Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-13 / 28. szám

Melléklet a „IMyirvidék" 1890. 28-ik számához. h'itfj köunyü a jót beezélui, de uehéz azt teuni ég liogy 6 reá nem is haragudnak meg, ba valamit nem tesz meg, mert gyermektől nono lehet annyit követelni, mint nagy embertől. Sok stUU menti ungát azzal, hogy a körülmények akadályozták ők gyermeke uevelésébeu. Ez üres mentség. Blieukezőleg, ha a szülék más előtt pmaszszal emlegetik gyermekök egy és más rosz tulajdonait, keressük az okot a hibás családi nevelésben, a szülők példájában. »Tövisről nem szeduek szőlőt, sem bojtorjánról fügét.< Az is nagy hiba, ha a szülék másra pl. dajkára bizzák gyermekök nevelését. E/.zel árulják el s.kan gyermekök jövőjű iráuti közönyösségük.t, kikuek uiudjuk és idejök volua gyermekeik gondozására. Azon példákat, melyeket a gyerkek uyer a fejlődés szerint, 3 csoportra osztjuk. 1. Vannak olyan példák, melyeket a gyermek tanköteles kora előtt uyer. 2. Melyeket tanköteles korábau és 3. Melyeket t auköteles kora után nyer a gyermek. A példa az iskolában. A malid munkáját a neveiéiben folytatja az iskola, midőu átveszi a tanításra megért anyagot. Fájdalom sok szüle azon nézetben ringatja magát, hogy mindent megtett azzal, ha gyermekét az iskolába faladta. Igy a nevelés nem éri el czélját. A családi és iskolai nevelés közt szoros összeköttetésnek koll lenni. A jó házi nevelés a tanitó nehéz munkáján nagy mértékbeu könnyít. Mennyi fáradsága takaríttatik mig a tanitóuak, ha az iskolába feladott gyermek a rend, tisztaság, engedelmességi, szülök iránti tisztelet fogalmainak csak elemeit hozza is magával, azt mindenkinek könnyű belátni. Ellenben minél elhanyagoltabb volt a családi nevelés és minél kevesebb támogatást nyújt az iskoláknak, annál nagyobb igyekezetet kell annak kifejteni. Az oly család, mely a tanitó működésének paesiv szemlélője, jogosan uem várhat uagy eredményeket a gyermeke nevelésétől, mert ily esetben a nevelő csak az iskola falain belől működik, azontúl semmiről nem feleibot, mert eBte vissza adja öt a csaladnak. A nevelés munkájában a nevelő folyton keresse a családokkal való érintkezést. Látogassa meg e czélból a gyermek szüleit, óvatosin kutassa ki a neveiéi hibáit, aztáu igyekeszék ezeket felvilágosítás stb á'tal elsimitni. Az iskolában aztán mindaz megadassék, a mit a cailádi nevelés meg vont a g)érméktől. Az iskolára naponkint terhesebb feladat vár, a gyakorlati élet vele szemben mindig több igényt támaszt, a folyvást erősbödő communista, anarchista, socialista áramlatokkal szemben az iskolának küzdenie kötelessége. Az iskolai képzés fontos ozéljai csak ugy eretnek el, ha a tanitó maga valódi példakép növendékei előtt, ki f.ddhitlen jellemével és szellemi tulajdonaival kitűnik a társadalomban. E tekintetben hova-tovább kedvezőbbek lesznek a viszonyok. A tauitók iránti közönyösség jage is kezd mindinkább felo vadai, s ma már lomtárba tehetjük a régiek eme moudstát: >Gruem Dii odere, patd&gogum facér .< A népiskolában a gyermeknek a vallásosság, rendmunkásság, igazságosság példát kell látui. Legtermekéuyitőbb e tekintetben minden fokon a tanitó példája és tauitása. A fcdhetlen jellemű egyén uj életet önt példájával növendékeibe. Ncwtouról a hires természettudósról beszélik, hogy ő szavak nélkül is a legjobb vallás-tanitó lett volna. A tanár példájának nagy hatását bizonyítja Márton István pápai tanár, ki az egész iskolát átalakította jellemével, B kiért emléVünnepély is tartatik minden évbeo. Russeau ii nagyon fontosnak tartja a nevelő elő pUdaját, bizonyítja az, hogy Emilt nem bizza atyjára, hinem ő maga ad neki példát. A gyermek az erényt szoktatás, utánzás által sajátítja el, merte a példa utazása adj i meg az értelmi leg fejletlen ember akaratának az irányt erkölcsi alap elvek elsajátításáéi melyeket később alkot magának. (Kant, Tugendlehre). Mikor pedig a gyermek már értelmileg is fejlődött szoktatni kell őket öntudatos cselekvésre, valamint tetteik megvizsgálására és a jó megbecsülésére. A gyermek lépteit ekkor is figyelemmel kisérje a nevelés, adjon azouban mínd g több alkalmat nrki arra, hogy némely dologban s .ját gondolkozása szeriut járjon el, s ha netalán tévedne, erről világosítsa őt fel a nevelés Igy fogjuk növedékeinket a teljes önállóságra szoktatni. Az iskolában a lanulótársak is nyújtják példáit az igazságosságnak, szívességének, előzékenységének, udvariasságának, barátságának, euged dtnességéuek, becsvágynak. Az iskolai nyilvános nevelés azért képző mert ugy jó, mint rosz példákat szolgáltat követés és visszataszitás czéljából. E őuyös azért ia az is'íolai nevelés, mert itt nem csak egyes emberek, h tuein egész tömeg nyújt példát, a mi mi dtg hatásosabb, mint egyes emberek példája. Az egyes nagy férfiak életrajza mutatja a tanulótársak példáinak hatását. A tanításnál midőn szabályt vagy valamely fogalmat akarnak megmagyarázni, a példát előre bocsátjuk, a mi u megértést elő segíti. Gyakran tapasztaljuk, hogy a nevelő oktatja figyelmezteti nóvedékeit, de maga elenkezőjét teszi annak. Ezzel azonbau csak lerontja azt, mit tanításával ípit. A példának öaszehangzónak kell lenni. Pestalozzi, DiesteiWJg nagy paedagogok működésének hatása abban leli magyarázatát, bogy ők előpéldát adtak az általuk prédikált emberszeretet, igazság, önzetlenségnek. A ki következetes akar lenni, annak ügy kell eljárnia, a mint betzél. Rendetlen nevelő ki még a dn'gozatokat sem nézi át, kinek könyvtára, labortóriuma a rendetlenség példáit muUtji, nem kívánhatja azt, hogy növedékei rendesek legyenek. Kinek öltözte, fehérneműje nem tiszta, ki nem mossa kezeit meg miudanyiszor, valahányszor beszeuy nyeződött — kiuek iskolajában a tautermek, udvar, folyosó, lépcső valóságos Aug.ás istáló — tisztfságról nem adhat tanítást sem. Részeges ember mértékletességéről, fösvény uagy lelküségéről, rest munkaszeretetről nem beszélhet. Ha a gyermek uiaga rendetlen, de az iskolábau folyton aunak ellentétét látja, megundorodik hibájától és a rendet megkedveli. A tanitóuő, kinek ruházata czifra és Ízléstelen, arcza kendőzött: leány uövedékeinek egyszerűségről nein beszélhet. A rosz példa a legjobb l -czke hatását is tönkreteszi: A ki mist javítani akar, annak azon hibától — melyet kiküszöbölui akar — mentnek kell lennie. A nevelő ne csak előpálda legyen, hanem a jónak szépuek, igaznak példáját tanításában is alkalmazza külsőleg, mint belsőleg nemes izlésü példaadó legyen. Hogy sajátitassa el a nevelő a társadalmi izlés elveit, jó modor, magaviselet, ha ő maga sem bir azzal, ha csámcsogva eszik, foglejtése idomtalau, ülése hanyag, beszéde illetleu és durva ; különösen a betzéd illemességére tauitsa növedékeit példájával, mert ez nagy fontos ságu. Egy jeles ember mondta, hogy ö kü önös gondot íordit beszédére a gyermekei előtt, nagyobbat miut parlamenti beszédeire. Ha a nevelő goromba, durva, a gyermek is az lesz. A tauitónak iskolájába sohasem szabad mogorva arczozal belépni, hí hivatali viszonyaival nincs is megelégedve, mert igy boldogságot nem áraszthat. Igaz ugyan, hogy a társadalom a tanítót gyakran félre ismeri, a szerényt mellőzi, a szájhőst pedig, ki politikába ártja magát, felkarolja. Ez ne retentse vissza a szerényt, hiszen a teljesített kötelesség tudata boldogitóbb mint a társadalom méltánylása. (Folyt, köv.) Rendszeresítsünk községeinkben ntezakapitányságokat. — Ajánlva az érdekeltek figyelmébe. — Minden kultur-állam f«ltétlen követelménye, a személy és vagyonbátoraág biztosítása. A mely állambau a személy és vagyonbátoraág érdekeire kiválóan uagy súlyt nem fektetuek, annak intézőiuek szemei előtt mindenek felölt más valami kell, hogy lebegjen, mint a jól felfogott államozél megvalósításának érdekei, És hogy állunk mi magyar honpolgárok e tenkiutetben ? Nem mondom a nagjobb városokban, hogy nincs kellően szervezett rendőrségünk, de anuál inkább el van hanyagolva a vidék, annál elégtelenebbeknek bizonyulnak be falusi községeinkben foganatosítani szokott rendőri intézkedések. Ugyanis miből állanak ezek a sztmély és vagyonbátorság érdekében rendszarssiteui szokott rendőri iutéz kedések faluhelyeken ? A megyei illető hatóságoktól meg van parauosolva, hogy minden községben az éjjeli őrködés egész éven át reudszeresitte8sék és hogy a községi biró köteles ellen őrizui az őröket fuukciójok körében. De miféle elemekből állanak azok az éjjeli őrök? Általában meg nem bizhitó emberekből, kiknek s

jm lelkiismereti)/c.'sem bátorságok, sem erejük nincs kötelességeiknek a teljesítésére.A községi bírák ellenőrzését a mi illeti, általában el lehet mondani, ho^y kisebb gondjuk is uagyobb annál, mintsem azt komolyan vegyék Da még tán kívánni sem lehet tőlök ! Hiszen tudok községeket megyénkben, hol alig múlik el hét, hogy kisebb nagyobb sikkasztások ne történjenek, és évek hosszú során nincs rá -példa, hogy az éjjeli-őr csak egy lopási merényletet meghiúsított volna. Hanem arra igen is van példa, hogy az éjjeli ör maga tettleg résztvett a lopás bűntényében. É-i ezek nem uagy szavak, hanem, fájdalom szomorú valósául De tán mondja valaki: miszerint nem állja útját semmi, hogy az ®g>

6

8 községek a helyi szükséghez képest e tekintetben »szabályzatokat€ hozzanak javaslatba s azt hatósági helybenhagyás utáu foganatosítsak is. De mikor a legtöbb községnek magától irányító s vezető befolyás nélkül niucs Sim szellemi sem erkölcsi ereje azokat a szükséges tzabáljzatokat megalkotni, és sokszor ynjagi ereje sincs azokat foganatosítani! A főszolgabirákat kellene első sorban utasítani, hogy e tekiutetbeu lópjeuek közvetlen érintkezésbe (nem a jegyzők közvetítésével) a községek miveltebb elemeivel és azok jelenlétében s tauaosok meghallgatás?, mellett kikérve a községi bizottmánynak ide vouatkozó nézetét és a helyi viszonyokhoz képest lehető egyöntetűséggel egy javaslatot teriesztenéuek fel helybeuhagyás végett a megyékre. Nagyon kivánatoj volna továbbá a vidék szeméi; i s vagyou bátorságának í rdekeire a csendőri állomásoknak a szaporítása. De hát az országház, megyii paloták, a rengeteg lényes állauiszolga, az ismétlő puska ós füatnélküli puskapor stb. szükségletek eluyelik az állam erejét. Hiszen a hivalkodás, »latszaui, port hinthetni a világ üzemébe,c a nagybatalmi állás a tődolog, a polgárok magán joga | és sokszor égető érdekeinek a kielégítése padig a hatalom előtt, az csak másod rangú kérdés? Vagy »ne sutor ultra crepidam ?« A magas politikát bizzuk az ahhoz értőkre. Mi podig közpolgarok egyszerűen fizessük pontosan és mindeu zúgolódás nélkül, mint illik lojális alattvalóhoz, az adót es annak idejében szavazzunk oda, hol köztudomás szerint a bohó lelkiismeretet legjobbau fizetik. Véleményem szeriut, mindaddig mig a községekben fel nem állítjuk az u. u. utcza kapitányságokat (ba mtudjárt ott a hol szükséges, államsegély közvetítésével is, mert kisebb községek a szükséges költségeket uem bírnák ki) a mi személy és vagyonbátorságuuk falubelyeu általá ban marad valóságos ázsiai állapotúak.*) K J. *) Nagyon élénken megvilágosítja a falusi községeinkben dívó rendőri intézkedések miseriáját, legközelebb a bűd-szeiit-mihály< rablógyilkosáig esete. Tessék a nyájas olvasónak visszaemlékezni. ÚJDONSÁGOK. Bessenyei. Szobrot emelni Bessenyeinek, irigylésre méltó kötelessége Szabolcsvármegyének. Ahol született a költő s áll ma is ősi háza ! Hiszen egyik legnagyobb alakja ó a magyar irodalomnak. Műveinek jelessége s még inkább azok karaktere által. Amit irt, azzal nem csak szépet, nagyot alkotott, mert munkássága a magyar irodalomban e nép nemzeties fejlődésének mélyen vetett első barázdája volt, amelyből dúsan keltek életre nemzeti mozgalmaink csirái. Udvari ember volt; gardista. De azért tipikus magyar. Nem külsőségekben, hanem szivében, lelkében, agyanak, veréuek minden lüktetésében. Az udvari fény — miut a lepkét a lámpa világa — nem csalogatta őt Becsbe. Hanem a vágy: a legveszedelmesebb bariéreu gyújtani oltár-Lűzet a magyar géniusznak. Annak a magyar géniusznak, mely Szabolcs romlatlan földjén ihlette meg szivét! Annak a magyar géniusznak, mely egy utána következett század eletre ébredt öntudatában, hirrel, dicsőseggel koaZuruzta nevét! Annak a magyar géniusznak, mely erósebb és biztosabb tamaszteka e nemzetnek a talpig fegyverbe állított nép minden eróssegeinél. Későbbi századoknak megcsinálni históriáját keveseknek adatott. Nagy hadvezérek nyert, vesztett csatái igazítottak, változtattak országok határain; buktattak királyokat, nyomtak el nemzeteket: hanem az a nemzeti géniusz, mely hamisítatlan őseredetiségében a Bessenyei szivében elt s agyának langolásaibau. lelkeuek ösztöneiben megnyilatkozott és hangra kelt: ez a nemzeti géniusz sokkal nagyobbat alkotott. A mi históriánk, százados.harezos küzdelmeink, sötét éjjeleink s mikor ueha-nelia fenyes nap sütött reánk: irott tanúsága annak, hogy a nemzeti géniusz mindég élt közöttünk. Élt már, mikor őseink itt hazát kerestek. Emelte a zászlót győzelmes harczainkou. S virasztott megvonulva kunyhókban cs palotákban, mikor leverve gyászolánk, elc^üggedónk. Nem birtak véle s ezért velünk se ellensegeink. Ez a nemzeti géniusz gyuladt lángra a Bessenyei György szivében is. Az vezette kezében a tollat, melylyel minden vitéz kard munkájánál nagyobbat alkotott. Méltó hogy a vármegye, nagy fiának emlékét megbecsülje. A Bessenyei szobor, a melyet majd az uj vármegyei székház palotája előtt fölállítunk, a magyar géniusz köztünk való munkásságának lesz a hirdetője. Adakozzuak, hogy fölállíthassuk Bessenyei György emlekszobrát! — A vallás és közoktatásügyi miniszter e hó 8-án kelt leiratával tudatta a vármegyei törvényhatósággal, hogy ő felsége a király a nagykállói állami főreáliskola négy felső osztályának az 1890—91-diki tanévvel kezdődő fokozatos megszüntetését jóváhagyván, az ötödik osztálynak beszüntetése iráut a szükséges intézkedéseket megtette. Az intézkedéssel tehát a nagykállói főreáliskola főreáliskolai jellegének megszüntetése s négyosztályu alreáliskoktvá való átalakítása ténnyé vált. Az ötödik osztály beszüntetését az 1891—92-diki tanévben a hatodik s igy fokozatosan a többi felső osztályok beszüntetése fogja követni. Mint értesülünk a négy felső osztály Debreczenbe helyeztetik át s ott a mostani községi alreáliskola fog velők főreáliskolává kiegészíttetni. — Kinevezés. Morvay Pál nyíregyházai kir. törvényszékijoggyakornok ugyanezen törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki. — A ül ad oszt. kereseti adó tárgyalása f. hó 14-én d. e. 8 órakor kezdődik Nyíregyháza városával a megyeháza nagytermében. A városi adózók tárgyalása 2 hétre vau tervezve, s a sorrend a következő: könyvkereskedők, nyomdászok és lapszerkesztők, nevelő intézetek és magantauitók, ügyvédek, mérnökök, orvosok, gyógyszerészek, szülésznők, gyárosok, építészek, vállalkozók, gőzmalmok, ügynökök, alkuszok, kereskedők, szatócsok, földbérlők, mészárosok 03 hentesek, korcsmárosok és veudéglósök, fuvarosok, bérkocsisok es taligások, kézművesek a foglalkozás kezdőbetűje szerint, azaz asztalosok, bádogosok stb végre a pénzintézetek. A tárgyalásra való megjelenésre a városi adóhivatal minden adózót fel fog szólítani. Az adókivető bizottság tagjai: Borbély Gáspár kemecset földbirtokos elnök, dr. Meskó László ügyvéd alelnök, Friedmann Sándor és Csapkay Jenő kereskedők, Imre János ügyvéd és Ibrányi Zsigmond földbirtokos tagok. — Az adóbehajtásoknak, aug. 1-sejéig való felfüggesztését fogja kérni » vármegye közigazgatási bizottsága a pénzügyminisztertől, minthogy a termények betakarítása és elcséplése, a vármegye területén aug. l-sejeig az éghajlati viszonyok miatt be uem fejezhető. — Nyíregyháza vároa egészségügyi viszonyairól szomorú jelentest tett a vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén dr. Jósa András főorvos. E jelentés szeriut az emberi egészségügy állása Nyiregy-