Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1889-12-01 / 48. szám
N Y í R V I D É K" sagokat, lehetetlenségeknek gondolt valóságokat találunk lépésünk minden myomán, melyek — sajnos — mint a vármegye fogalmához tartozó megfigyelések, erős fegyverül szolgálnak a vármegyei autonomia elleneseinek kezében maga az intézmény ellen, mely a visszásságok istápolásának, a társadalmi téren való érvényesítésének ments várát látszik nyújtani. Dotációs levelek és ármálisok s őseink régi festésű arczképei méltó kegyeletünknek legyenek fenmaradt emlékei! De nagy hiba, ha ezeken a nem magunk és érdemeink által vetett alapokon állítunk választó falakat magunk és embertársaink közzé. És még nagyobb hiba lenne — talán valamivel több is enuél — ha ez a megkopott argumentumokon élő felfogás továbbra is akadályául szolgálna annak, hogy itt Nyíregyházán, egyedüli lehető és képzelhető központján a vármegyének, hol a vármegye gazdasági és kulturális élete lüktet, to vábbra is akadályul szolgálna az a fölfogás egy egészséges társadalmi élet kifejlődésének. Igy szeretnénk mi üdvözölni az új vármegyét, mely autonomikus jogainak védelmezésében — a jó közigazgatás megvalósítása által is — megmaradna a réginek, de fölfrissítené és megerősítené erejét azzal, hogy a vármegye központján — nem élve többé idegenül itt Nyíregyházán — egy egészséges és lüktető társadalmi élet megvalósításának lenne tényezője. Nem pedig — elhúzódása által — akadálya! Hoiialkotás. (Z—a) Megmenteni az elzülésnek indult szegény magyar gyermekeket — szép ós nemes feladata ez a jövendő számára dolgozó jeleuuek. Megmenteni azokat, akikből később a társadalom | paraszitái, a sikkasztok, zsiványok és rablók szerzik ujonczseregeiket, — megmenteni ezeket a börtöntől és az akasz tófától a btcsületes és hasznos polgári működé- számára, és növelni általuk a migyur állam, a magyar társadalom erejét — bármeiy vérből, bátmely uemzetségből származtak is azok eredetileg. Nagy és szép gondolat ! Más népek már régen reá jöttek erre, de mi még csak most kezdünk eszmélni. Csau most kezdjük belátni, hogy a szép, drága és pompás képkeret semmit se ér, ha csak haszontalan mázolás a belső foglalatja. A tapasztalat eléggé mutatja, hogy a uemzetek politikai jogai semmit sem érnek és politikai szabadsaguk csak napfény ragyogása mellett látszó délibáb, ha maga a nemzet tarsadalmi élete nem erős. Ellenben, megfordítva, egy drága kép. egy valóban nagymester alkotása mindig meg kapja aztán később a magához illő keretet, még ha eredetileg csak hitvány ltczrámáravolt is föl-zegezre. Az erős nép mindig szabaddá les7 ! A népek nagyságát nem a politikai államszervezet, hanem áz illető népeknek belső társad ;lmi ereje, erkölcsi képessége szokta kölcsönözni. S nemde különös, hogy mig nálunk eddig mindig oly nagy gondot forditottuuk a keretre, t. i. a politikai jogokra: auuak belső tartalmával nem sokat törődtünk, s csodálkoztuuk aztán rajta, hogy a rongykép keretét is gyakran elkótyavetyélték tőlünk. Tagadhatatlanul örvendetes jelenség a gyermek védőegyesületek létesítése. Tagadhatatlan bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet s a magyar állam léte nem visszafelé, hanem előre fejlődik. Bessenyei és „Piiilosophusa." I. Csak kevés választottjainak juttatja a történelem azt a fölemelő és megalázó szerepet, hogy mély, szinte látnoki tehetségeikkel egy nemzet vezérei s a káuyszerüseg elfogadásával egyetlen elhibázott lépésük martyrjai legyenek. Talán maga a nagy fény okozza azt, hogy végzetes világításba kerüljön az egyetlen sötét pont, mely a bekövetkezendő tragikum magvát rejti magában? vagy a kérlelhetet len sors következetesen megboszúlja magát azokon, kik könnyelműen kihívni elég vakmerők voltán? . . . Valóban megrázó a nagyok bukása, mert látásukra nem tud megnyugodni a lélek a kicsinyes okok végzetes következményén. A nemzeti misszió Öntudatos apostola és saját nemzetének kitaszított veteránja volt Bessenyei György, e messze kimagasló alakja történetünk mult századáuak, ki új életre ébreszté a magyar irodalmat, hogy végpusztulástól mentse meg a magyar nemzetet. Alkotásaiért a teljesített hivatás boldogító tudata s a uálás utódok magasztaló megemlékezése volt s lesz a jutalma : e. vis/.onyekkal megalkuvó áttéréseért népének megvetése volt a büntetése. L^bbentsük fel egy pillanatra a fátyolt ama göröngyös, tövises útról, mely a berezeli bölcsőtől a puszta-kovácsii sing vezet: sokat tanulhatuik belőle száz év alatt oly végtelenül megváltozott jeleu viszonyaink között is . . . * * * Kerek száz évvel előzte meg születésével nemzetüuk nagy forradalmát Bessenyei, ki az akkor ural ;odni kezdő eszmék behatása alatt a szellemi, irodalmi s nemzetiségi forradalom megindítására volt hivatva. Síármaíása, gyermek és serdülő kora épen nem kedveztek e hivatásnak : az akkori szabolcsi birtokos nemes családok époly kevéssé voltak a tudományok ápolói s az irodalom barátai, miut a mostaniak, ellenbea otthoni társas köreivel való érintkezése épen oly nyomokat vésett kitörölhetetlenül lelkében, szavába, melyek nem igen vannak a üuoinság és ízlés szolgálatában ; értem a darabos, mert erőteljus, de e mellett a tulságig leplezetben szabolrsi dialektust, higy nevén nevezzem a gyermeket. Ifjúkorának ezm, mtr élettani okokuál Igaz, hogy azok, kik az ilyen ujabb alkotások iránt érdeklődnek, nem mind Ázsiából jöttek be a honalapítókkal; de azért az a mit alkotunk, a mit csinálnak, mindig a magyar uép jellegét hordja magán. Ez mutatja egyfelől azt, hogy mily nagy erkölcsi erőnek kellett rejleni abban a parányi magbau, mely elhagyott nagy ázsiai birodalmából lassankint nyugot felé nyomult — uj hazát alkotni magáuak a Duna völgyébe, épp úgy, mint az angol puritánok 200 évvel ezelőtt az atlanti tengeren tul, s a kik lelki erejüknél fogva épp ugy saját jellegüket nyomták az általuk alapított uj hazának, később oly vegyes eredetű népességére, mint az első amerikai bevándorlók, az angol puritánok, a mostani Egyesült-Államokéra. Uj nemzetet, egészséges hatalmas ors. ágot csak erköl • esi erő alapíthat! A kard segíthet neki, de nála nélkül csak rabszolgaláncz lesz vasából. A magyar társadalomban éppen az utóbbi egy pár évtized alatt örömmel látjuk s észlelhetjük azon tüneményeket, melyek azt mutálják, hojy a valódi államalkotás iránti érzék már náluuk is helyes útra tért. Egymás után alakulnak oly hu nauisztikus czélu intézmények, melyekről még a 60-as években is c-tak a nemesebb gondolkozású hazafiak sóhajtozásaiban hallottunk. Gyermekvédő-egyesület, szegény-gyermek menedék-hely, vöiös éB fehér kereszt-egyesület, eruö.csuemesitő-egyesület, rabsegélyző egyesület és annyi más nemzetmentő nemes alkotás — nálunk mind csak az utóbbi évtized szülötte. Csak az a kérdés, hogy mennyire vesz részt mind ezekben az alkotásokban maga a magyar faj, melynek csakis e haza szolgálhat tovább fejlődhetése alapjául. Határozott ítéletet e tekintetben nem akarunk mondani, de annyit máris bátran elismerhetünk, hogy ez alkotásokban e hazának nem tisztán magyar vérrel dicsekedhető fiai is mindeu esetre jelentékeny részt vesznek. S ez az a körülmény, mit hathatósan kell ajánlanunk e lapok t. olvasóinak figyelmébe. A haza mindég azoké a népeké lesz, kiknek legtöbb érdemük vau annak megteremtésében. Törvények s alkotmányok jövőben soh.isem védhetnek meg egyetlen fajt sem a fajok uagy harczában az elpusztulástól. Amely faj azt akarja, hogy fenmaradjon, anuak magának kell teljesíteni a modern honalkotás nagy müvéből az oroszlánrészt. Az ezredéves keret csak ugy ér valamit, ha fogialttja is remek místermü, s nemciak hitvány mázolás. F. M. ÚJDONSÁGOK. gW* Lapunk e számával utolsó hónapját nyitjuk meg ez évnek. A vállalt kötelezettségeknek olvasóinkkal szemben való bű teljesítése, melyre nyugodt lelkiismerettel hivatkozhatunk, megengedhetővé teszi nekünk, hogy teljes tisztelettel, de egész komolysággal fölkérjük mind azokat, községeket és egyeseket, kik a lapunkért járó előfizetési dijakkal hátralékban vannak, hogy kötelezettségüknek eleget tmii szíveskedjenek. Az ó kenyelmük szempontjából mellékelünk lapunk e számához utalvány-lapokat, melyeken a hátrálekus összegeket az alulírott kiadóhivatalhoz megküldetni kérjük annál is inkább, mert a jövő héten már postai megbízás utján leszünk kénytelenek a hátralékok behajlását szorgalmazni. A „Nyírvidék" kiadóhivatala. — A vármegye igazoló választmánya e hó 28káu délelőtt tartott ülésében vette tárgyatás alá a nyíregyházai III dik kerületi és a pócs-petn i megyebizotsági tag választások ellen beadott pauasz-kérvényeket. Ami fogva maradandó emlékével miuden munkájában küzdeni kényteleu hosszas távolléte s tauulmányoiásai utáu is; de ha előfogja a „nemes indulat", lehullt az álarc, s előttünk áll a valódi szabolcú ember, a maga szókimondó egyenességében. Patakou töltött diákévei is jobbára csak ez irányú fejlődéséhez szolgáltattak anyagot, mert hogy a tauulásbau nem vitte sokra, abból következtethetjük, hogy onnan mihamar hazakerült. Forduló pontot képez életében azou idő, mikor Szabolcsvármegye ajánlatára a M iria. Terézia által Bécsbe n (elállított magyar királyi testörségbe a gárdisták közzé vétetett fól. Az éles ellentet otthoni tars isága, időtöltése és &,/. új követelmények között gjökeresen megváltoztatja a már-már elparlagiasodott ifjú hajlamait; az előkelő társaságokban, melyekbe származása ós deli testalkata nyújtottak elég ajánló levelet, mindjobban és jobban ébred ni kezd saját én jének tudatára s nemes tettekre hivatott lelke azonnal kitűzi maga elé a c<.élt, hogy miuden munkáját anuak megvalósítására t'ordnsa. B sszélnek előtto ide geu nyelveken új, soha nem hallott eszmékről, meiyek az akkori egész müveit világot éléaken foglalkoztatták ; meg ismerkedik a nyugoti finom ízléssel, a műrészét remekeivel, melyekről addig fogalma sem lehetett. A mennyire érezte, annyira nem értette azokat. Körülményeinek ilyetén alakulásával szemben két ut állott előtte : a visszalépés sima, egyenes és a haladás göröngyös meredek útja. S ő ez utóbbit választá. Éjjel-nappili szorgalommal először is nyelvek tanulására adta magát; széleskörű olvasináuyai utjá í hovatovább, annál inkább beavatott ismerője lett különösen a frauezia „felvilágosodás iradalmíban" kifejezett új eszmék és gondolatoknak, melyeket mohó vágygyal ós lelkesedéssel szívott in igába : jólét, szabadság, rendezett társadalom leb)g3tt ideálként szemei előtt. DJ iú uem állott meg, hogy pwive viselje migát haziuK akkori viszonyaival szemben, a nagykörű receptió a productio vágyát ébreszti fel lelkében, melyhiz a legjobb alapot soha, meg uem szűnő honfi érzete nyújtotta. Éi ezzel óriási feladatot vállalt magára. Mtguk ír int, a fölvilágosodás eszm >i iránt hiányzott náluuk az általános érzék, mert az intelligentia nem rolt magyar, a ma a uyiregyházai III. kerületi választást illeti, minthogy a polgármester által megtartott vizsgálat jegyzőkönyve szenut sem ni oly körülmény uem forog fenn, mely alapos okot szolgáltatna a választás megsemmisítésére, a bizottság a megválasztottakat igazolta. E lenben a Pócs-Petriben megtartott megyebizottsági tag választást megsemmisítette a bizottság, mert a vizsgálat adatai szerint tanuk által igazoltatott, hogy Liki János és M. Sebők István ó-fehértói lakosok helyett mások szavaztak s hogy az elhalt Petró István nevében valami ösmeretlen szintén szavazott. A bizottság, az uj választás iránti intézkedések végett a vármegye közgyűléséhez fog előterjesztést lenni. — A tisztújító közgyűlés, melynek napját e hó 17-dikére tűzte ki a vármegye november hó 21-diki közgyűlése, a rendes szokástól eltóróleg nem d. e. 10, hanem már 9 órakor veszi kezdetét. — Nyíregyháza városa s a hozzá tartozó puszták és tanyák regále jogának bérbevétele immáron elintézett kérdés. Tegnap jött a m. kir. pénzügyminisztériumtól az aláirott szerződós, mely szerint az 1890—92-diki három évre, évi 45 ezer forintért a pénzügyminisztérium Nyíregyháza városának adta ki, feltótlen kihasználási jogát a Nyíregyházai városi ós pusztai regáléknak. E tényt örömmel veheti tudomásul városunk lakossága, mert eltekintve a bérleti szerződésnek, a visszonyok szerint elég kedvezőnek mondható föltételeitől, attól a sok zaklatástól is megmenekül a lakosság, mely egy esetleges magán bérlő fungálása esetén megtörténhetne. — Az uj városi vágóhíd teljesen elkészült már s legközelebb meg fog nyittatni a közhasználatnak. A városi hatóság egyelőre htai kezelés alá kívánja venni a vágóhidat, egy felügyelő kezelése alatt. Az épületek átvétele a válalkozóktól a napokbau fog megtörténni. — A legtöbb adót fizető megyebizottsagi tagok sorában, az elhunyt S. Kon Hermán helyébe Istenes András vétetett föl. — Felolvasás. Szilágyi Albert, a nagykállói főreáliskola tanára érdekes föloWasást tartott szombatou a nagykállói kaszinóban. Díszes közönség hallgatta meg az érdekes íölolvasást, melyet lapuuk »Ciarnok< rovatában közlünk. Az estélyt kedélyes tánczoaulatsággal fejezték be. — Községi dögterek. A földmivelésügyi miniszter utasította az összes törvényhatóságokat, hogy a törvéuyben meghatározott községi dögterek felállításáról mindenfelé gondoskodj inak. Fölhatalmazza őket arra is, hogy egyes uradalmaknak és telepeknek külön dögterek felállítására engedélyt adjon. — Az első thea-estély. Felhívjuk a t. közönség figyelmét a decjember hó 7 én tartandó első theaestély re, melyre a rendező bizottiág Jósa Andrásné, Korányi Imréné, Básthy Barnáné és Kubassy Gusztávné úrhölgyeket volt szerencsés háziasszonyokul megnyerni, kiknek buzgó fáradozása az estély érdekében a közönség rouonszeuves támogatása mellett biztosítja a theaestély sikerét. — Nyugdíjazás. Erdélyi Antal vármegyei al evéltárnokot, produkált orvosi bizonyítvány alupjan, a vármegyei uyugdij-választmány nyugdíjazta. — Gyászrovat. Vajai Vay Andor és neje síül. Becsky Ilona, gyermekeik: Mária, Amália és Miklós, s a számos rokonok nevében is, bánatos szívvel jelentik, hogy kedves kis leányuk Ilona folyó 1889 ik évi november hó 27 kén es.e, életének 8 dik évében, elhunyt. A kedves halott porrészei folyó évi november hó 29-én délután 3 órakor fognak a vizi-utezai lakásból, a .Morgó" melloti sirkertben örök nyugalomra té'.etni. Nyiregyhiza, 1889- november 28. Angyalok örködjeuek álmai felett! — E gyászjelentő»el öt nap lefolyása alstt második kis gyermekük halálát ludatjak a bánatos szülők, kiknek fájdalmát igaz részvétel enyhítik a számos jó barátok, ismerősök. — A helybeli kereskedő ifjúság, az előző évekhez képest, az idén is rendezni íog »felolvasó estélyeket*. Az első >felolvasó estély* f. hó 12-én a kereskedő iljusig Folytatása, a mellékleten gyár pedig nem volt uiüvelt. A magasabb körök németül, a középosztálybeliek deákul beszéltek: az igaz hazafiság tétlenségre volt kárhoztatva. Hát még a nyelv, a nemzet legfőbb kiucse, mely tehetségesebb művelőinél is csupán a »Muráiyi Venus* ós a »Hirinas história* emlőjeu tengődött! Ki törődött volua a néppel és nyelvével akkor, mikor az a szolgaság rabigáját nyögte? A feladat a mily végtelenül nehéz, ép oly világos vala: magyarrá kell tenni a nemzetet nyelvében, irodalmában és nemzetiségében egyaránt: újjá kell alkotni azt! Sokan osztoznak e feladat megvalósításával szerzeit dicsőségen :^de ni 'gis Bessenyeit illeti meg belőle az oroszlán rész. Uttörö volt s az elég arra, hogy méltányolni tudjuk érdom út. Chvasott, irt, buzdított, hirdetett, lelkesített miudeufelé; messze hangzó szózata testőrtársai utján eljut a legtávolabb eső rétekbe is, hol az eddigi kisebb jelentőségű bár rokono/.élu, de mégis inkább passiv, mint activ munkák, iratok alkalom hiánya, gyarló közlekedés miatt nem üthet.ek tanyát. E^ész forrongást hoz létre s mig munkassága egyrészről nagyszámú híveket szerez neki, másrészt ellenfelek táborának alakítására nyújt alkalmat, úgy hogy e harozból csak annál nagyobb eredményuyel bontakozhattak ki mindazon czélok, szándékok, melyek az ó lelkét foglalkoztatták. Különféle iskolák támadnak az irodalomban más és más alupon, de egy czéllal, hogy a hazát szolgáljak mert ez időben hazafias cselekedett az, ha tollat fog kezébe a magyar; az érdeklődés általáuos, vuriengések, vitatkozások napirendben vannak, idegen nemzetek nagy szellemeinek termékei náluuk is meghonosulnak : pezsgő élet, elevenség váltja fel ne eddigi petyhüdt, szunyadó tétlenség helyét. Az átalakulás valóban korszakalkotó. „Ágis tragédiája" az ébredő hajnal derengését jelzi irodalmunkban. Tartalmával, előadásával, alakjával általáuos hatást keltett, a mit a kor mérlegével mérvén, tehetetlenség el nem ismernünk. Bölcseleti munkáiban a tudományt hajlékonyabb magyar nyelven szólaltatja meg, mint az eddigi kisérletek tették. Nyelvügyi munkássága pedig örök időkre előielő helyett biztosit neki történetünk lapjain. A magyar nyelv szegény : gazlagg í kell tenni ; a m »gyar nyelv