Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-03 / 9. szám

X. évfolyam. 9. szám. Nyíregyháza, 1889. márczius 3. JNíyíryidék. f^ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. ' SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLOSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. W Megjelenik hetenlcint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : . _ Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A lap szellemi részét képező küldeménjek, .postán vagy helyben házhoz hordva: . ; r , . a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Egész évre 4 forint. ' l

nV szetku/dese targyaban leendő Jelszó Fél évre 2 „ Negyed évra 1 „ A köiségi jegyző éa tanitó uraknak egész évre Hirdetési dijak : caak két forint. d- ... . . i . , . ... i Minden négyszer hasábbzott petit sor eavszeri lamlások Jóba Elek kiadó - tulajdonos WdEk e ^ °

8 " kezekfcÓ1 kö^e 5 kr., többszöri közié, esetében 4 kr. könyvnyomdájához (uagv.debreczeni-utcza | A kéziratok csak világos kivána'ra s az! ***** ^ ^ 1551. szám) intózeudok. | illető költségére küldetnek vissza. j A nyil

t.

térj közleménje

k ^ 80r0nkillt 15 kf

< Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. száui); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haascnstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hambnigbnu. Hivatalos köslemenyok, 2495 K. — Szabolcsoármeque alispánjától. 1889. A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Meggyőződést óhajtván szerezni arról, hogy a községi és városi elöljárók az állategészség rendezéséről szó!ó 1888. évi VII-ik trvczikkben foglalt intézkedéseknek és követelményeknek miként felelnek meg: utasítottam Vidovich László vármegyei aljegyzőt és hivatalomban az állategészségügy előadóját, hogy a községekben helyszíni vizsgálatokat foganatosítson, s az azoknak alapján tapasztalt hiányodat bejelentse; a törvény végrehajtása körül egyöntetű eljárás biztosítása czéljából alkalmilag az állami vagy vármegyei állatorvos közbenjöttével, a helyszínén vagyis az egyes községekben adja meg a szükséges felvilágosításokat az állategészségügy kezelésénél megbízottak részére és eljárása eredinényeről, szükség esetén jegyzőkönyvek bemellékelésével jelentést terjeszszen hozzám. Midőn ezen intézkedésemről értesítem, felhívom, hogy nevezett aljegyzőt eljárásában hathatósau támogatni hivatalos kötelességének ismerje. Nyíregyháza, 1889. február 28. Zoltán János, alispán. 2492. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A vármegyei tiszti ügyészség és számvevőségnek, a járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminiszternek 13,124/1889. szám körrendeletet másolatban alantjegyezve megfelelő intóz kedis s közhirré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1889. február 28. Zoltán János, alispán. 13,124/1V. b. száin. Magyar kir. belügyminiszter. Körrendelet. Az állami italmérési jövedékről szóló 1888. XXXV. és az ennek folytán adandó kártalanításról szóló ugyanazon évi XXXVI. t. cz. életbelépte következtében, a rendezett tanácsú városokat érdeklőleg f. évi január 26-ról 6462. sz. a. kelt itteni körrendelet, kapcsán tekintettel arra, hogy a kártalauitás által miut italmérési jog tulajdonosok a nagy és kis községek is érdekeltethetnek, a törvényhatóságokat felhívom, hogy a községeket az utóbb idézett törvényczikk végrehajtása iránt, a m. kir. pénzügyminiszter ur által kiadott utasításban reájuk, mint jogosultakra nézve foglaltakhoz is, a község vagyoni érdekének megóvása végett, szigorú pontossággal leendő alkalmazkodásra utasítsa. Minthogy pedig a községek által is bármely jogon alapulólag bírt italmérési jog után nyerendő kárpótlás megállapítása czéljából a bejelentésnek az igény különbeni elestének következménye alatt f. évi márczius hó 31-ig a kellő módon okvetetlenül meg kell történnie, azon czélból, hogy a bejelentés törvényszabta időben és módon megtörténjék és mellette a község vagyoni érdeke a községi képviselőtestület intézkedésén kivül még a törvényhatósági felügyeleti jog lehető érvényesülésével is előmozdittassék, felhívom a törvényhatóságot, hogy a községeket haladéktalanul utasítsa, hogy a bejelentés ügyét a törvényhatósági utasítás vétele után legkésőbb 48 óra alatt tartandó képviselőtestületi közgyűlésben tárgyalás és elhatározás alá vegyék és mindenesetre aképen intézkedjenek, hogy a megállapodás alapján es pedig lehetőleg a pénzügyminiszteri utasítással adott, s minden kir. adóhivatalnál darabonként 2 krért megszerezhető bejelentési minta használatával, azonnal kiállítandó, az illetékes kir. adófelügyelőnek szóló s kellőleg felszerelt bejelentés folyó évi márczius 20 ig okvetlenül a vármegye alispánjához megérkezzék. Az alispánhoz a községek mint jogosultak részéről beérkezett bejelentések a vármegyei számvevő tisztség által a községi költségvetések és számadások s egyéb okmányok adatai szempontjából rögtön megbirálás alá veendők, s ennek megtörténte s a netán szükséges helyesbítések megtétele után az alispánnak bemutatandók, s ez utóbbi által az illetékes kir. adó felügyelőhöz legkésőbb f. évi márczius 31-ig beküldendők lesznek; az ezen határidő esetleges elmulasztásának következményeibői származó szigorú személyi és anyagi felelősség terhe alatt. Ezenkívül, hogy a kir. adófelügyelő által megtartandó egyezségi tárgyalásoknál, midőn a községek mint j >gosultak vesznek részt, rendszeriut a községi bíró és a községi, illetőleg körjegyző, mint a község képviselői álul, kik mint a község részéről jogérvénveseu egyezkedendők, a képviselőtestület által utasítással látandók el,.a község vagyoni érdeke nagyobb biztossággal megóvathassék, szükséges lesz, a községi vagyon feletti felügyeleti jogból kifolyólag törvényhatóságílag gondoskodni arról, miszerint az egyezkedési tárgyaláson a törvényhatóság valamely alkalmas közege hivatalból jelen legyen, s a községek képviselőit a község érdekéuek érvényesülésére irányuló törekvéseikben támogassa. E czélból a járási főszolgabirák és szolgabirák, esetleg a tiszti ügyészek volnának azon alkalmas vármegyei közegek, akik a községet mint jogosultat érdeklő egyezkedési tárgyaláson a törvényhatóságot legczélszerübbeu képviselhetnék, mint az 1888 XXXVI. trvczikk 15. §-ában említett bizalmi férfiak. Elvárom, hogy a törvényhatóság a jelen reudelettel kij >lölt irányban szükséges intézkedéseket a rövid határidőkre való tekintettel, a lehető legrövidebb idő alatt, s oly hatályos módon fogja eszközölni, hogy a községek vagyoni károsodásának "lehetősége és a netáni kárért leendő s okvetlenül helyt foglalandó felelősségre vonatás szüksége ki lesz zárva. Budapesten, 1889. évi febr.uárhó 22-éu. A minister helyett: Lukács György, államtitkár. 242

9- K" cy L l ' 1889 ozabotcsvarmegye alispanjatol. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének s valamennyi községi elöljárónak. A m. kir. pénzügyminisztériumnak 1 1953/889. sz. rendeletét, valamint az italmérési jog megváltásához kiadott bejelentési ivet másolatbau alant jegyezve köz hírré tétel és alkalmazkod s végett kikül lön. Nyíregyháza, 1889. február 28. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) 11,953. szám. A in. kir. pénzügyminisztériumtól. Tek. Zoltán János úrnak, Szabolcsvármegye alispánjának. Az 1888. évi XXXVI. trvczikk 13. §-ának 1-ső bekezdésében az italmérési jog megváltására nézve elkerülhetlen szükséges bejelentések megkönnyítése czéljából nyomtatott bejelentési iveket készíttettem. Ezen bejelentési ivekbe mindazon különböző esetek fel vannak véve, melyek a törvény értelmében a kártalanítási összeg megállapításánál befolyással bírnak, s egyszersmind minden eu'yes esetre nézve meg vannak jelölve mindama bizouyitékok, melyeknek becsatolása elkerülhetleuül szükséges arra nézve, hogy az illető jogosult kérelme a megváltási összeg megállapításánál figyelembe vehető legyen. Jelzett bejelentési iveket könnyebb hozzáférhetőség czéljából az adófelügyelők, illetve kirendelt helyetteseik utján a kir. adóhivatalokhoz küldöttem le oly utasítással, hogy az adóhivatalok ezen nyomtatott iveket darabonkint 2 kr befizetése után, minden ezért jelentkezőnek a kivánt mennyiségben szolgáltassák ki. Ezen körülményről oly utasítással értesítem czimedet, miszerint sürgősen intézkedjék az iránt, hogy a fentebb előadottak a közs ;gi elöljáróknak és ezek által az egyes jogosultaknak a legmegfelelőbb módon hozassók tudomására. Egyszersmind hozza czimed nevezettek tudo mására még azt, is, hogy ezen bejelentési ivek csak az eljárás megkönuyitése c.éljából adatván ki, nem kötelezők, s akár ezen nyomtatott iven, akár más íven tétes sék is a bejelentés, az egyenlő joghatálylyal bir. Budapesten, 1889. február 19-éu. Tisza. Miheztartás végett a bejelentő felek tudomására hozatnak a következők : Ezen bejelentési iv használata nem kötelező, de ha az nem használtatik is, a bejelentésnek tartalmaznia kell miud azt, ami a bejelentő felektől jelen bejelentési iv használata esetén megköveteltetik. Minden egyes jogra nézve a bejelentés külön iven eszközlendő, tehát egy és ugyanazon tulajdonos különböző községben gyakorolt italmórési joga nem foglalható egy bejelentésbe, de e-iy ivbe foglalható usyanazon tulajdonosnak egy községben, de több epületben gyakorolt jogára vonatkozó bejelentés, de ezen esetben az épületek külön-külön felsorolandók. A bejelentésnek 1889. évi márczius hó 31-dikéig okvetlen meg kell történni, mert a később érkezett bejelentések a törvény 13. §-ának rendelkezése szerint tekintetbe nem vehetők. A bejelentésnek mindig azon kir. adófelügyelőnél kell történni, kinek működési területén az italmérési jog gyakoroltatik. A bejelentést megteheti: 1. maga a jogosult; 2. ha a jogosult jogi személy, az, ki az illető jogi személyt minden más esetben képviseli; 3. ha a jogosult bármi okból önképviseletre jogosítva nincs, törvényes képviselője; 4. ha az önjogu jogosult összes ügyei vitelére általános meghatalmazottat tart, a meghatalmazott; ha földbirtokának kezelésére tisztje van: tisztje; ha a földbirtokot bérlet utján hasznosítja, bérlője; 5. a kit az önjogu jogosult arra sajátkezüleg irt és aláirt, vagy idegen kézzel irt, de két előttemező tanú által aláirt meghatalmazással megbíz. Ezen iv első lapján nyomatott szövegben üresen hagyott helyek következőkép töltendők ki: a) az első üres helyre beírandó a község neve, melyben a kártalanittatni kért italmérési jog gyakoroltatott ; b) a második és harmadik üres hely csak az esetben töltendő ki, ha a község területén az italmérési jog több tulajdonos által külöu-külöu gyakoroltatik, pontos megjelölése czéljából a bejelentett jognak; Úgyszintén kitöltendő az esetben, ha egy tulajdonos jogát ugyanazon községben több épületben gyakorolta, egyenkénti tüzetes megjelölésével az épületeknek. Tüzetes megjelölésnek vétetik az is. ha a vendéglő, vagy korcsma czége íratott be az üres helyre; c) a negyedik és ötödik üres hely aszerint töltendő ki, amint az épület, melyben a jog gyakoroltatik, az itahnérési jog tulajdonosáé, vagy másé; d) a hatodik helyre beírandó az a jog, melyen az italmérés gyakoroltatott (nemesi, törvényes, úrbéri, kiváltság stb.); e) az adóknál üresen hagyott helyekre, mind az öt évben, vagy ezen öt év közül azokban, melyekben tényleg adó fizettetett, szám szerint kiírandó a fizetett adó össz ;ge. Ha az adó az italmérési jogra nem különválasztva, hanem valami ingatlan, vagy más joggal közösen lett kivetve, akkor ezen közösen kivetett adónak összege iraudó ki. Ha pedig a jogosult nem tőkekamatés járadékadót, hanem kereseti, házbér- vagy más adót fizetett, az esetben a jogosult által fizetett összes kereseti, házbér- vagy más adó irandó be, tekintet nélkül arra, hogy ezen adó tisztán az ital mérési jog, vagy ezzel együtt más jogok, dolog vagy tárgy után is fizettetett. A kr. után üresen hagyott helyre pedig beírandó a fizetett adó neme: járadékadó, házbér- vagy kereseti adó stb.; f) az 1881—1885-ben élvezett jövedelmeknél üresen hagyott helyekre mindig a bejelentő fél által a kártalauitás alapjául tekintetbe vétetni kivánt, kizárólag az italmérési jog utáu élvezett jövedelem irandó be számokkal, úgyszintén ezek átlaga a következő üres helyre; g) a következő utolsó bekezdésben, ha a bejelentő maga akar a tárgyalásoknál megjelenni, ugy csak a lakhely és az utolsó posta írandó be; ha azonban más fogj t képviselni, ugy eunek neve, lakhelye és az utolsó posta. Ha az italmérési jog utáni jövedelem önállólag, minden mástól elkülönitve lett járadékadó alá bevallva, vagy ha a vele együtt hasznosított ingatlan, vagy más valami joggal (halászat, vadászat, rév, vám, vásárjog stb.) lett ugyan egyszerre bevallva, de már a bevallásból külön kitűnt az italmérési jog után tisztán élvezett jövedelem, akkor minden egyébb magyarázat, és bizonyítás nélkül a kitöltött nyomtatványösszeg keltezendő és aláírandó. Minden más, ettől eltérő esetben a kitöltött szöveg folytatásaként beírandó röviden és világosan a tényállás és a szerint, a mint a szóban forgó eset, a következő I—VIII. pjutok alatt felsorolt esetek egyikéhez, vagy másikához tartozik, az azon esetre nézve megkívánt bizonylatok felsorolandók és az írásbeliek melléklendők; miután pedig, a törvény világos rendelete szerint, a tárgyalások folyamáu uj bizonyítékok fel uem hozhatók, a létezők mind melléklend >k és a nem mellékelhetők pontosan megjelölendők. Mui számunkhoz fél iv melléklet és Hibján Sámuel (előbb Heitffel Lajos) mag-árjegyzéke vau csatolva.