Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-27 / 30. szám

„N Y í B y I r> É Kosait megteremtettük, s túl esünk egyrészt a törvénykezési palota költségei fejében előlegezett pénz összegek előteremtésére fölvett pénzek visszafizetésen, másrészt a nagv lovas-laktanya fölépítésével ez a vállalatunk meg fogja hozni a maga direkt es indirekt uton való kamatait: akkor el fog következni az az idő, hogy egy normális budget előnyeivel szemben más, többek kőzött egészségügyi szükségleteink kielégítésére is gondolhatunk. A második megjegyzésünk a költségvetésre nézve az, hogy a tauacs, mely a költségelőirányzat javaslatát megállapítja, a polgárság azou részévéi szemben, — mely, mint a képviseletnek nem tai-ja a képviseleti tanácskozásokon jelen lenni nem szokott — megtehetné, hogy a kinyomtatott költségvetési javaslatot azzal az indokolással tenné közzé, melylyel az — fejezetek és tetelek szerint — a képviseleti gyűlésben előterjesztetik. A költségvetési munkálat formaságaira nézve két megjegyzésünk vau. A nyomtatásban megjelent költségvetés czimlapja ez: szabad és kiváltságolt Nyíregyháza városanak költségvetése 1890. évre stb. A törvény — Budapest főváros kivételével — a következő kategóriakba sorozza a községeket: törvényhatósági joggal fölruházott város, rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség. Nyíregyháza város e kategóriák közöl, a törvényben megállapított fogalmaknak megfelelően, a rendezett tanácsú városok közé tartozik. A „szabad és kiváltságéit" czim dokumentumait érdemes mindenesetre megőrizni a levéltárban, hanem a városi költségvetés nyomtatott füzetein — melyek még ezenkívül, mint egy hivatalosan igtataudó ügydarab másolatai, hivatalos ügyszámmal is ellátandók lennének — a törvényben meghatározott cziinet t. i. „Nyíregyháza rendezett tanácsú város" stb. kellene használni. A külsőségekre nézve a második megegyezésünk csak az esetben érdemel figyelmet, ha a nyomtatásban megjelent költségvetési munkálat, esetleg idegen hatóságoknak is megküldetik. Mert ez esetben csakugyan gondot kellene fordítani arra, hogy városunk kulturális előhaladása, a költségvetési füzet nyomdai előállításának gyarlóságai folytán, esetleg kedvezőtlen és igazságtalan megítélésben ne részesüljön. Az önkormányzat, üsszeegyesztetvo az állami közigatással. Az állítólag küszöbön lévő .közigazgatási reformok homályába, a közel múltban megjelent több röpirat ígyek szik egy kis világot derítem Homályban lévőnek tekinthetjük a tervezett reformokat, mivel a kormánynak e tekintetbeni szándéka (elől alig jött valami a közönség tudomisára. Hogy a kormány mit akar, nem tudjuk. Lőhet, hogy ma még ott sem tudják. A sok röpirat között jól esik átolvasnunk Spriuczer János o. gy. képviselő könyvét, mely a közigazgatás reformjával foglalkozik. Az általa felvetett némely esz mák igen érdekesek arra nézve, hogy azzal legfőbb körvonalaiban az olvasót megismertessük. Az önkormányzati tevékenységnek föutartott hatáskör fejtegetéséről szólva, áttér a megyei bizottság összeállítására. Nem osztozik azokaak véleményében, kiknek a mai 600 tagu megyei bizottság sem elég uépes. A megyék termeiben inkább több érdeklődést akar látiá, nem ugy mint ma, midőn a választások pillauatában sokadalmat, a mánk fél órában padig üres termet mutatnak. A tanácskozás sikere követeli a kisebb ezáusú gyűlést, azért ajáulja hogy más országok példájára, minden jegyzői kör legtóiebb egy-egy bizottsági tagot küldhessen, ezt is oly megszorítás mellett, hogr a tagok száms sehol » 6° 111 meg ne haladhassa. A virilismusnak ily bizottságban ter nem juthatván, helyette a közgyűlésen a különböző érdekek, saját tesületeik által választott képviselőinek szo rit-unk helyet. Igy pl. 6ziveseu látnónk képviselve a nagy földbirtokot járásonként, az ipír- és keresaedeluii kamarát, a gazdisági egyletet, ügyvédi én közjegyzői kamara területén ezekat, továbbá a tüíoltó egyletek, közművelődési egyesület, az állattenyésztési bizottságok, a közoktatás, az orvosi kar stb. képviselőit. Szemben csekély erednényü működé-ükkel és a javukraviselt közadózással és azon költségekkel, melybe az ipír- és keresk. kamarák és gazdasági egyesületek végrehajtó közegei kerülnek, nem lehetne-e, más szervezet mellett, netán nagyobb eredményeket elérni? Egy iparkamarai titkár 1200, a gazdasági egyleté 600, a a gazdasági egylet pénztárnoka 300. a közgazdasági eladó végre 300 frt. valamenyien tehát 2400 frt tiszti illetméuyben részesülnek. A kérdés tehát az, hogy nem volna-e czélszerü és hasznosabb itt központosítani és a közgazdasági szolgálatot egész új alapon oly kép szervezni, hogy nem mint most, a közönséguek mintegy feje felé helyezve, hanem anuak rendelkezésére bocsájtva ne csak közigazgatási, hanem közgazdasági szolgálatot is tegyen. A közgyűlés összeállítását illetőleg, abban szerző a kormány kinevezett hivatalnokainak helyt nem engedhet. Szerinte nemcsau annak kell elejét veuni, hogy a, habár választás utján Í9 a közgyülésbs bejutott állami tisztviselők, ennek elhatározását befolyásolhassák, de nem is czélszerü, hogy hasonlóan a mostani közigazgatási bizottsághoz, oly különböző elemek, mint az állami tisztviselők és az önkormányzati tényező választottjai, kik egymást ellenőrizni hivatvák, oly testületté összearófoltassauak, mely kizárólag lnlyi érdekekkel foglalkozni van hivatva. Más oldalról a közgyűlés, hogy hivatásának, mint elleu őrző közeg, eleget tehessen, az állami tisztviselőket körében teljesen nem nélkülözheti, és ennélfogva kívánatos oly intézkedés, hogy az állami tisztviselők, illetőleg a kü lö oböző közigazgatási ágak képviselői, az évenként amúgy is csak kétszer tartandó közgyűléseken szavazat nélkül, és csak fölvilágosításadás végett ott lenni tartozzanak'. Ez oly rendelkezés, mely gyakorlati próbáját a külföldön már kiállította. A tisztviselők csak jelentéstételre szoríttatva, a két külömböző tényező között összeü Icözés nem is képzelhető, de adott esetbeu, ezen ismét se

síi Vt a közigazgatási bíróság. A közgyűlés alakulására térve, anuak függetlensége érdekében szükséges továbbá az is, hogy elnökét és jegyzőjét saját kebeléből választhassa, mert csakis igy képzelhető, hogy a gyűlésnek, a főispán súlyával és állásával összekötött tekiutélylyel szemben, figyelemre érdemes szava lesz. Ezen eljárás a járási s a többi bizottságok s választmányok alakulásánál is követésre méltó. A megyebizottaág előre meghatározott időben éveukiut kétszer, esetleg 15 tag írásbeli kívánságára, rendkívüli közgyűlésben is összeülhet és előleges vagy utólagos országgyűlési határozat nélkül ne is legyeu elnapolható, mert ismét csakis igy felelhet meg abbeli hivatásának, hogy alkotmány elleui merénylet esetén helyt álljon. Ezekben vázolja szerző az önkormányzat jogait Az önkormányzat azonban kötelesség is. Mutatja ezt Poroszország, mely miud-nütt arról gondoskodott, hogy az arra hivatott tenyezők ebbeli jogaikat csakugyan gyakorolják es kötelességeiket teljesítsék, mert az önkormányzat áldozatkész elemeket igényel, ebből p

3dig nálunk kevés v.n. Hozzájárul ehhez hazánkban azon nem kedvező korulmeny is, hogy a megyék területeinek nagysága, a megyei székhelyekuek távolsága és a közlekedési eszközöknek fejletlen volta a részvételt még költségesebbé teszi es enneltogva épenséggel nem lesz fölösleges, ha náluuk is olyanoknak adói, kik az önkormányzati teendők elvállalásában tartózkodók, bizonyos százalékszámban emeltetnek. . A közvélemény Enrópaszerte oda törekszik, bogy a népszabadság biztosítékait gyarapítsa, az önkormányzatot fejleszsze, s a jog uralmát megszilárdítsa. Legfényesebben mutatják ezeu irányt azon törekvések, meiyek a le<nukább központosított két államban már alukol öltöttek s ma mar kísérleteknek sem mondhatók, hauem befejezett ténynek; Magyarország is, h-i az utolsó helyet el foglalni nem akarja, az ilyen valódi szabad elvű intézmények után kell, auuál is inkább nyúlni, mert azok meghonosítására a legszebb kilátásai vaunak. Nekünk m09t is van van önkormányzatunk; ha ez igényeinket eddig ki neui elégítette, ne dobjuk el, hauem jivitsuuk rajta, fordítsuk hasznnukra, használjunk föl népűnk boldogitására. Nem gátol bennünket ebben semmi, legfeljebb saját előítéletünk. Illő, hogy ezt bküzdjük. A közigazgatási bíróság alakítására, szerző az önkormányzati testületeknek befolyását már csak azért ÍB óhajtja .feltétlenül biztosítani, hogy a bíróság függetlensége meg óva legyen és azért szükséges, hogy a bírói tagok választása, az állandó bizttság által kijelölés utján történjék. A mi az önkormányzat végrehajtó közegeit illeti, szerző elvből csak kinevezett tisztviselőket gondolhat, ott hol ezt a helji viszonyok különösen indokolják, az önkormányzati tényező s -ját közegeket rendszeresíthessenek. Oua van hinni, hogy kormányférfiaiuk is ily nézetben vannak, mert megerősíti e vrleméuyben, a kormáuy legújabb ténye, t. i. az utakról szóló törvénybeu foglalt vonatkozó intézkedések, hol pl. saját méruökökről gondosko las történik. Mindazonáltal nem volna czélszerü a választott és kinevezett tisztviselők kétféle rendszerével tovább is közigazgatni. A közigazgatás végreh íjtó közegeinek ezeu kétfélesége a félrendszabály színezetével birna, e etleg pedig újra odavezethetne, hogy a közigazgatási teendők végrehajtását hatálytalauá teuué és a most érzett bajt nem orvosolná. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye üdvözlő feliratai, melyeket Mária Valéria királykisasszony esküvője alkalmából, hódolata kifejezéseként a királyi párhoz s a menyasszony királykisasszony hoz intézett díszes albumba foglalva elkészültek már Morzsányi budapesti műiutézetében. A két felirat külön-külön díszes albumba van kötve. A királykisasszonynak szóló album világos krém sziuü bőrben, bronz és email óldaldiszitéssel, cser és tölgykoszorúval övedzve, Szabolcsvármegye czimerét viseli czimlapján. Sötétebb bőrbe kötve s masszívabb, de hasonlatos díszítésű a királyhoz intézett felirat album-kötése is. Mind a két felirat remek szépírással készítve s gyöuyörü iniciáléval s díszítéssel ellátva rajzoltatott meg. A remek kivitelű két album tervrajzai Mikecz Dezső aljegyző utasításai szeriut készültek. A két albumot e hó 25-én telték postára, hogy a belügyminisztérium utjáu reudeltetése helyére jusson. — Kállay András főispán betegsége széles körben kelt részvétet s érdeklődés tárgya mindenütt a vármegyében. A főispán urat erős láz betegség tartja ágjbau halászi kastélyában. Megnyugtatásul azonban jelenthetjük, hogy veszélyről nem lehet szó. — Bajok a városnál. Négy előkelő és igeu fontos hivatali állást betöltő tisztviselője a városuak uem teljesítheti ez idő szeriut teendőit. Beteg a főpolgármester, Beucs László első tanácsos, Déri számvevő és Maurer alkapitány. A munkaképes tisztviselők idáig megosztották maguk között valahogy a munkát, de hosszabb időn át e rendkívüli állapot terhét természetesen uem viselhetik. Bogár Lajos árvaszéki ülnök be is jelentette már a tanácsnak, hogy az alkapitányi hivatal teeudőit, hacsak az árvaszéki ügyek rendes menetét s az ehez kötött fontos érdekeket veszélyeztetni nem akarja, tovább nem végezheti. A tanács e bejelentés folytán Sexty Gyula tanácsost bízta meg az alkapitányi teendők ellátásával, valamint ő vette át Beucs László tanácsnok négy heti távolléte idejére ez első tanácsosi állás teeudőit is. Miut helyettes alkapitány, Sexty tanácsos október hó 1-sejéig fog fuugálui, mert ez időn túl, az iskolai szünidő elteltével, e hivatal ellátását ő, mint nevelésügyi tanácsos nem láthatja el. A számvevői hivatalnak a jövő évi költségvetés elkészítése s a gyámpéuztári számadások felülvizsgálata tekiutetőbeu okvetlenül munkaerőre lévéu szüksége, a képviselet elhatározta, hogy ideiglenes minőségben egy szakembert fog alkalmazni. — A városi felső leányiskolának polgári leányiskolává való atalakitása dugába dőlt ez idő szeriut. Kevés volt hozzá az idő, hogy ez a lényeges átalakulás megtörténhessen az uj tanév megkezdéséig s alkalmas helyiség sem áll a város rendelkezésére, hol ez iskolát elHárom éves a kis Fatime, Sárga czipócske lábain, Divatos Eifel-szin ruhában És karperecz a karjain. Felsütött frou-frou eltakarja Hófehér, halvány homlokát, Táu még miederke is szorítja Hajlékony, karcsú derekát. Piros napernyő, glacé kesztyű. Egy tiz forintos kis kalap, És Fatime boldog anyjával Az utczáu kényesen halad. Köszöuui ah! az nem divat most, Egy lánygyermek csak nem köszön, Elég ha kedves kis mamája Egy ,jó uapot*-tal üdvözöl. Hat éves lesz a kis leányka, Midőn táuczmester érkezik, A „kis mama* szeme sugárzik, Az apa meg boszaukodik. És megtauul Fatime szépen Pukkedlit vágni rendesen, S it walzerben is otthonos már, Csárdást is apróz kényesen, Sziuházat játszik, megtapsolják, Ott van a hangversenyeken. De imádkozni semmitse tud, Hisz' nem tanítja senkisem. .Majd ráér, hogyha megöregszik," — Mondja sokszor a kis mama — „Nem lesz apácza gyerekemből, Minek neki az az ima". Majd egy gouvernaute jő a házhoz, Valódi rheimsi, franczia, Mert mama szeriut Fatimének Árt a nyilvános iskola. Egykét hónap s a kis leányka; Szépen mondja: „monchere mama," Klavirozik is még mellette Kedveucze a „Rhapsodia." Nem hallgat más senki szavára, Dobban lába, makacskodik, S ha nem tesznek mindent kedvére, Mérgében sokszor köuyezik. S a mama szalad békéltetni Durczás, haragos gyermekét, Sőt méltóztassanak elhinni Megcsókolja kérőn kezet. Zsarnoka lesz az uri háznak. Szeszélyes, mint az április, Nem szól ma semmit önfejüen, Holnap meg ajkán az „is-is.* Tizenhat évét, hogy betölti, Már ismeri Zola nevét. Köny nélkül olvas a „Naná"-ból S tudja a .Hölgyek őröm'-ét. De Rozgouyi Ceciliáról, Ha véletlenül kérdezed, „Nem ismerem" szól egykedvűen S a faképnél hagy tégedet. Sót ábrándozik alkonyatkor A susogó lombok alatt, És érez olykor kis szivében Elérhetlen vágyakat. Egy ideál lebeg előtte Szőke, kékszemű seladon, Kivel a múltkor együtt lejtett A ligeti majálison . . . Sokan fordulnak meg a háznál, De a komolyabb férfiak, Egy visite után félre állnak S az ismeretség megszakad. Üres, hiu, kaczér, kár érte ! . . Mondogatják szánalmasan, És ezzel aztán a részvétnek Hangja elröppen: vége van. Iíuszouöt éves már Fatime. A rég várt .kérő mégse jő, S nem tudja m'ért, de olyan kedves Séta helye a temető. Órákig elmereng egy síron S kiábrándul a csend helyen, Könyek pereguek halvány arczán És szive dobog sebesen. Nem igy álmodta ő az éltet, De álma sohse teljesült, Elérhetetlen után vágyott, Hiu ábrándokért hevült; De szétfoszlott a gyermek-álom, A rideg való megmaradt S reményeinek kihaltával Ezek helyén bánat fakadt. Nem bánja már a nagy világot, Előveszi imakünyvét, S a szent igékkel gyógyítgatja Szivének fájó, mély sebét. Koncz Ákos.