Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

„N Y í It V I D É 14." 13,116. K

. Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljárókuak. Aranyos-Torda vármegyének 9714/1889. számú megkeresését alantjegyezve másolatban oly felhívással közlöm, miszerint a Balázs Istvánná feltalálása esetén hozzám azonnal jelentést tegyen. Nyíregyházán, 1889. november hó 2-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Tekintetes alispán ur. Balázs István téglavető czigány felesége Máriskó a közelebbi napokban Toroczkó községben tartózkodása ideje alatt, ahol a községnek téglát vetett, többnemü csalást követett el, részint kuruzslás, részint kártyavetés által és Toroczkó községből ismeretlen helyre megszökött. I. Toroczkói Szabó Istvántól a következő pénz összeget és tárgyakat csalt ki: aj készpénz 305 frt; b) 52 sor sötétpiros gyöngy 2 frt; c) 1 sor valódi kláris gyöngy 25 frt; d) 1 sor valódi fekete gránát 12 frt 50 kr; e) 15 méter szürke gyolcs 2 frt; f) 5 méter kék Hanell 5 frt 72 kr; g) apró ságok 5 frt, összesen 357 frt 22 kr. 2. Toroczkói Máthe Gergelytől: a) készpénz 160 frt; b) 4 darab selyemkeudo 20 frt; c) 2 pár női czipó 10 frt, összesen 190 forint. Tisztelettel kérem az alábbi személy leirás szerinti köröztetése s feltalálása esetén alólirthoz leendő kisértetése iránt intézkedni méltóztasson. Személy leirás: Í.Balázs Istvánné Máriskó. 2. Születés helye nem tudatik. 3. Multi tartózkodási helye Szomerdok (Kolozsmegye). 4. Utóbbi tartózkodási helye Toroczkó. 5. Kora 40-42 éves. 6. Termete törpe (kövér). 7. Arcza kerek, pofótyos. 8. Arczszine barna. 9. Szeme fekete. 10. Orra pisze. 11. Szája szabályos. 12. Különös ismertető jele nincs. Foglalkozása téglavető czigányné, kártyavetés, kuruzslás. Sz. 9714/1889. TordaAranyosmegye alispánjától. Tordán, 1889. október 15-én. 12,682. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 58,897/89. számú leiratát alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1889. november 4. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 5889/V sz. Kör rendelet. Több izbeu tapasztaltam, hogy a könyöradomány gyűjtés szabályozása tárgyában hivatali elődöm által 1882. évi április hó 12-én 18,613. sz. a. kibocsátott szabályrendelet határozmányai egyes törvényhatóságok részéről és azok területéu figyelmen kivül hagyatnak, s nevezetesen a körrendelet 2-ik pontjában foglalt azou rendelkezés, melyszerint könyöradomány gyűjtési engedélyt kizárólag csak a törvényhatóságok elsó tisztviselői, s ezek is csupán saját hatóságuk területére és csupán a saját hatóságuk területén illetőséggel biró egyének részére adhatnak, be nem tartatik, hanem ennek ellenére főszolgabirák, rendőr-kapitányok, sőt községi elöljárók is feljogosítva érzik magukat a kéregetést területükön, még pedig gyakran idegen illetőségű egyéneknek is megengedni. Miután ezeu eljárás a hivatkozott szabályrendelet határozmányaival egyenesen ellenkezik, ós azonfelül számos visszaélés kutforrását képezi, szükségesnek látom a törvényhatóság figyelmét nyomatékosan felhívni arra, hogy a kérdéses körrendeletnek a törvényhatóság területén szigorú betartása felett felügyeljen, saját közegeit a szabályrendeletnek pontos betartására, illetőleg annak értelmébeni eljárásra utasítsa, amennyiben pedig utasításainak kellő eredménye nem volna, azok ellen teljes szigorral lépjen fel. Budapesten, 1889. október 3-án. Gr. Teleki Géza. Szabolcsvármegye alispánjiítól. 12,796. K. 1889. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. A m. kir. pénzügyminiszternek 72,427/1889. száinu rendeletét másolatban közhírré tétel s megfelelő intézkedés végett közlöm. Nyíregyházán, 1889. november 5. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) A magyar királyi pénzügyminisztériumtól. 72,427. szám. Valamennyi vármegye közönségéhez. Tudomásomra jutott, hogy némely helyen, különösen kisebb községekben az adóköteles felek s a községek képviseletei nem ismerve fel azokat az előnyöket, melyekkel az italmérési adó megváltása rájuk s illetve a fogyasztó közönségre nézve összekötve van, a megváltás iránti tárgyalasok alkalmával vagy egyáltalában nem tesznek ajánlatot, vagy pedig olyan összegre szóló megváltási adó átalányt ajánlanak meg, mely a kinyomozott fogyasztási viszonyoknak távolról sem felel meg. Előfordult továbbá az is, hogy némely kisebb községre nézve az egyezkedési tárgyalások alkalmával az adó megváltása iránti egyezkedés meghiúsulta után, a községek a kizárólagos italmérési jogo sultsdg haszonbérlete iránt, sem tettek elfogadható ajánlatot ós hogy az eunek folytán az ital mérési adó beszedési jogának vagy a kizárólagos italmérési jogosultságnak bérbeadása iránt alternative kért nyilvános árverések is eredmény nélkül maradtak. Az adóköteles felek, községek s más válalkozók jelzett tartózkodása — miként érte sültem — arra a nézetre van alapítva, hogy akár lesz az állami italmérési jövedék az egész községre kiterjedóleg biztosítva, akár nem, ez a szeszes italok kimérésének és kis mértékben való elárusitásának további gyakorlását az illető községben semmi körülmények között sem fogja gátolna. Ez a nézet azonban tévedésm alapszik, mert az italmérési jövedékről szóló törvény végrehajtása iráut folyó évi 33,450. szám alatt kiadott utasítás 6. §-áuak III alatti poutjában határozottan ki van mondva, hogy a kimérésre és kis mértékben való elárusitásra szóló engedély iránti folyamodványok elintézése függőben tartandó addig, mig az illető községben az italmérési jövedék bizositása 1890. s esetleg 18.91. és 1892. évekre végérvényesen be nem fejeztetik. Ebből önként következik, hogy azokban a községekben, melyekre nézve az italmérési jövedék az 1889. évfolyamán megváltás vagy bérbeadás utjáu nem biztosittathatik es kincstári kezelés sem rendeltetik el: a szeszes italok kimérésének és kis mértékben való elárusitásának 1889. évi deczember 31 ke után való gyakorlására sem adathatik engedély. Minthogy pedig kincstári kezelés a pénzügyőrség csekély létszáma s más nemű elfoglaltatása miatt, csak ritka esetben lesz életbeléptethető • mindazokba a községekbe, melyekbe a megváltás vagy bérbeadás nem sikerült, az egyes lakosok arra lesznek utalva, hogy a szeszes italokat, de csak is saját szükségletükre más olyan községből szerezzék be, melyben az italmérési jövedék biztosítva van; mert szeszes italoknak kicsinyben bármily czimeu vagy ürügy alatt, engedély nélkül való eladása a törvényben megszabott büntetéseket vonja maga után. Folyó évi augusztus hó 9-én 49,532. számú iutézvényem kapcsán felhívom ennélfogva a vármegye közönségét, hogy törvényhatósága területéu a községi elöljáróságoknak a fennebbi értelemben kellő felvilágosítást adjon. Budapesten, 1889. október hó 13-án. Wekerle. Szabolcsvármegye alispánjától. 12,502. K. Í8897 ~ Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földinivelésügyi minisztérium által a kecskeméti állami telepen eladó szőllóvesszőkről kibocsátott hirdetmény és megrendelési ív másolatát szabályszerű közhírré tétel végett kiküldőm. Nyíregyházán, 1889. november 4. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat 12502. K/1889. számhoz.) Hirdetmény a kecskeméti állami Miklós-telepen eladó európai szőlóvesszőkról. I. A vesszők ára és kiadási ideje. Európai fajta gyökeres és sima szőlővesszők 1890év tavaszán a következő árakou adatnak el. A) Borszőlők. 1. Veres fajok. Sorszám A szőlőfaj neve Eladási ár ezer darabja 1. Carbenet frank gyökeres — frt sima 10 frt 2. Carbenet sauvignon „ 15 „ „ 10 „ 3. Kadarka , — „ 6 , 4. Lagrein „ 15 „ „ 8 , 5. Merlot „ 15 „ , 8 „ 6. Nagy Burgundi „ 15 „ „ 8 „ 7. Oporto , — „ 8 „ 8. Petit bouschet „ 15 „ „ 10 „ 9. Szeat-Lőriucz „ 15 , „ 8 „ 10. Teroldego , 15 „ „ 8 „ 2. Fehér fajok. 11. Ezerjó gyökeres — frt sima 8 frt 12. Furmint „ 12 „ „ 8 , 13. Fehér bakar „ 12 „ „ 8 14. Kövi dinka „ 12 „ " 8 jj 15. Mézes fehér n 12 „ — 16. Olasz-Rizling „ 12 , jj 8 jj 17 Piros tramini „ 12 „ „ 8 18. Piros veltelini „ 12 „ 8 jj 19. Piros dinka „ 12 „ „ 8 20. Piros Bakar „ 12 „ ,. 8 21. Rajnai rizling „ 12 „ jj 8 jj 22. Szerémi zöld „ 12 „ „ 8 23. Szlankamenka „ 12 „ „ 8 24. Seinillou blanc „ 12 , „ 8 jj 25. Sauvignon n — „ n q " 26. Sylvani zöld „ 14 „ 8 27. Sárfehér „ 12 _ jj 28. Zöld veltelini „ 12 8 29 Zierfandel — a " » W ÍJ M B) Csemege-szőlők. 30. Chasselas blanc croquaut gyökeres 30 frt sima 15 frt 31. Chasselas rouge „ — „ „ 20 32. Muscat Luuel „ — „ „ 15 jj 33. „ frontignan „ — „ T 20 jj 34. „ alexandrie „ 30 „ 20 . 35. Madlen angeviu 30 „ 20 „ 3

6- » Royal „ — „ , 20 „ 37. Passatutti „ — „ „ 20 , A hol gyökeres vagy sima vessző ára kitéve nincsen, azon fajtákból eladó készlet uein áll rendelkezésre. Az árjegyzékben szereplő fajokból a legkisebb megrendelhető mennyiség 100 darab gyökeres vagy sima vessző. Ennél kevesebb egy-egy fajból nem adatik el. Az árjegyzékben uem szereplő, s csak kisebb meuyuyiségben rendelkezésre álló bor és csemege-szőlő fajokból sima vesszők a telepigaz^atöság belátása szerinti összeállitásb tn — a borvidékek igénjeiuek szemmel tartása mellett — adatnak ki, a következő árakou: Borfajokból 100 db. 50 cm. hosszú sima vessző 1 frt. Csemege-fajokból 100 db. 50 cm. hosszú sima vessző 2 frt. Ezen vesszőkből is, a megrendelhető legkisebb mennyiség 100 db. Ezeu 100 darab azonban több fajból állíttatik össze. A fajok ez esetben is külön megjelölve ciomagoltatuak. A szőlővesszők árában a csomagolás és a kecskeméti vasut-állomáshoz való szállítás költségei beufoglaltatnak. II. Megrendelési minták. Hogy a termelőknek a szőlővesszők beszerzése iránti lépések in igköuuyittessenek : külöu megrendelési minták adatnak ki. Eze 11 bélyegmentes megrendelési Ív az illető termelő által, a rovatok megfelelő kitöltésével, egyszerűen alairandó és beküldendő. Ily megrendelési minták — szóbeli vagy írásbeli megkeresésre — szerezhetők a földművelésügyi minisztériumtól, a kecskeméti állami „Miklóstelep" és az összes viuczellér-iskalák igazgatóságaitól (Érdiószeg, Tarczal, Budipest, Ménes, Pozsony); a borászati vándortanítóktól (1. Tuss Antal, Gödöllő. 2. Deák Tamás, Székesfehérvár. 3. Dezső Miklós, Pécs. 4. Guzinann Dénes, Misztótfalu); a phylloxera-felügyelőktől (1. Lehoczky Dezső, Budapest. 2. Máriássy Antal, Kassa. 3. Vény János, Fehértemplom). III. Hová küldendők a megrendelések ? A kitöltött bélyegmeutes megrendelési ívek a fülei mivelésügyi m. kir. minisztériumhoz küldendők be és pedig legkésőbb 1889 évi november hó 30-ig. IV. Intézkedés az esetre, ha a megrendelések a telep rendelkezésére álló vesszők mennyiségét felülmúlnák. A meunyiben a beérkezett megrendelésekben több szőlővessző kéretnék, mint a mennyi a telep rendelkezésére áll, ez esetben azou termelőknek igényei vétetnek eltő sorba figyelembe, kiknek megrendelései korában érkeztek be. V. Vesszük árának beszedése. A szőlővesszők ára ép ugy, mint a vasúti szállítási költségek, utáuvétel utján foguak a vevőktől beszedetni. Megjegyeztetik, miszerint a megrendelő alávetni tartozik magát annak, hogy az esetben, ha az utánvéttel küldött vesszőküldemény átvétele iránt bármi okból nem intézkednék: a minisztérium a vesszők vételárát, a föl merült összes szállítási s egyébb költségekkel rajta behajthassa. Kelt Budapesten, 1889. évi szeptember hóban. Földmivelésiígyi m. kir. minisztérium (Másolat 12502 K/1889, számhoz.) Megrendelési iv. Alulírott megye községbeli szőlőbirtokos; a nevezett községben lévő szőlőmben leendő felhaszuálás végett következő mennyiségű európai gyökeres szőlővesszők re teszek megrendelést: jU O N h « A szölófaj mpgneveíése Darab 0 _

1 >> a 1 » CO A szölr.fíj megnevezéss Dar.ib — — — — • A vesszők szállítására vonatkozó adatok: 1. Név, melyre a szállítmány czimzendő 2. Rendeltetési hely község megye 3. Utolsó vasút- vagy hajó állomás A vesszők ára s az összes kiosztási módozatok és feltételek az eziránt közzétett hirdetésből előttem ismeretesek. Kötelezem magamat arra, hogy a mennyiben az utánvéttel küldött vessző-szállitináuy kiváltása iránt bánni okból nem intézkedném: a minisztériumnak a vesszők vételárát a fölmerült összes szállítási és egyéb költségekkel együtt meg fogom téríteni, ellenkező esetben ezen összeg rajtam rövid sommás eljárás utján behajtható lesz. Kelt aláírás. 13,749. K. 1889. Szabolcsvár megy e alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, miszerint K.-Semjéubeu a száj-körömfájás járványszerüen lépett fel, minélfogva a község tára zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1889. évi november hó 7-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző? 199. Eb. 1889 Szabolcsvár megye erd. albizottságától. Hunyadvármegye erd. albizottsága 431/87. sz. alatt értesít, miszerint a báró Jósika család cranyicskai erdőbirtokán erdőtiszt Mátyás László részére 1881. évi május 7-én 2/

7i

9. sz. a. kiállított elveszett eskübizonylatot semmisnek nyilváuitotta. Határozat. A megsemmisítés a „Nyirvidék" hivatalos lap utján a járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik, s az albizottság által vezetett jegyzékbe beiktattatik. Miről a debreczeni kir. erdófelügyelöség, a .Nyirvidék' szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyíregyházán, 1889. november hó 6-áu. Elnök helyett: Vidovich László, az erd. albiz. jegyzője. 12,686 K " jggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének ós a községi elöljárókuak. A m. kir. földmívelési miniszternek 53,934/89. sz. leiratát alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1889. november 4. Alispái helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmlvelésügyi magyar kir. miniszter 53,934/11. 8. Valamennyi törvényhatóságnak. Ismételten előfordulváu azou eset, hogy az 1888. VII. t. cz. végrehajtására kiadott rendelet 219. §-a ellenére oly községekből, hol a száj és körömfájás járványszerüen uralgott, sertéseket szállítottak Kőbányára: felhívom a törvényhatóságot, hogy ez idézett §. határozatainak szigorú megtartása iráut haladéktalanul intézkedjék. Egyúttal a kőbányai piacz megvédése érdekében ezennel elrendelem, hogy oly községekből, melyekben a száj és körömfájás, habár nem is járváuyszerüen, tényleg föllép, a sertések elszállítását Kőbányára azonnal tiltsa meg és ily esetekben a marhalevél kezelőket és vasúti szakértőket megfelelően utasítsa. Hogy mennyiben szabad száj és körömfíjás lepte községekből a főváron területére közvetlen levágásra, vagy gyári feldolgozásra sertéseket szillitaui, e tekintetben az elhatározást esetről-esetre magamnak t irtom fen. Budapesten, 1889. október 10-eu. A miniszter megbíz tsából: Lipthay, s. k. Folytatása a nmllékluteu