eléggé pontosak, reánk nézve alkalmatlansággal járna. A magyar iparnak ilyetén módou való fölkarolása természetesen csak társadalmi uton eszközölhető, A mit e tekintetben állrmtlag lehet és kell megteuui, azt bízzuk etak Baros miniszternek hazafias bölcseségére és erélyére, ki szivén hordozza Magyarország közgazdasági érdekeinek előmozdítását és a magyar kereskedelem és ipar ügyének fejlesztését s ezt azzal bizonyítja be, hogy a képviselőház elé terjesztett s ez által elfogadott törvényjavaslatában részint a már meglévő, részint a még ezután keletkező uj gyári vállalatoknak az edd gieknél nagyobb mérvű kedvezményekst biztosított. Kilátásunk van tehát arra, hogy lesznek majd elengedő számban gyáraink ; vegyészeti ég élelmi szereket termelő, szövő, keményítő, szesz, bőr, tzőnyeg, zongora, hangszer, stb: gyárak, meljek épp azért, mert föl lesznek mentve a törvény éneimében a kereseti-, a községi pót-, az általános jövedelmi adók és a kereskedelmi kamara illetékek alól s mert egyébként is különös kedvezményben részesittetoek, gyártott czikk iket olcsóbban adhatják s ilyen módoD magukhoz hódithatják a vásárló közöuséget. Alkalmunk lesz tehát honi czikkeket vásárolni, csak hogy azután meg is ragadjuk ám az alkalmat. Ámde zseniális kereskedelmi miniszterünk a törvény nevében gondoskodott arról is, hogy a szorgalmunk és becsületes munkánk gyümölcseinek ne csak itthou legyen vásárló és fogyasztó közönsége, hanem kogy azokat hazánk határain kivüi is értékesíthessük; gondoskodik azzal, hogy az ára-forgalmat a szállítási árak csökkentésével meg könnyíti. Hála Isten, hogy valahára mégis fölébredtünk aunak tudatára, hogy közlekedési eszközeink azok, a mik, vagyis eszközök a czél, a magasabb államérdek és közjólét emelésére. Leginkább agitálnak odaát a mi lisztkivitelünk olcsósága ellen. És ugyan miért? Azért, mert a gazdagok latifundiumai ét a molnárok malmai ezután osm jövedelmeznek anjnyit, a menyit ók szeretnének, hogy jövedelmezzenek. De hát vegyük csak a dolgot, a miut vau. Ausztria örökös tartomáuyaibau a lakosság négyötöd resze nem elad, hanem vesz keuyerut s igy nem »z az érdeke, hogy drágább, hanem hogy olosóbb legyen a kenyér; a tulujouió többség nem termelő hauem fogyasztó. Ennélfogva bátrak vagyunk azt kérdezni hogy mi bát ott náluk a közérd'k, az-e, a mi a lakosság egyötödének az érdeke?! Az e a közérdek, hogy a gazdagok bővelA ki nekem azon a napon, mikor ez a kép mint apokaliptikus álom látominya meglepett, azt mondta volna, hogy ily rövid idő alatt, tizenhat hó, négy nap, tiz és íól óra múlva, perczekben, pillanatokban talán . .. Oh!. . . A falat meglöktem erősen s teljes lelkemből kiáltottam föl: — Ördög és pokol 1 Az orvos félben hagyta az olvasást, szemüvege fölött rám tekintett és igy szólt: — Ember, csöndesedjél le I A bölcs Perpetua Máriáoak határozott nyilatkozata szeriut uj hivatalodba csak .. . ciak ... itt elővette óráját, kissé hunyorgatott a szemével... két óra múlva léphetsz . . . Rábízhatod magad. ^Ügyes asszony, az orvosi tudományok minden ágából vizsgázott. — Két óra múlva . . . már . . . akarom mondani: csak ? Az orvos tovább olvasott, én pedig folytattam sétámat. Nőm arczképe, bájos fotografia, ott függött a falon, a mint világos nyári ruhában lefelé indul a kertbe. Szegény Klotildé I Igy mosolyogtál te a mézes hetekben ... Igy mentél gondatlanul a zöldséges kertbe, hogy fűszeres növényeket hozz reggelinkhöz B ibolya bokrétát magadnak. Hova lett termeted hajlékonysága? Gyöugéd mosolyod? Csodálkozó,nagy szemed gyermekies kifejezése? Mind ez oda van, szegény Klotildé! Oda van I Btjoló lábaid! Tudod-e, egykor magad is azt vétted, hogy elcserélted az enyémekkel I . . . ah! ahl . . . Készültem a fejemét ütni a falba, könyököm helyett, midőn csöudesen megnyílt az ajtó s láthatóvá lett a »bölcs asszony*, kinek fekete csipke fökötójéu orgona virág bokréta himbálódzott. — Uram, mint apa fogadja üdvözletemet, fia siflletett. — Jól szólt az orvos, meujünk üdvözölni a jövevényt, Eziel távozott, Mari asszony társaságában. Félig zavarodva bár, de felfogtam, hogy illő lesz utánuk menően, meg is tettem ezt, megmagyarázhatatlan érzelmekkel. kedjen^k, a szegények pedig a sziUBégesekben is hiányt szenvedjeuok, nyomorogjanak és éhen veszszeuek. A felelet köuuyü rá, benne van már a kérdésben. Hiszen a gyírak is olcsóbban adhatják czikkeiket, hi napszámos, ha a muukásnép o.csó kenyeret ehetik. T. J. ÚJDONSÁGOK. — Mária Valéria királykisasszonynak mult hó 31-éu Ischlben végbement esküvője alkalmából a helybeli gör. kath. és az izr. egyházban ünuepies isteni tisztelet volt. A gör. kath. templomban szolgáltatott szeut misén a tisztikar, a vármegye, kir. törvéuyszék s a különböző állami hivatalok testületileg jeleutek meg. A uap ünuepiessóge alkalmából Májerszky Béla h. polgármester a helybeu állomásozó m. kir. honvéd és közös hadseregbeli huszárlegénység megveudégelósét elrendelte. — A vármegye lótenyésztési bizottsága Dessewffy Alajos gr. eluöklete alatt ülést tartott é héten. Jelen voltak MiklósLászló alispán,P»cherer József, Bleuer Béla, Geücsy Albert, Marsalkó Géza es Mikecz Dezső miut jegyző. Felolvastatott miudeuukelőtt a fóldmivelésügyi miniszter leirata, melybeu tudatja, hogy a bizottságnak a lótenyesz tési jutalomdijak ujabb életbeléptetésére vonatkozó javaslatát elfogadta, s jutalomdijakul 180 forintot bocsát a bizottság rendelkezésére. A leiratot a bizottság örvendetes tudomásul vévéu, Dessewffy Alajos gróf elnök a vármegyei lótenyésztés előmozdítása és a tenyésztési kedv fokozása czdjíból 40 db 10 forintos aranyat lótenyésztési bizottmány dij « gyanánt felajánlott. A bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki e nagylelkű ajánlatért elismerését. A lótenyésztési jutalomdijo-ztás augusztus hó hó 23 án Nyír-Bátorban, augusztus hó 26 áu Nyíregyházán, Migusitus hó 27 én Szent-Mihályon és agusztus hó 29 éu KisVárdán f>g megtartatui, — mely alkalommal következő dijak leszuek kitűzve: Sikerült szopós csikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak és jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak. Nyir B itorban : Első dij : a lótenyésztő bizottsig által felajánlott 5 darab 10 frankos arauy, má sodik dij : 10 ezüst forint, harm-.dik dij: 8 ezüst forint, negyedik dij: 5 ezüst foriut. Nyíregyházán: Eső dij: a lótenyésztő bizottság által íelajáulott 5 darab 10 traukos arany, második dij: 10 ezüst forint, harmadik dij: 8 ezüst foriut, negytdik dij: 5 ezüst forint. Szeut-Miháljon: Első dij: 5 dsrab 10 frankos arany, második dij: 10 ezüst forint, burundik dj: 8 ezüst forint, negyedik dij: 5 ezüst foriut. Kis-Várdáu : E ső dij: a lótenyésztő bizott ság által felajánlott 5 darab 10 frankos arany, második díj: 10 eziiit forint, harmadik dij: 8 ezüst forint, negyedik dij : 5 ezüst foriut. Hároméves kauezaesikók számára, melyelj kitüuő tenyészképiísséggel biruak. N)ir-Bitorban : Első dij: a lótenyésztő bizottság által felajáulott 5 darab 10 frankos arany, második d j: 10 ezüst lonnt, harmadik dij: 7 ezüst foriut, negyed k dij: 5 ezüst foriut. Nyíregyházán: Első dij: a lótenyésztő bizottság által felajánlott 6 drb 10 frankos arany, második dij: 10 ezüst forint, harmadik dij: 7 ezüst forint, negyedik dij: 5 ezüst forint. Szeut-Mihályou: Első dij: a lótenyésztő bizottság által felajáulott 5 darab 10 frankos arauy, második dij: 10 ezü9 forint, harmadik dij: 7 ezüst forint, negyedik dij: 5 ezüst forint. Kis-Várdán: Első dij: a lótenyésztő bizottság által felajánlott 5 darab 10 frankos arany, második dij: 10 ezüst forint, hirmadik dij: 7 ezüst forint, negyedik dij: 5 ezüst forint. — A hegyaljai ág. egyházmegye a héten tartotta Tokajban rendes közgyűlését Zelenka Pál püspök, főesperes éa Ridváuyi Istváu felügyelő elnöklete alatt. Nyíregyházáról sokan vettek részt a gyűlésen, melynek legfontosabb mozzanata volt Zelenka Pál (ddigi főesperesi tisztéről való elbúcsuzásaésa'. agendák átadása Farbaky József, a nemrégen egyhangúlag megválasztott tőesporesnek, ki szellemdús beszéddel foglalta el uj állását. — Az ev. ref. egyház ja'ára rendezendő hangverseny már most is nagyon foglalkoztatja az érdeklődőket, sikere Feleségem szoba ajtajánál egy hangocska megállását késztetett a küszöbön, az ajtófélfába kapaszkodtam, hogy le ne rogyjak. Idegeu, ismeretlen, még soha nem hallota hang volt ez . . . gőgicsélő, határozatlan elemi haug.Fiam nak első hangja. Hogy irjam le a mit éreztem? Reszketve léptem a szobába. Azt hiszem együgyű arezot öltöttem. Az első, a mit láttam, uőm feje volt. Fokötőc-ikéjét csinos szalag erősítette meg álla alatt. Gesztenye sziuü hajából, egy fürt oldalt esett fiuom fehér arczára; kérdő nagy szeme oly kedvesen tekintett rám, mint azou a tavaszi képen, melynek nézésébe voltam merülve az imént, félig nyílt ajka le neiu irható bájjal mosolygott reám. A sze relemnél erősebb és hatalmasabb érzés vett rajtam erőt, mely engem arra késztetett, hogy leboruljak előtte, nem azért, hogy ériutaem, erre méltatlannrk éreztem magamat, hanem, hogy imádjam őt. Azután láttam a kis honvédet, kinek minden izma izgett mozgott! Mozgatta szemét, azemöldökjét, karjait, sőt lábujjait is, mintha ezzel azt akarta volna jelezni, hogy eléggé erős a vallás és haza szolgálatára, a prior kívánsága szerint. — Tábornokom, kiáltottam föl s megakartam csókolui. Az orvos azonban elragadta tőlem, hogy meg ne fojtsam B aztán széket tolt felém. Most vettem le a fejem ről a sapkát. Sírtam . . . sírtam . . . miért ne vallanám be? sírtam és a sapkát harapdáltam, nehogy felzavarjam az egész házat,, az egész környéket. Narancs virágos vizet nyújtottak, azután kimentünk a szobából. Sok év mult el azóta. A kiosike e közben megnőtt mint egy gránátos és a keze már nyolcz és háromnegyed hüvelyk hosszú. Ezóta azonban egészen más benyomást gyakorolnak rám a gyermekek. Sohasem láthatok gyermeket anélkül, hogy eszembe ne jussou megtérésem; pillanatra megállok mindig s nem megyek tovább a nélkül, hogy legalább vissza ne nézzek. Ozoray Árpád. iránt semmi kétely nem állhat fenn. A közremüküdők is nagyban készülődnek reá ugy a női, mint a vegyes kar szorgalmasan tartja a próbákat, a zenekarban résztvevők is erőseu készülnek s reménjünk van, hogy ez a hangverseny uem csak anyagilag, de szellemileg is egyike lesz a leghikerültebb hangversenyeknek, melyeket idáig hallottun' . — Nagy tíiz volt e hő 30-dikán T. Dobon. Tíz lakó ház égett le, melléképületeivel. A szomszéd közsé gekből is elhozattak a fecskendőket s megjileut a szeutmihályi tűzoltóság is, meljnek áldozatkész buzgalma uagybau hozzájárult ahoz, hogy a nagy szélben és forróságbau a falu uagy része le neoa égett. — A tűzvészről t.-dobi levelezőnk julius hó 30-diki kelettel a következőket jelenti: Nagy tűs pusztított ma T.-Dobon a város közepén, közel a városháza, ref. templom éa posta-távirda hivatalhoz. Ugyanis egy szegény gazdalkodó bükkönyöa takarmánya gyuludt ki, ugy reggeli 8 óra tájban és attól hamar terjedt a tüz a jobbról éa balról közel egymáshoz épült házak, gazdasági épületek, továbbá a sok csápeletlen búza, takarmáuy halmazától és csakis Inteni külöuös gondviselésnek köszönhető, hogy az egész Dob le nem égett; mert a nagy hőségtől alig lehetett a tűzhöz férni és csakis a pillanatnyi szélcsend alatt a lakosság erömegfeszitésével lehetett a tüzet lokalizálni. Tiz lakóház és 14 melléképület B vagy 26 kazal lett a tüz martatéka. Egy óra múlva érkezett a t.-dadai fecskendő, utána a bűd-szentmihályi önkéntes tűzoltó-egylet és gróf Dessewffy Aurél uradalmi fecakendője, előbbi Lukács Ferenc* alp^ranosuok, utóbbi Cicatritis Kálmán szakaszparancsnok vezetése alati, habár már akkorra sikerült a tü.;et megfékezni, mindamellett szolgálatot tettek a segitaégre jött fecskendők és tűzoltók. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal fölemlíteni, hogy te*, özv. Zichermmn Ignáczné úrnő volt szivos fogatját a szent mihályi öukántes tüzoltó-egyleti tagoknak minden dij nélkül rendelkezésére bocsájtani, pedig épen akkor érkezett haza távoleső tanyájáról. A kárt körülbelől 10—15 ezer forintra becsülik ; mig biztosítva alig volt 1—2 ház. — Zenekedvelők egylelt. Ama hírünkkel kapcsolatban, melyet a .zeuekedvelők egyletének* tervezéséről egyik korábbi számuukbau közöltünk s mely sokakban keltett mély érdeklődést és reményteljes várakozást, ma már az eszme megvalósítását kezdő mozzanatról adhatunk számot. Dr. Jósa András ür, megyénknek érdemekben gazdag főorvosa, julius hó 26-ára előértekezlelet hívott össze épeu a jelzett mozgalom megbeszélése végett, melyben kívüle még Somogyi Gyula, Dr. Ferlicska Kálmán, Lukács Ödön, Májerszky Béla, Szlaboczky Imre, Jóna Géza, Friedmann testvérek, Nagy Lajos és Dr. Vietórisz József vettek részt. Az értekezlet egyhangúlag jelentette ki, hogy városunk kulturális viszonyainak fejlettsége alapján az időt elérkezettnek tartja arra, hogy ez egylet megalakulásának módozatai uapirendre hozassanak s érdemleges megbeszélés tárgyává tétessenek s feltétlenül remélhető, hogy a közönség nemcsak figyelemmel, hanem buzdító áldozatkészséggel is fogja kísérni azou egylet működését, mely nemcsak arra lesz hivatva, hogy hangversenyek tartása által a zeueértőknek valódi műélvezetet nyújtson, hanem arra is. hogy annak idején, ha majd kellő alappal rendelkezik, tehetséges növendékeknek tökéletes kiképzésre adjon alkalmat. Mi a magunk részéről teljes szivüukből kivánuuk sikert a megindult szép czélu mozgalomnak, mert a megalakulandó egyletben hatalmas tényezőt látunk meglehetősen csöndes mederben folyó társadalmi életűnk élénkítésére s igy városunk felvirágzására. Egyébiránt az értekezlet az egylet czélját, eszközeit, vezetését stb. tárgyaló alapszabálytervezet kidolgozására öttagú bizottságot küldött ki, melyuek tagjai Dr. Ferlicska Kálmán elnöklete alatt: Leffltr Sámuel, Dr. Hoffmann Emil, Friedman József, Jóna Géza. — Kerekróthy Miklós főkapitány három heti időtartamra szabadságidőt kérvén, városunkból fürdőre utazott. — Felhívjuk műértő közönségünk figyelmét Kemény Rezsó és Bodó Alajos ifjú művészek jövő vasárnapi hangverseuyére. Mindkettő jelesen végzett növendéke a nemzeti zenedének. Kemény Rezsőre vonatkozólag, ki városunk szülötte ós évről évre feltűnt a zenede vizsgáin, nem tartjuk feleslegesnek közölni a „Pesti Hirlap* kritikáját az idei utólsó zenedei vizsga alkalmából Igy hangzik : „. .. különösen kivált Kemény Rezső. A tehetséges fiatal hegedűs egyik dísze az intézetnek és méltó büszkesége jeles tanárának* — t. i. Hubay Jenőnek, az európai hirü művésznek, — kiuek, kiművelési osztályában — miut megbízható forrásból értesülünk — a fiatal hegedűs az idén valóban legjelesebb tauitvány vala. — A műsor a következő: 1. a) Sonata. Fis-dur, allegro ma non troppo, allegro vivo Beethoven L. b) Rigoletto. Coucert paraphrase Liszt F. Bodó Alajos. 2. Hegedűverseny Wieniawsky H. Kemény Rezső. 3. a) Scherzo. H moll ChopiuF. b) 8-ik Rapsodia Liszt F. Bodó Alajos. 4, Hegedűverseny. II-ik és I só tétel Goldmark K. Kemény Rezső. 5. a) Nocturne. Fis-dur Choptu F. b) Valse Moszkowsky M. Bodó Alajos. 6 Scénes de la „Csarila." (Csárda jelenetek) Hubay J. Kemény Rezső. Helyárak: I- só rangú ülőhely: 1 frt 20 kr. II od rangú ülőhely 80 kr. Állóhely: 50 krajezár. Jegyek előro válthatók: Friedmann Sándor és Fereuczi Miksa urak kereskedéseiben. — Gyászrovat. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, szeretett testvérünk Enyingy Kornéliának élete 33-ik évében, folyó évi augusztus hó 1 éu délután '/|7 órakor hoaszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kedves halott hűlt teteme folyó évi augusztus hó 3 án délután 4 órakor fog az ág. evaug. egyház szertartása szerint, a pazonyi u'.czai sírkertbe, őrök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1890. augusztus 1 én. Virágh József sógor, Enyingy Adél, Aranka és Béla testvérek. Bike lengjen porai felett ! — Hymen. Dr. Sáry Sándor orvos e hó 2 dikán tartotta eljegyzését Vidliczkay Erzsike kisasszonyai, Vidliczkay József városuuk országgyűlési képviselőjének kedves leáDyával. — A mult vasárnap tartott műkedvelői gyermek színi előadás szép számú közöuség által látogatva, minden tekintetben felülmulta a hozzá fűzött várokozást. Szabó Károly ur szakavatott keze valóban meglátszott a szereplők lámpa-láztól uem zavart játékán. Különösen kedves jelen-