Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

IX. évfolyam. 30. s/rím. Nyíregyháza, 1890. julius 25. VEGYKS TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEl KOZSEGÍ JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán ragy helyben házhoz hordva: Efé.i «T

r« 4 forint. Fél érre 2 „ Negyed évre 1 * A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a' A ,

aP szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő /^j. 1 a ^rkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. lamlások Jóba Elek kiadó - tulajdoiios , loTele c 08al

c ismert kezektől könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza el. 1551. szám) iutózeudők. A kéziratok csak világos kivánatru 8 az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer sözlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kinostári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein ós Vogler indájában Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország ós Sveicz fővárosaiban is üoru & Coinp. által Hamburgban. Nyíregyháza város költségvetése. Költségvetést előre szokás csinálni. Mert á/ értelme az, hogy például egy községgel a község alkotmányos törvényhozása: a képviselet a következő esztendőre meghatározza a háztartás kereteit, a bevételeket és kiadásokat tudniillik. Náluuk az a szerencsétlenség történt, hogy a polgármester — s ami ennel a kewiésnél még inkább figyelembe veendő — a városi számvevő betegek lettek. Ennek a két hivatalnak a munkája ránehezedett a főjegyzőre, aki ilyen formán polgármester, főjegyző és számvevő volt egy személyben. Ne csudálkozzon tehát senki rajta, hogy ilyen viszonyok között egy jó félesztendővel később készült el a város költségvetó javaslata, mint ahogy természetszerűleg kellett volna, s hogy — a képviselet törvényszerű fölhatalmazása alapján — egy elmúlt félesztendő bevégzett tényeivel s ezeknek következményeivel szemben — nem annyira költségvetésről van szó, mint inkább a városi hatóság niandatariusai működésének szankción ilásáról. Ilyen viszonyok között természetes, h"gy a képviselet e heti tanácskozásai, melyekben Nyíregyháza város 1890 dik évi költségvetései megtllapitá, inkább akadémikus értekO diskussziók voltak. Mert jóformán bevégezett tényekkel szemben állott a kép viselet Nem szemrehányásképen mondjuk ezt — hisz bevezető sorainkban azért adtuk e tény uiegokolását, hogy a helyzetet megmagyarázzuk — de uem akarjuk azt sem, hogy följegyzés nélkül maradjon és elhallgattassek a nyilvánosság egyik organumában az a rendellenes körülmény, hogy Nyíregyháza varos költségvetése jó féleszteudóvel tul az idejen készült el s tárgyaltatik a képviselet által. Az állam háztartásaban is megesik néha hogy közbeeső ügyeknek előre ueui látott hosszadalmasabb törvényhozási tárgyalása vagy a budget egyes tételeinek a ministertanácsban vagy a pénzügyi bizottságban való terjedelmesebb megbeszélése következtében A „NYÍRVIDÉK TÁRCZÁJ A.

u A magyar szem. Jobb s rosszabb versekben Szóltam egyszer — másszor, Menuyire szeretlek, Elmondtam már százszor Széles magyar alföld Csodálatoi népe, Szemedben tükrözik Drága hazánk képe. Hegyi lakos szeme Mereven kitágul . Mert mindig csak csücsra Kősziklára bámul. Fátyoltalan, nyitott, Beátható mélye, Nincs benne a magyar Nyugodt szenvedélye. De más a magyar szem! Égő szikrájára Álmatagon borúi Hosszú szempillája, Tekintete messze A síkságot járja, Vissza pillant múltnak Ködös távolába. Végtelen a puszta, Álmokkal van tele, Álmokat hint multunk Hervadó levele, vagy végre a leggyakoribb esetben magának a budget törvényhozási megvitatásának elhúzódása következtében a kormánynak eg) -két hóra terjedő fölhatalmazást kell kernie az államháztartás törvény hozásilag meg nem állapított intézésére. Hanem — a milyen abszurdum lenne az, hogy ilyen indemniti javaslatok egyik vagy másik miniszter betegeskedésével okoltatnának meg az országgyűlésen, épen ugy nem szabadna megtörténni Nyíregyháza városában sem annak, bogy a számvevő betegeskedése u város költségvetésének hat-hét hónappal való megkésését eredményezze. A törvény hozás feltékenyen őrzi a költségvetés megállapításának jogát a nemzet képviselete számára ; egy város polgárainak bizonyára nem kevesebb okuk vau arra, hogy e jog tekintetében feltékenyek legyenek. Akármilyen hű és biztos kezekben tudjuk is letéve városunk ügyeinek, szellemi és anyagi dolgaink intézésének érdekét: ezt a jogot feladuuuk sohasem szabad, könnyelműség vádja nélkül sohasem lehet. A rekriminációkat okos emberek azért szokták meghallgatni, s nyugodt, okos emberek azért szoktak rekriiiiinálui, hogy megvonják a/.okból a tanulságukat. Tegye meg ezt a városi képviselet is, s amit elmulasztott, gondoskodjék arról, hogy a város egyik másik hivatalnokának megbetegedése ilyen súlyos következményeket ne eredményezhessen. Szükséges ez az adott esetben első sorban egy főfontosságu jog értékének a föntartása érdekében, de óhajtandó azért is, hogy a városnak olyan kitűnő tisztviselői, mint a számvevő, kit a betegség a dolgozó asztaltól egyidőre elszólított s a főjegyző, kit hármas hivatalának teendői végkép lefoglalnak, az ilyen körülményék között elkerülhetetlen szó-beszéd apró tűszurásaitól megmentessenek. Nyíregyháza város több mint másfél milliónyi bevételeinek keretében megfér az ilyen előre nem látott rendkívüli esetekre való gondoskodás. E/.t megtenni kötelessége a képviseletnek, védelmében e város polgárai azon jogának, hogy háztarDe ez álmokban van Jövő tettek magva, Álom — s tett-szomj van a Magyar szívnek adva. Szép, szép a magyar szem — Árnya van ős mélye, Benne távol kelet Nyugodt szenvedélye, Harcz vagy szerelemben Ha egyszer fellobban, Éget, hamvaszt, gerjeszt Villámoknál jobban. Nagy Magyarországon Bár merre is jártam, Ez álmatag szemet Mindenütt találtam. Magyar bor, magyar szem, Magyar tett ós álom, Nincs hozzád fogható Kerek e világon. Czóbel Hinka. tásukat maguk rendezzék be és állapítsák meg, előre és okos számítással, és tisztviselőinek érdekében is, kik ha egyidőre betegség altal akadályozva vannak is hivatalos dolgaik teljesitésében vagy ha az adott másik esetben épen e megbetegedések folytán két, — bárom —* külöu-külön egy egész embert igénylő hivatali állás terheit önfeláldozó munkával teljesitik: mindenesetre megérdemlik azt, hogy mindenféle mendemondák s piaczi szóbeszédek ódiumaitól mentessé tétessenek. Azaz: ugy a közszolgálat érdeke, mint az a tekintet, melylyel e város polgársága s annak extraktuma: a képviselet, szorgalmas és érdemes tisztviselői iránt viseltetni tartozik, sürgősen követelik, hogy hasonló esetekben a megfelelő helyettesítések lehetősége s a most megtörtént zavarok elkerülése biztosittassék. A legfontosabb megjegyzés ez, melyet Nyíregyháza város ez évi költségvetésének targyalása alkalmából megtennünk kellett. A költségvetés egyes teteleinek bírálatát elvégezte a képviselet, s a megbirálás és megállapítás e tényének fontosságát a féleszteudővel megkésett budgett mellett illuzóriussá teszi az a tény, hogy a képviseletnek félig-meddig bevégzett tényekkel s ezekuek előre vetett következményeivel kellett leszámolni inkább, mintsem egy költségvetés keretébe i egy város háztartásának auyagi eszközeit megállapítania. Két dolgot azon ban mégis szükségesnek tartunk megemlíteni. Az egyik az úgynevezett közköltségnek a költségvetésben praelimiuált emelkedése. Ez az emelkedés a tavalyi állapothoz képest 12 százalék. Akkor 26, most 38 százalékát teszi az állami egyenes adóknak a közköltség. Tekintélyes és rohamos emelkedés mindenesetre; hanem a költségvetés számadataiban a figyelmes olvasó megtalálhatja a magyarázatát és ebből a magyarázatból folyólag azt az örvendetes biztatást is merítheti, hogy, ha a törvényszéki palota s még inkább a nagy lovas-laktanya megépítésének a város vállaira nehezedő vállalkozáFatimc. Nagy öröm van az uri háznál, A gólya kis leányt hozott, És menten, rögtön összegyűlnek A jó barátok, rokonok. Dicsérik mind a kis leánykát: Mi gyönyörű szép kék szeme, Ennél szebbet mióta élnek Nem láttak még pingálva se. .Szakasztott anyja" — mondja egyik, .Meglásd, hogy az apjára üt" — A nénje meg fontosán mondja: .Csitt" a kedves elszenderült. Majd összeülnek kérdezgetve: „Mi lesz a kis leány neve?" Mert jó lesz ezt meghányni-vetni Talán legjobb lesz: „Fatime." Ez jól hangzik és vajmi ritka, Nem oly parasztos mint Kati, Nagy baj, hogy a famíliában Már van egy csúnya név: Matyi. Szegény apa nemis kérdeznek Örülj, hogy leányod: Fatime, Ilyet ugyan ritkán hallottál, De kellemes a zengzete. A nagy vitában eltel egy hó, Most jő csak a keresztelő, Hideg a templom és nem is chic, Szegény gyermek meghülue „ő." Jöjjön el a vén plébános, Rá ér a sok dolga felől, Zörge durczásan Orzse néne, Szeméből egy könyet töröl. Majd összejönuek zeneszóval Vígan ülnek keresztelőt, És szomjas torkok lelkesülten Mondanak sok szépet, dicsőt. „Éljen Fatime" felkiáltuak És összecsendül a pohár, S a vigalom harsány zajától Visszhaugzik a mező, határ, És nő a gyermek kényeztetve, Hiszen leány, hát nem csoda. Az anyja is ugy volt nevelve Mórt ne legyen ugy magzata.