Nyírvidék, 1890 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-06 / 14. szám

„>YlltVI0É It." Irodalom. (At itt alant feltorolt müvek Nyíregyházin, TarozaH Dezső könyvkereskedésében kaphatók.) A magyar törvényhatóságok jogszabályainak története. Összegyűjtők, felvilágosító, összehasoulitó és utaló jegyzettekkel ellátták Kolozsvári Sáudor és Óvári Kelemen. Ára 4 frt 50 kr. Monumenta Comitialia Regni Hungáriáé Magyar országgyűlési emlékek, történeti bevezetésekkel. Szerk. Fraknoi Vilmos és Károlyi Árpád. Ára 3 frt. Rajzok a múltból. Emlékiratok a múltból, irta Vachot Sándorué. Szuper Károly sziuészeti naplója, 1830—1850. Sajtó alá rendezte dr. Váli Béla. Ára 60 kr. Tréfás történetek, irta Bársony István. Ára 80 krA szadad kömivesség eredete, irta Kaltenecker Márton. Ára 80 kr. Örök életnek beszéde. Egyházi beszédek, irta Kecskeméti Ferencz. Ára 1 frt 50. A majoresko, regény irta Zachariásné, Kallós Hona. Ára 1 frt. Sons Offs Descaves Lucieu katonai regénye német nyelven is megjelent már (Unterofftziere). Szerzőt e munkájáért a frauczia államügyészség esküdtszék elé állította, mivel e munkában megsértve látta a franczia altisztikart; az esküdtszék azonban a szerzőt egyhangúlag felmentette. E munkát Wechsler Lajos fordította németre. Ára 1 frt 80 kr. Mathematikal repertórium physikusok számára. A szöveg közzó nyomott 28 ábrával. Irta Fröhlich Izor. Ára 1 frt 30 kr. A magyar jacobinusok története, Szirmay Antaltól, Kaziuczy F. jegyzeteivel ellátva. Ára 60 kr. Csarnok. Amerikai képek. I. Az örökké felejthetetlen. Dr. Waubberry chicagói orvos a mult évben egy u. n. »ritka esett et kezelt. Minden igyekezete daczára is azonban patiense meghalt. Hogy tanulmányozhassa a betegség lefolyását és a belső szervezettel való összefüggését, felkérte az elhunyt testvérbátyját, engedje meg a holttest felbonczoláiát. — Mit!? — kiáltott fel neni't haraggal a yauki, •zörnyen méltatlankodva az orvos ama feltevésén, hogy ö ilyet megengedne. Az én drága, örökké felejthetetlen teitvéremnek töldi maradványa soha és Benki által nem fog igy profanizáltatni 1 — De a tudomány érdekében! . . . — Mit nekem az önök tudománya?! — De különösen az ön Hajit érdekében uram 1 . . . — Hogy hogy? — szólt most m*glep«tve emberünk. — Nos hát, ön uem ugyanazon testből és vérből van-e, mint a megboldogult! Ni-m könuyon lehetséges-e, hogy már ön is magábau hordja ugyannzou beteg»égnek csiráit, mely testvérének életét kioltotta. A bonczolás által e bajt alaposan kiismerve, könnyű volna nekem azt leküzdeni, ha esetleg önnél is fellépne. A yanki halotthalvány lett. Egy negyedórával ké9Őbb maga kérte az orvost a bonczolás megejtésére és pedig a lehető Irgalaposabban, minden kis erecskét jól megvizsgálva. — Aha! értem uram — feleié mosolyogva Dr. Waubberry. Ön azt kívánja tőlem, hogy az ön drága, örökké felejthetetlen Ccsciét apró, parányi darabokra vagdaljam szét? Ezer örömmel uram! . . . II. Féltékeny feletég. Az uj világban is teljes mértékben uralkodik a (áltékenyiég, ez az ezer szemű szörayeteg, mely sokszor igen mulatságos jslenet. kro szolgál alapul. Egy baltimorei uri astzony gyanúba vette férjét, hogy kelltténél bizalmasabb lábon áll fi»tal szakácsnőjével, ki bár nem valami feltűnő czép, de csinos barna leány voli. Mellesleg megjegyezzük, barnaságát mulatt tzármalásáuak köszönheté. A féltékeny feleség csapdát készített a bű-iös Jférj azámára. Mielőtt férjem uram a hivatalból haza tért volna, a iziWomé el lett küldve hazulról s helyét a tűzhely mellett muga & ház urnőj e foglalta el, fejét annak piros kendéjével kötve be. A konyhában már fél homály uralkodott, az óra is elütötte a hatot, ez volt reudei idője a férj hazajövetslének. S a féltékeny feleség szívszorongva, a bonzu édes előérzotével eltelve várta a történendókef Egyszerre hsllja, hogy az ajtó csendesen kinyilt. (LUni nem láthatta, mert háttal volt fordulva az ajtónak ) Most halk léptekkel felé közeledik . . . hirtelen átkarolja « arczára forró csókokat nyom . . . Ekkor as urnő ledobja magáról az álarozuak haszuált piros kendőt, hogy nyomorult, hűtlen férjéuek szemébe nézzen s felvilágosítsa tévedéséről. Da ki Írhatná le meglep téiét, midőn megferdulva, férje helyett a várót legnugyobb és legfeketébb uéger rabszolgáját látta maga előtt! Ez volt ugyanis szakácsnőjének a kedvese ... Ét mott őt magát ... brr! Borzasztó még kimondaui is ! E draszti, m szer ki it gyógyította végképpen féltékenységi mániájából. III. Egy betű különbség. Két testvér találkoiott nem rég az egyiknek birtokán, Cincináti mellett. — Kié volt ez a föld az előtt? — kérdé az idősebbik. — Mogg'i, (Egy Mogg nevű uré.) — volt a felelet. — Milyen a talaja? — Bjggs. (Mocsarat, lápos) — És a levegője? — Fogs. (Ködös ) — Tenyésztett állatokat? — Hogi. (Ditznókat.) — Miből építetted a ház-id? — Logs. (Fatörziekből.) — Van tok szomszédod ? A másik mosolygra bélint erre a fejével és igy felel: — Frogs! (Békák!) IV. Házattdgi bizonyítvány. — Öa azt állítja Mistress Srnith, — szólt a rendőrbiró, — hogy ön a vádlottal nyolcz évig együtt élt. Azt akarja ezzel mondani, bogy nyolcz évig hizassági öszizsköttetésben volt vele? — Ugy van uram I — Van házassági bizonyítványa? — Igen it uram, — három is van: egy fiu ót két leány ! V. Különös fogadás. Ei is csak Amerikában törtéuhített meg. Mathews ur egyike volt a legszeretetrem«ltőbb> legnemesebb jellemű fiatal embereknek egész New-York államban. Csupán egy hibát róhatni fel neki, azt — ami külöuben honfitársainál igazi ritkaság — hogy t. i. nem becsülte elé^gí a pénzt, köunyelmiieu bánt vele. Ennek az lett a szomorú következménye, hogy előbb saját vagyonának járt végére, azután p >dig nagymennyiségű adósságokat csinált. Persze hogy utójára is beállottak a nélkülözés napjai, de ezeket ó pmaBz nélkül türto volna, — sokkal inkább bántotta becsületes lelkét az a gondolat, hogy hitelezőit végre is meg kell csalnia, amennyiben jogos követeléseiket aligha lesz képes valaha kielégíteni. Egyszer meghallotta, hogy valami különcz angol lord telepedett le New Yorkban, kinek szenvedélye volt a fogadás. Fogadott mindenre a világon, még pedig nem ritkán nagy összegekbe, — mert miként egy aDgol lordhoz illik, dúsgazdag volt, — és fogadásból származó kötelezettségeit mindenkor lelkiismeretesen teljesítette. Ekkor fiatal emberünknek sajátszerű Ötlete támadt. Sietett megismerkedni a lorddal, ami nem is ment nehezen. S egyszer beszédközben tréfás h&ugou igy szólt hozzá: — Én is mindenbe mernék fogadui . . . Még talán ha a föbelövésről lenne is szó 1 — Hogy érti ezt ön ? — Hát ugy, hogy lenno bátorságom még arra is fogadni, hogy golyót röpítek agyamba. . . . — Ah! Nagyszerű ! No még ilyenbe nem fogadtam 1 — De engedje meg, hogy kételkedjek benue. — Próbáljuk hát meg ! Fogadjunk ! — evőit nevetve Mathews ur. — De mégis. . . . — Öu ugy látszik vonakodik ! Ha ha ha ! — Kérem !?jÉn nem szoktam soha vonakodni ! Mibe fogadjuuk ? — Tízezer dollárba ! — Áll a fogudás! — Bár megvallom ez[;ősszeg kifi .etése jelenleg nehéz feladat reám nézve. . . . — Talán az én feladatomat könnyobnek tartja ön? — Hát valóban komolyan beszél ön ? — A legkomolyabban ! De ön ugy látszik szeretne visszalépni ? — Kérem ! Én nem szoktam soha visszalépni! — Helyes! Kezet rá! Akkor végeztünk! S a következő pillanatban Mathews ur revolvert rántott elő, halántékára szoritá. A lövés eldördölt, s ő haldokolva rogyott össze. Utolsó szavai, melyeket alig érthető hangon rcbege, ezek voltak : — Fizesse . . . ki . .. adósságaimat! . , . S még . . • temetésemre is . . . marad . . . belőle ! Zolnay Sáudor. Méhészeti ABC. Irta: Bandár Miklós. (Folytatás.) 7. A magyarországi méhtartás rövid tudománya, plébánostól Névtelenül kiadatott Váczon 1782 és 1795. 8. Méhgazdaság. Magy János szanyi 1786 Gjőrben Streibi József által kiadvs. 9. A méhekről szóló értekezés. Toldy J. 1773, ismét 1789-ben kiadva. 10. Méhtolmács. Ravázdi Andrástól Diószeg 1791. 11. Magyarországi méhesgazda. Nemes Ciáti 8zabó Györgytől Djbreczen 1792. 12. Szorgalmas méhész. Szuhányi Jánostól, Pest 1795. 13. A természetes méhek kezeléséről való oktatás. Bigsch pozsonyi tanítónak német müvéből fordította J. R 1796. 14. A méhekről vett jegyzések. Kontor Ján09 kertai av. ref. lelkész Sopron 1806, 1810 és 1812-ben. 15. Szorgalmas erdélyi méhész, névtelenül Kolozsvárott 1809-ben. 16. A méhtenyésztés. Kisszántói Pethe Ferencitől, az eltő kiadás Bécsben 1814, második kiadás Pest 1816. 17. A méhtartásnak uj könnyű és hasznos módja kettős köpükben. Csaplovics Tamás. Magyarra fordította Szentiványi László 1816. 18. A legújabb és leghasznosabb méhész könyv. Ciövek István 1816 és 1831. 19. Gazdaságos méhtartás. Marton Gábor ev. ref. lilkésztöl Győr 1816. 20. A méhtartásnak kölönféle tartományokra alkalmazott módja. Kaló Péter Eger 1816. 21. A méheknek kettős köpükben leeudő tartásáról. Schihulszki József Kissa 1317. 22. A mezei gazdaságról. IX-ik része a méhészetről tanit, irta Columella, fordította Fábián Gábor Pest 1819. 23. Lígh tsznosabb és uj felfedezésekkel írott rövid gazdasági munka Csőtinyi Mártontól Pest 1831. 24. A mezei gazdiság kézi könyve. Kassa Wigand György 1835. 25. A méhészet kérdésekre és feleletekre röviden felszabva. Milotay Ferencz Kolozsvár 1833. 26. A tspasz'alt méhész gazda. Uzdy (Vajda) Péter Kassa 1835. 27. A méhe selyembogár tenyésztés. Leibitzer J. gazdasági könyvének X-ik kötetében Pest 1835. 28. Szelelő méhtenyésztés. Nutt Tamás utáu Némethy Jáuos KasBa 1836. 29. ízletes méhtenyésztés. Kösisdi Szarka Sándor Kolozsvár 1844. 30. Legújabb és leghasznosibb méhéazkönyv Korbuli János Kolozsvár 1850. 31. Az okos méhész gazda. Csémi Péter. Pest 1851, 1862. 32 Méhész naptár. Sághy Mihály Szombathely 1836. 33. Mezei gtzdasági könyv. Il-ik kötet 285—318, III-ik kötet 380-405, IV-ik kötet 233—269. V-ik kötet 79—92 lapjain Korizmics L., Benkő D., Moiócz J. a méhészetet tárgyalják. Pest 1855, 1853. 34. Magyar méhészkönyv. Dr. Farkas Mihilytól. Budapesten három kiadásban, utolsó kiadása 1876-ban. 35. Útmutatás a hasznos méhtenyésztőre, Demeter János, 1867. 36. Népszerű méhészkönyv. Kis János óltszemi lelkésztől, 1869. 37. Kis méhes. Luktcs Pál, Pest 1870. 38. A gyakorlati méhészet rövid vázlata. Hradszky József, 1861. 39. Függelék az eperfa ét selyemtenyésztés szabályai mellett, Wukasinovics Antal, Pest 1863. 40. Az okszerű méhészet elemei. Kriesch János, Váczon 1871. 41. Vezérfonal a méhészetről. Sebes Károly, Budapest, 1874. 42 Havi foglalkozások a méhek körűi. Budapest, Sebes Károlytól, szintén 1874-ben kiadva. 41. A méhészet kézi könyve. Dr. Tóth Imre, kiadja az országos gazdasági egyesület, Budapest, 1874. 44. Méhészeti mozaik, Fényes Kálmán. Arad 1878. 45. Elméleti és gyakorlati méhészet. Dr. Rodiozky Jenő Bécs, 1875—1876, de a terv és czim izerinti Il-ik rész kiadása elmaradt. 46 Elmélet és gyakorlati méhészet kézi könyve, Paradeyzer Lajos, Arad 1877. 47. Az okszerű gazdaságtan rötid vázlata. IV-ik füzete a méhészetről, Jady Józseftől, Papán 1881 (127— 176. lap). 48. Méhészeti káté. (Pályád jat nyert mű,) Kühne Ferencz Budapest 1882, II ik kiadás 1887. Kiadja az »Országos méhészeti egyesület.* 49. A méhtenyésztés okszerű gyakorlata az amerikai raudszer szerint. Dömötör László, Budtpest 1882. 50. K-Lúz a méhtenyésztés okszerű gyakorlatábaD. Dömötör László, Budapctt, Il-ik kiudás 1885. 51. M%éizeli naptár. 1884—1885-re, Dömötör László. 52. Méhészeti lapok. 1. a betűrendben saját helyén. 53. Magyar méh. 1. a betűrendben saját helyéu. 54. A méhészet rövid vázlata. Nagy Z-igmond. IV-ik kiadás 1885. 55. Grand Miklósnak Buziáson tartott méhészeti előadás*. 66. Méhészeti közlöny. 1. a betűrendben saját helyén. Méhészeti közlöny, erdélyi lap, keletkezett 1886 ápril 15 én, megjelent minden hónapban egyszer. 1889ben azonban már az >Erdélyi gaidávalc egyesülve, azóta kétszer jelenik meg havonkint. Méhészeti Lapok, országos havi szakközlöny. 1880. Budapesten lett megit ditva, ára az »Urszágos méhészeti egyesülete tápjai számára rendelve meg, évi két frt, nem egyesületi tagoknak három frt. S erkeiztette veit 1888-ig Kriesch János ujüegyetemi tanár, azután Tanoso Pál. Méhfü. (I. Rajfü.) Méh méreg. (I. Méref.) Méreg tartalma van a méhek fúlánkja tövén levő kis hólyagnak, 4>en a potroh végében, mely a fulánkkal együtt kiszokott szakadni. Azonbau e méreg nem oly pyilkos, mint eddigelé sokan képzelték, hanem inkább igen sok esetben páratlan gyógyszer. Ugyanis, ha valakinek hűtésből származott külső (t. i. uem tüdő) baja van, minő a mell, hát, kar és láb hasgatődzás, rheumatikus fogfáját, kötzvéuy stb. mindeaen esetekben csak méhszurás a biztos és gyökeres gyógymód. Egy gyermeknek meg épen szemgolyójába ttúrt a m'h: dt mivel a izaruhártyát a gyönge fulánk át nem járhatja, semmiféle rosz következése sem lett. fiz már rajtam it megtörtént. Hogy p-dig valakinek földagad a szurát helye, az onnan vau: mert vérének, mely a huiés által már meg lett fertőztetve, még több szúrásra, hangyasavra van szüksége, tehát az ilyen, ha orvosra nem akar szorulni mindaddig szúrassa magát, mig a szurát daganatot idéz elő. Vagy pedig egyiierűen ojtsa be magát. A beojtás úgy történik, hogy mindkét válla tövében, elöl, n meil féltő tzéleiuél két két méh által szúrassa meg. Hu tz kévéinek bizonyulna, még egyszer ismételni kell az ojtást. Innen d^y terjed el testében az ojtái anyaga, hogy azután semmi része sem fog feldagadni. Mézbor készítési módja a következő: 0 7 vi», 0*3 finom méz, vagyis hét liter ,viz és három liter méz vegyülök lassan főzetik mindaddig s fövés közben a habja folytonosan leszedetik, mig habzik, azután l.ingyoi melegre hűtve, fehzinén egy nyers tyúktojás nem usz'.k, Folytatás a főlapon.