Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-26 / 4. szám

XI. ovtoivaui. 4. s/ám. Nyiregyliflza, 1890. január 2G. VEGYES TAKTALMU HETI LAP, SZABOLCSVARMEGYE hivatalos A SZABOLCS VARMEGYEI KÖZSÉGI JlGÍZÖK EGYLETÉNEK KOZLÖNíí;. pjg- Megjelenik liutenkinl egryszei-, vasárnapon. Btöfiietésf feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva : ftfáss sirs 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed érre ........ 1 . A kösségi jegyző és tamtó uraknak egész érre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a Inp szétküldésc tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Éleit kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debreCzetii -utcza 1551. szám) intózendök. A lap szellemi részét képező küldemények, •i szerkesztő czirne alatt kéretnek beküldetn'i. Bériiieutctlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kiváltaira s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer Insábbzott petit sor ejyszer közlése 5 kr.; löbbsziri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkiat 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalbau (uagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Szabolcsv irmegye közig, bizottság i. Hivatalos közlemények, 31. Kb. 1890. Szabolcsvármegye főorvosa íuditványt tesz az iránt, bogy a havonkint bemutatott közegészségügyi jelentések a „Nylrvidék" hivatalos lap utján közhírré tétesseuek. Határozat. A közigazgatási bizottság elé havonkint beadott főorvosi jelentések egész terjede:embeu a bemutatásutáu legközelebb megjeleuó .Nylrvidék"-ben a járási főszolga­birák, járás, községi és körorvosok, Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljáróinak tudomására hozatiii rendeltetnek. Miről Sznbolcsvármegye aliipáni hivatala, főorvosa, közig, kiadój i, a .Nylrvidék* hivatalos lap szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának, 1890. évi január 9-én Nyíregyházán tartott üléséből. Főispán helyett: Miklós László, .ilispáu. Egészségagyi jelentés 1889. deczember haváról. A lebészeti észleletek kivonatát a nyíregyházai metheorologiai észlelde vezetőjének Habzsuda Dániel ur­nák szívességéből a következőkben közlöm: 1. A légnyomás maximuma 7713 mm. 27-ón, , „ minimuma 7480 mm. l én, „ , havi közép 759 6 mm. 2. A hőmérséklet maximuma — 11 éu -I- 2' 4c, „ minimuma => 28-áu 16". 4c, havi közép =. 5 9°6 5\,c. 3. A csapadékos napok száma 8, legnagyobb csapadék mennyiség 118 mm, a csapadékok összege 349 mm., ködös nap 6, eges/.eu derült nap 9, egészen borult nap 16. 4. Szélirányok eloszlása: N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. Részletesen 11. 24 2. 3. 9. 9. 5. 1. = 64 szél. Szélcseud észleltetett 28-szor. A közegészségügy állása, daczára annak, hogy a ragályos betegségek feltüuően csekély számban okoztak halált, mégis kedvezőtlenebb volt mint november hó­ban, mert mig novemberben 1000 lakos közül 3 05, addig deczemberbeu 3 31 halt el, ami pedig 39-72 évi halálozási aránynak felel meg. Halottkémi jeleutések 135 községből 212,321 égvén álial lakott területről érkeztek be. Berkesz, B,-sztereo/, Kék községekből, összesen 1677 lakosról jelentés nem érkezett. Javult a halálozási arány a kisvárdai, tiszai és bogdányi járásokban. A halálozási arány pro mille követ­kezőleg mutatkozik : Legrosszabb Nyíregyházán 4 5. a nagy-kállói járás­bau 3-6, dadai felsőben 3 5, dadai alsóban 3 3, kisvárdaibau 3 2, bogdányiban 31, nyírbátoriban 3 0, végre a tiszai ban 2 6 pro mille. Járványnyá fajulható betegségek 26 községben 58, halál esettel fordultak elő és pedig : Vérhas Ajak, Apáthi, Btlsa, Nyíregyházán 1 — 1 összesen 4 esetben. Hagymáz és himlőben a megye területén seukisem halt el. Vörheny Nyíregyházán 9, Madán 3, Demecserben, Halászban 2—2, Ramocsaházán 1, összesen 5 községben 17. Kanyaróban Polgáron 8, Dombrád, Nagy-Varsány­ban 1—1. összesen 3 községben 10. Roncsoló toroklobban Sényő, Székely, B&lkáuy, Nagy­Kálló községekben 1 — 1, összesen 4 községben 4. Hókhurutban Polgáron 3, Jéke, Rakainaz, Lóránt­háza, Mada, Kálló-Semjén községekben és Nyíregyházán 2—2, Petneháza, T.-Pálcza, L-Petri, Tbuzsér, Buj, Eőr, Szeut György Ábráuy és Nagy-Kálló községekben 1—1, összesen 15 községben 23. E szerint az összes elhaltaknak csak 8 2%-ka pusz­tult el ragályos betegsógbeu, inig novemberben 103. Nem ragályos betegségben a halálozás azok gyakori­ságának sorrendjében következőleg alakult: Vele született gyengeség 94. Tüdőgümőkór 61. Tildőmellhártyalob 57. Görcsök Ili, gyomorbélhurut 35, aggkór 31, bright­kőr és firyeb vizib tegség 30, hökhurut. 23. torok-gyik 21, vörheny 17, véletlen esemény 14, gyertriekaszály 13, kanyaró, gutaütés 10—10, agvkérlob 9, hashártyalob 8, gyermek ágyiláz, tüdőlégdag 6—6, görvélykór 5, vérhas, malária, öngyilkosság, marasmus, roncsoló toroklob 4-—4, szervi szívbaj, bujakór, nehéz szülés, orbáuc/. 3—3, gyo­mor rák, hörghurut 2 —2, szövetkőzi máj lob, kiszorult serv, elmebaj, eb vér, rezgőrj, heveny szeszmérgezés, szívszélhűdés, rákos vegyvér, májrak, agyvi/.kór, agy­gümőkór 1—1 eset, ösmeretlen betegse^beu elhalt 157, az összes 704 elhaltaknak 22 százaléka. Az elhaltak közül finemü volt 346, az elhaltaknak 47 8%-.i, nőnemű 358, az elhaltaknak 52-2% a. Az elhal­tak közül volt 7 éven aluli 463, azaz az összes elhaltak nak 64 0°/o-a Ezek közül nem gyógykezeltetett a bog­dányi járásbau 05, a dadai felső járásbau 63, a nyír­bátoriban 47, a kisvárdaibin 43, a tiszai járásban és Nyíregyházán 36—36, a nagykállóibau 31, a dadai alsó járásbau pedig 22.0. Átlagosau az elhalt gyermekek kö­zül 43 8 gyógykezelésben uem részesült, a felnőttek közül pedig csak 40 0, az összes elháltak közül általánosságban 42'4 nem gyógykezeltetett. A 7 éven alól elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási köny­veknek kivonatát az összes főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. Ezen jelentések szerint a kötelességet mulasztő szülők elleu vizsgálat 109 eset­ben ejtetett meg, elmarasztalás történt a dadai alsó járásbau 12, dadai felsőben 3, a nyírbátoriban 1 és Nyír­egyházán 9, összesen 25 esetben. Az idegen ápolásba adot f gyermekekről, ugy vala­mennyi főszolgabíró, valamint Nyíregyháza város polgár­mestere jelentéseiket beküldötték. Ezek szerint idegen ápolásba adott gvermek vau Nyíregyházán 39, Nagy­Kállóbau 31, Kis-Várdában 18, Üjfehértón 7, Balkánv­ban 8, Bujon 3, Pátroháu, Szt Mihályon 2—2, Ajakon, Eszeny, Máudok, Őrmező, Dada, Dob, Büd, I'aszab, Nagy Falu, Balsa, Gáva, Oros, Napkor községekben 1—1, e szeriut voltak a vármegye területéu idegen ápolásba adott gyermekek összesen 128, kik közül 20 törvényes, 108 törvénytelen, ezek közül Halászban ós Balkáuyban beteg 1—1, elhalt Nyíregyházán I. A körorvosok — dr. Krászonyi József kivételével — tevékenységüket igazolták. Tudtommal törvényszéki bonczolás történt Pátrohán, égés következtében elhalt hulláján, Ajakou egy dajka­sagba adott gyermek hulláján, ki gondatlan ápolás folytán halt el, T-Didáu egy agyonvert és Gégéuybeu egy öuakasztott egyén hulláján. Rendőri bulla szemle megejtotett Deinecser és Pazouybau talált megfagyott egyének hulláján. Orvosi látlelet kiállíttatott 2 súlyos és 15 könnyű testi sértésről. Tápszerek és italok több esetben kedvező eredmény­uyel vizsgáltattak. A vármegyei közkórház betegforgalmáról jelentós nem érkezett. Az állategészségügy elég kedvező. Nyíregyháza, 1890 január 8 án. Jósa András, megyei főorvos. 528. K. 1889. Szabölcsvármegye alispánjától. k járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinalt. A m. kir. belügyminiszter 2895/890. sz. a. kelt rendelete másolatban alkalm ízkodás és közhírré tétel végett közöltetik. Nyíregyháza, 1890. évi január 24. Alispán helyett: Mi'tecz János, főjegyző. 2895. szám. VÍIL Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. Iufluenza elnevezés alatt Európa több államában és hazánk területéu is, járványos jelleggel egy legnagyobb részt enyhébb lefolyású és többnyire hurutszerü tünemé­nyekkel járó betegség uralkodik, mely a lakosság nagyobb részét tömegesen, majdnem egyidejűleg lepi meg. A betegség az ez iránt meghallgatott orsz. köz­egészségi tauács szakvéleménye szerint legiukább hir­telen rázó hideggel szokott fellépni ós 2—3 napig tartó magas lázzal, a testi erők hanyatlásával lassú fellábado­zás és ritkán kiütéssel is jelentkezik. A kórnak három alakja különböztethető meg : 1. A gyoinorblntalunzottság: hányással, étvágyta­lansággal s néha hasmenéssel ; Mai számunkhoz c,y ív melléklet és Wassermann Sámuel kör 2. a hurutos alak: a légzőszervek bántalmazásával, gyakran szemköthártyalobbal; 3. az ideges alak: jelentékeny fájdalmakkal és szorongási érzettel. Ezen köralakok egymásba is átme­hetnek, A járvány magábau véve rendszerint enyhe le­folyású ; de lia más betegség, főleg pedig tüdőlob csat­lakozik hozzá, akkor súlyos megbetegedéssé is válhatik. A szóban levő betegség meglephet ugyau bárkit is, ile leginkább azon egyének esnek abba, a kiknek szer­vezetük akár eredetileg, akár pedig előrement; betegsé­gek folytán meg vau gyengülve s a kik egyébként is szenvednek a légzési szervek hurutjában, igy a kór be­hatásával szemben csekélyebb ellenálló képességgel birnak. Az influenza az országos közegészségi tauács szak­véleménye szerint, főleg miasinatikus fertőzmény által idéztetik elő; hogy váljon terjed-e közvetlen ragályozás utjáu is, niucsen kétséget kizáró módon megállapítva. Ennélfogva az ellen a hevenyragályos járványok alkalmával rendszerint foganatba vétetni szokott óvó és gátló iuté/.kedések, miut például a közlekedési korláto­zások, vagy a betegek szoros elkülönítése, úgyszintén fertőtleuitési rendszabályok fogmatositása, az eddig tett tapasztalatok szeriut, c.élravezetőuek nem bizonyult. Ehhez képest a mi a szóban levő betegség terje­dése ellen, az adott körülmények közt, egyedül helyes és indokolt intézkedés gyanánt tűnik fel, az orsz. köz­egészségügyi tanács szakvéleménye ós javaslata alapján abban áll, hogy a lakossag minden meghűléstől való óva­kodásra, ét és életreudi hibák elkövetésétől való tartóz­kodásra kellő módon és behatólag figyelmeztessék. Ez okból felhívom a törvényhatóságot, hogy tör­vényhatósága területén a legkiterjedtebb módon figyel­meztesse a lakosságot arra, hogy az iufluenza elleu, ille­tőleg annak távoltartása czéljából mindenki kivált gyer­mekek, aggok és beteges emberek a meghűlést gondosan kerüljék, evésben, ivásban és bárminemű élvezésben mér­tékletességet tartsanak. Nagy fontossággal bir a lakások levegőjének tisz­tasága, minélfogva a lakszobák — a beuue tartózkodók meghűlésének kikerülésével — szellőzteleudők. Kiválóan pedi\' szigorúan ügyeljenek fel magukra azok, a kik az influenzát már egyszer kiállották, hogy felgyógyulásuk után azonnal magukat ujabb ártalmaknak ki ne tegyek, mivel e/.ek ezen betegségre hajlamosit.ot­taknak lenni látszanak, abba igen könnyen újból vissza eshetuek s ujabbi megbetegedésük súlyos következmé­nyekkel is járhat. Egyszersmind intézkedjék a törvényhatóság aziránt, hogy a szegényebb néposztály száraáru a mutatkozó szükséghez és "a lehetőséghez képest, melegedő szobák felállíttassanak s úgynevezett népkonyhák létesíttessenek, melyekben az illetők délben meleg és eléggé lápláló eledellel elláthatók legyenek; úgyszintén hogy a kórhá­házakat felkeresni óhaj'ók részére elegséíes hely álljou rendelkezésére s a szegény betegek az orvo-i segélyhez és ápoltatáshoz mindenkor késedelem nélkül hozzájut­hassanak. Végül felhívom a törvényhatóságot, bogy a kór­házakban és gyógyintézetekben ápolt influenzás betegek­ről a szabályszerű kimutatásokat és pedig a betegség felmerülte óta egybeállított táblázatot azonnal; jövőbea pedig a kór megszűntéig, 8—8 naponként hozzám ter­jessze fel. A mi pedig az iskolákat illeti, erre nézve a netán tömegesebb megbetegedés esetén, a helyi viszonyok és a fennforgó körülméuyekhez képest a törvéuyhUőiág saját ügykörében intézkedjék. Tanácsosnak látszik, hogy ha a kisebb gyermekek között az influenza mutatkozik; ezeknek osztályai be­zárassanak. Budapesten, 1890 évi jaiuár hő 12-éu. Gr. Teleki. 342. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyházi város polgár­mesterének és a községi elöljáró in ik. A uyiregvház&i kir. törvéuyszék 5 dtrab hirdetiné­uyét másolatban közhírré tétel tekintetéből közlöm. Nyíregyházi, 1890. január 17-éu. Alispán helyet: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) a. 342/890. K. számhoz. A nyíregyházai kir. tszékjpolg osztályától. 10,462/1889.1'. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvéuyszék résziről közhírré tétetik, levele vau esitolva.

Next

/
Thumbnails
Contents