Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-18 / 20. szám

,,IN Y í K. V I I> K.» a törvényhatóság által jóváhagyott kulcs alapján azou összeget, melyet községi pótadó czimén fizetui tartozik. A község ez irányú határozatai, a községházáuál közszemlére kiteendók; a kitétel napjáról miuden adótizetó polgár azon megjegyzéssel értesítendő, hogy a határozatot a községházánál megtekiutheti s az elleu az értesítés vételét követő 15 nap alatt felebbezéssel élhet. Nyíregyházán, 1890. évi május hó 13-án. Mlklóa László, alispán. Szabolcsvármegye közp. választmányától. 31. Kpv. 1890. Pscherer József és Szilcz Tamás az országgyűlési képviselő választók 1891. évi névjegyzékének kiigazítására szervezett küldöttség tagjai, ezen kiküldetést el nem fogadják, Bagdy Imre küldöttségi elnök neve helyett pedig a hirdetménybe Bagdy János vezettetett be. Határozat. A nyirbátori választókerület második összeirási szakaszában Szilcz Tamás helyett Csiha Endre ófehértói, Pscherer József helyett Váradi István nyirbátori lakos küldetik ki. A ,Hirdetmény'-be, a tiszalöki választókerület második összeirási szakaszában tévesen bevezetett Bigdy János helyett a küldöttség elnöke Bagdy Imre megneveztetik. Miről Gergelyfy Ferencz, Bagdy Imre, Gergelyfy Dezsó, Virág András, Krecsák Lajos, Várady IstváD, Csiha Endre és a .Nylrvidék" szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyháza, 1890. évi május 13-án. Miklós László, alispán, közp. vál. elnök. 430

9. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. 1 fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint a saáj és körömfájás Bökönyben, Geszteréden, K.-Semjénbeu, Nyir Bátorban, Szalmadon, Biriben, Gelsén, Ny.-Adouybau fellépett. Nyíregyháza, 1890. évi május hó 16-áu. Alispán helyett: Mikecz Jáuos, főjegyző. 4285. K. 1890. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kékesei, kányán s óuteleki vadászterület]bérbeadásáraj vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyháza, 1890. évi május 17. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. — Árverési hirdetmény. 1890. Alulírott község elöljárósága által ezennel közhirré tétetik, miszerint Kékese község egyházi és úrbéres 577 katasztrális holdat tevő vadászterülete az 1883. évi XX. t. cz. 3. §-a alapján f. év. május hó 21-ik napjáuak d. e. 10 órájában a község házánál nyilváuos árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. Árverési feltételek. 1. A bérlet kezdetét veszi f. év julius hó 1-én és tart 6 évig vagyis az 1896. év juuius hó 30 napjáig. 2. Az évi bérleti összeg mindenkor julius havábau fizetendő ki. 3. Vadászat gyakorlása köibeu vetésekben, ültetvényekben okozott minden kárért a felmerüleudő költségekkel egyetembeu bérlő teljes kárpótlással tartozik. 4. Árverési jegyzőkönyv és bérleti szerződések bélyegdijait bérlő beszámítás nélkül tartozik viselni. Kikiáltási ár 5 frt. Kelt Kékesén, 1890. év áprli hó 24-én. Treszkay János, kjegyző. Páll Péter, főbíró. A „NYIRVIDÉK

4

4 TÁROZÁJA. Az elveszett levél. — Elbeszélés a modern társadalomból. — Irta: Konoz Akos. (Folytatás.) Szegény Ligethyné meg volt törve. Ily alávalónak nem hitle Karankayt. Tudta, hogy könnyelmű, de jellemtelennek nem gondolta. Ezer és ezer gondolat járta át egész valóját. Előtte állt szomorú jelene, a leikét bántó mult és a szégyenteljes jövő. Mit tegyen? Egyik pillanatban arra gondolt, hogy magát elemásiti, egy másikban azonban még remélte, kogy kiszabadul Karankay halójából. Majd isszonyu félelmet érzett, ha arra gondolt, hogy a gróf pellengérre állítja s az egész világ kaczagui fog a Ligethyné szerelmes levelein. 8 Ily gyötrő gondolatok töltött mintegy három órát, midőn egyszerre csak egy levelet kézbesített neki komornája. Ligethyné rögtön felismerte az irást és lázasan bontotta fel. Neai csalódott Karankay irta. A levélben ez állott: • Asszonyom! kegyednél létem alkalmával világosan jelettem, hogy mi a szándékom nősülésemet illetőleg. Nagybátyám oly sok vonzó ós szeretetreméltó tulajdonságot talál Ilonábau, hogy ki sem mondhatom. Az öreg ur régi vágya teljesülését látja e frigy megkötése által. Mint mondja, erről közte és kegyed boldogult férje köz* többször volt szó. De nem részletezem a dolgot! kegyed asszonyom meg fogja nekem tenni, a saját érdekében, hogy rábeszéli leányát arra, hogy némmé legyen. Nem tagadom, hogy e házasság egy kissé szokatlan és különös, de meg kell lennie. Azt is megvallom, hogy nem szeretem Ilonát s azt is tudom, hogy ő meg épen gyűlöl engemet. Annál jobb mindkettőnkre, ó nőm leaz a világ előtt és éu férje, nagybátyám akarata pedig teljesül. 419/1890. Árverési hirdetmény. Alólirott község elöljárósága által közhirré tétetik, miszerint Kanyár község egyházi és úrbéres 1117 kat. holdat tevő vadászterülete az 1883. évi XX. t. cz. 3-ik §-a alapján e folyó év május hó 19-ik napján d. e. 10 órakor a községházánál uyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. Árverési feltételek. 1. A bérlet kezdetét veszi folyó óv julius hó 1-én és tart 6 évig vagyis az 1896. évi juuius hó 30-ik napjáig. 2 Az évi bérleti összeg mindenkor julius havában fizetendő ki. 3. Vadászat gyakorlása közben, vetésekben, ültetvényekben okozott minden kárért a felmerülendő költségekkel egyetemben bérlő teljes kárpótlással tartozik. 4. Árverési jegyzőkönyv és bérleti szerződések bélyeg dijait bérlő beszámítás nélkül tartozik viselni. Kikiáltási ár 5 forint. Kelt Kauyáron, 1890. ápril hó 24-én. Treszkay János, körjegyző. Schuszter Ferencz, biró. 419/1890. Árverési hirdetmény. Alulírott község elöljárósága által ezennel közhirré tétetik, miszerint Óntelek község 1556 katastrális holdat tevő vadászterülete az 1883. évi XX. t. cz. 3. §-a alapján f. év május hó 23-án d. e. 10 órakor a községházánál nyilvános árverésen a legtöbbet igéróuek bérbe fogadatni. Árverési feltételek. 1. A bérlet kezdetét veszi f. év julius hó 1-én és tart 6 évig vagyis 1896. év junius hó 30 napjáig. 2. Az évi bérleti összeg mindenkor julius havában fizetendő ki. 3. Vadászat gyakorlása közben vetésekben, ültetvényekben okozott minden kárért a felmerülendő költségekkel egyetembeu bérlő teljes kárpótlással tartozik. 4. Árverési jegyzőkönyv és bérleti szerződések bélyegdijait bérlő beszámítás nélkül tartozik viselni. Kikiáltási ár 5 frt. Kelt Ónteleken, 1890. év ápril 16. Treszkay Jáuos, kjegyző. Szántó István, főbiró. 4359. K. IgOQ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek t. cz. elöljáróinak. A séDyői vadászterület bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadom. Nyíregyháza, 1890. évi május hó 17. Alispán helyett : Mikecz János, főjegyző. Árverési hirdetés Alantirt elöljáróság közhirré teszi, miként a séiiyői urbériség s a ref. egyház tulajdonát tevő 250 kat. hold területen a vadászati jog 1890. óvijunius 3-tól tartó 3 évre bérbeadatik. Árverési határnap Sényő község házáuál 1890. évi juuius 3 án. d. u. 2 órakor. Kikiáltási ár 5 frt. Kelt Sényőn, 1890. május 6. Ad rján István, körjegyző. Weisz Mayer, főbiró. 4360. K. kor N.-Halász község házánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. 1. A bérleti év kezdődik 1890. év julius hó 1-ső napján és tart 6 egymás után következő évig, vagyis 1896. juuius hó 30. napjáig. 2. Kikiáltási ár 10 frt 2 kr. 3. A bérleti összeg minden évben augusztus hó 1-ső napján N.-Halász község közpénztárába fizetendő. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen vadászterületet bérbe venni óhajtják, hogy az árverésre kitűzött uapon a község házáuál megjelenni szíveskedjenek. N.-Halász, 1890. május 1. Sutka, jegyző. £ Lukács Pál, főbiró. 4269. K. 1890. jggQ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza várospolgái mesterének ós községek elöljáróinak. A u.-halászi vadászterület bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett.kiadom. Nyíregyháza, 1890. évi május hó 17. Alispáu helyett: Mikecz János, főjegyző. Árverési hirdetmény. Alólirott község elöljárósága által közhirré tétetik, miszerint a község vadászterülete aa 1883. évi 20. t. cz. 3. §-a szerint e f. év május hó 27. napján d. e. 10 óraKegyed asszonyom igen jól tudja, bogv óriási adóságaiaa vannak s ezektől csakis ugy szabadulhatok, ha nagybátyám kifizeti. Ó azonbau csakis azon feltétel alatt hajlandó ezt teljesíteni s vagyonának kizárólagos örökösévé tenni, ha Ilonát elveszem. Holnapután báró Hűvössyvel és gróf Széphalmyval elmegyek megkérni Ilonát. Igyekezzék azért egész anyai hatalmával odahatni, hogy kosarat ne kapjak, mert ez esetben legyen asszonyom elkészülve, hogy levelei, — melyekből mindenki kegyedre fog ismerni — közzé leBznek téve. Holnap várom a lóversenyre leáuyával. Délután három órakor páholyukban leszek. Gróf Karaukay Elemér.* Az özvegy midőn elolvasta a levelet még gondol kőzni sem birt. Leánya boldogsága és saját jó hírneve között kellett választani. Sokáig küzdött, sokáig habozott. Karankayt most már mindenre képesnek hitte. Végre is győzött a nő az anya felett. Elhatározta, hogy leányának Karankayhoz kell nőül mennie. Izgatottságában azonban a kapott levelet valahol a szobában elejtette. Igy történhetett, hogy Ilonka, ki hozzá volt szokva ahhoz, hogy anyj» leveleit átolvassa, véletlenül megtalálván a vírágcserep'k közé esett végzetes levelet is, mindent megtudott belőle. Az özvegy eleinte nem is sejtette, hogy leánya tud tervéről s csak azelőtt néhány perczczel kereste a levelet, midőn a szerencsétlen Ilonka anyja faggató kérdéseire azt neki átnyújtott?. . . * » * Másnap reggel Ilonka vidámnak mutatta magát és elkísérte anyját a lóversenyekre. Alig helyezkedtek el páholyukban, már Karankay lépett be mosolyogva, üdvözölve a hölgyeket. E mosoly bántotta az özvegyet, de nem árulta el, mig Ilonka alig hallgatva a gróf fecsegésére, közönyösen nézte az ide-oda futó tarka joekey-kat és prüszkölő türelmetlen paripákat. Majd feléje fordult Karankay s csakúgy szórta a bókokat, mire Ilonka alig ügyelve figyelmeztette a grófot, Szabolcsvármegye alispánjától. Nyirecyháia város polgármesterének és a Községek elöljáróinak. A nyir-madai vadászterület bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt szabályszerű eljárás végett kiadóin. Nyíregyháza, 1890. évi május 17. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Árverési hirdetmény. Alólirott községi elöljáróság által közhirré tétetik, miszerint Nyir-Mada község vadászterülete az 1883. évi XX. t. cz. 3 ik § a szerint a f. év május hó 20-ik napjáu d. e. 10 órakor a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. A bérleti év kezdődik az 1890. év augusztus hó 2-ik napjáu ós tart 6 egymás után következő évig, vagyis az 1896. év augusztus hó 2-ik napjáig. Kikiáltási ár 12 forint. Felhivatnak tehát mindazok, akik ezen vadászterületet bérbe veuui óhajtják, hogy az árverésre kitűzött napon a községházánál megjelenni szíveskedjenek. Kelt Nyir-Madán, 1890. május 3. Csipke Géza, körjegyző. Péchy Béla, főbiró. A vármegye tavaszi közgyűlése. Május 13 is 14. Ország-dolgát intézni lehetett volna méltó az a gyülekezet, mely a vármegye tavaszi közgyűlésének első napján a vármegye nagytermében összejött. Számra, intelligenciára nézve egyaránt! Megtelt egészen a nagyterem: ez az adat bizonyságot tesz a kvantumról! Hogy kik voltak ott: arról névszerint számol a hivatalos jegyzőkönyv. Az elintézendő ügyeknek nagy száma és ezek között igen sok főfontosságu ügy hozta össze ezt a nagy érdeklődést. Legelőbb is egy kis párt-politikai tusára volt neki-készűlve a közgyűlés. Az uj minisztérium bemutatójának alkalma szolgáltatta erre az okot. Az összecsapást azonban — hála a magyar uyelv szótára bőségének — szerencsere elkerültük. Akik „bizalmat" akartak szavazni az uj kormanynak, s akik a bemutató leirattal szemben a bizalmatlanságot kifejező egyszerű „tudornál vétel" mellé sorakoztak: szépen megegyeztek abban — és pedig vita nélkül a közgyűlésen, hogy ,,üdvözöljük" a kormányt. Ezt a nyugodt és bölcs határozatot előleges párt-konferenciáknak köszönhetjük. Folytatása a. mellékleten hogy siessen a totalizateur-höz, talán ott több szerencsében részesül, mint itt bókjaival. . . A gróf elfojtott bosszúsággal ajkaiba harapott s könnyedén köszöntve a hölgyeket, kilépett a páholyból. — Hála Istennek, — sohajtá Ilona. . . Csakhamar megkezdődött a futtatás, m")yre Karankaynak is három lova volt megnevezve. Nagy boezuságára azonban ugy a nagy Handicopben, mint »vigaszversen) «ben meg lett előzve. Hátra volt még a »hölgjekdyt-a. A gróf elhatározta, hogy maga lovagol. Kitűnő lovas volt és pompásan idomított paripáján biztosra vette a győzelmet. A versenyzők kiálltak s a jelzésre nyílsebesseggel futottak a már türelmetlen lovak a czél felé. Karankay ügyes vezetésével megelőzte a többieket, de midőn majdnem a czélnál volt, lova megmagyarázhatatlan okból megbotlott, Karankayt keresztül vetette fején, mig az utána rohanó lovasok uem tudván megállítani lovaikat, keresztül mentek az ájult Karhnkaju, ki elterülve feküdt a gyepen. A szerencsétlenség hírére a közönség áttörte a cordonokat. Bgy ember gyürü vette körül a szerencsétlen grófot, kinek az első segélyt azonnal megadták és fogatán lakására szállították. Ligethyné és leánya már csak a kastélyban értesültek a szomorú esetről, mert a verseny folyamán eltávoztak páholyukból. Karankayról az orvosok lemondtak, mert oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy megmentése lehetetlenné vált. Ligethyné nem tudta mit tegyen? sajnálta a grófot, jóllehet köztük már minden elszakadt. Szerette volDa még utoljára látni, de félt attól: mit mond majd a világ? Épen midőn igy tűnődött, belépett egy inas két levelet és egy csomagot nyújtva át Ligethynéuek. Az egyik levél és a csomag neki, a másik levél Uonkáoak szólt. A csomagot szivdobogva sebesen titkos szék rénykéjébe zárta, a becsengetett komoruával az egyik levelet elküldte Ilonkának szobájába, mig a neki szólót gyorsan felbontva és kezét szivére téve olvasta. (Vá*e köv.)