Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-13 / 28. szám

„IN Y í I< V I í<; K.« Folytatás ti mellénietueU tiípséglk, jó smök és egyéh más itt el nem t-orolt fényes tulajdonaik első helyet biztosítottak uekik az udvaruál és társadalomban egyirán'. Elbeszélésünk idejében a család ecyik tagja : Ormódy Vincze goudolatokba merülve Olt virágvölgyi kastélyának bollhajtásos folyosóján. A tisztes aggarczot valumi busfclhő árnyékolja, mert közbe-közbe megcsóválja fejét. Ugy láttuk valami uagy aggodé lom és fájdalom uehezedik lelkére N m csoda; tudja, bogy bazüja veszélyben van. Szsretett volna részt veuni a harcz tüzében, de az ő rem.'gő kezéből r*g kihullott már a kard, hisz 86-ik életévét éli. Fiai nem voltak soha, augyali jóságú neje azok egyetlenen) leftuynyal ajándékozta meg, a most u.ár 17 éves M r .ittál, ki boldog jegyese volt Magyarhon ugyik legvitézouu os leg szebb ifjának: Both Gézának. Az öreg Ormódy t fájdulmas tűnődésből Margitka köl.ötte fel. Lágyan simult a kedves gyermek édes atyja keblére s gyöngéd csókot lehelt magas homlokán*. Az öreg harczos a gyermeki szeretet édes súlya alatt elkezdett könyezni • azután reszkető karjaival átfonva Margitka őz termetét százszor ezerszer megcsókola öt. Da im! lódobogás hallatszik s pár pillanat múlva Both Géza vágtat be tajtékzó hófehér lován az ősi kastély udvarára. Arcza kigyúlva, látszik, hogy siet. Lsszökne a nemes állatról, sebesen balad fel a lépcsőkön, hol mosolyogva halad elé Margitka. Sokáig tartják egymást átölelve, nem szól egyikök sem, csak dobogó szivök beszél az édei érzelenrrő'. M»jd oda érkezik az öreg Ormódy is. Férfiasan kezet szorítva a leventével első kérdése: Mi bir a törökről? Fájdalom, — felelt Gáza — betörtek az országba. Buosuzni jöttem, mert alkonyatkor indul csapatunk. Légy erőt, fordult az elsápadt Margitkához diadallal fogunk hazajönni. E szavakra tüz gyúlt ki szép sötét szemeiben, m g a leány fájdalmas sikoltással omlott Géza karjaiba. Ob ne hagyj el bennünket tördelé azután elfojtott hangon. Érzem, hogy ha eltávozol nem foglak látni tohasem. Nem uem, hagylak ei, elég erősnek érzem magamat arra, hogy kövesselek. Követni foglak bárhová. Agg atyám itthon marad öreg dajkámmal, éu meg megyek, megyek veled őrizni foglak s ha elesel in it ott halok meg veled a harczmezőn, s ha diadalt nyerünk, nem tartok meg abból a babérból egy levélkét sem, odaadom neked, mert éu beérem szerelmeddel. Légy nyugodt angyalom — feleié Gáza — bizom Istenben és haderőnkben; mi győzelemmel fogunk hazatérni t akkor idetUzlek keblemre s mi boldogok leszünk. Igen boldog leszek, mert hazám mentve lesz s te minden kitől irigyelt nőm leszel. Nem, uem hagylak ei, zokogo t Margit — nélküled gyötrelem volna életem, meghalnék távol tőled bizonytalanságban, Elhervadnék, mint a napfénytől megfosztott virág, ha az utánad való epedésben, oh na hagyj el, én veled megyek, sieakrostélyomat leeresztem és senki sem fogja tudni, hogy alatta egy gyönge nő küzd hazája szabadságáért, szerelméért. Géza éppu felelni ukarl Margit csengő szavaira, midőn az öreg Ormódy megszólalt. Fáj ugyan elszakadnom tőled életem virága, de nem bánom köve'd Gézát, ne mint ara, hmem mint feleség. Házuuk öreg papja még ma rátok lógja adni Isten áldását. Lehet, hogy elsorvadok a fájdalom alatt, de hisz' én ugy is a sír szélén állok, egy-két nappal több vagy kevesebb, az már mindegy, csak benneteket boldogoknak lássalak. Fogadjátok atyai áldásomat, melyet mindketten mogérde meltek. Szeressétek egymást e térjetek vissza dicsőn gjó cetemmel. ... Többet nem szólhatott, mert a könyek elfojták szavát s szótalanul terjeszté ki remegő kezeit előtte letérdelő gyermekeire. ... Még az nap megesküdtek s alkonyatkor ősz atyjuk áldásától kisérve a harctérre mentek, nem a mézesheteket ólni, hanem talán meghalni a hazáért. Egyszerű történelemirók feljegyzése szerint 1526. julius végén mintegy huszonhatezer ember gyűlt össze a magyar táborban. Miér, miért nem? Szapolyai negyvenezer emberével késett, késett akkor, midőn már csak pár mértföld választotta el a maroknyi magyar hadat a töröktől. A hadi tanácsban sokan ellenezték az ütközetet beváraudőnak vélve Szapolyait, mig mások, külöuősen a hadak fővezére Tomori határozottan a támadást javasolta. Végre julius 29-én már látni lehetett a portyázó török csapatok at. Midőn a felkelő nap első sugarait a mohácsi mezőre vetette, II. Lajos fejére feltették az ezüst sisakot. A gyóngo király, mint tudjuk halálsápadt lett, midőn sereginek élére lovagolt. Taláu sejtette nemzetének bukását is saját halálát. Pár pill.nat s a két sereg összecsapott. A törökök a váratlanul erős támadást uem tudván kiállni, visszavonulót sziuleltek, s midőn a pillanatnyi látszólagos gjőzelmet arató magyar had utáuok vetette magát, hirtelen visszafordultak s háromszáz ágyúval fogadták a robogó magyarokat. A pusztulás irtózatos volt. A történelem szerint azonnal eleseit két érsek, öt püspök buszon nyolez zászlós ur, ötszáz nemes és huszonkétezer vitéz. Felóra alatt félországon a török volt az ur. Ott küzdöttek a harezolók között Géza és neje Margit, Géza már vérzett egy sebtől, de titkolta neje előtt s küzdött tovább mintegy megsebesült oroszlán. Mindenki a menekülésre gondolt, mert tudták, hogy veszve van minden. Már már áttörtek az utjokat álló kisebb csapatokon, midőn Géza egys'.erre rátekint Margitra és észreveszi, hogy a kebléhez kap és egy fájdalmas sikoltással lefordul lováról. Egy pillanat alatt mellette termett, beszélt hozzá édes, szenvedélyes hangou, de neje nem felelt. A seb halálos volt. Egyetlenegyszer nyitá fel égszínkék szemeit, ajkai suttogtak valamit, mit nem lehetett megérteni . . . egy hosszú sóhaj s lelke elszállt egy jobb hazába. . . . Géza fájdalmát leirui nem lehe', reáborult a drága halottra és sirt keservesen. Nem érdekelte a világon semmi, nem hallotta a futó s menekülő lovak zaját, az itt ott felhangzó ágvudörjedt, nem a sebesültek jajkiáltását, ö CBak egyet tudott, egyet érzett, hogy neki nincs többé szerelme, nincs Margitja. Végre az éj ráterité fátyolát a mohácsi vérmezőre. Itt-ott villant fel csak fény, egyedül a Géza lelke volt sötét és szomorú. A bű éji szél rázta fel végre fájdalmas merengéséből s miutáu ezer csókot nyomott elhalt neje halvány arczára, gyöngéden lovára emelte őt s lassan, remegve ment, nem életét féltve, mely örömtelenné vált, hanem elesett nejét, nehogy ő is elhullva a kedves halott török kézre jusson. Félelmes nolyongás után beért az Ormódy kastélyba. Leemelte az édts terhet s felvitte a nagyterembe. A megrémült cselédekutk megparr ncsolta, bogy ne költsék fel az aggastyánt, nehogy szive hasadjon meg. Az öreg dajka segítségével teritőre tették n drága halottat ki oly szép volt, hogy talán még szebb mint életeben. Hófehér mennyaszonyi ruhájában feküdt a ravatalon fején myrtuszkoszoruval. A ravatal előtt pedig ott térdelt G za úgy, mint a harozból hazatért zilált, összekuszált hajjal, vérázottau. Sirni már nem tudott, nem voltak könnyei, oly mély volt fájdalma. Hiába szólították uem felelt, ciak nézett uémáu, morően a ravatalra, melyen kialudt boldogsága nyugodott. Végre az öreg dajka elmondott mindent lassan lassau az agg Ormódynak. El volt rá készülve, de mégis megtörte a ve^teség súlya. Hü cselédjének karjaira támaszkodva odalépett a ravatalhoz. L'tgyan megcsókolta a hófehér homlokot, hosszan, elmerülve nézte, uézte a drága gyermeket, mig végre összeroskadt B bevitték szobájába. Az életben már sok keserűséget tapasztalt és átélt Ormódy azonban magához tért, söt maga intézkedett a temetésről IB. Vejét óhajtotta, de azt mondák neki, hogy annyi szenvedés után álom jött szemeire, hadd pihenője ki magát. Az öreg belenyugodott. Midőn másnap utoljára ment a ravatalhoz, bogy megnézze leányát, egy téveteg tekintetű, ö»z embert látott a koporsó előtt összetett kezekkel imádkozni. Géza volt. . . . A két napi szenvedés galambfehérré tette, mig szellemére örök éj borult. ... Igy legalább boldog volt mert nem érezte többé veszteségét. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1890. julius 12-én. A gabona-csarnoknál Burgouja 100 kiló 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 > — .44 Buza 101) kiló 6.— 6 40 Borjú hús 1 > — .41 Rozs 100 » fi.20 5 30 Sertés hús 1 > -.48 Árpi 10J > 4.50 4.70 Juh hús 1 > —.28 Zab 100 > —.— —.— Háj 1 > KukorirzalOO » —.— —.— l)ÍBznó-zsír 1 > —.72 K. repeze 100 » —.— —.— Szalonna 1 » —.64 Paszuly 100 > —.— —.— Faggyá (nyers) l » — 22 Szesz literenként 49>/

2 SO'/í Zöldség 1 csomó —.03 I'iaczi árak. Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló —.20 Írós vaj 1 liter -60 Lencse ] » -.20 Eczet 1 • —.10 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.80 Zsemlye-liszt 1 > —.16 Szalma (tak.) 100 > 1.40 Buza-liszt 1 » —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.— Barnakenyér-líszt » -.13 Tölnyfa 1 > 2.80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELKK. Nyiit-tér. HIRDETMÉNY, A helybeli pénzügyőri biztosság tisztelettel tudatja a n. é. közönséggel, hogy hivatalos helyiségét a mai alólirt naptól kezdve a serház-utezai 1139. számú házban tette át. Nyíregyháza, 1890. julius 1-én. Vörös borok bud ai, visoutai, ménesi, siklósi, villányi, egri, burgundi stb.; úgyszintén asztali pecsenye és csemege fehér borok JI magyar bortermelők országos szövetkezete pinczéjóből HOFFMANN ADOLF kizárólagos főralctárában. Ar jegyzéket készséggel ktildölc. Hirdetmény. Van szerencsénk a n. é. gazdaközönség szíves tudomására hozui, hogy malmaink részére a buza bevásárlásával a nyíregyházai piacon kizárólag Groák Zsigmond nyíregyházai czéget biztuk meg, s kérjük minden egyet esetben az eladásokkal nevezett céghez fordulni. Losoncz, 1890. juuius hó. (32-1-3—2) Tisztelettel Losonczi és hatvani lözmalom. Hirdetmény. 6209. P. 1S9Ö" A Kércs községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45,896. sz. igazságú.yi miniszteri rendelet 9 és 10 §§-aihoz képest az egyezség megkísérlésére s az igények tárgyalására batáridőd 1891). augusztus lió 14-ik napjának délelőtti 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács István kir. tszéki biro hivatal szobájába kitúz»tett. Mely batáridőre a liözbirtokuss.tg tagjai, uiég pedig azok is, a kikuek az idéző végzés külön nem kézbesittetík, figyelmeztetessei az elmaradásnak az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel ideztetnek. Nyíregyházán, a kir. tszéknek 189í). julius 5-én tartott ü ésébőt. Megyery Géza, kir. trvényszéki elnök. (335—1-1) Wouvermans, trvszéki t. jegyző. Hirdetmény. 6109. P. 1890. A Viss községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási összegre vonatkozólag az 1889. évi 45,896. sz. igazságügyi miniszteri rendelet 9. és 10-ik §§-aihoz képest az egyeBség megkísérlésére s az igények tárgyalására határidőül 1890. augusztus hó 14-ik napjának délelőtti 9 órája a kir. törvényszéknél Kovács István kir. tszéki biró hivatal szoliáj ába kitüzetett. Mely határidőre a közbirtokosság tagjai, még pedig azok is, a kikuek az id 'ZÓ végzés külön nem kézbesittetík, figyelmeztetéssel az elmaradnának az idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetnek. Nyíregyházán, a kir. trvszéknek 1890. julius 5-én tartott üléséből. Megyery Géza, Morvay, kir. törvényszéki elnök. (3S8—1 —1) trvszéki t. jegyző. 6172/189). P. Hirdetmény. A Njir-Bogáth községben gyakorolt italmérési jogért megállapított kártalanítási ö^Bzegre vonatkozólag nz 1889. évi 45,896. sz. igazeágüsy miniszteri rendelet 9. és 10 §§ aihoz képest az egyettég megkísérlésére B az igények tárgjalására határidőül 1890. évi aug. hó 14:-nok d. e. 9 Órája a kir. törvényszéknél Kovács István kir. tszéki bíró hivatali szobájába kitüzetett. Mely katáridóre a közbirtokosság tagjai, még ped g azok is a kiknek az idéző végzés külön nem kézi esittetik, figyelmeztetéssel az elmaradásnak bz idézett rendeletben megállapított következményeire, ezennel idéztetuek. N . írepjhSzán a kir. tszéknek. 1890. julius hó 5 én tar tolt üli téből. Megyery Géza, kir. törvényszéki elnök. Morvay, (337-11) trvszéki t. jegyző. Hirdetmény. Alólirott mély tisztelettel tudatom a 1. közönséggel, miszerint folyó évi jllÜUS lló 15-011 a fögymnasium tornatermében táneztanitásomat megkezdem. Táncztauitásom főczél ja: Ügy CS áll ás, járás és kerekded mozgása társas-, kettős-, magánés általában minden ujabban dívó lllü-tánczok alapos oktatásában áll. Órákat magánházaknál is adok. Magán tánezok XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX* X X (-7 —18 — 12) SCHLICK-féle X VASÖNTÖDE és GÉPGÚE EÉSZráY-TÁESASÁG BUDAPESTEN. VI. Gyár és írod i k : külső váczi-iit 1696/99. Táncz müsorozata: Lassú csárdás. Sima polka. Lengyelke. (Mazur.) Franczia négyes. Rezgő polka. Udvari négyes. 6 lépés keringő. Körmagyar. Szőlő magyar. Erdélyi oláh. Kacsuka. Ballet spanyolka. Nóbel négyes. Sormagyar. 10 esti Rendes tanidő: Délután 5 órától 7-ig. Felnőtteknek este 8 ói ától óráig. Tanítási dij a 6 hétre: délutáni órára 8 frt, órára 6 frt. Ismétlők felét fizetik. Kegyes pártfogást kér tisztelettel Klein Henrik, táneztanitő. Lakásom: Steinberg Dávid urnái selyem utczán (329-2-2) u X X X X X X 2* X X X x X X X X X X u X » Szab. ScMicMéle „Haladás" ** szói vavető-gépek. Takarmáuykész itö-gépek, daralók morz-olók, őrlőmalmok és olajmalom-berendezesek. <h# Legolesót>»> árak. ** Előnyös fizetési íeltóteleli. 2 Árjegyzékek kívánatra ingyen ós bérmentve. Városi iroda és raktár : VI. Podinauiczky-utcza 14. szám. Ajánlja a cséplési ídéuyre kitűnő szerkezetű gőzcséplö-készületeit, locomobiljait, ós vaskeretü gözcséplö-gépeit, továbbá járgánycsépiö késztileteit, gabonatisztitó rostáit (Baker és Vidats-rendszer) és konkolyozólt. Készletben vannak : Eredeti kévekötő- és marokrakó arató-gépek, eredeti amerikai lukaszáló-gépek, szénagy iijtők stb. SCHLICK-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, szab. Sohlick-féle mélyítő-ekék, mélyitö-ekék ön vezetékkel, ered. Schllck- és Vidatsféle egyvasu-ekék, talajmivelö eszközök, boronák és rögtörők. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx