Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-18 / 20. szám

Melléklet a „INTyirvidék" 189Q. 20-ik számához. Sokkal bizonytalanabb auspiciumokkal került azonban :» vármegyei székház építésének az ügye a közgyűlés ele Azt hitte mindenki, hogy ennél a kérdésnél nagy összecsapás les/,. Képzelték sokan, s különösen a nyíregyházai bizottmáiiyi tagok tán álmodták is felöle, hogy vértezett lovagok, Kálló czimerevel. fognak velek és elleuök síkra kiszállani. Hanem hát ina már a/, e fajta kirohanások neui vetetnek komoly számba a vármegyében. Még akkor sem — ami sokat jelent — ha az ilyen retrográd törekvéseknek a hátterében, — erős tartalékképen — a pótadó kísértetei állíttatnak föl. Adót fizetni bizony senki sem szeret, hanem azért ha választani kell a kettő között, (pedig bizony eunyire még nem jutott a kérdés) hogy Kálióba menjünk vissza vagy egy kis pótadóval itt maradjunk vármegyének Nyíregyházán: hát inkább kinyitjuk egy kissé a bugy ellárisunkat. Csak egy kissé, mert túlságosan nem lesz szükséges. Aki 100 forint adót fizet, 1 forint 50 krajczárral fogja ezt megpotolni. Ez a kalkulus; meglehet többel vagy kevesebbel egynehány krajczárral. Ez lesz az uj vármegyei székház terhe az adófizető polgárokra. Számításba vehető teher mindenesetre, de megnyugtatására szolgálhat a vármegye adófizetőinek érette az, hogy a vármegyének székháza épül föl ezen a költségen s hogy Nyíregyháza város közönsége a pótadónak a reá eső tetemes részén felöl 15,000 forint készpénzzel, a kövezetváuinientesség kedvezményével a szállításhoz szükséges anyagokra nézve járul hozzá az építés költségeihez és ezeken felül még leromboltatja és parkká alakítja át a nagyvendégló épületét, mely mai rommá égett állapotában is 3000 forintot jövedelmez évenként. 50,000 forint tőkének ez miudenesetre megfelel. A székház építésének ügyénél azonban nem ez a lényeges kérdés. Az az argumentum, melyet a vármegyei autonomia kilátásban levő és valószínű megsemmisüléséből merítettek némelyek a székház építésének ellenzésehez, az ügy megoldásának épen sürgetésére szolgál. Akik —hogy épen legfrissebb keletű példára hivatkozzunk — a királyi táblák dencentraliziciójánál a városok között fölmerült versengést a fölajánlott áldozatok iránt ismerik, azok tisztában vannak a felől, hogy a bekövetkezendő közigazgatási reform s a vele járó uj területi beosztás hasonló jelenetekre fog szolgáltatni alkalmat. Hiba, hogy igy van. de változtatni nem lehet rajta. Ebben a bekövetkezhető változtatásokban Szabolcsvármegyének legalább is azzal a főlfegyverzéssel kell megjelennie, hogy van székháza, külön vármegyei lételének ez a symboluma Az építés kérdésének tárgyalása különben igeu gyakorlatias irányban ment végbe a közgyűlésen. K illóba költözésről vagy vályogból építendő sz.;khízról hála Istennek nem volt szó a közgyűlésen, 8 ami kis vita e tárgy körül kifejlett, azt az a mellékes kérdés keltette föl, hogy főispáni, alispáni lakás épittessék-e az uj vármegyeházban. Szükség van-e ezekre vagy sem, bizonyára nem lényeges kérdés s egészen a vármegye közönségének tetszésétől függ, hogy igy vagy amúgy akar-e építkezni. A 13-diki közgyűlés ebben a másodrangú kérdésben — a székház építésére szük-ége-i pótadót megszavazván — úgy határozott, hogy a vármegyeháza főispánnak és alispánnak való lakásokkal épitessék föl. A miniszternek bizonyára nincsen oka rá, hogy ez alkotmányosan hozott határozatot megmásítsa. A honossági törvény revíziójának ügye keltett mig érdekes vitát a közgyűlésen, mely végre is azt az álláspontot fogadta el helyesnek, hogy igen is a vármegye közönsége intézzen felíratott az 1879. 50. t. cz. 31-dik §-ának a megváltoztatása érdekeben. hanem tegye ezt általánosságban és ne adjon külön kifejezést annak, hogy a törvény módosítását Kossuth Lajos honossága érdekeben kívánja. Hogy a kérdés elintézése ilyen fordulattal történt, téves lenne akár a fűggetlensegi párt leveretésének, akár a kormány p írt felülkorekedésének tekinteni; hanem ama gyakorlatiastbb irány érvényesülésének, hogy —mint azt a főisp in úr annak idején kifejezé — a politika semmi körülmények között sincs helyén a gyűlésteremben, hanem igenis a választókerületekben. A közgyűlés lefolyásáról részletesen számolunk az alább következőkben. * * * Kállay András főispán, teljes magyar díszben, kevéssel 10 óra után megjelenvén a nagyteremben s zajos éljen/ések között elfoglalván az elnöki széket, üdvözölte a rendkívüli nagyszámmal megjelent bizottmáiiyi tagokat * utalva a tárgysorozatban fölvett ügyek nagcy fontosságára, a közgyűlés egész tartamára kérte a bizottmány erd«klódés4t. Bejelentette ezután az általa tett kinevezéseket s ezek között dr. Meskó Lászlónak, Nyiregyhlzft város tiszti ügyészóuek nagy éljenzéssel fogadott és igazán kiérdemelt tiszteletbeli vármegyei főügyészszó ós Elek Béla nyirbogdányi járási szolgabírónak tiszteletbeli fő szolgabiróvá töriéut kineveztetését. Mikecz János főjegyző felolvasta ezután a terjedelmes és a közigazgatás minden ágazatára kiterjedő alispáni jelentést. A közuyűiespoutonkint tárgyalta a jelentést, jóváhagyó tudomásul véve az abban foglaltakat. A jelentésnek azt a részét, mely dr. Jó.-,a András vármegyei főorvosnak a vármegye mult évi egészségügyi viszonyaira vonatkozó adatait tartalmizza: külöu füzetben kiadatni reudelte a közgyűlés sa „Nylrvidek" utján a községeknek megküldetni. Az alispáni jelentésnek egy uj része az, mely a vármegyei községek szegény-alapjairól s általában a szegény-ügy állásáról ad részletes számadást. A közgyűlés megelégedéssel vette tudomásul, hogy alispánunk erre az ügyre is kiterjeszti figyelmét. Felolvasásra került ezután Szapáry Gyula gróf miniszterelnök leirata, melylyel miniszterelnökké törtónt kineveztetését s a kormány újra alakítását tudatja. A leiratra adandó választ, minden várakozás ellenére, csendes egyhangúsággal adta meg a közgyűlés, elfogadva! az állandó választmány véleménye alapján azt, hogy a kormányhoz üdvözlő felirat intéztessék. Hasonló sorsban részesült a földmívelésügyi miniszter leirata is, melyben hivatala vezetésének átvételét tudatja. A várni 'gyei székház építésének az ügye volt a tamlcskozás tárgya ezután. Ez ügynek az állandó választmányban törtéut megbeszélése után senki sem hitte, hogy ilyen simán menjen ez a dolog keresztül s hogy — amint törtéut — legfőbb képen csak arról legyen szó a közgyűlésen, hogy az uj vármegyei székházban főispánnak és alispánnak lakás építtessék e vagy nem ! Az Ugy tárgyalása a belügyminiszter leiratának felolvasásával vette kezdetét, melylyel elintézést nyert és pedig kedvezőt az a felebbezés is, melyet Bencs László és társai a márcziusi közgyíiiésuék a vármegyei székház elodázására szolgáló határozata elleu adtak be Előterjesztetett ez utáu annak a szerződésnek a szövege, melyet a vármegye főügyésze Nyíregyháza városával az , építésre vonatkozólag, a küldöttségi megállapodások alapján elfogadásra ajánl. E szerződés egyes pontjait lapunknak ez ügyre vouatkozó közlései alapján is ismerik máiolvasóink. A kérdéshez először Gál Elek szólott, indítványozva az épités elhalasztását, megokolva indítványát azzal, hogy a vármegye lakossága adókkal ugy is tűi van terhelve, s ezeu kívül a vármegye adinínisztrácziójának küszöbön levő államosítását hozva föl érvelésképen. Komis Ferencz azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az épi'eudó székházban a főispánnak és alispánnak épittessék-e lakás. Véleménye szerint erre nincs semmi szükség. Dr. Bleuer az állandó választmány véleménye szerint hozandó határozathoz járul hozzá, amely határozat szeriut fő- és alispáni lakással ellátott vármegyei székház épiteudó, s a további módozatok véleményezésével küldöttség bizatik meg. Elfogadja a/.t is, hogy az épités költségei hosszabb lejáratú kölcsönnel fedeztessenek, melynek biztosítására pótadó vettessék ki. Kovách István szakértői megállapítását kiváuuá annak, hogy a kijei lt telek elegendő nagyságú é arra, hogy ott olyau székhiz épülhesseu, melyben fő és alispán számára lakások is legyenek. Minden esetre pedig óhajtaná, hogy tervezet és költségvetés kettő készítessék. Egyik fő- és alispáni lakással együtt, a másik az ezek nélkül való építkezésről. Ferenczy Emil, hivatkozva más vármegyék példájára, amellett szól, hogy az uj vármegyei székházban a főispán ós ali-j^n részére lakások legyenek. A közgyűlés ezután elfogadta ez ügyre vonatkozólag az állandó választmány véleményét, mely szerint az említett szerződést lóvdhagyva, annak aláírásával az alispánt megbízza, s kimondván a vármegyei székház épij tését, elfogadta azt, hogy annak költségei pótadó kivetése által biztosított hosszabb lejáratú kölcsön által fedeztesseuek. A tervek és költségvetés elkészítésére ! 1000 forint jutalmat szavazott meg a közgyűlés, megbízván ez összeg e czélra szolgáló czélszerü felhasználásával és a további intézkedések megtételével egy Miklós László alispán elnöklete alatt menesztett küldöttséget. Három belügyminiszteri leiratot vett tudomásul ezután a közgyűlés, nevezeteseu egy ideiglenes napdijas felfogadása iránt hozott határozat jóváhagyása, a külföldiek nyilvántartása iránt alkotott szabályrendelet módosítása, és Bogát Eucseucs, Nyirbéltek községek egészségügyi kezelése tárgyában. Ezután a Buttler-fele alapitváuyi két helynek betöltésére a szavazás következett. A négy pályázó között a szavazatok a következőleg oszlottak meg: Andráscsik Béla 133, Zoltán Dénes 127, Korányi Gyula 97, Kovács László 86. A vármegye közönsége e szerint Andráscsik Bélát ós Zoltán Dénest ajánlja az alapitványi helyekre. Ungvármegye feliratára, hogy Buttler János gróf síremlékének felállítására adakozzon a vármegye, nyilvános gyűjtés rendeltetett el; Kisküküllővármegye átiratát pedig az erdélyi közművelődési egyesület részére pótadó megszavazása iráut tudomásul vette a közgyűlés, minthogy e czélra már a vármegye közönsége tett alapítványt s gyűjtést is eszközölt. Zemplén, Csongrád, Alsó-Fehér és Csanád vármegyék átiratait a vármegyei autonomia feutartása tárgyában — vita után — szintéu tudomásul vette a közgyűlés, minthogy épen Szabolcsvármegye közönsége volt az első, mely ez érdekben a képviselőházhoz már feliratot intézett a képviselőházhoz. Z'ünplóuvárinegye közönségének a honossági törvéuy megváltoztatása irát'ti átirata hosszabb vitát idézett elő a közgyűlésen. Mikii s Llszló alispán, Zoltán János, Szuuyoghy Bertalan stb. vettek részt a vitában. A közgyűlés nagy többségének a határozata e kérdésbeu a következő: Minthogy a zempléuvárinegyei átirat kifejezetten a Kossuth Lajos honossága érdekében kívánja a törvény megváltoztatását s ezt — a viszonyok szerint a közgyűlés többsége opportunusuak nem tartja: az átirat egyszerűen tudomásul vétetik. A honossági törvéuy •'11. § áuak módosítása iráut azonban a közgyűlés felír a képviselőházhoz. A közgyűlés első napja ezzel véget ért. A inásodnapi közgyűlés lefolyásáról lapunk legközelebbi számában hozunk tudósítást. A vármegye í'clinitii a honossági kérdésben. Mélyen tisztelt Képviselőház! A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről sziló 1879. évi L. t. cz. 31. §-a szerint azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy az osztrák-magyar miniszterek megbízása nélkül 10 évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kivül tartózkodik, magyar állampolgárságát elveszti, ha annak fenntartását az arra illetékes hatóságnak be nem jeleuti, vagy ujabb utlevet nem szerez, avagy valamely osztrák-magyar konzuli hivatalból tartózkodási jegyet nem nyer vagy anuak anyakönyvében be nem iratik. Mélyen tisztelt képviselőház! Ezen törvény életbe léptetése óta immár tiz év eltelvén, azon megdöbbentő kilátás előtt állunk, hogy .számban felette csekély nemzetünknek tekintélyes számu fiait tudva ós akarattal fosztjuk meg houpolgárságától, akkor, midőn minden erőnkkel oda kellene törekednünk, hogy, ha a többi nemzetektől, kik szerencsésebb körülmények közt munkálkodhattak előhaladásukon.tulszárnyaltatni és mellettök eleuyészui uem akarunk, a hazának minden polgárát, kit bár körülményei annak áldott földjétől távol tartanak, a houpolgári kötelékben továbbra is magunkénak megtarthassuk és ne ajándékozzunk meg más nemzeteket olyan kincscsel, melyben magunk a legszegényebbek vagyunk! Iliszeu ha a világ uagv, szabad és hatalmas nemzeteit figyelemmel kísérjük, alig találunk közöttök olyat, mely az általunk idézett tőrvényhez hasonló szigorral igyekeznék a távolba vetődött gyermekeitől magát minél előbb megszabadítani és elvenni tőlök azt, ami mindnyájunknak legédesebb, legbecsesebb: a hazát! Fájdalom, Magyarországnak főleg felső vidékéről évenként százezrei a honpolgárokuak veszik kezökbe a vándorbo ot s mennek ki idegen országokba azou reményben, hogy honn hagyott családjok részére ott, hol nagyobb a verseny, nagyobb az ipar, keresettebb a munkás kéz, könnyebben tudják megszerezni a megélhetésre szükséges anyagi eszközöket, nem is sejtve, hogy ha tudatlan és a törvényekben járatlan voltuk miatt az élet mindennapos küzdelmeiben hamar lefolyó tiz év alatt honpolgárságuk fenntartása végett nem jelentkeznek, a haza, melyet pedig egy igaz fia, vesse a sors bárhová is, soha el.nem felejthet, önként lemond róluk s nincs joguk az édes szülőföldre houflui érzettel visszagondolni sem! A fentebb előadottakat a mai előlirott napon tartott közgyűlésünkben tett indítvány folytán, megfontolás alá véve, hozott határozatunk értelmében azou kérelmünket terjesztjük a mélyeu tisztelt képviselőház elé, miszerint az 1879. évi L. t. CÍ. 31. § ának módosítása iránt mielőbb intézkedni méltóztassék. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1890. évi május 13-áu tartott közgyűléséből. Mikecz Dezső, aljegyző. ÚJDONSÁGOK. — A községi elöljáróságok figyelmébe. Tisztelettel figyelmeztetjük azon községek t. elöljáróságait, kik a lapunkért járó előfizetési dijakkal még mindig hátralékban vannak, hogy az alispán úr által a hátralékos dijak beküldésére kitűzött határidő e hó 2t-ikén lejár. Kérjük tehát az érdekelt községi elöljáróságokat, hogy e terminusra a hátralékos összegeket lapunk kiadóhivatalához annál is inkább küldjék be, mert ellenkező esetben, úgy — amint az a 3745/1890. K. számu alispáni rendeletben foglaltatik — az illető elöljáróságok terhére a behajtás foganatosítása iránt leszünk kénytelenek az alispán úrhoz előterjesztést tenni. — Meghívó. A nagy-kállói főreáliskola létrehozását kezdeményező közérdekeltség 1869. junius 10-én tartott közgyüjése egy állandó bizottságot választott arra, hogy az ii Nagy-Kallóban felállítandó reáliskola anyagi érdekeit minden irányban munkálja és támogassa. E bizottság eddigi működéséről beszámolni óhajtván, tisztelettel fel hívja' » nagyérdemű »érdekeltségetc, hogy folyó évi május hó 24-én délelőtt 11 órakor Nngy-Kállóban, a régi megyeháza nagytermében tartandó közgyűlésen az időközi elhalálozások folytáu tagjainak Bzámában különben is megfagyott állandó bizottságnak esetleges kiegészítése, s további czálszsrilekuek mutatkozó intézkedések megtétele végett megjelenni méltóztassék. A tanácskozás tárgyai: 1. Az állandó bizottság beszámolójelentése. 2. Intézkedés az érdekeltség jövő működésére, s esetleg uj állandó bizottság szervezésére nézve, 3. Iuditváuvo^. Nagy Kallóban, 1890. május 9 én. Tokaji Nagy Lajos, bizottsági elnök. Színházi hírek. Az aradi színtársulat e hó 23-án pénteken este 9 órakor érkezik Nyíregyházára s már szombaton megkezdi előadásait, még pedig bérlet izünetben, Csiky Gergely nagyhatású uj színmüvével >Az örök törvény-nye\, hogy a köíöuség tájékozh issa magát a bérlet aláírásokra, a mi már eddig is nagyon szép eredményuyel halad előre. Eddig páholy bérlet van 11, támlásszék pedig 22. Bérlet iráut folyton elő lehet jegyezni Gonda László igazgatói megbízottnál, Ferenczi Miksa és Piringer urak könyvkereskedésében. Vasárnap bérlet első számban: A czigány báró kö/.kedveltségű nagy operette Strausstól H 'tföu »z eredeti s<inirodiloin legnevezetesebb újdonsága, itt előtör >Náni< 100 arany pályadíjat nyert néps/iurnü Follmusz Auréltól A társulat a vidék legelsőbb rendú erőiből áll, műsoruk, mely legnagyobb részt miad bérletben fog szinru kerülni, a budipesti nemzeti