Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-13 / 2. szám

I. évfolyam. 2. szám. Nyíregyháza, 1889, január 13. JSÍYIRYÍDÉK. [ VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik; lietenliint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap A lap gzelleini részét képező küldemények, a poatán ragy helyben házhoz hordva: r ' " ~ "~

r szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. w . r . szétküldése tárgyában leendő fSIszélamlások „• . .. . . . , . , . Egész evr« 4 frt. ^ Bermentetlen levelek csak ismert kezektől foFélóvre 2 » Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom. í gadtatűak e

l Negyedévre 1 » A községi j»gyzó és tanifcó uraknak egész évre csak két forint. dájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) | intczendók. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-ser egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdlj fejében, minden egyei hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. T. által Budapesten. Haasentttin éi Togltr irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sreicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgnan. 255. K. 1889. Hivatalos kozlomonyok. Szabolcs vár megye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye közigazgatásánál, egy közigaz^a tási gyakornoki állásra, mely 300 forint éri fizetéssel ós 60 forint lakbér javadalmazással van egybekötve, pályázat hirdettetik. Felhivatnak a pályázók, hogy szabályszerűeu felszerelt pályázati kérvényeiket, főispán ür ó méltóságához czimezve, hivatalomhoz haladéktalanul beterjesszék. Kelt Nyíregyházán, 1889. január 8. Zoltán János, alispán. 15,295. K. 1888. A „NYIRVIDÉK

" TÁRCZÁJA. Báli referáda. Ez Level adasek Wlga leánazzonnac, nekem Mynden koron zerelmes kyss húgomnak. Eoreoke walo Zolgalatomat írom keg: nec, mynth zerelmes húgomnak azzonomnac es kyvannam az hatalmas wr Istentől te kegelmeduec mynden attyanc fijaival es Jo akaronyccal egetemben ys Zírenchcyet es Jo egesseget. En magam felől azt írhatom keg: hog Istennec kegelmessegeből az terec-tatar elől nem kellven zaladnom, hát csak elmentem a gymnasiumi bálba. Ugy-e sokat törte rajta szőkefürtös kis fejecskéjét, mig ezen a régi magyar nyelvemléken elbaktatott örvendetes nyilatkozatomig? De micsoda pajkos goudolat is volt az magától, feltenni rólam, hogy a bálból elmarcdok és hozzá még urambátyámnak szóllitani? Mikor még csak tavaly olvastuk együtt az Oilendorfból: >Hány orra van a szomszédnak ? A szomszédnak csak egy orra van, de a sógornak egy hajszála sincsen.c Jól van; legyek urabátyja, de tudja meg, hogy az ttrec-tatar békét bagy nekem. Na, ne sirjon hát . . . már nem haragszom . . . megbocsátok. Mert én már csak ilyen vagyok ! Mégis lássa, nem jobban hangzanék az a csúnya megszóllitás más képpen, például igy: Kedves Miklós. Igen, tubuskám, pompásan mulattam. Jaj, ha maga is ott lett volna! Da persze magának nem lehet; a kurta ruhácskába, meg a fitos kis orráról rögtön megismernék, hogy nem nagy leány. Mit? hogy maga 16 éves? Engedelmet kérek csak májusban lesz. Addig pedig — csitt! Még addig sokat kell tanulni: j'aime, tu aimos stb. Tehát az utolsó iorazitám meg kesztyűmön é« belM^-anCzvigalommal összekc,

n elfogulatlanul; ami ről irja levelezőnk: A t.-löki énekkariammal

: tánczolni azaz karácsony második ünnepén ta, , . aztán olyan fád H&ggal egybekapcsolt dalestélyét. A v»b csak a társaságot nek, mint tánczteremnek, valóban az

£ y

0lt. hogy nagyon Seabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s valamennyi községi elöljárónak. A debreczeni kereskedelmi- és iparkamarának az 1868. évi VI. t. cz. 6. §. értelmében 5 évre terjedő ideje lejárván, az újra alakulásra vonatkozó munkálatok foganatosítását a földmívelés, ipar ós kereskedelemügyi in. kir. minister 22970/88. számú leiratával elrendelte. E vármegyében, mint választó alkerületben 4 kereskedő és 4 iparos leend kamarai tagul választandó, kik közül 2—2 azonnal belép. A választásra határidőül Nyiregyháía város választási helyen a vármegyeház nagytermében 1839. év február hó 15-ik napja d. e. 9 óráját tűzöm ki. Utasíttatnak a községi elöljárók s Nyíregyháza város polgármestere, hogy ezen választási határnapot a községi lakos kereskedők és iparosokkal szokásos módon közöljék; a főszoigabirák pedig felhivatnak, hogy az elöljárók által a közhírré tétel körül tett intézkedéseket ellenőrizzék. Nyíregyházán, 1889. január 3-án. Zoltán János, alispán. Három földbirtokos — és a czukor-répa termelés. Tehát Szabolcsvármegye több száz földbirtokosa közül csak 3, minden félreértés kikerülése végett betűkkel is kiírva, három földbirtokos jelent meg a gazdasági egyesület elnöksége által összehívott ama értekezleten, melyen Zemplénvármegye gazdasági egyesületének a répa-czukorgyár ügyébea való átirata lett volna tárgyalandó. Minek lehet e hallatlan közönyt tulajdonitanuuk, hol kutassunk az ürügyek után, amelyek ezt csak némileg is igazolhatnák? keressük bír a legnagyobb részrehajlással e sajnálatos apáthiát eayhitő okokat, egy olyat sem tuduuk fölfedezni, mely e részvétlenséget menteni képes volna. Igazán bámuljuk Dássewífy Aurél grófban azon kitartást, mely őt a vármegyei gazdakőzönség javára irányzott törekvéseiben lankadni még ily körülmények közt sem hagyja. Szerencséjének tarthatni varmegyénk, hogy gazdasági egyletének élén az ország főurainak egyik legkitünőbbike áll s oda kellene hatnia, hogy őt csak fáradtsággal s kellemetlenséggel, de dicsőséggel s haszonnal egyáltalában nem járó állásában minden áron megtartsa. S e helyett mit kell tapasztalnu ík? Azt, ami a mi megyénk gazdakőzönségére minden inkább, mint hízelgő. Mert bizony nem hizlalja a büszke szabolcsi földbirtokos hírnevét, ha egy Ddssewffy Aurél által összehívott értekezletnek csak hárman tulajdonítanak olyan fontosságot, mely miatt befogatni s Nyíregyházára jönni érdemes volna. Vagy talán az értekezlet czélja nagyobb érdeklődésre méltatlan? Szegénységi bizonyítványt állítanánk ki magunkról, ha azon —- mindig, de különösen a jelen sokan gondolkoznak ugy, mint én. A bejáratodat sürü fekete csoport állja el, melyben nem egy rendezőt látunk kék selyem szalagos dicsőségén keseregni. Hejh, bizonybizony, megfordult az égen a gönczölszekér rúdja, a mahdit pedig elfogták Afrikában. Eszembe jutott az öreg Berangerből: Oa ne rit guére aujourd'hui, Le plaisir s' envole.*) Amint igy szomorkodom, tudja-e kit látok? A Babyt, azt az arauyos kis leányt, akiről magának olyan sokat beszéltem. Éppen előttem keringőzött el, egy fiatal ember karján. Bevallom, igan kellemesen voltam meglepetve, de azért ésirevettem, hogy megismert és mosolyog. Egy pillanat csak és mit nekem a míhdi ? mit a gönczölszekér? Siettem, hogy feladjam szilárd elveimet egy keringőért. Kíváncsi ugy-e, mit beszéltünk? Nem, azt magának nem szabad tudnia. Képzelje, hogf »görögűl van< De én pompásan, nagyszerűen mulattam ! Mintha egyszerre minden megváltozott volna. Rágj ogó fény ömlött el a teremben, valami kellemesen ingerlő illat áradt szerteszét a levegőben. Mosolyogtak a mamák, mosolyogtak a leányok, még a brúgós czigáoy is nevetett. Vidám élénkség, jó kedv minden arczon. En Istenem, Baby szomszédom lesz a soupernál ! Igy aztán érdemes a társaság. Vidiman nevetgélve csevegnek Pirosróz9a, Gyöngyék és Gyopár kisasszonyok. Kíváncsivá tesz, hogy ma olyan szórakozott a szeretetreméltó Crépe; sőt azt is észrevettem: kit keres folyvást szemeivel a kedves Surah. De mondja, hát nem érdekes-e a »bevezetett« kis leányok naiv félénksége s a bálkirálynő büszke modora, midőtk nagy fekete szemével végig pillant a hódoló fekete seregen? Hogyan? Az nem érdekes. — No várjon! ott volt a maga gimnázistáj^ is. Komolyan állott a csillár alatt, fejét mélabúsan a bal vállára hajtva nézte a közönséget s mikor igy meguita, — a jobb oldilra fordította. Szegényke, nem tudott választani, neki egyformán szép volt mindenki. *) Nem Í6 nevetnek mostanában, Az öröm tova száll. mezőgazdasági viszonyok között — nagyon fontos ügyet, melyet Djssewffy Aurél gróf megvitatni kívánt, jelentéktelennek tartanánk. Méltóztassanak elhinni, hogy egy létesítendő czukorgyár érdekében összehívott értekezlet, sokkal nagyobb publikumot érdemel, mint egy képviselőt kijelölő gyűlés, mert azon biztos anyagi hasznot, melyet az előbbeni által könnyen elérhetünk, a leghatalmasabb képviselő sem tudja számunkra kieszközölni. .Szabolcsvármegye egyike azoknak, melyek leginkább érzik a mezőgazdasági válság nyomását, még pedig azért, mert gazdálkodási rendszere külterjes. Ha megyebeli gazdaságaink intenzív berendezéssel bírnának, kevesebb okunk volna a gabona árak hauyatlása miatt panaszkodni, s miudaddig, mig a belterjes gazdálkodás útjára nem lépünk, a tengeren tuli verseny kárhozatos hatását szelídíteni képesek nem leszünk. Répa-czukorgyárak létesítésével egy hatalmas lépést tehetüuk az intenzív gazdálkodási rendszer felé. A czukorgyáraktól vissza kapott répa szeletek sok gazdaságbau alapját vethetnék meg egy jól jövedelmező állattenyésztésnek, mely által — a direkt hasznon kivül — még trágya telepünk is gyarapodnék s csak hamar elérhetnénk azt az időt, hogy termés átlagaink — a jól trágyázott földeken — megkétszereződnének. A czukorgyárak számára eszközölt répa termesztés rizikóval nem jár s itt károsodásról szó sem lehet; a gyárak által garantirozott mmázsánkénti árakat a gazda minden körülmények között megkapja; az amerikai verseny árcsökkentő hatásától Azt mondja: csúnya Miklós? Otó! A csúnya Miklós vőlegényt nézett a kis Olgának. Hatalmas athléta alak, duzzadó izmokkal, széles vállal. Pompás fiu: egy modern Toldi Miklós. A jövő farsangon majd megismeri és én fogom rendezni a négyest a kis Olga lakadalmán. Mindjárt mag is próbáltam egy mellékszobában, menynyire sikerül elegáns blazirtsággal kiejtenem e szavakat: Hölgyek ! Urak ! Éppen javában kísérletezek, midőn egy középkorú ur karomba ölti a magáét: — Ah a souper, az kellemes valami ! — Valóban, uram, mondám és lesiettünk. Maga tudja, hogy Biby vidáman csevegett ós én igen jól éreztem magamat mellette. Ismerősöm velünk szemben foglalt helyet és midőn az ötödik pulyka szeletet darabolta szét, mély sohajj il nézett reánk tányérján keresztül : — Ily szeretetre méltó háziasszonyoknak lehetetlen ellenállani! A bálteremben a hangulat még derűsebb lett, bizonyos elégedettség sugárzik az arczokon > a feszes udvariasság helyet ad a családias kedélyességnelr. A kis leányka kedvesebb, mint valaha, a félénk tánozos merészszé válik, a m iga gimnázistája meg pláne az ajtó mellett erősen fogadkozik, hogy ő azt a rózsaszínű ruhái leányt, azt ő . . . bizony isten, megcsókolná. A férfi csoportokban zajosabb lesz a társalgás, napfényre kerülnek a rejtegetett gondolatok. — Nem jön egy csöndes ferblire, barátom ? Igen szívesen — a bál után. És ásítozva mennek el jobbra-balra. — A csillárban egy gyertya pislogva alszik el. Gondos mamák a belépőket keresik elő, oszlani kezd a társaság egy jól töltött báléj emlékeivel. A bálkirálynő a kijárat előtt még egyszer viszszapillant a teremre s egy leirhatlanul bájos mozdulattal megigazítva uszályát, eltűnik előlünk. Még egy perczig némán, mereven nézünk a becsukott ajtóra, aztán kezdődhet a csöndes — jó éjszaka! Csókol ezerszer J l