Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

Gyógykezelésben nem részesült 7 éven alól elhaltak közül 38.0%. a 7 éven felőliek közül 31.6»/

0. Átlagosan nem gyógykezeltetett 35.7%>. A 7 éven alól elhalt, és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát a kisvárdai, tiszai, dadai alsó és nyirbátori járások főszolgabirái küldték be. A kisvárdai járásban a jelentés szerint nem gyógykezeltetek 9. Szülék felmentettek. A tiszaiban 9. Bírságolás nem történt. Dadai járásban 7. Nem birságoltattak. Nyirbáthorbau IG. Birságoltatott. 3 kötelességet mulasztott szülő vagy gyám 3 esetben 1 frt 50 kr. erejéig. Jelentés nem érkezett, a nagy-kállói, bogdáuyi, dadai felső járásokból és Nyíregyházáról. Szeptember hónapról a dajkaságba adott gyermekekrőljelentés érkezett. A kisvárdai és dadai aUö járásokból valamint Nyíregyházáról. A jelentések szerint KisVárdában vau 13 törvénytelen, mind egészséges, Pátrohán 1 törvényes, egészséges, Ajakon 1 törvénytelen, egészséges, Bűdön 1 törvénytelen, T.-Dobon 1 törvénytelen, Nyíregyházán 1 törvényes, 28 törvénytelen. Mind egeszségesek. A tiszai, dadai felső, bogdányi, nagy-kállói járásokból jelentés nem érkezett. A nyirbátori járás főszolgabírója csak általánosságban jelenti, hogy ott változás uem.történt. A körorvosok dr. Schwarcz Adolf nyirbátori körorvos kivételével tevékenységi kimutatásukban szorgalmukat igazolták. A körorvosok tevékenységével szemben némely községek nem eléggé méltáuyosak. 8 körorvos küldötte be hozzám fizetése hátrálékának kimutatását. Dr. Burger Sámuel fizetetlen követelése 370 frt, dr. Zsiday Dánielé 195 frt 65 kr, Burián Jánosé 1157 fi t 72 kr, Kis Lipót 204 frt 96'/a kr, dr. Rosenberg Emil 150 frt, dr. Fiikor Lajos 305 frt 17 kr, dr. Krászonyi József 1732 frt 61 kr, dr. Bleuer Miklós 397 frt 18 kr. Az ezen ügyre vonatkozó kimutatást a közigazgatási bizottság határozata értelmében, intézkedés végett tek. alispán úrhoz fogom beterjeszteni. Lelkiösmeretes munkát ellen szolgálat nélkül méltányosan követelni nem lehet. Törvényszéki bonczolat tudtommal Polgáron egv agyon ütött egyén hulláján, Halászban egy nem jelzett módon történt gyilkosság áldozatául esett egyéu hullán végeztetett. Rendőri bonczolat volt A nagy-kállói járásban 2 kora szülöttön és egy égési sebekben elhalt egyén hulláján. Nyíregyházán egy bonczolalnál gutaütés állapíttatott meg. Rendőri hullaszemle T. Polgáron egy vízbe fult. egyéu hulláján. Ezen esetet azonban a járás orvos a halálok k szerinti kimutatásba felvenni elmulasztotta. Látlelet kiállíttatott 4 súlyos és 21 könnyű testi sértésről. Tápszerek és italok több esetben vizsgáltattak, 3 esetben romlott hus. 1 setben rosz gyümölcs koboztatott el és a jelentés a főszolgabírónak megtétetett. Száj- és köröm-fájás a szarvasmarháknál sok községben uralkodik. Egyébként az állategészségügyi állása kedvező. Nyiregyháza, 1889. október 9-éu. Dr. Jósa András, megyei főorvos. 13,320. K. 1 889. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Ny .-Bátorban egy drb lő takonykór miatt kiirtatott és Ófehértón egy drb tehén lépfenében elhullott. Nyíregyházán, 1889. október 31. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 1,226. Kb. "" 1889. Szabolcsvármegye közig, bizottsága elnökétől. A m. kir. közmunka-közlekedési miniszter. 52,263/89. sz. a. az alsó-szabo'csi tisza szabályozó-társulat Rakamaz t.-dobi védlöltésének kiépítéséhez T.-Kenéz és T.-Dob községek határábau szükséges föld területek kisajátitas utján leendő megszerzése iránt a kisajátítási eljárást elrendeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása ós az 1881. évi XLIX. t. cz. I ső fejezetében körvonalozott mindennemű igények határozatilag leeudő eldöntése, az említett törvény 33-ik §-a alapján küldöttségre bizatik. A kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul T.-Kenézben az 1889. évi november hó 8-íkának délelőtt 10 órája, T.-Dobon pedig 1889. évi uovember hó 21-ének délelőtt 10 órája mindkét helyen a községházához azon értesítés mellett tűzetik ki, hogy a küldöttség az ügy teljes befejezéseig munkálatát esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogja s a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határozzon, ha az érdekelt felek közzül senki meg nem jelen is. A küldöttség elnökéül Szikszay Pál, tagjaiul Darvas István buji, S/,eloczky Géza rakamazi lakosok, jegyzőjéül pedig Vidovich László, végül hatósági szakértőül Koczok László kir főmérnök kiküldetnek. A kisajátítási terv és összeírásnak mindkét községről egy-egy példánya a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett Szikszay Pál küldöttségi elnöknek, másik példánya pedig T.-Keuéz és T.-Dob községek elöljáróinak azou utasítással küldetnek ki, hogy azokat a községházánál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegyék ki s az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás idejéről a helyi szokás szerint haladéktalanul értesítsék s az arról szóló igazolványt a tárgyalás alkalmával a küldöttségi elnöknek bemutassák. Ezen határozat a „Budapesti Közlöny" - ben egyszer — a „Nyírvidék" vármegyei hivatalos lapban pedig háromszor egymásután közhirré tétetik s e végből ezen lapok szerkesztőségének megküldetik. Miről Szikszay Pál küldöttségi eluök a tervek és összeírások I-ső példányával, Koczok László kir. főmérnök, Dobos Imre főszolgabíró és ennek utján T.-Kenéz és T. Dob községek elöljárói a terv és összeírások II-ad példányaival, továbbá az alsó szabolcsi tiszai ármentesitő társulat igazgatósága, Darvas István buji, Szelóc/.ky Géza rakamazi lakos bizottsági tagok, Vidovich Liszló küldöttségi jegvzo, a szerkesztősége ezen határozaton értesíttetnek. Nyiregyháza 1889 október 21. Főispán és alispán helyett: Miklós László főjegyző. 194 Eb. 1889. Szabolcsvármegye erd albizottsága. Az „Krd s/.eti lap", a „Közgazdasági értesitö", a „Nyírvidék" tekln'etes szerkesztőségeinek. A szabolcsvármegyei járási erdőtiszti állomás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt 3-szori közlés végett megküldöm. Nyíregyházán, 1889. október hó 23-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 194/1889. E. b. Palyázati hirdetmény i szabolcs- és hajduvármegyei erdőbirtokosokból alakult | s a m. kir. földniívelési miniszternek 1889. évi 1800. sz. intézvényével jóváhagyott erdőtiszti szövetkezet által választandó járási erdőtiszti állomásra. Ezen, a szabolcsvármegyei alispán eluöklete alatt 1889. évi deczember hó 2-áu délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza nagytermében tartandó választás alkalmával betöltendő állomás 800 frt fizetés, 200 frt lakbér, 400 frt úti és 20 frt évi irodai átalánynyal van egybekötve. A megválasztandó erdőtiszt Nyíregyházán köteles lakni s kezelésére lesz bízva Szabolcsvármegye területén 13 község határában 4300, — Hajduvármegye területén 8 község határában 482 hold erdőterület, mely esetleg a két vármegye erdészeti albizottságának egyértelmű határozata alapján későbben változást szenvedhet. A járási erdótiszt az üzemtervek készítéséért külön díjazást igényelhet. A választás személyesen vagy két tanú által előttemezett és a választást megelőzőleg egy órával az alispáni hivatalbau bemutataudó meghatalmazás utján, az erdőbirtok arányában (a legkisebb erdőbirtok után 1, a nagyobb erdőbirtokosoknál pedig annyi szavazat számíttatik, a hányszor erdőbirtoka 10-eI osztható) fog eszközöltetni. Az erdótiszt szolgálati utasítása Hajdú és Szabolcsvármegyék alispáni hivatalaiban megtekinthető. Pályázni szándékozók felhívatnak, hogy az 1883. évi 1-ső törvényezikk 12-ik §-a szerint felszerelt kérvényeiket a gyakorlati szakképzettségüket feltűntető okirataikkal együtt Szabolcsvármegye alispáni hivatalához 1889. 'évi november hó 20-áig — annak kijelentésével, hogy megválasztatásuk esetén kötelezik magukat az erdőtiszti állomásnak 1890. évi január hó l-jével elfoglalására — adják be, mert az elkésetten beadott kérvények figyelembe vétetui nem fognak. Nyíregyházán, 1889. október hó 23-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Folytatás a főlapon.