Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-03 / 44. szám

NYIBVIDÉ K." Nagy-Kállóban 163-man szavaztak. Megválasztattak: dr. Bleuer Miklós 155, Nagy Jáuos 133, Beretöy János 107 szavazattal. Lengyel Endre 51, Lóvay Sándor 19, Francsics Vincze 3, Pethő Zsigmond 1, Bleuer Lajos 1 szavazatot uyert. Napkoron 208 szavazat adatott be. Ebből gr. Ponrácz J. 206, Zoltán Ödön 205, Czukor Iguácz 191 szavazattal választatott meg. Szabó Miklós 1 szavazatot nyert. Kemtcsén Borbély Gáspár 129, Géczy Ádám 128, Sutka István 101 szavazattal választattak meg. Szavazatot kaptak még Takács János, Tóth Miklós, Király Antal, Pethő Gábor, Szita András, Kelemen Gábor, Varga László. F.-Litkén Liszkay József 66, Nemes Béla 59 szavazattal lettek megválasztva. Szavazatot kaptak még Petrovay János, Toluay Miklós ós Czövek János. T.-Polgáron összesen 40-en szavaztak. Megválasztattak. dr. Groszinan Soma 40 és Virányi Jáuos 39, szavazattal. Szegedi János 1 szavazatot kapott. T.-Dobon a 121 szavazat közül Szomjas József 119> Pap Jáuos 107, Kolmer József 97 szavazattal választattak meg. Bujon 170 szavazatból Groák Sándor 150, Rácz Ferencz 140, Audó Samu 135, Soldos Ferencz 122 sza vazattal lettek megválasztva. Szavazatokat nyertek még dr. Braun Fülöp 72, Gönczy László 46 ot. T-Pálczán a beadott 42 szavazat közül Mitrik Mihály 41, Iványi János 39, Hideg József 27 szavazattal győztek. Dr. Belényesy László 15, Soltész Emil 3 szavazatot kapott. Ujfehértón mindössze 21-en szavaztak. Nagy Kálmán 19, Szunyoghy Imre 18, Kálmánczhey Rudolf 17 szavazattal választattak meg. Margitay Gyula 2, Liebstein József, dr. Rhénes Imre, Szabó János, Salkovits Lajos dr. Nagy Ferencz, Nánássy István, Fi lep Károly 1—1 szavazatot nyertek. Szentmihályon a beadott 178 szavazat közül megválasztattak H. Pethe Gábor, Kozelka Lajos, Löfcsik Pál, P. Szabó Balázs és Ötvös András. Bájon 143-an szavaztak. Megválasztattak: Patay József 76, ifj. Szabó József 71, Krecsák Lajos 70. Czike Fereucz 70 szavazattal. Szavazatokat kaptak még: Tóth Kálmán 69, Ragányi Ferencz 48, Csike Lajos 43, Szitás Bertalan 38, Virág András 27, Lakatos János 26, Fehér Barna 12, Vekerdy Máté 12, Steru Sámuel 5, Skudi József 3-at. Mándokon 128 szavazat közül Bodiczky Lajos 127, Balogh Lajos 126, Mikecz Dezső 125, Petheő József 85 szavazattal lettek megválasztva. Szmrecsányi ,Gyula 39, Dancs János 3, Bálint Mihály 2 szavazatot kapott. Nyiradonyban 55 szavazat közül Dobóczky János 55, Major Sándor 54, Dankó Pál 30 szavazattal győzött. Hetey Sándor 25 szavazatot kapott. Rakamazon 66-an szavaztak. Megválasztattak: Jármy Gyula 42, Serflek Konrád 27, Weisz Istváu 25, Muszbek István 24 szavazattal. Szavazatokat kaptak még : Szelóczky Géza 23, Gúnya Ignácz 2S, Durst Frigyes 19, Oldal Jenő 19, Pozer Mihály 14, Stomp Frigyes 11, Tóth M. György 10, Muszbek József 6, Sum István 5, dr. Stump János 5, Héry Mihály 3, M. Szloboda János 3, Hayde József 2, Liptay Jenő, Fallhaber Oszkár, Losonczy György l -l szavazatot. Madán a 16 szavazat közül Péchy Béla 16, Péchy Gyula 16, Vay István 16 szavazattal választattak meg. Nyirbáthorban 95 szavazatból dr. Boldizsár Imre 93, Márkus Antal 64, id. Szikszay József 59 szavazattal lettek megválasztva. Várady István 34, Balaton István 22, Stépán Elek 6 szavazatot kapott. Oyürében 23-an szavaztak s Sulyok Elek, Erdő hegyi Lajos, Erdőhegyi Ferencz 23—23 szavazattal választattak meg. Dombrádon 73 szavazat közül Moravek Gusztáv 66, Zacsek János 66, Schuszter Ferencz 42 szavazattal választattak meg. Groszmau Sámuel 22, ifj. Márton András 8, Heisler József 7, Nozdroviczky Jenő 1, Veres Károly 1 szavazatot nyertek. Bogdányban ]115-en szavaztak. Megválasztattak: Adorján Istvá* 63, Zsigray János 105, Gergelyffy Mihály S nem volt elég a munka sohse néki, A kételyt, csüggedést nem ismeré, Szívét a gond azért emészti, tépi, Hogy oly hamar közéig a vég felé ! . . . Beszél a néma hant — övé az érdem Hogy művelődni kezde nemzetünk, Hogy szellemkincseket nyerünk a véren, S a gúny szaviítól nem retteghetünk. O volt, ki fennlobogtatá a zászlót: Szellemszabadság drága zászlaját S meg nem pihenve mindig érte harezolt. Hogy boldogítsa a magyar hazát! 1 Beszél a néma hant .. . s mig itt ez emlék Szeretteidtől hálaáldozat: Hirdesse ajkunk lelked gyözedelmét: Követni fogjuk péld'adásodat! Áldást rebeg rá «irja éjjelében, Kinek jutalma már a nyugalom . . . Virraszsz fölötte folyton lágyan, ébren. Légy könnyű néki, drága sirhalom ! ! Vietórisz József. Halottak napján. Halottak napja van, És a temetőbe Indul a gyászsereg Egész tenger népe. Mindenkinek van ott Egy kedves halottja, Szeretet, kegyelet, . . Viszi őket oda. 101, Hajnal Mihály 62 szavazattal. Menyhért János 52, Balogh Fereucz 41, Nemes György 15, Erdélyi Imre 9, Zsoldos Kálmán 1, Nagy Béla, Melter Ferencz, Dint György, Jakab József, Palaticz Lajos 1—1 szavazatot nyertek. Gazdasági jövönk. Azek a gazdasági kiállítások, a melyeket az ország külömböző részein évről-évre a gazdasági egyesületek rendeznek, c»ak részbeu szolgálnak a helyi érdekek istápolására, s a nagyobb haszon mindig az idegen kiállítók javára esik, a kik gyári portékájukkal jó vásárt ciiniluak a kiállítási piaczon. Csudálatos, hogy a gépgyári kiállítások valóságos kultuszszá nőtték ki magukat, B minden egyéb iparczikk mellőzésével kizárólag a gazdasági gépipar-czikkek kapnak helyet a >p*villouokban«. Azt Leli hinnünk, hogy a megyei kiállítások eszméje mindig a gép és mezőgazdasági czikkek gyárosaitól származik, s az ekeversenyeket is mindig az ő kedvükért rendezik. Nam mondjuk, hogy az ilyen kiállításoknak és ver seDypróbáknak gyakorlati haszna ne lenne ; de kárhoztatnunk kell, hogy a gazdasági egyesületek az ilyen alkalmak kiaknázásával a saját területi produktuuaiknak nyilvános versenyen történő emelése tekintetéből nem teszik meg a szükséges kötelességüket. A gazdasági egyesületek, sok helyen, tévesztett keretben mozognak, s igy igen nemes czéljukat, mely a köznép gazdasági helyzetének biztosítását képezi, nem | érhetik el. Pedig a gazdasági egyesületek legnemesebb törekvése: a közgazdaságnak oksz?rü gyakorlat által fejleiztése, hasznosítása, jövedelmezésének előmozdítása s a jövőben való biztosításának előmozdítása, és főleg ami aztán következik, a produc .tumuak pisczot teremteni. De kizárólag a mezőgazdaság hazárd természetével folytaim folytonos htrczot, hiába való és szánandó törekvés. A vidéki gazd isági egyesületekre ÓB ott, ahol ilyenek még nincsen, k, a városok és községek miut erkölcsi testületekre most nagy missió vár. Ha nem hallgatnak a természet intő szavára, lassan elpusztulunk. A gibnateruiülús ma már alig ulig hozza m )g a kamatokat, a szőllőtt elpusztította a filloxera. Hogy azonban mit csináljunk, hogy munkaerőnket parlagon heverni ne hagyjuk, és az áldott anyaföld termőképességét kiaknázva hasznukra fordíthassuk: nézzük meg a psstmegyei gyümölcstermelés oredméuyét. Hogy a pjstmegyei gyümölcstermelés milyeu óriási dimenziókat nyert, és hogy a fajok nemesítése tekintetében mily bámulatos haladást tud felmutatni K< cskemet, Halas, Nagy-Kőrös, Tass, Dunavecse, Dömsöd, eléggé csudálták a pestmegyei gazdasági egyesület által a mult hóban rendezett kiállításon. Halas városának az ő igyekvő polgármestere kezdeményezésére berendezett faiskolája ma már 48,000 Q kiterjedésben pompázik a város határában. A város szegényebb lakossága a faiskola ügyes kertészének szakszerű felvilágosítása mellett ingyen kapja a csemetéket. Csak igy s ilyen gazdálkodás mellett lehet a gyümölcstermelést meghonosítani ós annak piaczot teremteni. De első sorban faiskolát kell felállítani szakszerű kertész felügyelete mellett, H ki a DÓpet a gyümölcstermesztés minden titkaira kitanítsa. Az antverpeni rakodó partokon a magyar buza mellett ott találjuk már Magyarország összes gyümölcseit is. E jövedelmező termelési ág fejlesztésére tehát elősegitőleg kell közrehatni, hogy ahol még uiucsenek meghonosítva, ott mivelés alá vétessenek, a hol pedig már megteremtettek, de összeköttetések hiányában ismeretle. nek, ottan felderitesseuek, hogy a terméuyek kivitelpi-iCrok szerzése által megfelelőleg értékesíthetők legyeneki Hazánk alkalmas területeinek jobb és megfelelőbb kihasználására közre kell hatni, hogy az emiitett kisebb termelési ágak mennél nagyobb mivelési területet foglaljanak el. És itt rá kell mutatnunk a fillox r.i pusztítás következtében boállt nagy közgazdasági veszteségre, amely ugy is akkor lesz csak némileg ellensúlyozva, ha majd Egyik a jó szülő Sírhalmára térdel, Hiszen olyan sok az . . . Mit nem feledhet el. S volna kétszer annyi Életének szála, Nem tudná le róni A sok jót, ... a hála. Gyermeke sírjára Visz könnyet a másik, Egyetlen volt kiért Szeme könnyben ázik. Annyi szép reménye Szállt a hideg ágyba, j És most oda mindeu, , . . Földi boldogsága. Harmadik, negyedik, Vége, hossza nincsen ; Mind ugy szomorkodnak Az elvesztett kincsen. Mindenik oly fájón Nézz vissza a múltra, — M'ért is mentek korán — Arra a nagy útra. Ráborul az özvegy Hitvese sírjára, Mint lomb nélkül az ág, Ugy maradt magára. Neki nincs támasza . . . Nincsen egy barátja, Az özvegyi fátyol . . . Szomorú világa. a filloxera által kipusztított, « egyébként más értékesebb termelésre nem használható területeket hova hamarább gyümölcsösök árnyékolják.. Szigorú figyelemmel kell azonban lennünk, főleg a földtalaj minőségére, és vegyük izámba a gyümölcsfajok előállását a talaj termőképességéhez képest; tartózkodjunk a nagyon sokféle faj forszirozásától és válogaesuk ki a legjobbat, hogy ebből vihessünk mÍBél többet eladásra. A gyümölcstermelést a gazdasági ág egyik legjövedelmezőbb forrásává tehetjük és azért e tárgyról jó volua, ha komolyabban gondolkoznánk. ÚJDONSÁGOK. — Főszolgabírói hivatalok megvizsgálása. Kállay András főispán a mult hó 28 és 29-dikén a nagykállói főszolgabírói hivatalt vizsgálta meg, Szikszay Pál vár megyei főügyész és Kertész Bertalan főispáni titkár kíséretében. Innen Kisvárdára ment a főispán, titkárjával együtt. Kisvárdán lelkes fogadtatásban részesült a főispán ur. A pályaháznál a kepviselet, Sarvay Elek főbiró vezetése alatt s & város egész intelligencziája fogadta. A főbiró üdvözölte a főispánt, ki szép beszédben köszönte meg a izivélyes fogadtatást. Ezután mintegy 30 40 kocsiból álló kísérettel vonult be a főispán a városba. Este a nagyvendéglőben 150 terítékű bankett volt, melyen számos toat.ztban éltették a vármegye szeretett főispánját. Kállay András főiipáu Kisvárda város közönségét és képviseletét élteté. A főszolgabírói hivatal megvizsgálása két uapon át tartott. Közben küldöttségek is tisztelegtel. 1-sején Mándokou vizsgálta meg a főispán a főszolgabírói hivatalt. — Id. Szikszay Pál, Szaboicsvármegye bizottmáuji tagja, gávai földbirtokos, e hó 1-sejéu, élete 81-dik évébeu elhunyt. A boldogult, ki magas életkor után, végelgyengülésben halt el, a 60 as években, az alkotmányos időkben rendes esküdt volt a vármegyénél. 1867 tői 72 ig az akkori dadai közép járás szo'gabirája volt. A bíróságok szervezésekor visszavonult hivatalától a magán életbe, de azért élénk részt vett u megyei közéletben, megjelenve folytonosan a közgyűléseken ÍP. A Bachkorszak alatt előkelő hivatali állásokkal kínálták meg, de az elveihez h? iérfiu, erre természetesen nem vállalkozhatott. Negyvenkét tagból álló család siratja halálát e derék férfiúnak s közöttük vármegyénk jeles főügyésze Szikszay Pal is, ki a legjobb édes atyát gyászolja elhunytában. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki a család: Szikszay György nejével Csajkos Borbálávpl, Szikszay Gyula uejóvel Bakó Borbálával, Szikszay Pál nejével Mikecz Erzsébuttel, Szikszay Z-.uzsánna férjével Mikecz Mihályly»l, Szikszay Borbála lérjével Ormói Lászlóval, Szikszay Anna férjével Horváth Gyulával, a számos unokák és dédunokák nevében is, fájdalomtól megtört szívvel tudatják a jó apának, ipának, u&gyapáuaak és dédapának id. Szikszay Pálnak folyó 1889-ik év november hó l-ső napjáu, élete 81 -ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó éviuovember hó 3 ik napján délután 2 órakor fognak Gáván az örök uyugalomuak átadatni. Gáva, 1889. november 2. Áldás ós béke lebegjen hamvai felett! — Halottak napját az idén is méltó kegyelettel ünnepelte meg a város közönsége. Igazi népvándorlás lepte el november 1-sejéuek délutánján a temetőkbe vezető utakat, s mikor az éj ráborította Betétjét a hantokra, ezernyi láng gyuladt ki a sírokról, hirdetőjeként a holtak álmai felett virasztó emlékezetnek. — Benedek János városunkban állomásozó honvédhuszár főhadnagy századossá neveztetett ki. — A nyíregyházi dalegylet t. alapító és pártoló tagjai értesíttetnek, hogy a rendes évi közgyűlés ma, november 3-án d. u. 5 ór ikor fog megtartatni a felső leányiskola h lyiségébeD 1889 november 3-án. Az elnökség. — Holub Emil, a híres utazó, deczember hó 2 dikáu Nyíregyházán felolvasást fog tartani. E ritka élvezetet nyújtó estély a legszélesebb körökben log bizouyára érdeklődést kelteni. Érdemes különben tudui azt is,; hogy Holub Emil a vidéken tartandó felolvasásainak jövedelmét, a legutóbbi utazásából magával hozott állatok kitöméséuelt és preparálásának költségeire fogja fordítani, s e gyüjtemenyt oly aránybau fogja szétosztani az illető váróA jegyes ajkára Fájdalmas sóhaj száll; Hisz első szerelmét Vette el ... a halál. Egész menyországát, Mivel birt egykoron, Elzárta előle . . . Egy kicsi . . . sírhalom. A barát, barátja Sírhalmán kesereg, Az ő szeméből is Fájdalmas könny pereg. 4 Bizalmasát veszté, S most már egyedül áll: Élete egykedvű . . . Napja rideg . . . sivár. És még sokan vannak . . . Kik zokognak sírnak, A kiket a sírok Oda fognak, hinak. Mindenkinek van egy Siratni valója, A sok gyászos köntös Tanúskodik róla. Oh! m'ért is van ez igy!? Oh! m'ért nincs másképen, Mi nyújt nekünk vigaszt E szomorú létben ! ? S s/ól bensőmben a hang Mely tauit szelíden: „Ember! ez végzeted . . . Lelj vigaszt ... a hitbou!" Galánffy Lajos.