Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-12-01 / 48. szám

• Melléklet a „Itfyirvidék" 48-ik számához. polgárává, hanem az uralkodójáért sajnált egy miatyán­kot*. A főbiró persze nagy zaiarba jött s aztán ugy magyarázta a dolgot, hogy a sepjiszeutgyörgyiek nem az istenitisztelet ellen tüntettek, hanem az azt elrendelő proklamació kíméletlen hangja ellen. A magyarázat psrsze nem nagyon nyerüette meg & százados tetszését. »-Szót se többet!* rivalt végül a főbíróra. »A város polgársága megfeledkezett polgári kötelességéről; punktum 1 Már most én ezért a város közönségét megbüntetem kétezer pengő ft büutetéspénz lefizetésére s rendelem, hogy a város közönsége ezt a pénzt 48 óra alatt fizesse be a kerületi hivatalba. Ha 48 óra alatt be nem szolgáltatják a két­ezer pengőt, én önt, főbiró ur, tömlöczbe csukatom s ott tanom addig, mig a kétezer pengővel a polgárság önt ki nem váltja. Elmehet !* A szegény főbíró fogvaczogva referált a kemény rendeletről a városi tanács előtt. — Honnan veszik ők most ezt a pénzt? Sziik világ van, a zavaros idők sok vagyonát vitték el a lakosságnak : szegény, nyomorult ember lett itt most mindenki. Hanem azért 24 óra alatt már összeteremtette a főbiró a kétezer Irtot, s leszámította hiány nélkül Kovács századosnak. Mikor a pénzt átvette Kovács, megveregette a vállát a főbírónak : »Jól van, kiállíttatom a díszokleveleit Kossuthnak és Bemnek. Majd annak idején értesíteni fogom a közönséget az eredményről*. A következő 1851-ik esztendőben Kovács kerületi főnök a megyei közönség adományaiból megkezdte a sepsiszentgyörgyi kórház építését. Két esztendő alatt be is volt fejezee a kolosszális épület, a mely most a város piacú nyugoti szögletén hatalmasan emelkedik ki az épületek sorából. Ferencz József-kórház lett a neve, 8 Haynald Lajos akkori eidélyi püspök szentelte fel. Mikor vége volt a felszentelési ünnepnek, Kovács százados odafordult Sspsi Szent György város főbírójához: »Hadd szolgáltassam át most önnek a Kossuth díszoklevelét is* — mondá. »Nézze, főbiró uram, az a díszoklevél be vc.n ide^falazva a kórház fundamentumába. A város kétezer pengő forintjával kezdtük mag az építést, s ha valaha reklamálják a díszpolgári oklevelet, mondja meg nekik : bu van falazva. Ez a története a Kossuth lepsziszent­györgyi díszpolgárságának. — Egy jó házból való fiu, ki legalább is 3—5 gym­násiális osztályt végzett, egy helybeli kereskedésbe előnyös feltételek mellett tanulóul felvétetik. Czim a kiadóhiva­talban tudható meg. — A szépség fenntartása. Minden hölgy tudja, mily bájt kölcsönöz az arcznak a kellemes, tiszta száj, az ép fogak és a fiuom arczbőr. Ha a nő arcza még oly sza­bályos is, de ha az arczbőr durva vagy épen foltos, ha a fogak odvasak, a foghus egészségtelen, vagy ha a száj kellemetleu szagot terjeszt, akkor minden illúziónak vége van. Igaz ugyan, hogy az jutelligensebb hölgyek szoktak használni szájkonzerváló szereket, csak az a baj, hogy ezeknek megválasztásánál könnyelműen járunk el. A szájvíznél és a fogposztánál csak a kellemes ízt keresik, mig a szappannál csak azt, hogy habja legyen. Dr. Popp J. G. udv. fogorvos ós udv. szállító készítményeit már 40 év óta ismerik. Anathrin szájvize 50 kros, 1 fortos és 1 frt 40 kros palaczkokban — melyek most tetemesen megnagyobbittattak is — a legbiztosabb szer minden fog- és szájbaj ellen. 35 kros és 1 frt 22 kros fogpasztája és 63 kr. fogpora a legjobb fogtisztitó szerek, mig 30 kros növény szappana a leghíresebb gyögyszappannak van elismerve, 40 kros napraforgó virág ó3 50 kros Vénus­szappana pedig a jelenkor legfinomabb divatpipere szap­panai. — Uj zenemű! Táborszky Nándor nemzeti zeaemű­kereskedésében, Buiapesteu, váczi utcza 30 szám, meg ­jelent: „Legújabb Budapasti dtlok ó3 népi ilo'c", melyek a népszinházbau a legkedveltebb népszínművekben éuekel­tetuek. Énekhangra zongorakísérettel alkalmazta Ábrányi Kornél. Száramként ára 50 kr. 6-ilc szám: Szálldogál a fecske. 7-ik szám: Sujt az átok. 8-ik szám: Aludj babám aludjál. 9 ik szám : Sir a kis lány. 10 ik szám; Hét csil­lagból van a gönczöl szekere. E dalok akként vannak egylete helyiségében, (Paláns/ky ház, nagykállói u'cza sarkán) fog megtartaUtui; mely alkalommal: Porupszky Pál főgi mu&ziumi tanár, és Kovács L vjos urak fognak közremünödni. Üdvö-öljüs a kereskedő ifjúságot, a műve­lődés ezeu jól megválasztott módjáért, s hiszszük, hogy bár • felolvasó estályei* a mult évekbeu is szépen sikerültek, az idén még szebb sikerekre s/ámithatnak, mert mint értesülünk már az első »felolvasó estélyen* is szép hölgy közönség fog réaitvenni. — Hymen. Telegdi Kastól Ferencz kisvárdai föld­birtokos eljegyezte Aranyos-Tordán Hattala Tamás pénz­ügyi biztos leányát: Luiza kisasszonyt. — Pótvásár lesz Rakamazon, de kiz'ró'ig csak szarvasmarhára nézve, deczember hó 2 dikán. — Kinevezés. Pazár Zoltán járásbirósági aljegy zö, Pazár István helybeli ág. ev tanitó fia, f. hó 29-én távozott Budapestről, hogy elfoglalja hivatalát Beszter­czebányán. Abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy egyedül örömmel vegyük tudomásul előléptetését, mig budapesti barátai gratulációját nagy mértékben zavarta az eltávozása fölötti fájdalom. — Strakosch Sándor tanár ez évi középeurópai nagy kőrútjában városunkat is érinti, és deczember hó 12-én estve 8 órakor, az ág. ev. főgymnasium dísztermében felolvasó estéljt rendez, a következő müsorozattal: I. Demetrius: a lengyel ország-gyűlés Schiller-től. II. A Gránátosok Heine-tól. III. Úriel Acosta: Nagy jelenet Gutzkow-tól. IV. A dalnok átka »Billad»* Uhland-tól Helyárak: Elsőrangú körszék 1 frt 50 kr. másodrangú körszék 1 frt. Balépti állóhely 60 kr. Ruhatárról gondos­kodva lesz. — Figeczki Pál ós társainak bűnügyében hétfőn kezdődik meg a második végtárgyalás a helybeli kir. törvényszók előtt. E szenzációs bűnügynek törvényszé­künk előtt lefolyt első tárgyalására élénken emlékezhetnek olvasóink. A kir. kúria, a törvényszéknek akkor meg­hozott s a kir. tábla által megv'áltoztatot Ítéletét fel­oldván és ujabb vizsgálatott rendelvén el, a vizsgálat foganatosítva lett s annak eredményei alapján tartatik meg az új végtárgyalás. Ami külömben e második vég­tárgyalásnak a legfőbb érdekességét kölcsönzi, az a követ­kező körülmény : Mikor a kir. tábla a törvényszéknek ez ügyben hozott ítéletét akként változtatta meg, hogy a Figeczkire rablásért és gyilkosságért kimért életfogytig­lani fegyházat, — csupáu bűnpártolásban mondván őt bűnösnek — 3 évi fegyházbüntetésre szállitotta le, ellen­ben Boros Szita Károlyt életfogytiglani fegyházra Ítélte: Boros Szita Károly e kir. táblai Ítélet után ki­hallgatásra jelentkezett ez ügy vizsgálóbirájáuál, s teljes beismerő vallomást tett. E vallomás szerint eredetileg egy gazdag kőbányai sertés kereskedőt akartak megölni, t. i. Figeczki, Kövér Miklós és ő, ós az illető kereske­dőt, kinek 40,000 forint volt a tárczájában, ebből a czélból be is csalták a sertés piaczon az állásba, hová egy csapat disznót tereltek össze. Az illető sertés keres­kedő azomban valahogy észrevette gonosz szándékukat, a mielőtt azt végrehajthatták volna, elmenekült. Igy vetet­tek szemet a másik áldozatra, a h.-böszörményi sertés­kupeczre, akit fényes délben, 12 és 1 óra között, a Figeczki által bérelt Buudi korcsma udvarára csaltak s ott az állásban leütötték. Holttestét azután a Kövér Miklós szánkáján szállították ki a városból. Ez a Boros Szita Károly vallomása. A pótvizsgálat természetesen kutatott a Boros Szita Károly által emlegetett kőbányai sertés kereskedő után, kinek nevét Boros Szita Károly nem tudta, de azt felfedezni nem sikerült. Boros Szita Károlynak Figeczkivel és Kövér Miklóssal való szembe­sítése a legérdekesebb törvényszéki jelenetek egyike lesz. A végtárgyalás e hó 2 án reggel 9 órakor veszi kezdetet, a vármegyeháza nagytermében. A büntető ta­nácsban Megyery Géza törvényszéki elnök vezetése alatt, Horváth Bálint és Kovách István szavazóbirák vesz­nek részt s mint jegyzőkönyvvezető Zsindely törvény­széki jegyző. A kir. ügyészséget Hrabovszky Aurél kir. bárdolatlan: ki kell pallérozni; a magyar nyelv merev : hajlékonynyá kell tenni; a magyar nyelv erőit: gyöngéd­dé kell tenni. Igen, mert nem lehet mindenféle munkában a nyelv é« egyetlen eszközével, az erővel hatni, mely oly zordonná teszi fenségében a Zrinyi d c:ióját; az irodalom minden faja megkívánja a maga nyelvét, a lágyat, simu­lót ép ügy, mint az erőset és hajthatatlant, a rövidet Bzagatottat ép úgy, mint a részletezőt, magyarázót. Más a hit, más a tudomány, más a szerelem nyel­ve, s mindegyik csak a maga nyelvén érhet el tökéletes hatást, megérdemelt sikert. íme az új eszmék, melyek a mily ujak akkori iro­dalmunkban, ép oly igazak és érvényesek miuden korban Igaz ugyan, hogy Bessenyei inkább csak lelkes szó szólója, mint hivatott megvalósítója volt e magas szárnya lású eszméknek, mert a kivitelben elért eredménye épen nincs egyenes arányban elméletével, hanem azt is el kell ismernünk, hogy a viszonyok teljes fölismerésével s lán­goló lelkesedés szülte buzgalmával hosszú idők mulasz­tását pótolta s így atyja lett nagy lendülettel megindult nemzeties irodalmunknak ugy, hogy föllépése a magyar irodalom újjászületését vonta maga után. És e férfiúnak hivatása magaslatán, az elvetett mag kikeltének boldogító tudiUébfin kellett megérnie a csa­pást, hogy az anyag szárnyát szegte szellemének: távoznia kellett a megszokott körből, hol miűden munkássága össz­pontosult, honnan miut egy magaslatról tekintett le az általa megindított nagyszerű mozgalmakra, hol dicsőséges életének legszebb napjait éhe. Ez életéuek második s egyúttal tragikus forduló pontja. Mert akár a nyomasztó viszonyok hatása (hitfeleinek bizalmával fizetését is elvesz­tette), akár meggyőződésének befolyása alatt tért át a refor­mátus vallásról a katholikus hitre, melyre olaszországi utja alatt is szerezhetett erőteljesebb :iaditó okot: az eredmény az, hogy sorsa végzetesre változik, melyet egészen betetőz pártfogójának Mária Teréziának halála. Bécsből eltávorása a lélekharangot húzta meg feje fölött. Egyedül érezte magát a megélhetés terhes gond­jaival s talán saját lelkiismeretének kiuzó raardosásával. Menuyi tépelődésen, mennyi belső hányódáson mehetett keresztül e megtört lélek apus'.ta-kovácsii remeteségben! alügyész fogja képviselni. A végtárgyalásra 59 tanú van beidézve s igy az előreláthatólag 2—3 napig fog el­tartani. — Érdekes czigány kompánia állott a héten a törvényszék előtt. Veszedelmes szövetkezetet képeztek együtt Balog Jánof, Horvát B^rti, Rézműves Józssf, idősb és ifjabb Horvát József. Ez évi juuius hó 28-dikán betörtek Grósz Farkas t.-ladáuyi korcsmároshoz, s onnan nagyobb mennyiségű készpénzt, értékss kötvényeket s más egyéb elemelhető dolgokat magukhoz véve, tovább állottak. Bent a faluban, a paroctiia elóit egy ott stációzó edéűyes tótot vettek észre. Megakarták lopni azt is, s az alvó embernek föl is vágtak már a mellényét, de az fölébredt s a tolvajok megriadtak. A törvényszék elé kerültek mindazonál'ai, ahol a gazemberek újabb keletű büuügyi prakszisa szerint ők is azzal a megokolással vonták vissza a vizsgálat alatt tett beismerő vallomásaikat, hogy kínoz­ták őket. E miatt el kellet napolni az első izbon meg tartott végtárgyalást s ujabb tárgyalásra beidézni az e körülmény felvilágosítására szükséges tauukat. A máodik végtárgy<tlást a heten tartotta meg a törvényszék s fe­jeukét két évi fegyházra ítélte el a jelea kompánia emii­tett t»gjait. — Holub Emil, a híres utazó, mint az már isme­retes olvasóink előtt, hétfőn, deczember hó 2-dikán este tartja meg városuukbau nagyérdekü felolvasását a fő­gimnázium dísztermében. Holub Debreczenből érkezik városunkba, hol nagy érdeklődéssel várja a közöuség felolvasását. — A skarlát járvány, úgy látszik, szűnőbeu van városunkban. A mult hó 26 dika óta naponként 1—1 újabb betegedési eset firdult elő. Remélhető, hogy pár nap alatt a járvány teljesen megszűnik. Ez örvendetes eredmény elérésében a fő érdem a városi közegészség­ügyi bizottságé, mely erélyes intézkedéseivel, köztudattá emelte a közöuség körében az óvó intézkedések szük­ségességét ós jótékony hatását. — Szinház otthon. A. ,Fogja-e látogatni szorgal­masan ebben az idényben is a színházat?" — B. „Nem én; sokkai olcsóbban mulathatok én otthon; mikor nőm a szobalányra boszankodik, ez egy komikus jelenet; mikor a szakácsnővel veszekszik, vígjáték ; mikor nagy toilette-ot csinál, látványos darab; mikor az inas valami ostobasá­got cselekszik, bohózat; mikor lányom énekel, daljáték s mikor én a számlákat olvasom, ez szomorújáték. — M befalazott diszpoIgárság. Most hogy a városok egymás után választják díszpolgárukká Kossuth Lajost, a Székely Nemzet egy érdekes visszaemlékezés­ben mondja el, hogy Sepsi 8zeut-György, a székelység fővárosa, miért nem választja most meg díszpolgárává Kossuthot. Az egyedüli ok az, hogy már egyszer meg­választotta és pedig egyike volt az első városoknak, melyek ilyeu formán fejezték ki tiszteletüket Kossuth iránt. De fűződik ehhez a diszpolgársághoz egy érdekes történet. 1849-ben, a mikor Bam fényes katonai kiaéret tel bevonult Sepsi-Szent-Györgybe, a polgárság egyhangú lelkesedéssel díszpolgárokká választotta meg Bem tábor nokot és Kossuth Lajost; egyszersmind nekik ajándékozta a város a piaczon fekvő két üres telkét. Nemsokára azután bevonultak Sepsi-Szent-Györgyre az oroszok s be­következett a világosi fegyverletétel. Koráos István szá­zados lett kerületi főnökké Háromszékben, eey erőszakos, ellentmondást nem tűrő kemény katona. 1850. aug. 18-án a kerületi főnök egy kíméletlen hangú rendelettel paran­csolta mog, hogy ő felsége születése uapján a város összes templomában hálaadó isteni tisztelet tartassék. A főnökön és főbírón kivül nem jelent meg egy lélek sem. Szöruyü indulatba jött e miatt Kopács százados. Mikor vége volt az isteni tiszteletnek, maga elé rendelte Kovács Gábor főbírót és katonai keménységgel ezeket mondta neki: »Na főbiró uram Sepsi S<ent- György város polgársága ugyancsak kitett magáért ma. E', a polgárság volt olyau lojál's, hogy Kossuthot és Bemet megválasztotta disz­A világtól elzárkózva hírét se halja megindított munkája sikeres továbbfolytatásának, zaklatott lelke hiába keres vigasztalást a könyvekben: a dicsőséges mult emlékei még erősebben figyelmeztetik elhagyatottságára. Ily álla­potban élt harmincz esztendeje valóban tulsággal fonta homlokára a szenvedések martyrkoszoruját... Azóta nagyot változott a világ: a magyar irodalom azzá fejlődött, a mi az előtt s különösen az ő korában nem volt: igazán magyarrá és igazán irodalommá. .. A nemzet hálás kegyelettel ünnepelte meg muukásságának százados évfordulóját: emléktáblával jelölték sírját s szülőföldén Szabolcsvármegyében épen most indult meg lelkes mozga­lom arra, hogy érdemeit hirdető méltó emléket szenteljen h'jdani nagy szülöttjének. Vajha ez emlékjel eszméinek is diadalát jelentené örök időre. Vietórisz József. A gyógyszer. Ketten udvaroltak a hóditószép«égü s a telekkönyv­ben tekintélyes állást elfoglaló Bertának. Az egyik — a kit váróéban lakó — körorvoi, fiatal képzett ember, ki az ismerősök előtt csak a »szép Ltczi* néven volt ismere­tes, a mi épan nem volt guuynév, lévén a körorvos ur valódi Adonis a szerelmes leányok előtt. A másik udvarló volt nemes, nemzetes ét vitézlő Diót Márton nagy földbirtokos ur, a ki ekkor — midőn ideje lett volua — elfeledkezett arról, hogy Isten a nő­ket gyönyörkögtetés végett a férfiak részére, (természetei : nom értve ide az anyótokat) most rezes orral, mellre ctüg­gő tokával s az élet tulya alatt remegő lábakkal igyek­szik a tzép Berta kegyeibe jutni. H% n«m említem is, a szivet olvasó bizonyára kita­lálja, hogy a két udvarló közül melyiknek sikerült Berta nagysám szivét elfoglalói. Diós Márton ugyanis nagyon visszaélt a férfi szépség szabad ilmával s csak félfokkal ha szebbnek lehetett tartani az ördögnél, mig a csinos kör­orvos már műveltsége és udvar.ási képessége által is könnyen bejuthatott Bírta kisasszony kegyeibe. Hanem hát az volt a baj, hogy Berta kisisszony uem reuddkezlntett kénye szerint szive felett. H>zzá szólott még ahhoz egy bárgyú papa, ki papucskormány alatt nyögvén, felesége miuden szava parancs volt előtte ; meg aztán egy — hiúzzál közeli rokonságban levő — mama, kinek nyelve a nagypénteki kerepelőt csufft tenni képes s a ki — valahányszor a körorvos tiszteletét te­szi — házuknál, nem késik ajkát olyformáo bigyeszteni le, melyből a körorvos könyruélkü! kiolvashatja, hogy a mama kegyeiben még csekély távolságra utazott. D.ós Márton még sohasem szólt egy árva hangot sem a körorvosuak. Hagyta, hogy folytassa vizitelgetését. Egyszer aztán, midőn elérkezettnek látta az időt, határo­zottau fellépett és — csodák csodája — nem is kapott kosarat. Berta örömmel fogadta őt férjéül. Az az, hogy volt nftmbiz az csodák csodája, ha meg­tudjuk, hogy Berta papája hétszáz forinttal volt adósa Diósnak s ilyen módon látta legczélszerübbnek a lequit­tolást. A körorvos rutul felsült. A hódító szépségű Berta Diós neje lett. Hanem hogy a szív nem ugy van alkotva, mint valami érzéketlen festmény. E r. nem tud belenyugodni a változhatatlanba, sőt a kéuyszer még jibban zaklatj*. A körorvos Vesés Tádé, i« tapasztalta ezt. Ugy érezte, hogy mióta Ber'a mouyecskóvé lett, még heveseb­ben vonza szive hozzá. Olyan boldogtalan lett a szegény fiatal ember, hogy folyvást öngyilkostági etzmékkel tépslődött. Egyre otinál­ta a terveket, de sehogysem tudta kisütni, hogy mimó­don kerüljön Berta közelébe. Hanem a mit a véges férfi ész kisütni nem képes, kikalkulálja azt a végéremehetetlen asszo lyi furfang. Egy estve a körorvos épen azou gondolkozott, hogy a halálnemek közül melyik lehet legcsekélyebb kinnal járó, midőn szobája ajtaja feltárul s azon — képiből kikelve — Diós lépett be. — Orvos ur! — fogott a szóban még a köszönést is elfeledve. - Az Istenre kérem, ne tartson haragot irántam. Segítsen rajtam ! — Hát mi baja? kérdezte Vesés. — Nekem semmi, hanem Berta . . .

Next

/
Thumbnails
Contents