Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-06-29 / 26. szám

„IN Y 1 lt V D E K.fertőtleuitési kiválóan fontos czél elérésére az enyhébb lefolyású ragadós állati betegségeknél az eddig tett tapasztalatok! alapján nem mutatkozván okvetlenül szükségesnek, az érdekelt közönségnek miuéi kisebb mérvben való megterheltetőse czéljából ezennel megengedem, hogy a ragadós száj és körömfájás, a juhhimló, a rüh és az ivarszerveken keletkező hólyog kiütés esetén előirt szabályszerű fertőtlenítés következő módon foganatosít athassék. Az istálókból mindenekelőtt a trágya kihordandó és lehetőleg a ragály iráut nem fogékony állatokkal a 1 szántóföldekre szállítva, itt lehetőleg azonnal alá-zántaudó vagy elégetendő. A trágya lehetőleg az éléukebb forgalmú és az országutak elkerülésével szállítandó a mezőre és a járványlepte község határából semmiképpen .ki uem vihető. Ez utáu az egész istállót alaposan ki kell söpörni és a falakat is letisztogatni. Kőből vagy lasouló anyagokból álló talaj a híznál lévő fahamuval lészitett, lehetőleg concentrált vagy ha ezt a körülraéyek meg nem engedik, 1 rész hamuzsirböl vagy szódából és lá—20 rész forróvizból előállított forró luirgal Tiniudeu részében lemosandó. Ha a talaj jól letaposott, [tömött agyagból áll, akkor az miutegy 5 cmtnyi mélyBégig kiemelendő,kiemelt föld miut a trágya kezelendő lés ujjal pótolandó. A hidlás kiemelendő, az alatta eset! feg meggyült trágyáié eltávolitaudó és pedig legczélsze»Ubbeu oly módon, hogy a trágyalébe földhomok vagy közeg szóratik és azután ezzel együtt kiemeltetik s miut ! k trágya kezeltetik; magok a gerendák pedig forró lúggal • -tnindeu részökbeu gondosan megmosaudók. A falak, vaia mint a jászlak ós egyéb berendezési tárgyak szintén Jforró lúggal megmosaudók és az előbbiek ezt követóleg frissen előállított mészszel bemeszeleudók E közben gondoskodni kell arról, hogy az istálló bőveu szellőztessék és az állatok a kitisztított istállóba, ha csak azt a viszonyok s főleg az időjárás megengedik, lehetőleg csak több napi szellőztetés után állitaudók be újra. Erélyesebb fertőtlenítő szerek, minő a sublainat (1.2000), a karbolsav (5%), a vasgáiicz (2—5°/o) a chlormész (1 10—20) a tulajdonosok beleegyezésével szintén alkalmazhatók, de ezek alkalmazása hivatalból nem kötelzó. Hasonlóképen czélszerü, de nem kötelező a megtörtént tisztogatás utáu az istállókat chlorgázzal (barua kőből és sósavból vagy chlormészból és valamely savból előállítva) vagy pedig meggyújtott kénből fejlesztett kéuecssav gőzökkel kifüstölni. Erről a törvényhatóságot tudoinásvétel, illetve közegeinek megfelelő utasítása es közzététel végett értesítem. Budapest, 1Ö90 junius 9 éu. Bethlen. 5887. K. 1890. Szabolcs vár megye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszternek folyó évi 30,965/lV. 7. szám alatt kelt körrendeletét másolatban oly felhívással közlöm, miszerint tekintettel az italmérósi jog kártalauitási ügyével kapcsolatos tulajdoni kérdés elbírálásának fontosságára, minden oly esetbeu, melybeu a község másokkal közösen jogosult s a részesedési arányvetés vagy kétes, vagy az úgynevezett kántorkorcsináért a község mellet a volt úrbéresek is jeieuteuek be kártalanítási igényt s a község mint jogi személy a kir. törvéuyszék által foganatosítandó birói eljárásra megidéz tetett, hozzám az illetékes járási főszolgabíró urak utján a községi törvéuy 116 §-a értelmébeu sürgősen jelentést tegyen, hogy a község érdekeinek megóvása tekintetéből a képviseltetés iránt intézkedhessem. Nyiregyházáu, 1890. évi juuius hó 23-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Az 5887/1890. K. számhoz. M. kir. belügyminiszter 30,965/IV. 7. szátu, Körrendelet. A m. kir. pénzügyminiszter ur folyó évi április hó 29-éu 13,233. szám alatt kelt átiratával azou körülményre irányozta figyelmemet, miszerint sok italmérési jog kártalanításnak Ugye, melynél a község miut jogi személy van érdekelve, kerül a kártalanításról szóló 1888. 36. t. cz. 12. §-a alapján, a m. kir. igazságügyminiszternek 45,896/90. számu rendelete szerint illetékes kir. törvényszékhez a tulajdou kórdéseiuek elbírálása czéljából különös'ju olyan esetekben, a melyekben a község másokkal közösen jogosult s a részesedési arány vitás, vagy kétes, vagy az úrbéri jogon az úgynevezett kántorkorc-imáért a község, miut jogi személy mellett a volt úrbéresek is, vagy csak ez utóbbiak jeieuteuek be kártalanítási igényt. A kártalanítási eljárásnál a községet rendesen a biró és jegyzó képviseli, előre láthatóleg ezek fogják képviselni a birói eljárásnál is, s ha ez történik, azou aggodalmakra ad okot, hogy a tulajdou bouyolult kérdéseinek tisztázásánál, mikor az ellenfelet reudeseu ügyvéd képviseli, a községek a biró és a jegyzóuek ezekben az ügyekben és az egész eljárásban valójáratlausága folytáu rövidséget szenvedhetnek. A pénzügyminiszter ur ezeu átirata következtében f.évi február hő 22 én 13.124. sz akiadott itteni körrendelet kapcsán felhívom a törvényhatóságot, hogy a kártalanítási eljárással kapc-tolatos tulajdonjogi kérdés elbírálásának fontosságáról a községeket sürgőseu tanítsa ki, s gondoskodjék az 1886 évi 22. t. cz 116 §-ában foglalt törvényes intézkedésnek az érintett esetbeu leeudó pontos betartásáról. Tett intézkedéséről jelentést várok. Budapesteu, 1890. juuius hó 15-én. A miniszter helyett: Szalavszky Gyula, s. k. államtitkár. Szabolcs vár megye alispánjától. 5501. K. 1890. Uugvármegye közönségének 61/1890. Bgy. számu határozatát a kimutatással alkalmazkodás és szabálvszerü közhírré tétel végett a járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elóljárőkuak tudomására hozom. Nyíregyházán, 1890. juuius hó 20-án. Miklós László, alispán. törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet 57. §-ábau foglaltak figyelembe vételével ezen marhahajtó utak megjelölésére vouatkozó javaslatát f. évi 1729. sz. a. kelt jelentésével beterjeszti. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményéhez képest a bemutatott javaslatot egész terjedelmében elfogadja, az abban megjelölt utakat marhahajtó utakul megállapítja és határozván, hogy ezeu utakat magábau foglaló kimutatás egy példányának felterjesztésével, erről nagyméltóságú fóldinlvelesügyi m. kir. minisztériumhoz jelentés tétessék, egyszersmind elrendoli, hogy azou kimutatás tudomás és közhírré tétel végett a főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének, közlés végett az „Ung* czimü vármegyei hivatalos közlönynek kiad issék, továbbá a szomszéd Bereg, Szabolcs s Zemplén társ-hatóságokhoz áttétessék és végül az 1888. VII. t. cz. 18. §-a alapjáu a IV-ik kerületi m. kir. cseudór-paraucsuoksiguak, valaraint a vármegyei és kerületi m. kir. állami állatorvosnak megküldessék. Jegyzette és kiadta; Tabódy Jenő, főjegyző. Az 1888. VII. t. cz. 18. § a alapján Uugvármegye területére, 1890. év május hó 20-án tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlés ti 1/2749. számu határozatával megállapított marhahajtó utak kimutatása. I. Gácsország felé: Ungvár—Uzsok (államul.) II. Beregvármegye felé: 1. uugvár—szerednye—iguéczi hidak (államut.) 2. Un vár—Császlócz—K.-Geócz—Dobrony (csoportosított községi ut.) 3. Ungvár—Pereczeuy—T.-Remete, T.-Bisztra— Olyenova (vármegyei ut.) 4. Csap—Ásvány—Eszeuy (Dobrony) (csoportosított községi ut) III. Szabolcsvármegye felé: 1. Uugvár—Szürthe—Csap—Záhouy—Bezded (vármegyei ut.) 2. Csap—Ásváuy—Eszeuy (csoportosított községi ut.) 3. Kapós—Szürthe—Csap (mint 1. alatt.) IV'. Zemplénvármegye felé: Í.Ungvár—Csap—Salamou— Csernő (vármegyei ut.) 2. Kapós—Szürthe—Csap miut 1. alatt (vármegyei ut.) 3. Ungvár—Kapós—Lelesz (vármegyei községi ut.) 4. Kapós—Vaján—Dereguyő (vármegyei ut.) 5. Uugvár—Bátfa—Verköcz—Pálócz—Pályin—N.Mihály (vármegyei ut.) ü. Szobráucz—N.-Mthály (állami ut.) 7. Szobráucz—V inna (állami s vártnegyei ut.) 8. Szobráncz—-Váralja—Dubrava (vármegyei ut.) 9.N.-Berezna Ublya (vármegyei ut.) 10. Nagy-Berezua—Ulics (vármegyei ut.) 11. Sztavua—Lubnya. Jegyzette és kiadta: Tabódy Jenő, főjegyző. 4915. K. 139Q Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1G281/1890. sz. körrendeletét tudomás vétel, esetleg az érdekelt, szőlőbirtokosokkal leendő közlés végett kiadom. Nyíregyházán, 1890. junius hó 20-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmívelésügyi magy. királyi miniszter. 16281/1890. szám. Valamennyi gazdasági egyletnek, továbbá az összes gazdasági-, borászati- és pinczeegyleteknek. Hivatalbeli elődöm folyő évi február hő 25-én 8419 szám alatt kelt iutézvényével értesité az érdekelt közönséget azou intézkedésről, melyeket — tekintettel a segítség sürgős szükségére — a közönséguek a szőlő termésére kárositólag ható „peronospora viticola" név alatt ismert penészgomba elleni védekezés terén való támogatása czéljából egyelőre foganatosítania lehetett. Ez intézkedéssel egyidejűleg azouban megiudittattak a szükséges lépések az iránt is, hogy a szőlősgazdák a peronospora által megtámadott szőlők védő kezeléséhez igényelt rézgáliczuak kellő jó minőségben, minél olcsóbb áron való beszerzése iránti törekvéseikben szintén támogattassauak. A jelzett intézkedések máris azon eredményre vezettek, miszerint remélhetőleg sikerülhetne a peronospora elleui védekezéshez igényelt anyagnak, megfelelő jó minőségben a mostaniuál tetemesen mérsékeltebb áron való előállítását és beszerzését biztosítani az esetbeu, ha viszont az illető vállalat részére, melynek működése e czélból igénybe vétetnék, bizonyos minimalis évi mennyiség vagyis legalább évi ezer métermázsa elhelyezése az évek bizonyos sorára és pedig legalább három évre biztosíttatnék. Ez irányban tehát abban az esetben volna lehetséges az érdekelt, közönség óhajtásának eleget tenni és őket a rézgálicz minél olcsóbb áron való beszerzésében támogatni, hogy ha az országnak e részben érdekelt vidékeiu, melyek a mutatkozó szükséglet mérve felől a folyó nyáron szer/.eudő tapasztalatok alapjáu bizonyára eléggé tájékozva lesznek, a kívánt mennyiség erejéig terjedő és három egymás utáu következő évre érvényes megrendeléseket összegyűjteni sikerülne. E részben való közreműködésre az illető vidék gazdasági érdekeinek képviseletére hivatott testületek: a gazdasági egyesületek tevékenységét óhajtván igéuybe venni, fölkérem az egyesületet, hogy saját érdekkörében igyekezzék az illető szólóbirtokosok megfelelő tájékoztitása utjáu odah.itni, hogy az érdekeltek a perouospora elleni védekezéshez igényelt rézgáliczra nézve ilyen megrendeléseket tegyenek és e megrendeléseket az egyesület — saját uevébeu egyesítve és magáévá téve — mielőbb terjeszsze hozzám fel Atneunvibeu ily módon sikerülue az ország egész területéu az illető vállalkozók részéről olcsó árak biztosithitása czéljából igényelt 1000 mm. inenyuyiség erejéig terjedő megrendelést 3 évre kötelezőleg összegyüjteui, részemről viszont kedvező eredmény remé uyével tehetuéin meg a további intézkedéseket a fentjelzett irányban, t. i. a közönség e részben való szükségletének minél mérsékeltebb árou való fedezése érdekében. Fölkérem az egyesületei, hogy e tekintetben tett intézkedéseiről ide mielőbb jelentést tegyen, illetőiig az ezen intézkedések eredméuveként gyűjtendő megrendelések alapjáu az egyesület részéről legaláöb három évi időtartamra igenyelt mennyiséget hozzám mielőbb bejelenteni szíveskedjék. Budapesten, 1890. április hó 30-áu. A miniszter helyett: Fejér. (Másolat.) 1890. évi május hó 20 ik napjáu Ungvárt tartott törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlés jegyzökönyvének kivonata. 61/2749. sz. Az alispán tekintettel az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. VII. t. cz. 12. § áuak rendelkezésére, mely szeriut a levágásra és kereskedésre szánt marhák hajtása által igéuvbe vett utak, a törvényhatóság terílletéu kijelöleudók, az idézett Szabolcsvár megye alispánjától. 4603. K. 1890. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Abauj-Tornavármegye alispánjának a Nagy-Bozsva községben talált gyermek kilétéuek kipuhatolása tárgyában áttett megkeresését szabályszerű nyomozás ós eredmény esetén annak bejelentése végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi junius hó 12. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Abauj Tornavármegye alispánjától 5379. sz. Tekintetes törvényhatóság. Ezen vármegye kebelébe tartozó Nagy-Bózsva községben folyó ápril hó 6-án egy körülbelül 6 évesnek látszó fiu gyermek tévedett, a hol is egyelőre goudozás alá adatott. Minthogy a gyermek sem nevét, sem születési avagy korábbi lakhelyét nem tudja s családi viszonyairól, sőt érdeklő körülményeiről épeu semmit sem képes felvilágosítás képeu előadni. A fiu gyermek kora 6 éves, haja szőke, szeme kék, orra kicsiny, tompa, szája rendes, feltűnő különös ismertető jele uíucs, ez idő szeriut miudkét füle fájós. Ruházata szegényes, szenyes, inge kék veres sárga koczkás, egy kis rongvos ujas, barna vereses kopott nadrág. Eme személyleírás alapján tisztelettel keresem meg a tek. társ hatóságot, miszerint e körülményt a gyermek kiléte esetleg hozzátartozói kinyomozása tekintetéből hatósága területén nyomoztatni s az eredményről értesíteni szíveskedjék. Kassán. 1890. évi május hó 8-án. Komáromy László, s. k. kir. tanácsos alispán. 4599. K. 1890 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Bács-bodrogvármegye alispánjának l'ull Jáuos József nyomtalanul eltűnt egyénre vouatkozó átiratát másolatban nyomozás és eredmény esetén jelentés tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1890. évi juuius hó 12-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Bács - bodrog vartnegye alispánjától. 10520/890. Valamennyi törvényhatóságnak. Puli József Jáuos táneztanitó, 36 éves rom. kath. nős, egy gyermek atyja. Hadságról f. évi április hó 19 én eltávozott, oly czélból, hogy Kuláu esetleg Szabadkáu táncziskola nyitásra fog engedélyt eszközölni. Hadságban visszahagyta feleségét, Puli szül. Fremmel Magdoluát, ugy 5>/» éves fogadott fiát; április hó 20-éu értesitettete feleségét Kuláról, hogy órákat nem adhat részvét hiánya miatt s hogy Szabadkára utazik, hounan feleségét értesíteni fogja, de felesége értesítést mai napig sem kapott, ós igy azt hiszi, hogy férje talán valami bűnténynek esett áldozatul. Puli József szemóly-leirása a követuező: 36 éves vinsoverei születésű szaoó, jelenleg táucztanitó, termete magas, sovány, haja, bajussza fekete, szeme barna, arcza hosszas, szája, orra rendes, fogai épek. Ruházata: világos nadrág, fehér mellény és fekete salou kabát, szemüveget hord. Fiatal kora óta legtöbbnyire Bécsbeu tartózkodott, mint szabó-segéd.Felkérem tekintetes czimet, hogy nevezettet hatósága területén köröztetni s eredmény esetébeu eugem értesíteni szíveskedjék. Kelt Zotnborbau 1890. évi május hó 8 án. Schmausz s. k. alispáu. lg. ev. népiskoláink és'magyarosodásunk. Egy levelet kaptunk a napokban, névtelenül, ismeretlen kézből. írója azonban elárult vele maga felől annyit, hogy közdolgaink iránt komolyan érdeklődő ember, aki eszményi czélokat megérteni tud s azokért élni is kész. Ez minden esetre érdem a magyar társadalom mai viszonyai között, mikor a nemes törekvéseknek olyan nagyon lement nálunk az agiója. A levél névtelen irója meghallgatta ág. ev. népiskoláink most végbement évzáró vizsgáit s itt megvont tapasztalatairól ad számot levelében. Érdekesek ezekből a következők: 1. A tauitás eredménye kitűnő; nem csak általában amaz igények szempontjából, melyeket a népiskolai nevelés és oktatás irányában támaszthatunk, hanem abból a szempontból is, hogy ág. ev. népiskoláink a magyar nyelv terjesztésében nagy sikereket tudnak felmutatni. 2 Föltűnő azonban a kölömbség a népiskolák első és magasabb osztályai között; s inig ez a kfllömbség egyrészről ép'tt a magyar nyelv terjesztésében az iskolák nagy érdemeit demonstrálja, másrészről bizonyítéka annak a ténynek, hogy népünk családi élete inkább gátlója, miut előtn i/.ditója annak, hogy a nép között a magyar nyelv használata mind általánosabban elterjedjen. E tapasztalatokból a névtelen levél irója megvonja a konklúziót is, nevezetesen, hogy: 1-szőr a népiskolák, ha a legfé tyesebb sikerrel szolgálják is a magyarosodás ügyét, a végső czelt, t. i hogy a magyar nyelv népünknek anyanyelvévé váljon, elérni meg sem képesek; 2-szor. hogy ennélfogva ezt az eszközt másutt, tudniillik az egyházban kell keresnünk; s 3-szor, miut végső következményt, hogy — ha teljes sikert akarunk, magyarrá kell tennünk az isteni tisztelet nyelvét. A névtelen levél okoskodásának ez a része minden esetre megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. Nyiregyhágyháza város földmivelő népének és az iparosság egy részének teljes megmagyarosodása mindenesetre érdemes óhajtása minden magyar embernek. S aki tul megy az óhajtáson, s ezért az ügyért tenni is akar, bizonyára hazafias dolgot cselekszik. Folytatása a mellékletem