Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-26 / 4. szám

miszerint nagy-kállói illetőségű Láng Béla 10,402/1880. szám Ítélet által az 1887. XX t. ez. 28 § ának b.) poutja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyiregy házáu, 1589. d.cz. 31 uapjáu, Megysry Géta s. k. elnök (P. II.) Zoltán s. k. t. jegyző. A nyíregyházai kir. törvényszók polg. osztályától. 10.2(50/1889 P. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvénvizék részéről közhírré tétetik, iniuzeii it mán doki illetóségtl Sajtos Borbála 10,200/1*89 számú itelet által az 1887. XX t. cz. 28. §-áuak b) pontj i értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. deczember 31 napján, iítgyery Géz'i s. k. e nök (P 11) Zoltán a. k. t. jegyző. 8,9">6/80. P. H rdetuiény. A nyíregyházai kir. törvényszék részérói közhírré tétetik, miszerint kisvarsáuvi illetőségű Szőke Rozália 8,956/89. P számú ítélet által az 1887. évi XX. t. cz 28 § ának a.) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. deczember 31-én. Megysry Géza s k. elnök (P. II ) Zoltán s. k. t. jegyző. 10,460/89. P Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszeriut t. dobi illetőségű ifj. Szurkos Istváu 10,400/889. P. szám Ítélet által az 1887. évi XX. t. cz. 28. §-áuak a ) poutja értei mebeu gondnokság ala helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1889. deczember 31-én. Megyery Géza s. k. elnök (P. 11) Zoltán s. k. t. jegyző. A nyíregyházai kir. törvényszék polg osztályától. 10,463/1889. P. sz Hirdetmény. A nyíregyházai kir törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint t.-polgári illetőségű Evauger Jáuos 10,403/1889. 1'. száiuu Ítélet által az 1887. XX. t. cz. 28. § ának a.) poutja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyiregy házán, 1889. deczember 31. napján, Mtgyery Géza s. k. elnök (P. II.) Zoltán s. k. t. jegyző. Szabolcs vár megye alispánjától. 351. K. 1890. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Thuzsér községhez tartozó „Kálonga" tanyán és Uj-Fejértó községben a szarvasmarhák között kiütött száj ős körömfájás megszűnvén, ezeu körülményt megfelelő intézkedés végett tudomásukra hozom. Nyíregyháza, 1890. jauuár 17-én. Alispán helyett; Mikeez Jáuos, főjegyző. Szabolcsvár meg y e alispánjától. 16,054. K. 1889. L főszolgabíró uraknak és Nyíregyházit város polgármesterének. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek 04,129/89. sz. a. kelt leiratát másolatban alant jegyezve közhírré tétel végeit közlöm. Nyíregyháza, 1890. január hó 16-áu. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. í4,129. szám. Szabolcsvármegye közönségének Nyiregyíázáti. F. évi október hó 27-én 54,010 sz. a. kelt reudeetem kapcsán, értesítem a vármegye közönséget, hogy a lecrecieu—füzes-abonyi vasút ohát—polgári szárnyvonala építésének foganatba vételére Csávolszky Lajos engedéyesnek az eug délyt egyidejűleg megadtam. Budapesten, 1889. évi deczember 22-ón. Baross. vau,melvek közül Nagy-Bákát és Onteleket. kivéve, (mivel ezek a "közvetleu mellette fekvő községekkel, például Nagy-Baka Kis-Bakával, Öuteiek Doinbráddal együtt tartanak fenn iskolát), mindenikben taiaiuuk iskolát; a puszták közül 21 bír iskolával, 10 -ból pedig a szomszéd község vagy puszta iskolájába járnak a tankötelesek. 40 pusz iu tauváu azoubau a gyermekek uem részesülhetnek iskolai "oktatásban, mivel a községektől azon puszták távol esnek, s mivel szétszórtságuknál fogva csoportosíthatók nem lévén, külön-külön maguk erejeból iskolát feutartaui képtelenek. IV. A uépoktatasi tanintézetek száma Szabolcsváruiegve területén összesen 300 volt az 1888/89-ik évben; (a jelen iskolai évbeu már az iskolák száma 3-mal ismét szaporodott.) A 306 iskola közül állatni jellegű 3, községi 11, róm. kath. 74, gór. kath. 49, ev. ref. 128, ág. ev. 18, izraelita 18, magáu engedélyezett 5. Fokozatra uézve 305 elemi, 1 felsőnépiskola ; egyéb minőség szenut, és pedig vegyesen tiuk leáuyok szamára 227, külön tiu iskola 38 és Külön leányiskola 41. Az iskolák közül saját házukban volt elhelyezve 301, bérházban 5. Volt az iskolákban 350 tanterem, melyeknek felszereleset képezte 432 iskolai irótábla, 14 szeinleleti kepgyüjtemeny, 303 lali olvasótabla, 292 számológép, 351 Magyarország, 100 Osztrák-Magyar monarchia, 30b Európa, 63 föld öt része fali térképek, 295 földgömb, i 293 természetrajzi, 232 természettani, 38 rajz es szepirási fali tabiák, 13 tanítói, 185 iskolai, 32 népkönyvtár. 163 iskola mellett volt toruatér, de ezeit közül csak 28 volt toruaeszközökkel is ellátva; a tornaeszközök darab száma 122. Faiskola volt 177. Iskolakert 231. A tanítók összes száma 334, kik közül képesített 310, uem képesített 24, rendes tauitó 309, seged 25, nem szerint, lerti tauitö 317, uő 17, lelkesz-tauitó 23. A magyar nyelvet szo és írásban mindannyi bírja. Az iskolák tanítási uyelve a magyar. V. Az iskolák bevételét képezte összes készpénzben 74,991 frt, egyebekben (teruieuy, szolgálmáuy, ingatlan stb.) 92,081. Összesen 107,072 frt. 1. Ezen jövedelem származott a 635,239 frt becsértéket kepviseló ingatlanoknak 30,230 frtot tevő jövedeniéből. 2 121,179 frt tőkepenzuek 3. Tandíjakból, mely . . . 4. Államsegélyből .... 5. Községi segélyből . . . 0. Egyházi segelyból . . . 7. Egyéb vegyes forrásokból Összeseu: 6,580 frt kamatából. 25,010 5,840 , 10,120 „ 81,738 „ J,Ö43_„_ 107,072 frt. volt. Az iskolák kiadása megoszlott: 1. Rendes tanítók fizetésére 133.394 frt ^ ^yg f

l

t 2. Seged tanítók lizetésare 1,904 frt J 3. Fütesre, tisztogatásra stb 10,026 frt 4. Taneszközökre 5. Szegéuy tauulók segélyezesere . . 6. Vásárlás, építkezés, tőkésítésre 696 990 18,232 1,830 Szabolcsvármegye közig, bizottságától. 20^ KB. 1890. ílr. tanfelügyelő a tanügyi állapotokról szóló j leütését beterjeszti. A kir. tanfelügyelő jelentése tudomásul vétetik s uint közérdekű jelentés a „Nylrvidék" hivatalos lap utján árási föszolgabirákuak, kö/.segi elöljáróságoknak s iskolazékeknek megkűldetni határoztatik. Jelentés Szabolcsvármegye népoktat ísilgyének 1888/9. évi állapotáról. Tekintetes közig, bizottság! A vezetésemre bizott tankerület népoktatási vi.,zo lyaiuak 1888/9. évi álllapotáról a következőkben vau zereucsém jelentést tenui: I. A tankötelesek száuia 31284, ezek között volt ;or ós nem szerint 6—12 éves tiu 11930, leány 11261, sszesen 23191. 13—15 éves tiu 4117, leány 3070, összeen 8093. A taukötelesek vallás szeriuti állapota: lóm. kath. 873, gör. kath. 5224,ev. ref. 12541, ág. ev. 2069, izr. 3577. . tankötelesek nyelvszeriuti viszonya: magyar 20859, ót 202. A tankötelese ; összeírása a megyei közig, b zottság 028/1889. számú határozata folytán, a község.-k elöljárói Ital esiközöltetett. A 0—15 évesek korosz álya az 1882 ik vben szülötteken kezdődött és az 1873 ik évben szüneteken végződül t. II. Az iskolába járók főösszege 27002, ezek közül lemi uépiskolilba jár tiu 10627, leány 9668, összeseu 0295. Ismétlő iskolába (ide értve nz ipiro^ és k. resked. tuulókat) hu 3285. leány 2843, összesen 6128. Felsóépiskolába leauy 101 Magán iutézetbe fiu 95, leány 130, sszesen 225. Közeptanodába tiu 313. Vallás szerint: az ikolába járók rom. kulh. 0909, gör. kath. 4340, ev. ref. 1115, ág. ev. 1876, izraelita 2761. Anyanyelvük'szerint lagyar 20859, tót 202. A tényleg iskolába járó 27062 tanuló közül legalább hónapig járt 23000. 8 hóuapnál kevesebb ideigjárt 4001. z iskolába járók miudazonáltal 377421 isk. félnapot íulasztottak, ezek kö/ü az isk. helyihatóságok által ilnieutetétt 370283 mulasztás, büntettetett 1138 mu'aszis, befolyt 300 frt 50 kr isk. mulasztási bírságpénz, z iskolába járók közül a tanuláshoz szükséges tauko.iyvsl bírt 24851, neiu bírt 2210. Nem járt iskolába 2092 tiu. 2130 leány, összesen 222. Az elemi iskolába járók közül kilépésre jogosult, illát a 12. életévét betöltött növendékek száma 2499, ik irni, olvasni tudnak. III. Szabolcsvármegyébeu Nyíregyháza reudezett nácsu város betudásával összeseu 137 polgári község 7. Vegyesekre Összesen: 107,072 frt. Egy iskola feutartása átlag 540 frtba egy tanuló oktatása , 0 frt 17 krba került. Egy tauitó évi átlagos fizetése 405 frt. Szabolcsvármegye 300 iskolája közül 286-ban egy egy, 14-ben kettő, 4-ben barom, 2 ben négy tauitó van alkalmazva; tehát 286 osztatlan uépiskoláuk vau. A fent elsorolt elemi népiskolákon kívül van még Szabolcsvármegye területén 5 alsófoku iparos tanoucz iskola, Kisvárda, Nagykálló, Nyirbakta, Nyírbátor s Nyíregyháza községekben. Ezeu öt ipariskolába járt összesen 648 iparos tanuló. Az öt ipariskola évi feutartására összesen 3054 fit fordíttatott, mely összeg a következő fonásokból származott, u. in. : 1. Tan és beiratási dijakból 382 frt. 2. Államsegélyből .... 900 B 3. Községi segelyból . . . 1325 , 4. Társulati segelyból . . 406 „ 5. Más vegyesekből, büutetések 41 „ Összesen: 3054 foriut. Van továbbá (a nyíregyházi nőegylet által) Nyíregyházán íeulurtott s a város által segélyezett egy női ipariskola, melyuek feutartására a jótékony nóegyiet 1888/9. évi számadása szerint 1847 frt fordíttatott. Ezeu ipariskolában két tanítónő vezetése mellet 56 leáuy nyert oktatást. A jótékouy nyíregyházi nőegylet által tartatik még feun itt Nyíregyházán egy árvaleány ház is, melynek szükségleteire a nőegylet aual 588 frt fordittato t. Miudezeken kívül pedig van még Szabolcsvásuiegye teiületéu négy kisdedóvó iutézet, Kisvárda, Nagykálló ós Nyíregyháza városokban. Ezeu uégy kiídedóvó intézetben összesen 421 gyermek gondoztatott, s az intézetek feutartására összesen 2339 frt fordíttatott; mely összeg származott: 1. Övói dijakból . . . . 512 frt. 2. Községi segélyből . . 1268 „ 3. Egyházi segélyből . . 109 , 4. Egyleti tagsági dijakból 450 „ Összesen : 2339 frt. Ezeu felül az ovotlák házi, tókepén/.e stb. 3900 frtot képvisel. Nyári gyermek-menhely tartatott öt községbeu s gondoztatott, ápokatott összesen a/. 5 gyermekmenhelyen 392 kisded. Az 5 menhely feutartása összesen 421 frtba került. A íuegve több községébeu létesíttetett már kidelóvói alap kisebb nagyobb összegekben, mely alap 28 községben összegen 31,010 frtot tesz. Az alap nagysága szeriut jövőre felállítható lesz a kisdedovoda Buj. NyirBátor, Ivek, Szeutinihály községekben Nepnevelé.süuk terén akadályképen kell felemlítenem, ho.y még igeu sok azou felekezeti iskolák száma, melyekkifogás alá esó rozzant épületekben vaunak elhelyezve, s oly szűk tautermüek, hogy 70—80 tanuló befogadására elégtejenek. Azonban a kellő alappal nem rendelkező felekezetek, azoknak ujjá építését av.i-y árai.ikitását c-ak igeu uagy nehézségekkel eszközölhetik Második lényeges akadálya népiskoláink fejlődésének az, hogy az osztatlan népiskolák számára, (s ilyen legtöbb van megyénkbeu) még eddig uem volt oly tanterv megállapítva, mely a tanítót nehéz feladatában tájékoztassa, nem volt oly olvasókönyv, mely a sok kézi könyv használatát feleslegessé tette volua. Harmadik lényeges akadály a tanítók csekély javadalmazása; átl igban ugyan kielégítő, a mennyiben egy tanítóra 405 frt jut, ámde a valóságban ezen javadalmazás nagy hullámzást mutat, mert még mindég nagy azon tanítók száma, kikuek évi javadalmazása a 300 forinton alul áll. Bizony az ily állomáson levő tanítótól buzgalmat nem igen lehel várni, mert a megélhetés súlyos gondjai teljeseu lenyűgözik. Ezen csekély díjazású tanítói állomásokat annak idejében volt szerencsém egy kimutatáson előterjeszteni, sót a umgu v. ós k. o. minisztériumhoz is fölterjeszteui, melynek alapján ugy a tekintetes közig, bizottság 1041/1889. szátuu határozatában, mint a nmgu minisztérium 38271. számú rendelkezésével a fizetések felemelése iránt már intézkedett is. Végre az ismétlő taukötelesek oktatása, mely az illető felekezetek részéről nem mindenütt eszközöltetik lelkiismeretes pontossággal. Az ismétlő oktatást oly módon látnám rendezeudőnek, hogy az nemesik az elemi iskola tanítási sikerét biztosituá, hanem az ifjúságot azou életviszonyra ügyesitné, kópezué, melyben az lépni fog. S/abolcsvárniegye községei kivétel nélkül földmívelésre vanuak utalva, de a uépiskola ma még ezen megélhetési ágra egyáltalán nincs figyelemmel, szükséges volna tehát, ha földmivelő ismétlőiuk gyakorlati oktatására a gazdaság és kertészet körébe tartozó hasznos ismeretek közlése alkalmaztatnék. Végül tisztelettel jelentem, hogy az 1888/9. t«uévbeu összeseu 168 iskolalátogatást teljesítettem Az állam által kiuevezett iskolalátogatók pedig 49 iskolalátogatást teljesítettek. Hivatalomba érkezett 1737 beadvány, s kiadatott 1647 darab. A közigazgatási bizottság havi ülésein összeseu 104 iskolaügy tárgyaltatott. A tekiutetes közigazgatási bizottság nagybecsű támogatását ezekutánra is kérve, mély tisztelettel vagyok. Nyíregyháza, 1889. évi deczember hó 31-én. Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. Szabolcsvármegye alispánjától. 424. K. 1890. A főszolgabíró uraknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miuiszter 53,956/1889. számú int.ézvényét másolatban azzal közlöm, miszerint az abbau foglaltakról a járása, illetve a város teiületéu működő izr. anyakönyvvezetőket szigorú ragaszkodás végett értesítse. Nyíregyháza, 1890. jauuár hó 21-én. Miklós László, alispán. (Másolat a 424/1890. K. számhoz) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 53,956/1889. szám. Előfordult azou eset, hogy egy hadkötelezett egyén részére a kivételes nősülési engedély kieszközlése czéljából kiállított családi értesítés uem az illetóki díjjegyzék 6 tételéhez tartozó jegyzet 2. bekezdésében megállapított 50 kr, hanem ezen jegyzet első bekezdést értelmében járó nagyobb illeték mérvnek megfelelő bélyeggel láttatott el s pedig azért, mert az illető lelkész az idézett jegyzet második bekezdésében foglalt határozatokat a hadköteles kort még el uem ért egyénekre alkalmazhatókuak nem vélte. A bélyeg törvény említett határozatá uak ilyen értelmezése helytelen, mert az a kitétel: .katona kötelezett, de még be uem sorozott egyének* vonatkozik ugy azokra az egyénekre, akik már az állítás köteles korban állanak, mint azokra is, akik ezen kort még el nem érték. Minélfogva felhívom a közönséget, hivatkozással 1889. évi 38,529. sz. a. kelt körrendeletemre, hogy hasouló szabálytalanságok elkerülése végett az előadottak értelmében a tsrületén működő izraelita anyakönyvvezetőket kellő utasítással lássa el. Budapest, 1890. évi január hó 2-áu. A miniszter meghagyásából: Gómóry Oszkár, s. k miniszteri tanácsos. A kaszinó bál. Furcsa dolog biz az, hogy ide, komoly eszméknek találkozó helyére, betolakodik egy készülő félben levő bálnak a dolga. A helyett, liogy társadalom boldogító magas eszmék, kulturális, nemzet-gazdasági mondani-valók, vagy épen vármegyénk, városunknak a közdolgai kerülnének itt megbeszélésre; íme egy még csak ezután végig tjinczolaiidó bál ügyére kérünk itt egy kis figyelmet, a mi talán külö.iczködésnek, vagy épen frivolitásnak is tetszhetnék ezen a helyen, ha csakugyan nem lenne ennek a thémáuuk, t. i. amit a kaszinób iIhoz fűzünk, olyan komolyabb megfigyelésre méltó része is, a melyről lehet és szükséges komolyan is irni. Mert csakugyan van sok mondani valója egy Nyíregyházán megjelenő ujságuak, mikor, mint most a kaszinóbál előtt, látja azt, hogy meg van a maga utja és módja annak, hogy a „vidék", (ami nálunk bizonyos arisztokratikus fogalmakat jelent) mégis Ciak beverődjék ide alkalom adtán, Nyíregyházára. Ugy készülődik tudniillik ez a kaszinóbál, hogy — az elöljelek szerint - „vidék" és Nyíregyháza együtt fog mulatni ezen a báli éjszakán. Mert egyik vagy másik — de külön-külön — igon kellemes órákat tánczolt, mulatott már itt keresztül; lianeru együtt a kettő — — — ha volt is valamikor, nagyon régen lehetett. Folytntáaa )i mellékleten