Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

.U1J nmnnnu " -tottvoj .rTOoog^, "•'fr.í a szóban levő kötelezvények beváltása iránt akként intézkedjék, miszerint ezen kötelezvények az azokért kijáró o. é. készpénzről szóló nyugtákkal ellátva még idejekorán s a fizetési határnapot legalább 14 uappal megelőzőleg a in. kir. központi állampénztárnál, illetve a közvetítésre hivatott adóhivatalok egyikénél vagy másikánál beadassauak, s hogy midőn a kötelezvény a kellő nyugtával ellátva a m. kir. központi állampénztárhoz juttatás végett valamely adóhivatalnak átadatik, azzal együtt s ugyanoda a feujelzett körülményekre nézve felvilágosítást nyújtó nyilatkozat is adassék be; a tiszti biztosítékul kötményezett kötelezvények pedig azonkívül az illetékes hatóság feloldási záradékával is legyenek ellátva. S minthogy végül az tapasztaltatott, miszerint az 1888. évi XXXII. t. ez. értelmében bevonandó állami kölcsön kötvények felmondására vonatkozólag a „Budapesti Közlöny "-ben esetenként, közzétett felmondási hirdetmények nem mindenütt kisértetnek kellő figyelemmel, ez alkalommal egyszersmind czélszerünek tartom a törvényhatóság tudomására hozni, hogy az összes még forgalomba:: levő, esetleg alacsonyabb kamatozású czimletekkel ki nem cserélt 1867. évi m. vasúti kölcsön kötvények f. évi julius hó l-én, az 1873. évi 54 millió frtos kölcsön kötvények szintén 1889. évi julius hó l-én, a gömöri vasúti záloglevelek 1889. évi augusztus hó l-én, az 1871. évi 30 millió frtos kölcsön kötvények 1889. évi október hó l-én, az 1873. évi második kibocsátású keleti vasúti kölcsön kötvények 1890. évi január hó 1 én, az 1869. évi első kibocsátású keleti vasúti elsőbbségi kölcsön kötvények szintén 1890. évi január hó l-én és végül a tiszavidéki vasút elsőbbségi kölcsönkötvéuyek 1889. évi november hó 1-ére fel vannak mondva, s a mondott határnapokon kamatozni megszűnnek. Amennyiben tehát a megyei pénztárban, illetőleg a vármegye felügyelete alatt álló alapokban ilynemű czimletek is kezeltetnek vagy nyilvántartatnik, ezeknek j kellő időben való beváltásuk iránt is a törvényhatóságnak megfelelőleg intézkednie kell. Budapesten, 1889. évi szeptember hó 19 én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 65848/IV. b. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. A vármegyei pénztárban kezelt, illetőleg a vármegye felügyelete alatt álló alapok birtokában levő, ki nem sorsolt 5%-os magyar földtehermentesitési kötelezvények, nemkülönben többféle egyenkint, megjelölt államkö'csön kötvények beváltasa érdekében folyó évi szeptember 19-ről 63181. sz. a. kelt körrendeletem kapcsán, a községeket (rend. tan. városok, nagy ós kis községek) az 1876. XX. t. cz. által megszüntetett törvényhatóságokból alakult rendezett tanácsú városok kivételével érdeklőleg s tekintettel a községek, illetőleg az ezek felügyelete s kezelése alatt álló alapítványok birtokában lehető olyatén kötelezvényekre, a törvényhatóságot a folyó évi január 23-ról 5711. sz. a. kelt'itteni körrendeletre való hivatkozás mellett a következőkről értesitem. azt, hogy mely hivatalok hatalmaztattak fel, a földtehermentesitési kötelezvények beváltásánál való közvetítő eljárásra és utaltam arra is, hogy mily eljárásnak van helye az A) betűs vagyis kötményezett földtehermentési kötelezvényekre nézve. Azon általános útbaigazítások a községeket is ér deklik és az ezek birtokában levő földtehermentesitési kötelezvények beváltásánál is figyelembe veendők. Minthogy azonban a községek nevére kötményezett kötelezvények a községi törzsvagyon állagához tartoznak, azoknak beváltásánál az alábbiakban körülirt különleges eljárásnak lesz helye. A községek nevére kötvényezett földtehermentesitési kötelezvények azon esetre, ha a beváltandó kötelezvények értékén ismét értékpapírok szerzendők be, minek rendszerint bekövetkeznie kell, tekintettel arra, hogy ily esetben a községi törzsvagyon elidegenítéséről vagy lényeges átalakításáról nincsen szó, egyszersmind azon eljárás alá esnek, hogy a községi képviselőtestület legalább 24 óra közbevetésével egybehívandó közgyűlésben határoz az iránt, hogy a beváltandó kötelezvények értókén minő magyar állampapírok vásároltassanak, s ezen kötményezendő állampapírok kamatai melyik pénztárnál folyósittassanak a község számára. Legczélszerűbb s a községek anyagi érdekeinek legmegfelelőbb, ha a földtehermentesitési kötelezvények értékén 5%-os magyar papirjáradék kötvények vásároltatnának. A magyar állampapírok vásárlását elhatározó községi határozatok törvényhatósági jóváhagyást nem igényelnek s azok alapjáu a beváltandó földtehermentesitési kötelezvéuyek a vármegye alispánja utján beváltás végett rendeltetési helyükre lesznek juttatandók. Ha azonban kivételes esetekben a beváltandó kötelezvény értékének készpénzben leendő kifizetését óhajtaná valamely község, ez esetben a községi törzsvagyon lényeges átalakítása esetleg elidegenítése lévén kilátásban, a község képviselőtestülete az 1886. XXII. t. cz. 110. és 113. §§ aiban előirt eljárás mellett lesz kénytelen határozatot hozni s ugyanabban határozottan ki kell fejeznie azt, hogy a beváltásból nyerendő készpénz mi czélra fog fordíttatni. Ezenfelül a határozat a törvényhatósági bizottság közgyűlésének felülvizsgálata alá lesz terjesztendő és csak törvényhatósági jóváhagyás illetőleg a törvényhatósági határozat felebbeztetése esetén belügyministeri döntés után lesz végrehajtható, vagyis a beváltás iránti lépések csak akkor tehetők folyamatba. Mindezek utáu felhívom a törvényhatóságot, hogy a területén lévő községeket (rend. tau. városok, nagy és kis községek), az 1876. XX. t. cz. által megszüntetett törvényhatóságokból alakult reudezett tanácsú városokat, melyekre nézve külön rendelkeztem, ide nem értve a jelen rendeletben, valamint az 1889. évi 63181. sz. a. kelt körrendeletemben is foglaltakról, amenuyibeu ez utóbbiakat a községekre nezve is figyelembe veendőknek jelentéin ki, megfelelőeu sürgősen tudósítsa és szigorú alkalmazkodás végett utasítsa és egyszersmind figyelmeztesse a községeket, hogy ha a beváltásnál uyerendő ^JJiej^^éhníbt^ö^ény telt eljárás hosszabb voltánál fogva s/ámolnia kell azzal is hogy a kötelezvénynek kamatozása és pedig a magyarországié és temesié 1889. november l en, az erdélyié pedig 1890 január 1 én megszűnik és igy a községi vagyontárgy a törvényszerű eljárásnak a mostjelölt határidőkön, esetleg tülterjedésénél fogva beállható kamatveszteség következtében hosszabb-rövidebb ideig gyűmölcsözés nélkül maradhat. Egyúttal felhívom a törvényhatóságot, hogy amenynyiben az 1889. évi 63181. sz. a. kelt körrendeletem végén minőségre nézve egyenkint felsorolt állami kölcsön-kötvények a községek pénztáraiban, vagy a községek felügyelete alatt álló alapokbau is kezeltetnének vagy nyílvántartnának, a községeket utasítsa, hogy azon czimleteknek kellő időben való beváltása iránt megfelelőleg intézkedjenek és ebben a községeket kellőleg ellenőrizze ós gyámolitsa is. Budapesteu, 1889. évi október hó 3-án. A miniszter meghagyásából: Torkos László, miniszteri tanácsos. ^'^88

9 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének. A mellékelt árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett kiküldőm. Nyíregyházán, 1889. október hó 29-én. Alispán helyett: Miklós Lá-zld főjegyző. Árlejtési hirdetmény. A szabolcsvármegyei közkórház 1890. évi faszükségletc 196.45 köbméter tűzifa beszerzése végett folyó évi november hó 22 ik napján délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kis termében az árlejtés szó és írásbeli ajánlatok utján fog megtartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 50 frt bánompénzzel, esetleg ennek megfelelő értékű óvadékképes értékpapírral tllátva s 50 kros bélyegjegygyei felszerelve a kitűzött időig az az alispáni hivatalhoz beadják s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ösmerik. Az árlejtési feltételek a következők : 1-ör. Az áriejteni kívánók 50 frtot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban biztosítékul letenni tartoznak, mely összeg azon árlejtőknek, kik a vállalajot, el nem nyerik, árlejtés után azonnal visszaadatik. A vállalkozó által letett összeg a vármegyei pénztárba helyeztetik el, s csak a teljesített vállalat után fog vállalkozó részére vissza adatni. 2-or. A fának száraz, legalább egy év előtt levágott hasított gyertyán, bükk vagy fürészelt varga test fának kell lenni, úgynevezett galy vagy vén redves fa, továbbá vízen szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3-or. Vállalkozó köteles a szállítandó fa szükségletet az árlejtéstől számitandó 15 nap alatt a vármegyei kór-