Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-03 / 44. szám
l'.IAdlIItnilI o uti, mmmmmmw méter magassságban és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. 4-er. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás után a kórházi alapból fog kifizettetni, midón vállalkozó részére a bánompénz is ki fog utaltatni. 5-ör. Ha a vállalkozó e feltételekben körvonalozott kötelezettségének eleget nem tenne, akkor a kórház fa szükségletét piaczi bevásárlás utján jogosult beszerezni s e czélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid uton felhasználhatja s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6-or. A vállalati szerződés bélyeg költségének fizetése vállalkozót terheli. 7-er. Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Nyiregyháza, 1889. évi október hó 29 én. Alispán helyet: Miklós László főjegyző. 1 3,350 . K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A mellékelt árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett kiküldőin. Nyiregyháza, 1889. évi október hó 29-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye központi hivatalos helyiségeinek 1890 ik évi faszükséglete 200 köbméter tűzifa beszerzésének tárgyában a folyó évi november hó 22-ik napján d. e. 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermé ben szó és írásbeli ajánlatok utján árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 200 frt bánompénzzel ellátva s 50 luos bélyegjegygyei felszerelve a kitűzött időig az alispáni hivatalhoz beadják s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1-ör. Az áriejteni kívánók 200 forintot készpénzben vagy börzei árfolyamban számított állampapírban, óvadék gyanánt külön-külön letenni tartoznak, mely összeg azon árlejtőkuek, kik a vállalatot el nem nyerik, árlejtés után azonnal visszaadatik, a vállalkozó által letett 200 frt a megyei pénztárba helyeztetik el, s csak teljesített vállalat után fog a vállalkozó részére visszaadatni. 2-or. A fának száraz, legalább egy év előtt levágott hasított akácz, gyertyán, bükk test fának kell lenni, úgynevezett galy vagy vén redves fa, továbbá vízen szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3-or. A vállalkozó köteles a faszükségletet 40 mé terével, midőn ennek behozatalára felhivatott, a felhívás vételétől számítandó 48 óra alatt a megyeháza udvarára beszállítani s ott kereszt rakás nélkül egy méter magasságban és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok 1UCTCI IICI IUTIUOUUCK UC ha a vállalati fa mennyiségnek a megyeháza udvarára való behordása nem szükségeltetnék, a be nem szállítóit fa mennyiséget vállalkozó köteles a megyei faraktár helyiségbe beszállítani s a leirt módon összerakatni. 4-er. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás arányának megfelelően a megye házipénztárból fog kifizettetni s a kötelezettség teljes befejeztével a visszatartott óvadék a vállalkozóuak visszaadatik. 5-ör. Ha a vállalkozó a feltételekben körvonalozott kötelezettségének eleget nem tenne, akkor a szerződő megye faszükségletét piaczi bevásárlás utján jogosult beszerezni s e czélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid uton felhasználhatja s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6-or. A vállalati szerződés bélyeg költségének fizetése a vállalkozót terheli. 7-er. Ezen vállalatból eredő peres költségek megoldására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és sommás perut köttetik ki. Nyiregyháza, 1889. évi október hó 29-én. Alispán helyet: Miklós László főjegyző. Szabolcsvármegye közig, bizottságától. 1,220. K. B. 1889. Olvastatott a főorvos szeptember havi jelentése. Határozat. A jelentés egész terjedelmében a „Nyirvidék" hivatalos lap utjáu közzé tétetni rendeltetik. A járási főszolgabirák utasíttatnak, hogy a 7 éven alól elhalt azon gyermekek szülei ellen, kik az orvosi gyógykezelést elmulasztották a büntető eljárást szigorúan alkalmazzák s ezen eljárásukról szólló kimutatásban havonként jehzzék számszerint azon eseteket, midőn az eljárás megiudittatván ugyan, de még befejezést uem nyert, azon megjegyzéssel, hogy az eljárás folyamatba van. Miről járási főszolgabirák, a „Nyirvidék" lap a főorvosi jelentés kapcsán jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának, 1889. évi október 10 én tartott üléséből. Fő-és alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 617/1889. Egészségügyi jelentés 1889. szeptember hónapról. A közegészségügynek leghűbb tükrét a halottkélni adatok nyújtják. Ezek a 759 lelket számláló Ibrony község kivételével az egész vármegye területéről 213249 lakosról beérkeztek. Ezek szeriut a halálozási arány kedvezőbb volt, mint az augusztus hóuapbau; mert mig augusztusban 1000 lakos küzül 3.27, addig szeptemberben csak 2 95 egyén halt el. Kedvezőbb volt a halálozási arány 1000 lakos után számítva; A tiszai járásban 1.4, a kisvárdaiban 1.3, a dadai alsóban 1 2, a nyírbátoriban 0.4, Nyíregyházán 0.2 százalékkal; egy állapotban maradt a dadai felső kálióiban 0.5 százalékkal. Leggyakrabban most is az emésztő szervek báutalmai képezték gyógykezelés tárgyát. Járvánnyá fajulható betegségek szórványosan ugyan, de több községben és nagyobb számmal fordultak elő mint augusztusban, a mikor is 699 összes elhalt közül 39 községben 80 egyén azaz az összes elhaltaknak 11.4°/ 0 ka esett ragályos betegségnek áldozatul, inig szeptemberben 631 halott közül 44 községben 88 egyén ; azaz az összes elhaltaknak 13.8%-ka. és pedig: Vérhasban Pátrohán 3, Mándokon, Thuzséron. Bogdányban, Jákón, Nyíregyházán 2—2, Ajak, Gyulaháza, Kanyár, Kisvárda, Litke, Agtelek, Eszeny, T.-Pálcza. Vasmegyer, Oros,Sényő, P.- Dobos, M.-Pócs. Nyírbátor. Pirlcse, Szt.-Gy. Ábrány, Geszteréd, Nagykálló, Napkor községekben 1 — 1. összesen 25 községben 32, mig augusztusban 16 községben 27. Hagymázban: Kanyár, Bezdéd, Mándok, T.-Dob, Gégény, Sényő Mada, Ujfehértó községekben 1—1; azaz 8 községben 8, mig augusztusban 6 községben 7. Himlőben : halálozás nem történt, mig augusztusban Szt.-Gy.-Ábrányban 2 halt el. Vörhenyben: elhalt Demecserben 12. Halász, Kék, Kótaj és Mada községekben 1—1 összesen 5 községben 16, mig augusztusban 6 községben 9. Kanyaióhan : Gyulaházán 5, Ajak, Kisvárda, Ladány, Szt.- Gy.-Ábrány községekben 1—1, tehát 5 községben 9. mig augusztusban 4 községben 6. Roncsoló toroklobban: Ramocsaházáu 1, Vaján 1, azaz 2 községben 2, mig augusztusban 4 községben 5. Hökhurutban: Gáván, Rakamazon 3—3, Döghe, Mándok, T'-Pálcza, Kemecse községekben 2—2, Ajakon, Lövőn, Thuzséron, Szt.-Mihályon, Phtrügyöu, Timáron, Nyíregyházán 1—1,összesen 13közs gben 21,mig augusztusban 12 községben 24. A járvánnyal fenyegetett községekben az előirt óvintézkedések foganatba vétettek. A nem ragályos betegségekben történt halálozás,azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozik. Veleszületett gyengeség 74, Gyomorbélhurut 62, Tüdőgümőkor 38, Görcsök 28, Aggkór 24, Brightkór és másféle vizibetegség 21, Tüdőmellhártyalobb 19, Torokgyik 18, Gyermekaszály Gutaütés, Malaria 16—16, Hasháryalob 10, Véletlen esemény 9, Agykérlob 8, Gyermekágyiláz 6, Szervi szívbaj 5, Gyomorrak, Erőszakos halál, Nehézszülés, Toroklob 3—3, Evvér 2, Pokolvar, Májrák, Öngyilkosság, Görvélykór, Rezgőrj, Marasmus, ; Nyélvrák, Nehézkór, Víziszony, Égési sebek, Orbáucz, Bélrázódás, Tályog, Agytályog, Gerinczagylob, Garatmö1 götti lob, Méhlob, Geuybub, 1 — 1 esetben. Két állítólag veleszületett gyengeségben ós egy szervi szívbajban elhalt egyéneknek hulláján rendőri bonczolai eszközöltetett. Ösuieretlen betegségben elhalt 133, az ő szes elhaltaknuk 21%-ka. Halva született 8. Összes halálozás tehát 631., Elhalt finernü 332, nőnemű 299, ezek közül 7 éven ! alóli volt 432, tehát az összes elhaltaknak 68.4%-ka.
