Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-03 / 31. szám

„IN Y t K V I P É: K-. aéK volt Kovács Margit, bátor és ügyes fellépésével, de szép sikerrel oldották meg feladataikat Király Erzsike és Czapáry Emma is. A fiukat szükségtelen egyénként megnevezni, mert mindauuyiau egyenlő inértókbeu járultak az est sikeréhez. . . — Az utczák uj elnevezése. A legutóbbi képviseleti gyűlésen az utczák helyesebb eluevezésének kérdése is szőnyegre került s a tanács által proponált uj nevek némi változtatással el is fogvitattak Igy lett a Vendég uiczából = Várinegyeház-utcza A Jeruzsá.em utczából = Keskeuy-utcza A K s.lebreczeui utcza pedig visszakapta a régi, csaknem teljesei: feledésbe ment Virág utcza ne vet. Jobban hangzó uevet kaptak további : Bujtos sor = Liget sor. Nagy-Orosi ürosi, Kts-Orosi = Közép, Vigutcza — Vég, Sörház — Honvéd. Aruold = Szilfa. Augyalzug — Kürt-utczára törtóut megváltoztatással. A Nagydebreczeni utcza azou része pedig, mely a Korona gyógyszertártól a Burger-féle házig terjed, „Iskola* utczáuak neveztetett el, de auii.it értesülüuk, meg nem bevégzett teuy. Feloszlatott továbbá a város 4 kerületre, s lesz Városház, Megyeház, Széchenyi, Buza, Zöldség. Egyház (ref. templom)," Templom (ág. evang. templom) és Hatzel tere. Csak helyesléssel fogadható a képviselet azou iutézkedése is. mely az eltótosodott tanyáknak adta vissza a szebben hangzó magyar neveket. Igy lett Betkó bokor tauyából •= Bedó Belus b. t. =- Belffy, Debrovszky b. t. •=• Debró, Frauko b. t. = Salamon, Fazel b. t. — Füzes, Furman b.;t. — Szekeres, Frauczel b. t. = Ferencz. Haukószky h. t. — Nádas, Heuzsel b. t. — Halmos, Jánószky b. t. — Jáuos, Koska b. t. — Bálint, Báuszky b. t. Báufy. Mohács b. t. = Mohos, Mokrián b. t. — Sipos, Kacskó b. t. =» Nádassy, Steváuyik b. t. = Istváu, Sajben b. t. — Vajda, Sztreborui b. t. = Szeles, Vrboszky b. t. — Verbőczy tanya. — Nagy katonai átvonulások lesznek a jövő hó folyamáu városunkban Ez ideig az 5-dik és 60 dik közös hadseregbeli ezredekből álló 30 dik daudár parancsnoksága részóról jelentetett be, hogy a daudár e hó 26-dikén városunkba érkezik s itt aug. 26-dikát piheuő napul töltve, 27-dikén tovább masírozik. A dandárral két zenekar is lesz. Áll pedig a dandár 131 tiszt, 2303 legény és 309 lóból, megfelelő tüzérséggel. Megelőzőleg e hó 19-én az 5-ik honvéd huszár ezred Il-ik osztályáuak tartalékol legénysége, szám szerint 370 ember vonul be gyakorlatra városunkba, ugy hogy körülbelül 10 napon át az egész város összes házainak alkalma lesz a katonai beszállásolás veudégszeretetéuek erényét gyakorolni. A Debreczen környékén Ó felsége jelenlétében tartandó nagy gyakorlatok idejéu különben nem csak városunkban, hanem a környékbeli községekben is nagy katonai elszállásolások lesznek. — Nagy tűzvész pusztított e hó 29-dikén néhai pálóczi Horváth Mária által a mármarosszigeti ev. ref. főiskolának hagyományozott siuiai Hosszúháton. Különböző gazdasági épületek, gépek, gabona asztagok estek a tűz áldozatául. A birtok bérlője; Klár Dezső, a tűz kitörése után a nyíregyházi tűzoltóság segítségét kérte s néhány tűzoltó ki is ment a nagy fecskendővel s buzgó muukával vett részt az oltás muukájábau. — Zóna-tarifa behozataláért s előnyösebb csatlakoztatásért folyamodott Máté-Szalka városa a közlekedési minisiteriumhoz, a MitéSzalka—Nyíregyháza vasútvonalra. — Egyben megkereste Nyir-Bátor, Nagy-Kálló és Nyíregyháza vonalmeuti városok hatóságát is, hogy e közöl erdekü ügyben szintéu kérelmezzék a közlekedési miniszt»rt. A teheráruk viteldíjának lejehb szállítása izintén kérelmezve lett. — Megvert kerülő. A közraktárakkal szemben levő dinnyeföldek kerülőjét: Steváu Audrást mult hó 30— 31-ike közötti éjjel egy Latueu János uevü ember, állítólag tévedésből megtámadta s annyira összeverte, hogy alig van remény életben maradásához. A tettest elfogták. — Egy huszár öngyilkossága. Ríkis Jánoj pazonyi illetőségű honvéd huszár e hó 29 dikén este a helybeli honvéd huszár laktanyából kiszökve, apja házához Pazonyba ment • ott elrejtőzve, a következő nap délben az istállóbau felakaiztotta magát. Mikorra észrevették, kihűlve, megmeredve lógott a gerendán. — Panasz a gőzfürdőről. Több oldalról érkezett és érkezik naponkint hozzáuk panasz, hogy a gőzfürdő szolgaszemélyzete a fürdőt igénybe vevő közönség igóuyeinek kielégítésével mit sem törődik, sőt ez a közönség oly gorombaságot kénytelen tűrni részükről, mely natyon köuuyen eredméuyezheti a városra legkevósbbé kívánatos azou eshetőséget, hogy a közönség lassanként el fog szokni a drága péuzeu felépített gőzfürdő drága használatától. Felhívjuk eunélfogva a városi tanács figyelmét, a megfelelő iutézkedések megtételére, a melyek között véleményünk szerint leghathatósabb leuue, az, ha a divó borravaló rendszer

( lehelő szűk korlátok közé szoríttatnék s ez által a fürdót igénybe vevő közönségnek az a része, inelv a gózfürdóbeu szokásos borra való tarifa tételei felől kellőleg tájékozva uiucs, vagy pedig nagyou is méltányolható takarékosságból a szokásba vett borravalók összegén alól adakozik : a szolgaszemélyzet bárdolatlau és tolakodó magaviseletétől meg legyeu meutve. — Gyilkosság. Okolicsányi Menyhért ué császárszállási tanyáján e hő 24 dikéu Somogyi András bérest, ki a ház háta uiegett aludt, Potoczki György béres bosszúból agyonütötte. A gyilkost a cseudőrök elfogták s bekísérték a nagykallói járásbírósághoz. — A cséplő gep áldozata Nyirmadán a mult évi csépiéi alkalmával Hunyady István birtokosnál a oséplőgép dobji Szabó E zter napszámos leányt összetörte, ugy hogy a szenvedett Bőrülések következtében meghalt. Angyal Lijos gépészt ezért véd alá helyezték, de a héten az illene megtartott végtárgyaláson a vád elejtetett s ig. a törvényizék is felineDtstte őt. — Naphto Carbol-Desinf ctor a legjobb óvszer minden ragalyus betegség ellen, különösen kolera, dypht«ritis hirnlö, typhus, szamár-hurut stb. ellen. Tisztltja a Uvegőt' baccilusok eloiztásával. A|ánlatos, hogy st miuden helyi' Bégben u. na. lakó, háló és gyermekizobában használatba vétessék. A közlekedéiügyi miniszter legközelebb elrendelte hogy a Desinfeetor minden vasúti állomásou a várótermek és éttermekben hisználatba vétessék. Nyíregyházán ezeu óvszer egyedüli elárusitása Tarczali Dezső könyvkereskedőnél van. — Szatmárvárm*gyében belügyminiszteri engedélyivel Busák község »Buság*-ra Dobrovicza »Szakállos Dombé* ra S.aszar »Zazár* ra, F.oba-Hand.l »FlobaBiuyára*, Kis Bung >Jóházára*. Stezser »Jávorfalvára«, Sáudorfalu >F.-lső-Sindorfa'ura, Oroszfalu »Kékes-Oroszfalura* és Kölese »Kővir-Kölcsére« magyarosította uevét. — Esztró, Duruzsa, Feric<e, G»ura, Horilla. Jeder, K. Byzinta, Ó BDZiuta és Varulya községek az átváltoztatást nem óhajtván — azek meg sem kapták. Végre To raánya, Nyegrefalu, Ráksai Butyásza és Karulya községeknek, Tóttalu, Feketehegy. Rákos, Várhegy és Kálló hazára leendő változtatását azért nem engtdélyezte, mert ily nevü községek már vannak. — Szabolcs papír dobozonkint Tarczali Dizsőnél. — Irodalom. Az itt alant felsorolt müvek Nyíregyházán, Tarczali Dezső könyvkereskedésében kaphatók.) Pere la Victolre czim alatt egy igan dallamos franezia induló jeleut meg Parisban, melyet már legközelebb Beuczy Gjula jslss zenekara is fog játszani. A nevezett induló sokkal szebb s uagyobb zenei értékkel bir a hírnevessé vált Boulanger iudulónál, ajánljuk is a zene kedvelő közönség figyelmébe. Ára 2 frt 40 kr. Gyakorlati sebészet, irta Kovács József. I sö füzet) Ára 1 frt 60 kr. Magyar közmondások könyve. Gyűjtötte Sirisaka Audor. Válogatott msgyar közmondások, példabeszédek, izólásmódok betűrendes gyűjteménye. Ára 2 frt. Gizelia grófnő. Regény irta Marlitt E. 2 kötst, képes díszkiadás. Ára 2 frt 40 kr. Kreuzer szonáta, Tolsztoj Leó gróftól, eg/ kötet; oroszból fordította Somogyi Ede. Ára 80 kr. Egyetemes földrajz Ill-ik kötet, tervezte Huufalvy Jáuos. Hátrahagyott iratai alapján befejezte él sajtó alá rendezte Thirring Gusztáv. Ára a vaskos kötetnek 4 frt. A gazdasági válság. A m. t. akadémia megbizás ából irt s a pesti hazai első takarékpénztár által alapított 2000 frtos Fáy-dijjal jutalmazott pályamű; irtn Pólya Jakab. Ára S frt 50 kr. Nyelvőr emlék. Szarvai Gábornak királyi tanáciossá történt kinevezése emlékére szerkesztették barátai és tisztelői. Ára 80 kr. Jegyzéke az engedélyezett tankönyveknek, az állami, községi, társulati él magán jellegű népoktatási tanintézetek, kereskedelmi és ipariskolák számára. Ára 10 kr. Magyar közmondások könyve, különös tekintettel az életbölosességro éi a neveiéire; több mint hatezer közmondással, ösizeállitotta Almásy János. Ára 1 frt Csarnok. Dalok. I. Csendes az est, hajlongnak a virágok, Susogó szél bucsu csókot hiút rájok: Bucsu csókkal vándorol a ligetbe — Én Isteuem! miért nem szálhatok vele. Ha ón, mint ő, szálni tuduék messzire . . Oda szálnék kedves babám felébe, S mint a szellő leveleit a fának — Csókolgatnám halvány arczát rózsámnak. Csókolgatnám s azt susognám fülébe. . . Hogy a szivem nem ég másért, csak érte; Meghallgatná talán esdő szavamat. . . S rám borulna a csillagos ég alatt II. Ide hallik kis falumnak harangja — Én Istenem! beh szomorú a hangja; Most viszik ki azt a kedves gyermeket. . . Kiuek szive a bánatban megrepedt. Gyászos ének kiséri nyughelyére, Megsiratja az egész falu népe, — Rá borulnak imádkozva sirjára, Talán könnyebb lesz majd igy örök álma. IU. Megérett már a kökény kint az erdőn, Kökéuyszemü lányka lett a szeretőm — Szép szemével ha rám tekint szelíden. . . A faluban uálam boldogabb nincsen. Kökéuyszemü szép szeretőm ! angyalom ! Egy csókodért de régen is szomj izom. . . Egy ezuppautás uem a világ, meg nein árt, Adj egy csókot, még az Isten is megáld. Én teremtóm! de nagyou is szeretlek, Érted gyakrau mennyi sokat szenvedek. — Hogyha tuduád, milyeu nagy a bánatom Meggyógyituád egy csókoddal angyalom ! IV. Szamos partján dalolnak a leányok, Barna legény szomorún néz reájok, Nem ölelik már ezután Hü karok, A ki rá várt eltemették a habok. Barna legény! jöjj át hozzáuk vigadni, Ne járj te a Szamos partra hervadni. Találsz te még hű szeretőt Közöttünk; Kalapodra friss bokrétát kötözünk. Nem kell nekem se bokréta, se virág, Beborult már én felettem a világ, A ki engem ugy szeretet Az előtt, Nem találok többé oly hű szeretőt. Barna legény, barna legény! ne mond azt, Elfelejti szived még e nagy panaszt, Lásd! lehull a fáuak is a Levele ; Még sem hal meg, ha jő a tél hidege. Van még leány a faluban, a szélen, Hogy szeretőd megsiratod — nem szégyen, De a szivnek szeretni kell Ha dobog; Igy mondják azt a ragyogó csillagok. * * * Ho?y lett én belőlem muszkakém? — Mezóssy Béla. — Miudenekelótt van szerencséin magamat bemutatnom, mint ez sicket tudó fővárosi szülötthiz illik, hogy nevem Kékkőy Aladár s becsületes foglalkozásom első sorben előadásokat uem hallgató joghallgató, másodsorban pedig első minőségű adósság csináló él kártyamatador (e kettő karöltve jár) és végül egyes, önfeledte pillanatban, különös hajlamom lévén a költésre, szabadalmazott fűzfa poéta. Ámbátor említett tevékenységi köröm, melyet feltétlen pontoisággil töltök be, kétségkívül fontos társadalmi poMtiót biztosit számomra, legalább is oly távolságra áll a muszkakémkedés magasztos hivatásától, mint pl. — hogy teljesen hiteles méretű h&soolattal éljek — én az aWpvizsgalotételétől. És mégis ezt a ciusalii counexiót lesz hivatva megmagyarázui szer uciétleu történetem. Emlékszem, hogy kis koromban szegény öregem a takarékosság magvait hintegetvén buksi fejemoe (kősziklára hullott, mint a Jézus gabonája) sokizor mondogatta: csak gazda légy fiam, ne nyúzd a földet: váltógazdaságot űzz és ur leszel. Akkor persze még én se képzeltem, hogy mily nagyszerű életfilosofiát ébraizt fel nagyra termett lelkemben. Később balek-koromban be-bekukkantam e?í egJ czifra terembe. Hát uramfia, egy tisztes professor megint csak mit ajánlgat a szeudergő polgároknak 1 — a váltógazdaságot. Ez döntött ingadozó elhatározásomon. Megértettem buzditó szavait s még az nap délután a váltó gazdálkodás terére léptem. Mondhatom, teljes szakavatottsággül űztem az én nemzetgazdaságom legkitűnőbb institu'ióját egész a mult hónap l-ig (várakosásteljes nap • jogászélet egén) amikor csak pénz helyett az öregem toppant be és véget vetett az én finom geniet rejtegető műveletimn«k, ilyetén formán kérdé, lehetőleg forte zongorázván torka skáláiu: »Tudod-e te fiu, hogy mik ezek a színes papirosok?* s körülbelül egy jogászbiblia vastagságú csomagot nyújtott meglepődött becies személyiségem elé, ki nagy zavaromban holmi köszönés félét motyogtam. >Ezek, kedves apám !« hebegtem szakértői szemlém után rémesen >körülbelől ugy néznek ki, mint a váltók.* »Ejnye, be jó szemed van, kedves Adolárkám. Hát aztáu kinek a becses manupropriáját látod odakarraolva ? Nézzed csak, szerelmes fiára!* Erre a kérdésre tanácsosabbnak láttam hallgatásom folytán bűnbánó beleegyezésemet nyilvánítani s megrögzött szokásom szerint még a felelettel is adósnak mnradui. Kriminális egy helyzet volt s ámbátor harmadik emelettt lakosztályom kályhácskájában az egész téleu se égett több tűz, mint mikor egy csomó kifizetetlen számlával begyújtottam, mégis kánikulai h'ség fogott el és végtelenül óhajtottam volna az apai katalógus olvasásakor egy szerény abientiát kifogni. Mind hasztalau, végig kellett hallgatnom az épületes szónoki remeket, melynek csattanójától felette tartottam s egész megkönnyebbülten lélegzettem fel, midőn szegény öregem neki veresedve, kézzel lábbal veszedelmesen gesztikulálva ilyetén képen fejezé be gyöngéd intelmeit: »Fiu! mondom neked, el fogsz tisztulni ebből az istentelen városból, egy perozig sem akarlak itt látni tovább; pakolj! Azt kérdezed tőlem, hová menj?* . . . (Meg se mukkantam, ugy füleltem, akár a sült hal; sz öreg tisztán nagyobb hatás kedveért alkalmazta szónoki apostrophatióját.) »Akárhova. Szilas-Balhásra, Bergengócziába, Kuku'yinba. Teljesen egyre megy; csak az én szemem elé ne kerülj 1 Egy óra múlva itt leszek. Akkorra késien légy. Feladlak a vasútra s menj Isteu hirévelI* Az ajtó kellő fokú hévvel bccsapatik, a lépcsőkön még tart a morgás, mint távoli menydörej, benn p

ndig leforrázva — akár egy eltángált hős szerelmes — áll Kékkői Adolár, azaz az én becies személyiségem. Gyönyörű kilátások: >felsdjalak a vasútra!* Tojjon mint teher vagy gyors szállítmány fogok-e utaztatni, vagy ép mint utánvét: igy semmi esetre sem, hisz senki te vált kii Szóval pályázunk: szervus kasszir frájla, biliárd partié, ferbli companie, Abszi kollegák, nemes lelkű adósok, hordárok és leibkelnerek, millió pá él puszi! Hű Adolárotok szívből szavalhatja: >Ég veletek én messze elmegyek!* . . . Igtnl ha uem is megyek, de legalább menesztetem. Egyébiránt — hogy a nagyiágos Guszti profeiior szájize szerint most az egyszer szóljak — tizbeli tehetségünk kritikai bonczkéie alá véve fentjelzett természeti egyéniség hirtelen való ténybeli cselekvényének elhatározásra vezető indokait, feltétlen meggyőződésünknek azon biztos talajára kell vezéreltetuünk, hogy ama fiiikai momentum a jogi és észszerüségi elvek logikájával a legmagasztosabb harmóniában contoneál. Vagyis magyarul szólva: az öregnek igaza van! Mort hát teljesen egyre megy, akár a budapesti, akár a kukutyini egyetem előadásait hallgatom, azaz nem hallgatom. Tudományos ismereteim itt is ott is egyforma mérvben fognak gyarapodni. Tehát málházzunk I Oh édes mindenható Istenem, mily csodái a te előrelátó gondviselésed! Lám ha éu testi ruhácskáimat el nem helyeztem volna biztoi helyre az állami ruhatárba, hogy kellene izzadnom a pakolás miatt, mig most az összes toilett-készletem bemálházva Folytatás • ftlapon,