Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-13 / 28. szám

„N Y t U V I U É K." házán folyton hanyatlóban van. 1889-ben 1000 lakos küztll 43 egyén halt meg, mig a vármegye területén átlagosan csak 35; az elmúlt juuius hóban pedig, daczára annak, hogy semmi járvány uem uralkodott, 109 ember halt meg Nyíregyházán, ami 58 8 pro milie halálozásnak fcdel meg. A közigazgatási bizottság e jelentést az egészségügyi bizottságnak oly felhívással adta ki, hogy a nyíregyházai egészségügyi kedvezőtlen viszonyok inegi szüntetése iránt javaslatot tegyen. — Miklós László alispán az utóbbi napokban a lőszolgabirói hivatalok megvizsgálása alkalmából ellátogatott a vármegye töbl> községével határos sárospataki nagyrétre, h )1 a sáska njgy töm gekbt u lépett föl. Ott ' volt akkor mint a kormány meg: ,zottja Horváth tanár is s ez a sáskapunztitas tovább terjedésére nézve azt a megnyugtató tel világosítást adta az alispáu úrnak, bogy az ott fellépett sáska az úgynevezett olasz-sáska, mely legfeljebb azon terület termését veszélyezteti, amelyen föl. merült. — Meghívás. A féltő-szabolcsi ev. ref. papi-egylet t. tagjait vau szereuc ém meghi ni folyó évi julius 23-ik napján papi értekezletre a »Sóstó« fürdőbe. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó-bebZtd. 2. Értekezés t Rícz István úrtól. 3. Az egyleti pénztár felülvizsgálásáról iutézkedés. • 4. Kónyvt k megrendelése. 5. Esetleg indítványok tárgy » ' lasa. Kemecse, 1890. julius 10. Tisztelettel Vitéz M hály. — Nepesedósi statisztika. A folyó évi január 1-től ' juuiu. 30-ig összeseu 741 gyermek született Ny tregj h izán, ebből 354 fiu és 323 leáuy. A 741 születési esetből 22 fiu és 42 leány a törvénytelen rovatba esik. A mult év megfehlő időszakában— az összehasonlítás sebből némi eredményeknek levezetése végett azt hiszem nem lesz érdektelen megjegyezni — 712 születési eset fordult elő, ez évi születési többlet t<'hát 29, fényesen igazolván azt a különben is kétségbe alig vonható körülméuyt, hogy a jó terméssel kecsegtető esztendők több születési esettel szerepelnek, tehát az utóbbi föltétlen követaezménye az előbbinek. Érdekes megjegyezni, hogy mig a mult évben «z első nat hónap alatt több leány szttletett, addig a folyó év ugyan azou időszakában a fiu gyermekek születési száma lép előtérbe 31 el. Természetesen az ág. evang. egyházban született a legtöbb, azaz 419, tehát csaknem 60"/

o és mégis ez az egyház keresztel meg legkevesebb törvény teleu gyermeket, a reform, és zsidó felekezettel viszonyítva aránylag, de a római kath. és görög keleti egyházzal T'szouyitva, e kettő absulote több törvénytelen gyermek ke! rendelkezik anyakönyveiben. Ugyanis az ág. evang. egyháznál miudössze 16 törvénytelen gyermek született, tehát 4*/o, a római katb. 18, azaz 16°/

0, ezekkel szemben a görög keleti egyház 20%-ig vitte fel a törvénytelen gyermekek számát. Ez már egy kissé sötét állapot. Az 1890. év hit elsó hónapjábau 105 házasság köttetett. Bár ez a szám nem egészen bizouyos, mert e rovat a legkevesebb figyelembe részesül az adatok összeállításánál. Az ág. evang. egyháznak itt is abszulot többsége van, t. i. 58 házasság köttetett kebelébeu. E tekintetben a leghálátlanabb hónap volt márczius, amikor is mindössze 4 házass'if fordult elő. Ezekkel szemben a jelzett idő alatt elhslt 544 ember, mely meglehetős nagy numerusból 0—1 évig elhalt 202, 1—20 tg 144, 20—80 évig 198 egyén. És pedig 277 tiuemü és 627 nő. 80 é'en tul csupán 8 ember hslt meg. A születési esetek a hiláloz.ast 197 esetbeu múlják télül. Nem valami fényes állapot, bár a mult év jau. 1. jun. 30-ig előfordu.t halálozáshoz képsst, midőn 557 halálesett fordult elő, uémi javulás mutatkozik közegészségügyi viszonyainkban, de még mindég igen nagy a halálozási arány. Még inkább kitűnik a javulás, ha a születések számúhoz viszonyítjuk a két év halálozási számait. A'. 1889. év jelzett idejében ugyanis született 712 egyén, elhalt 657, 1890. év jelzett idejében pedig született 741 egyén és elhalt 544. A f. év 6 hónapja tehát 42 esettel előuyösebb. Ragályos betegség 237 esetben fordult elő, túlnyomóan, t. i. 93 esettel a tuberculosis sz repel, utána pleuropneu et hroucbitis következik 62 vei. A scirlát és diphteriiisre szintén tekintélyes szám jut, ameuuyiben 44 gyermeket fosztott meg életétői. Önkezével 6 ember — nem vok — vetett véget életének. Legtöbb haláleset juuiusban (108) és januárban (102) fordult elő. Mindezekből végeredmény gyanánt állíthatni, hogy a f. év. népesedési viszonyai az 1889. tv eís i hal hónapiához képest sokkal kielégítőbbek. P. Uy. — Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter a m. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásától B. Szent-Mihály határát érintve Polgárig a debreczen— fútes-abouji vasút ohát—polgári szárnyvonalának Pulgár allomá»ig vezeteudő helyiérdekű vasútra Hübner Fereucz mérnökuek egy évre az elömuukálati engedélyt megadta. — A földrajzi tankönyvek megbízhatósága Niakrafurr, g.imbamódra jelennek meg a tankönyvek és siet rniuden kiadó ezen kiadváuyoknt approbaltatni, nehogy kihagy ássanak a tanintézetekből. Egy csomó ilyen approbált tauköuyv között böngészve, kezembe került Márki Sándor (történetíró) földrajza, polgári és felsőbb leányiskolák számára, a mely 8935/1890 szám alatt approbáltatott. Lapozgatok benne s a mint vármegyéukhez érek * következőket olvasom : >odább éjszakkeleteu rendesen a Nyírről nevezik a városokat: Nyíregyháza, Nyir-Bklor Nyir-Kál lói*. Nnu tudom melyik iskolás gyermek ismerne rá Nagy Kallóra »N/.r Kalló* elnevjzéssel. E>. azonbau még kis hiba; de az a mit dr. Schwicker J. H. tanár és orsz képviselő szintén approbált (?) földr.íjzaban ir Szabolcsmegyéről: nz már valóban boloudgombi; ugyanis e földrajzban az vau mondva, hogy Szal'olcsvármegye szék helye Nagy Kalló. Hi azt a kérd»st feltenné valaki bármely budapesti főgyuasiumban, h gy 8z\holcs megyének mi a székhelye s a taiiu'ó Nagy-Kiliót mondana, kimélet nélkül megbuktatna uiiga, Öcliwck'r ur; pedig saját approbált tankönyvébe elolvashatja, hogy ugy vau megírva, de hogy ő maga tudja, miszerint Szaliolcjv.^rmegye székhelyenem Nagy-Kalló da Nyíregyháza, az ké.ségtelen. D hát könnyebb ám a földrajzot a Hunfalvy munkája utan csinálni, ebben pedig az van luondv^, hogy Nagy Kálló S'abolcsmegye székhelye. És ilyen tankönyveket még approbálnak is. — Gyaszrovat. A. következő gyászjelentést vettük: Dr. Leituer András saj it valamint iest> ér Biri férj. Szent- j miklóssy Sáudorné, ezek gyermekei: Margit, Jenő, Barna és András, továbbá testvére Koczog István, régre számos rokonok nevében is, fájalomuaal jelenti felejthete'len ídes jó anyjánuk, auyósnak. nagyanyának és nővérnek Leitner Károlyné született Koczog Borbálának folyó 1890. évi julius hó 9-én reggeli 9 órakor, eletének 62-ik évébeu, hosszas szeuved'-s után történt gyászos elhunytát. A boldogultunk földi miradváuyai folyó évi juliu' hó 11 én délután 2 órakor foguak a ref. vallás szertartásul Bzerint a helybeli sirketben örök nyugalomra tétetni. Btlkány, 1890. julius 9-én. Áldás és béke poraira I — Tisza-Dada. Az idei ga/dag terméshez fűzött r.inéuyek, a fo.yamatbau levő aratás s közben megejtett próba csép ésben, szomorú czáfolatot nyertek. Az esős júniusban a szalma bőven fejlődött, s tökMetes jó termést ad, mig a rozs és buza szem, a májusi tartós szárazság és a juuiusban gyakran uralkodott ungas fokú bőség következtében, apró és vékony maradt. A menynyiség búza és rozsban egyaráut középes, ellenben a minőség átUg gyenge, s alig lesz kivitelre alkalmas. Az őszi árpa átlag a mennyisig tekintetében kielégítő: 8'/i mmázsát fizetik, holdaként, a szem azonban köjnyü és vékony — a zab jobbat ígér. A repeze petronczéket szapora eső érte és sok helyütt penészes, noha jó fi'.etett. A dohány, répa, tengeri, bab, bur.ronya és káposzta áltilába'i szépjn fejlődnek s ha különösen csapis nem éri, teljes termést ígérnek. — Tüzesetek a vármegyében. Az elmúlt hóban a a vármegye területéu tűzesetek voltak Cs.-Kenézeu, Gáváu, Demecserben. Timárou, Nyíregyházán, Mártoufalván, Piricséu, Kőtajban, Kenézlőn ós Kisvarsáuyban. Nagyobb kár sehol setn törtónt. — Rabstatisztika. A nyiregy.iázi kir. törvényszéki fogházban junius végén le volt tartóztatva jogérvényesen elitélt 162, feleb'iezés alatt 27, vizsgálati fogoly 38, összesen 227, uemreuézve 192 ti, 25 nő. A kisvárdü járásbiróuági fogházában volt a létszám 5 fi, 2 nő, Nyírbátorban 10 fi, tiszalököu 2 fi. N'igykállóból a jelentés ;iiég uem érkezett be. — Nagy birtokvásárlás. Wahmiu Mór orsz. képviselő megyénkbeli földbirtokos újabban ismét birtokot vett és pedig Fereczy Gyula karászi, tassi és patneházai összeseu 3700 kat. holdnyi birtokait vette meg 410,000 forintért. — A vármegyei árvaszók mult havi tevékenysége a következő volt: május haváról eliutézetleuül átjött 1302 ügydarab, ehez juuius hóbau érkezett 1572, elintézendő volt tehát 2874, elintéztetett 1813, maradt hátralék 1061. — A régi egy forintos bankjegyek beváltási batáridejének meghosszabbítása iránt az alulirt kamarának intézett felterjesztésére a nagy méltóságúi m. kir. pénzügyminiszter ur f. é. junius 27-én 66,577. sz. a. megküldött leiratába arról értesítette a kamarat, miszerint egyidejűleg kibocsátott körrendeletben intézkedett az iránt, bogy az 1882 évi január l-ről keletkezett egy forintos államjegyeket 1892. évi márc-.ius hó 31-ig a budapesti m. kir- központi állampénztáron és a zágrábi kir. állampénztáron kívül a penzügyigazgatóságok székhelyén levő kir. adóhivatalok is kicserélés végett elfogadjak. — Miről az érdekelt közönséget ezennnl értesítjük, — Debreczen, 1890 junius 30. — A kereskedelemi és iparkamara — A tokaji ág. evang. templom irja tudósítónk, romjaiból kiemelve befejezéshez közel áll. Csinos stíljével az ottani téruek valóban díszére válik. Az uj templom felavatása ünnepséggel lesz összekötve. Erre az alkalomra Z-lenka Pal püspököt is várják Tokajba. — Tudni való a postáról. A kereskedelmi miniszter figyelmezteti a közöueéget, bogy a postahivatalok a postai megbizásokit a helyi forgalomban is teljesítik. E szerint 500 frtig terjedő követelések behajtására akkor is lehet használni postai megbízást, mikor a követelést magának a megbízó levelet felvevő hivatalnak vagy más helyi postahivatalnak kell behijtaui. A helyi forgslomben a megbízást tartalmazó ajánlott levelet 20 grxig 8 kros, 20-tól 250 grmig 11 kros levél bélyeggel kell bérmentesíteni. — Előkészületek a népszámlálásra Országos népszámlálás lesz tudvalevőleg ez 1890. évi IX. törvényezikk értelmében a jövő év elején Magyarországban. Éuuek előkészítése végett a belügyminiszter mon elrendelte, hogy a házak számozását az ország Ö9szes városaiban és községeibon egészítsék ki, vagy a hol még eddig a házak egyáltalában nem voltak számozva, ott a sz imozást pontosan hajtsak végre. A népszámlálás alapja ugyanis a házik számozási lesz, a meunyibeu a há?szám fog ellenőrzésül szolgálni arra, hogv a népszámlálásból semmiféle épület és lakója ki nem higyatott. A számozás kiterjesztendő minden olyan épületre, milyben laknak. A házak számozásának legkésőbb ez évi október végéig az ország valamennyi községében meg kell törtéuni. A számozásról késziteit kimutatásokat a törvényhatóságoknak közvetlenül az országos statisztikai hivatalhoz kell b-küldeni. Szabolcs-papir dobozonként Tarczali Dezsőnél. Xöipariskolai kézimunka-kiállítás. — Hivatalos jelentés a növendékek ez évi pályázatiról. — A helybeli jótékony nőegylet által fentartott nőiipariskolában folyó hó 11., 12. és 13 átl reudezett kézimunka-kiállításban valamennyi uöveudek részt vett körülbelül 900 pályamunkával. Tekintetbe véve, hogy az iutézet alig pár éve áll f;nu s hogy az előadások látogatása nagyon akadémiai jellegű, ha mégis azt tapasztaljuk, hogy a bírálók teljes megelégedésüket fejezték ki az elért eredméuyen, kénytelenek vagyunk bevallaui, hogy a pályázat nagyou sikeresnek mondható. Egyértelmüleg Osszehangzó vele néuyek szerin* ízlés, csiu és szorgalom valóságos miutaműveket hozott létre az elmúlt eszteudóben, melyeknek becsét nagy mértékben emeli a beuuök nvilváuuló választékosság és változatosság. Többen iuditváuyozták, hogy az intézetnek összeköttetésbe kellene lépuie valamelyik fóreudü kiházasit isi egylettel, hiszen éveute kepes egy égisz sereg kisasszonyt kistafirozui, hanem az idő rövidségé miatt az érdemleges határozat boldogabb időre halasztatván, az indítvány egyelőre a jószáudék stádiumáb.m maradt. Amikülönbeu a kiállítás lefolyását illeti, a közönség három nap alatt összeülvén, nagyobbára egyhatigulag a következő határozatokat hozta: 1. Miután a beérkezett pályamunkák közt sok olyau találtatott, mely kétségessé teszi bármely társának feltétlen diadalát, az Ítélet kimondása a jeligés levelkék felboutásáuak idejére halasztatott, hogy a szerzők kilétének megtudása által az érdemleges döntésre alaposabb motívumok szolgálhassanak. Az ily értelemben kétes pályamunkák a következők: a) 12 drb zsebkendő ugyanannyi féle NB. jellel selyemmel hímezve, butorvéd'i, hímzett asztalka, büzavirágos millieu, gobelin himzés stb. stb. Jelige: .Nem vagyok éu seukinek se adósa, adósa." Miután a monogratninból a szerző neve kisüthető nem volt, a jeligés levélke felbontatott s belőle Nádasy Berta k. a. neve tüut elő. (A közöuség, közte némely lelkesítő középiskolai hang, zajosau éljenez.) b) Jelige: „Öreg, ue morogj! Pályázik: gazdag fehérnemű csoporttal, több darab majolika festéssel, csipke zsebkendővel, asz'alfutóval stb. Szerző: Szeszich Emma k. a. (Taps és elösmerő kézszoritások.) c) A majolika-kiállítás túlnyomó része, holbeinmuukák, portörlő tartó, csipkés fehér- és ágynemű, csipke kendő stb. Jelige: .Már éu nem tudom, mit csináljak." Az erdekiódéssel várt kihirdetés szerint szerző: Fejér Jolánba k a (Viharos éljenzés, szűnni uem akaró bravokiáltások.) d) Kalotaszegi asztal- és kredenezteritó, hímzett asz alfutó és Író-mappa, díszes zsebkendő tartó stb. stb. Jelige: .Nem bánom én, akármit is beszélnek stb." Szerző: .1hrtinyi Margit k. a. (Szerző távolléte sem gátolja meg a közönséget tetszésének óléuk nyilvánításában.) e) Ajour remekek, erősnemü ifjúság tüutetó „lássuk" kiáltása közben felbontott levélke szeriut felolvasott szerzője Lényei Irén k. a. A jelige elveszett a felizgatott kedélyek mosolygó helyeslés morajában. f) Jelige: ,Ne hagyd magad Schlesiuger." Pályázik kiválóau szép theásabrosz és mellékleteivel s több díszmunkával. Szerző: Blum Margit k. a. (Helyeslő elismerés a még ki uem fáradt közönség részéről. g) Monogrammos zsebkeudők, divánpárua, asztalteritők, törülközők nagy számban. Pályázó: Fejér Juliska k. a., kinek hasznos munkáit élvezettel nézte és dicsérte a közönség. h) Majolika festés, Ízléses fehérnemű csoport, hímzett ablakpárna, hihetetlen gyorsasággal készült asztalfutó stb. stb. Jelige: „Szeretem a reggelt." Szerző: Korányi Margit k. a. (Általános élénk éljenzés.) i) Csipkekendő, fehérnemű sokaság, majolika, egész ruha, melyet magáu viselt s külöuöseu igy uagybau magára vonta a közönség figyelmét a szerző, Jármy Panna k. a. 2. A jeligés levélkével el uem látott munkák közül osztatlan elismerésben és kitüntető dicséretben részesültek Szénfy Margit k. a. sinyrua sávos utánzatai, kalotaszegi asztalterítője ós gyermek ruhái, Incze Irénke fehérneműi, Szopkó Olga asztalfutója, butorvédője, Fitkonidesz Elza dfszmuukái, Fejér Etelka és Pelhrimovszky Margit fehérneműi és Lukács Ilonka, tírósz Ilona, Irján Etelka, Friedmann Irén változatos munkái, Batta Mariska kalotaszegi hitnzése stb. stb. 3. Elhatározta a közönség, hogy az itt meg nem nevezett pályázók munkáival is annyira meg van elégedve, hogy érdemüket különösen haugsulyozui fölöslegesnek tartja. 4. Mindezek alapjáu Paczka Anna és Bégányi Gizella k. a. tanítónőknek lelkiismeretes és fáradhatatlan buzgalmukért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik. Nyíregyházán, 1890. julius 13-án. A másolat hiteléül: Dr. Vietórlsz József. Csarnok. A gyásznapokból. (Elbeszélés.) Irta: Koncz Ákos. Az 1526 ik év ?ötét belünkel van beírva hazánk történelmébe. Ebben az évben hullott el a uemzet virága a moh'icsi gyász nezőu, és talán azóta termi azt a sok piros virágot, miót i talaját az ott küzdött félistenek kiömlő piros vére öntözé. Di ne előzzük meg az eseményeket. . . . A fentemliteit év tavaszán rémült arczczal jöttek at aldunai követek Budára, jelentve, bogy a török bír szerint óriási előkészületeket tesz, már fel van porozva háromszáz ágyuja, csatakészen áll kétszázezernél több embere s még a nyár folyamán be szándékszik törni Mugyarorczágba megmutatni a büszke gyaurnak, hogy reszketni fog hatalmának járma alatt. Mig a török úgy készülődött, addig hazánkban vajmi keveset törődtek a már már bekövetkező háborúval. Az országnak úgyszólván nem volt királya, mert a trónon ez időben a nemzet szerencsétlenségére nem erős férfiú, hanem a gyermek II. Lajos ült, kinek már húsz ivei korában ősz hajfürtjei voltak. E mellett az országnak nem volt pénze, a kinostár üres volt, a zsoldjukat rég ki uem kapott katonák más szolgálatába szegődlek, a főnemesség, mely egymás közt viszálykodott, halogatta a harc baszállást, inig a nemesség zöme puszta ijesztgetésnek vélte és mesének tartotta a török közeledtét. Mint villámcsapás jött a minden kétséget kizáró hír, hogy a törökök átlépték a határt s nyomukban nyomor, pusztulás és ezernyi jajszó fakad. Ez időben az Ormódy család tekintélyei állást foglalt el az országban. Nemességöket még Sz. László korábau nyerték barezban és békében Bzerzatt érdemeik jutalmául, mig a nagyuevü Könyves Kálmántól ériási uradalmakat nyertek Mindenkit lekötelező szives modoruk, kedvezségök, férfias vitézségük, ősi magyar vendégszeretőtök, tudományuk, a család nőtagjainak ősanyjuktól örökölt vakitó Folytatás B iSlapon.