Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-13 / 2. szám

,Y N í R V I D É K„ sem kell tartanunk, míglen a cereáháknal nehany 100,000 mm. buza a kontinensre hozva, könnyen 1 frtig terjedő árhanyatlást is okozhat. Nagyon kellemes a gazdára nézve, ha a termény­árak kiszámithatlan fluktuációja ellen, magát védel­mezni tudja, s ha mindenkor számithat azon arra, melynek reményében a vetést teljesiti s melyet évi költségelőirányzatában már mint fix összeget sze­repeltethet. E tekintetben a czukorgyárak számára véghez vitt répatermelés egyike azon műveleteknek, melyek _ elemi csapásoktól természetesen elte­kintve — a gazdának biztos támpontot nyújthat­nak számításaiban. Ez némely tekintetben még a dohánynak is fölötte áll. Nagyon jól tudjuk, mily tekervényesek az utjai a dohány engedély megszer­zésének/mennyi kellemetlenségünk van a dohányo­sokkal s mennyi igazságtalanságnak vagyunk kitéve a beváltásnál. A caukor-répatermeléshez mindenkinek joga van, ki arra önként vállalkozik, talaját ezen növény tenyészetéhez megfelelőnek tartja, az átvé­telnél semmiféle nehézségek nincsenek, fődolog hogy a répa kellően tisztított legyen. Mindenütt, hol a czukorrépatermelés fölkarol­tatott, a földeknek kapa általi mivelése folytán úgy vegyi mint fizikai állapota tetemesen javult, s ez által természetesen a holdankénti termett érték is növekedett. Megyénkben ezen kedvező szimptoma mutatkozni mindaddig nem fog, mig a kizárólagos gabna termelési rendszert követjük, s rá nem térünk azon mezsgyére, melyen szomszédaink: az osztrákok és csehek már régen haladnak s melyen haladva sokkal boldogabbak mint mi. A kínálkozó alkalmat elhalasztanunk nem szabad, az uj czukoradó törvény igen jó eszköz arra, hogy magunkon segítsünk. Mindenesetre legelőnyösebb volna, ha megyénk területén létesülne egy czukorgyár, de miután erre kilátás nincs, nyujtsunk módot ahhoz, hogy a szom­széd Zemplénmegyében tervezett felépülhessen, ez is igen áldásos befolyással lenne megyei gazdaközöu­ségünk azon részére, mely a korral haladva, minden tisztességes eszközt megragad, hogy magát anyagilag restaurálja. Azon vármegye közgazdasági életének széles mederben kell mozogni, hol a gazdasági egylet elnöke gróf Dessewffy Aurél. Teljesítse feladatát minden tag olyan buzgalommal, mily önzetlen oda­adással a fenkölt szellemű elnök működik. Ifj. Meskó Pál. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Az érdeklődésnek egy rendkívüli közgyűlés iránt idáig szokásos nyilvánulásához képest, a megyebizottsági tagok elég élénk részvétele mellett tartatott meg a vár­megye e hó 8-diki rendkívüli közgyűlése, Zoltán János alispán elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyásáról adjuk a következő tu­dósítást : Miklós László főjegyző előterjesztvén a honvédelmi miniszternek a jövő évi lóavatási terv s négy lóavatási bizottság alakítására von&tkozó leiratát, a közgyűlés elnö­kökül a kisvárdai lóavató bizottsághoz Liptay Károlyt, a nyíregyházaihoz Kállay Jenőt, a t.-lönihez Darvas Istvánt, a nyírbátorihoz Gencsy Albertet választotta meg. A biiottságok tagjaiul a főispán által kinevezettek név­sorát már közöltük, valamint amaz állatorvosok neveit is, kik a főispán által a bizottságokhoz kineveztettek. A főszolgabirákot és Nyíregyháza város polgármesterét uta­sította a közgyűlés, hogy jóeleve intézkedjenek oly irány­ban, hogy esetleges mozgósítás alkalmával a lóavatási terv a legnagyobb pontossággal végrehajtható legyen. Zoltán János alispán fölkérvén a közgjülést, hogy a folyó évi fősorozás alkalmára a sorozó bizottsági pol­gári elnököket válaszsza meg, a közgyűlés a nyíregyháza városi és bogdányi sorozó járásba Zoltán János ahspiut, a dadai alsó és felső járásokba Miklós László főjegyzőt, a tiszai járásba Pilisy Lajost, a nagykálióiba Gaal Ele­ket, a nyírbátoriba Pscherer Józsefet és a kisvárdai so­rozó járásba Hrabovszky Guidót választotta meg elnó­kökül. Miklós László főjegyző előterjesztette ezután Polgár község képviselő testületének kérvényét az Ohat és Pol­gár között kiépítendő vasút létesítése és Polgárnak a vármegye központjával vasút által való összekötése tár­gyában. Ezzel együtt felolvastatott Fteischer Ferencz és társai fellebbezése, a jelzett kérvények alapját képező azon képviselő testületi határozat ellen, melylyel a vasút­építésének segélyezése Polgár községe által kimondatott. A közgyűlés e határozatot, minthogy a törvény értelmé­ben a határozatot meghozó képviseleti gyűlést, megtartása előtt 15 nappal kellett volna meghirdetni, feloldotta. Ez ügygyei kapcsolatos Csávolszky Lajos orsz. kép viselőnek a vármegye közönségéhez intézett kérvénye, hogy a vármegye az ohat—polgári vasút létesítésének biz tositása végett 50,000 forint értékű törzsrészvényt jegyez­zen, s minthogy e vasútnak Polgártól Nyíregyházáig való tovább vezetése el van határozva, a vaaut tovább vezetésének iránya és módozatai felett való érint­kezése végett egy bizottságot küldjön ki. A közgyű­lés a kérvénynek az 50,000 frt törzsrészvény jegyzésére vonatkozó részének tetjesitését megtagadta, mert Polgár­nak Debreczennel való vasúti összeköttetése megyei érdeket nem képez. A kérelem azon részét azonban, hogy Polgár község és vidéke Nyíregyházával vasút által csatoltassék össze s ez által Szabolcivármegyének e nagykiterjedésű és termékeny része a vármegye közigazgatási és kereske­delmi központjával szorosabb összeköttetésbe hozassék, örömmel üdvözlé a közgyűlés, kijelentvén, h >gy egy ily irányú vasút kiépítését minden erejével támogatni haj­landó. A vasút irányának meghatározására, a szükséges pénzerő megszerzése felett való tanác-kozásra s általában a további teendőkre nézve küldöttséget menesztett a köz­gyűlés, melynek elnökéül Zoltán János alispán, tagjaiul pedig a főjegyző, az első aljegyző, a t. főügyész, a fő­pénztárnok, a főszámvevő, a dadai alsó járás főszolga­birája, gróf Dessewffy Avrél, Komis Ferencz, Oláh József, Verzár István, Bodnár István, dr. Meskó L'ítiU, Szesztay Károly, Lukács Ödön, Krasznay Gábor, Somogyi Gyula, Bencs László, Kállay András, Frank Imre, Bo­rús Lajos, Ónody Géza, báró Vay Arnold, Szomjas József, Szomjas László, Jakabfalvy László, B íny ász Sándor, Lissauer Ignácz, Sztarek Ftrsncz és Csiha Béla választattak meg. Az idegenek bejelentése körül való eljárásra vonat­kozó szabályrendelet a közgyűlésnek bemutattatván, az egyhangúlag elfogadtatott. Angyaloisy Pál aljegyző előterjesztette ezutáu Nagykálló képviseletének azon kérvényét, melyben a tokaj­kolozsvári útvonal mellett Nagvkállóban levő gyalog kő­járdának magasabbra vételét engedélyezni kérik. A köz­gyűlés az engedélyt, részletesem megszabott feltételek mellett megadta. Tisza Eszlár községnek az uj községháza építése tárgyában kelt határozatait ós az ezek mellett beterjesz­tett pótköltségvetést a közgyűlés jóváhagyta. A karászi elöljárósági választás ellen felebbezés adatván be, a közgyűlés a választást a főbírói és köz­gyámi állások kivételével, jóváhagyta. A főbírói és köz gyámi választásokat azonban megsemmisítette azért, mert a megválasztott főbíró postamester, a közgyám pedig lelkész lévén, a törvény rendelkezése szerint közscgi elöl­járókká meg nem választhatók. Vidovich László aljegyző előterjesztette ezután a közmunka és közlekedési miniszternek a felső tiszai kéz­ségek árvédelméra vonatkozó leiratát. A közgyűlés ez ügyre vonatkozólag kimondotta, hogy — az idő előre haladottságánál fogva jelenleg nagyobb mérvű építkezés a védgit emelésénél már nem lévén eszközölhető, az esetleges tavaszi árví', által okozható károk lehető elhá ritása végett, a mu'.t évi árvíz által megrongált és még helyre nem hozott gátak kiigazitassan&k és a veszélyezte­tett helyek megerősíttessenek. Utasította továbbá a köz­gyűlés a kir. építészeti hivatalt, higy a körtöltés végle­ges kiépítése iránt tervet és költségvetést készítsen, a védtöltés emelése és illetőleg építése által mentesített községi bel és külterületeket holdszám szerint tüntesse ni, s a tulajdonosok és községek szerint elkülönített össze­írásokat ez év május hó végéig az alispáni hivatalhoz terjessze be. Az alispánt pedig utasította a közgyűlés, hogy az iratokat az érdekeltek tudomására hoiza, s a hirde­tési 50 nap lejártával az összes érdekeltséget értekezletre hívja össze. A körtöltés Ifiépitéiére átengedte a közgyűlés az 1389-évi közmunka tervezetben 5660 frt 91 krral kitüutetett megtakarításból, a tavaszi munkálatok tel­jesítése után fennmaradó összeget, valamint fenntartási költségekre a mentesítendő községek közmunka váltságát, kimondotta továbbá a közgyűlés, h <gy előre látható lévén, miszerint az érdekelt birtokosok a körtöltés építési költ­ségét viselni képesek nem lesznek, annak idején állami segély elnyerése iránt a szükséges lépések megtétes­senek. A tenyészapa állatok megvizsgálására hivatott kül­döttség tagjaiul mpgválasztattak : a dadai alsó járásba Szomjas László és Exinger Ferencz, a dadai felső járásba Horváth József, és Darvas Istvín, a bogdányi járásba Serálc Géza és Szalánczy Ferencz, a kisvárdai járásba Erőss György és Sehuszter Ferenct, a tiszai járásba Szmrecsányi Elek és Jármy Imre, a nyirbáthori járásba Várady István és Gerelyfy János, a nagykállói járásba Ujfalussy Béla és Bltuer Béla, Nyiregyháza városában Marsalkó Géza és Nádassy Mihály. A küldöttségek elnökeit, az illető gazdisági egyesületek javaslata alapján a főispán fogja kinevezni. B ^mutattatott még ezután Zoltán János alispánnak T. Eszlár község mult évi közmunka váltságának a község belterületén, a kitelepülés folytan szükséges egyengetési munkálatok teljesítésére való átengedése irknt hozott határozata s tudomásul vétetvén, jóváhagyás végett a köz­lekedésügyi miniszterhez fölterjesztetik. Ezzel a kö'gyűlés, az alispán éltetésével véget ért. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottságának tör­vény által rendelt különböző küldöttségeit e hó 10-dikén tartott ű ésén választotta meg a bizottság. És psdig az árvaügyi felebbviteli küldöttségbe msgválasztattak: Lukács Öiőn, Komis Ferencz rendes tagokul s Szu­nyoghy Bertalan póttagul. E küldittsé{be a fői-tpin szintén két rondes * egy póttagot fog kinevezni. fegyelmi választmány ta?jú lettek Liptay Károly, Lukács Ölön, Koczok László és Bóhrn Hágó rendis és Gaal Elek, Velkey Pál pótttgok. A pótadó felszólam­lást bizottságba megválasztattak: Gaál Elek, Bodnár István, Kállay Jenő, Lukács Ölön, a felügyelő bizott­ságba Bodn ír Istvín és Lu'cícs Ölin, az erdészeti al­bizottság ta<jiiul p ídig Liptay Károly, Kállay Jenő és Szunyoghy Bertilan, vé^re a m ísodfokú, erdészeti kihí­g isi bíróság tagjaiul, ff mi Elek, Kállay Jenő, Szunyoghy Bertalan, Pscherer Jizsef rendes, Genny Albert, Kállay L'.opill és Bodnár István póttagok. — A törvénykezési pilóta helyéül szolgáló nagy­orosi utczai telkek telekkönyvi átírási az államkincstár, illetőleg „a m. kir. igazságügyi tárcza" nevére e hó 11-dikén megtörtént. A nagyorosi utczából 220 n öl csatoltatott az átirott telkek területéhez. — Felhívás Nyiregyháza város nagyérdemű mü­pírtoló közönségéhez! A nyíregyházai dalegylet elhatá tározta, hogy folyó évi február 2-áo, azaz szombaton, a »Hars« vendéglő újonnan átalakított kényelmes és díszes éttermében 40 kr belépS díj mellett dalestélyt tart Ez alkalommal melegen és bizalommal kérem a támogatást. Nem dicsekvés, nem is szerénytelenség, de az önbecs­érzet és a pírtatlaa igazság hízza ajkamra a szót, hogy dalegyletünk ugy a jótékonyság, mint a társadalmi élet élénkké tételében, és a magyar férfikarok előadása által a nemzeti zene kultiválásában mindig előljárni igyekezett Éi ezen czélo'j megvalósítása az egyesületi tagokuik nagy szorgalommal és nehéz fáradsággal egybekö ött munkájába kerül. A piánók, de különösen a suttogásig vitt piánisszi nók betanulása rendkívüli időt vesz igénybe. És az egylet, hogy ezt megteszi, egyedül és kizárólag a nagyérdemű műpártoló közönség érdeke szempontjából cselekszi. M ndent a közönségér., ez volt a jelszavunk, ez lesz uzentul is. Viszont a megtartandó dalestély alkal­mából tömeges megjelenést kérünk. A dalárda 3 uj dara­bot fog előadni, melyeknek egyikét a mskolcziak énekel­ték D jbreczen ien. E enkivül Benczy Gyula zenekara is közreműködik az estélyen s valószínű, hogy Zichy Géza hires »Bucsu szenerádjátc zenekarral adja elő a dalegylet. Miután még egyszer szíves hajlamába és kegyes párt­fogásába ajánlanánk ez estélyi és a dalárdát, vagyok Nyíregyházán, 1889. január 10-én, kitűnő tisztelettel a nyíregyházai dalegylet megbízásából Jóna Géza, ddagy­leti karnagy. — A vármegye t. főügyészi hivatalának mult évi tevékenysége a következő volt: 1887-ről átjött hátrálék 56 ügydarab, ebez érkezett 1888. év folyamán 3673, elintézendő volt tehát 3729, melyből 3664 ügydarab intéztetett el; maradt tehát hátrálék 65 ügydarab. Szikszay Pál főügyész érdemleges jogi véleményt adott 284 ügydarabban, Fejér Imre alügyész pedig 288 ügy­darabban. — A vármegye árvaszékének mult évi tevékeny­sége a következő volt: az elmúlt évre az előző évből átjött hátrálékképen 2844 ügydarab, ehez az 1888. év­folyamán érkezett 16,369, elintézendő volt tehát 19,113 ügydarab. Ebből elintéztetett 17,276, maradt hátrálék 1837. — Apagyi Viktor ós társai bűnügyében a végtár­gyalás e hó 31-dikén fog megtartatni a helybeli kir. törvényszék előtt. Ez ügyben tudvalevőleg megtartatott már egy ízben a végtárgyalás, de a törvényszék akkor, némely a bünj^yre tartozó körülmények földerítése czéljából ujabb vizsgálatot rendelt el a a végtárgyalást elnapolta. — Andráasy Aladár gróf t.-dobi földbirtokos, a birtokát védő tótfüzi gát meghosszabbítására építési enge­délyt kért. Zoltán János alispán, kihez a kérvényt a gróf beadta, a tokaji folyam-mérnöki hivatal véleményét kérte ki, s minthogy itt bizonyos előmunkálatok végre­hajtására vonatkozó iratok csatolását kívánták, az alispán az engedély kiadását nem adta meg. Az alispán e hatá­rozata ellen Audrássy Aladár gróf felebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz, azonban az alispán határozatát a bizottság helybenhagyta. — A Rakamaz ós NagyFalu között kiépítendő t.-dobi védtöltés létesítésénél szükséges kisajátítási eljáráshoz a vármegye közigazgatási bizottsága legutóbbi ülésén vá­lasztotta meg a küldöttséget, és pedig elnökül Sxikszay Pál t. főügyészt, tagokul pedig Gomba Károly rakamazi ós Darvas István buji lakosokat. — Köszönet. A nyíregyházi jótékony nőejylet gondozása alatt lévő árváknak is volt karácsonyuk! Hozzájuk is eljött a Jézuska, felkereste őket a jószívű nemes emberbarátok képében • meghozta számukra azt az örömet, melyet a gondos szülők gyermekeiknek szoktak okozni a szent karácsonyi ünnepek alkalmából. Az árvák karácsony fája az >Árvaház* helyiségében lett felállítva, hol a nőegylet elnöksége, az árvák igazi gondos anyja, és nagytiszteletü Bartholomaeidesz János ev. t. főesperes úr is megjelent, a gyermekekhez szeretetteljes vigasztaló szavakat intézve. A kegyes adakozók a következők: Ft. Verzár István r. k. lelkész úr (újévre) 20 frt, dr. Konthy Gyula úr gyűjtése a thea estélyen 3 frt 30 kr, Krasznay Gáborné úrnő 2 frt, Jordán Ignáczné úrnő »«gy vég vásznat.* Teutelbaumné úrnő 5 rőf barchet és süteményt, Szesztay Károlyué úrnő 1 véka babot, 4 liter mákot és mézet, ut. Bartholomaeidesz János úr 12 drb mákos kalácsot, nt. Farbaky József lelkész úr és családja kolbászt és sajtot, Takács Alajosné úrnő 2 sódar, Básthy Barnáné úrnő kolbász és disznóhús, Fest Lászlóné úrnő 10 klgr. lisztet, Szeszich Ida k. a. egy kosár almát, Somogyi Aranka k. a. süteményt, Kovách Bella k. a. süteményt, diót, Kósáoé asszony 2 kötényt . .. adományoztak. Fogad­ják az árvák lelkes pártfogói a nőegylet részéről a leghálásabb köszönetet azon őszinte kívánság kapcsában, vajha a jó isten rajtok és családjaidon megsokszorozva felidézné azt az örömet, a melyet jóltevő szívük a szegény árva gyermekeknek okoiott. Nyiregyháza 1889. január hó 10 kén. Leffler Sámuel, nőegyleti titkár. -f- A gimnáziumi bál fényes sikerrel zajlott le vízkereszt éjszakáján a főgimnázium dísztermében és mel­lékhelyiségeiben. Helyből és vidékről fényes társaság gyűlt össze, hogy az idei farsangot ez első és talán utolsó elite bál­lal megnyissa. A bál batyubál volt/,mert siralmas vendég­lői viszonyaink között nem akadt tracteör, ki a mulatságon buffet felállítására vállalkozott volna. Ez a körülmény azonban egyáltalán nem vált a mulatság kárára, sőt ellenkezőleg csak kedélyesebbé és szívélyesebbé tette ezt a szép báli éjszakát. A bál este 9 órakor kezdődött. Éjfélkor a dúsan és Ízlésesen teritett asztalokhoz ült a társaság s folyton fokozódó jókedvvel áldozott a társas vacaora gyönyöreinek. Éjfél után megujult erővel iudult meg a táncz s tartott hajnalig. A négyeseket 40 pár táuczolta. Tudósítónk a jelen volt hölgyek névsorát a következőleg állította össze: Chotvács Ágostonné, Czukor Vilmosné, Fereuczi Miksáné, Flegmán Jenőné, Halasi Janosue, Juhász Etelué, Keresztesy Istvánné, Klár Gusz­távné Kovách Mihályné, Leffin- Simuelné, Martinyi József ne, Meskó Líszlóné, Mészáros Ferenczné, özv. Rott­man Lajosué, Szopkó Alfréddé, S«xty Gyuláné, Walt­ner Jánosné úrnők, továbbá Almássy Luiza, (Dambrád) Czuker Ida, Dövényi Róza, Farbaky Gizella, Gráf Zsu­zsika, Haas Jenny, Iaczédy Etelka (Szabolcs), Korányi Anna, Kozelka Mariska (B.-Szt.-Mihály), Konthy Emília ff' B b^ e C« n )'. Mi ár Etelk a' Moesz Ilk a- Marsalkó Boriska, Nóvák Margit, Nádasy Blanka, Nádasy Lotti, Nikelszky Mariska, Szesztay Gizella és Erzsike, Vidliczkay Erzsike Meg kell még emlékeznünk a bál bájos és szívélyes háziasszonyairól: Chotvács Ágostonné, Juhász EtJné

Next

/
Thumbnails
Contents