Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1889-10-20 / 42. szám
,,I\ Y T IÍ \ I I> Í: IÍ„ tátott kiadása, midőn p. egy pír nyers bőrt két havi haladékkal tizenhárom frt helyett tizenötért veszen meg, vagyis ugyanannyi pénzre két hónapra fizetnie kell mintegy kilenczven perczentes kamatot; az ilyen vásárló pedig nem ritkaság. Most már, ha az illető a kész munkán csak 25 perczentet számit munkadíj fejében, 115 perczentet kellene a vevétől kapnia összesen; s lehet-e ilyet még csak képzelni is? — Hanem kap 40—50 perczentet, vagyis azonkívül, hogy munkájáért semmit nem kapott, meg kellett pótolnia az ingyeu munkát 30—40 perczenttel. Igy aztán természetes, hogy a legrövidebb idő alatt el kell pusztulnia, azzal áltatván magát, hogy a folytonos üzleti pangás okozta tönkre jutását, holott az uzsorások áldozata. Es mig az értelmi képzettség oda nem emelkedik általában, hogy ki tudja kiki számítani: hol kezdődik az uzsora, milyen feltételek mellett lehet még valami hasznot látni itt és ott; mig a lépre került adósok szégyenkezése a teljes tönkrejutásig hallgatásra készteti őket, mig egy ilyen zsiványnak, törvényes elitéltetése előtt a társadalomban felemelt fővel lehet járni: e ragadozó tábor utálatos serege nem fogy, hanem szaporodik. Egy elbukott nőt, egy kisebb mérvű lopásért elitélt künyelmü buhanczot megvét a társadalom s aki előre kiszámított gazsággal éveken át élődik a társadalom egyes szerencsétlen tagjain, hogy aztán végül teljesen koldussá tegye őket, az, mig a törvény rá nem nyomta a meggyalázó bélyeget, felemelt fővel pöffeszkedik és kéjeleg. Ez abnormis állapot, mi sért és báut egyiránt, és ha a törvény a betűk nyűgei közt sokszor tehetetlen marad velők szemben — legyen a társadalom igazságos. ÚJDONSÁGOK. — Zoltán János alispán lemondásával lapunk első czikke foglalkozik. E helyütt a lemondás körülményeire vonatkozólag felemlítjük, hogy alispánunk nyugdíjaztatása iránti kérvényét még a mult héten beadta a uyugdij választmányhoz, szabályszerűen felszerelve dr. Jósa András vármegyei főorvos orvosi bizonyítványával. A nyugdíj választmány e hó 16-án tartott ülésében vette tárgyalás alá az alispán nyugdíjaztatási kérvényét s a nyugdíjazást megszavazta. Zoltán János az 1877-diki általános tisztújításon választatott meg alispánnak, Okolicsányi Lajos ellenében. Az ezt megelőző tisztújításon főjegyző jelöltül léptették föl, de ekkor Korányi Miklóssal szemben kisebbségben maradt. A legutóbbi 1883-diki restaurációnál Kállay János ellenében választották meg. Zoltán János most már, hogy nyugdíjaztatása ügyében a nyugdij-választmány intézkedett, hivatalos teendőinek teljesítésétől is visszalépett s az alispáni hivatal vezetését törvényszerinti helyettesére, Miklós Liszlóra bízta. — A vármegyei tisztújításra vonatkozólag Teleki Géza gróf belügyminiszter a legutóbbi napokban rendeletet iutézett a vármegyéhez. A belügyminiszteri reudelet utasítja az alispáni hivatalt, hogy az általános tisztújítás előintézkedéseit akként tegye meg, hogy az még ez évben megtörténhessen s hogy az uj tisztikar január hó l-jével helyét elfoglalhassa A tisztújítási mozgalmak különben megkezdődtek már a vármegyében. Zoltán János alispán leköszönvén, helyére Miklós László főjegyző a jelölt s minden valósziuüség szerint egyhangúlag lesz megválasztva. Az így megüresedendő főjegyzői állásra valószínűleg két jelölt fog pályázni: Szikszay Pál vármegyei főügyész és Mikecz János orsz. képviselő. Az első aljegyzői állásra, melyet inost Angyalossy Pál tölt be, valószínűleg Vidovich László másod aljegyző is pályázni fog. Ugyau ők — miut halljuk — a kisvárdai járás főszolgabírói állására is pályázni fognak. Az esetre, ha Szikszay Pál főügyész választatnék meg főjegyzőül, helyére Fejér Imre alügyész lesz a jelölt. Ez értesüléseink különbeu egőszeu magáu természetűek, s a választásig még változhatnak a körülméuyek. De annyi bizonyos, hogy a tisztújítás erős küzdelmekkel fog együtt járni. — Dr. Konthy Gyula orvos szerencsétlen esetére vonatkozólag dr. Jósa András vármegyei főorvos ur a következő sorokat intézte lapuuk szerkesztőjéhez : Kedves B trátom: »Dr. Konthy Gyula közös barátunknak sérülése, Szép, nagyon szép . . . aztán félig haragosan utána tette: ne legyen gyerek. — Olarisse, ugy-e magi szerelmes Bála bácsiba? Miért nem mondja meg neki? — Minő bohó kérdés! — Clar.sse, én megmondhatom . . . s a gyerek kifutott a szobából. A szép leány hiába kiáltott utána a folyosón : Margit . . . Mar—git . . . Mar—gi—it. . . . Az urak minduyájan nevettek, esik Dezső volt nagyon komoly. — Persze nem mondta meg. Oh egy olyau kis lány már nagyon okos. Azt is tudta, hogy Clarisse haragudui fog. Irt neki egy szép levelet, hogy kedves Ciarisse, édes Olarisse stb. stb. aztán ugy okoskodott, hogy a czimat majd rá irja szépen Béla l'ácsi: de nem fog megtudni semmit. Nem, nem, soha! Óh, hogy a nők már kis leány korukban is olyau gyöngék. Bizony megtudta Bála bácsi az egész históriát s a piczi nem hogy szégyelte volna magát, hanem még hamiskodott. — Bála bácsi volt a harag oka, békítsen ki bennünket Béla bácsi; írja meg az egész levelet Béla bácsi. — — Clari?se egy naiv bakfis kíváncsiságával bontotta fel, olvasta az aláirt uevet: »Margit« és haragosan eldobta magától, piczinyke lábaival rá is taposott. — Angyali lehetett, szólt szemforgatással egy hosszú, szőke fiatal ember, aki szerencsétlen közbeszólásairól volt nevezetes. — Imádom a haragvó nőket. — Hogy lenne neki egy sárkány anyósa, mormogott az öreg Rosszulégh. — Mit kotyog bele. — Csitt, csitt! Hangzott innen onnan. — Ott maradt a levél a szőnyegen. Ott látta m^ga Clarisse papája is, aki pedig crudelis ember. Meguézi jobbról, megnézi balról . . . erőteljes vonások, szabályosan dűlő sorok, — férfi írás; szépen irt betűk . . . csak nem vallomás? — Clarisse, mi ez ? A szép leány az ablaknál ült ós daezosan vállat vont. — Clarisse, de egy levelet kaptál. Sammi válasz. — C.aris3e, te egy férjitói kaptál levelet! A szép leány felkelt a székről és szótlauul kimeut hála egészséges vér alkatának annyira javulásnak indult, miszerint bátran kimondhatom, hogy egy-két hét alatt várható sebgyógyulás után, orvosi hivatásának épen ugy fog megfelelhetni, mint eddig. Légy kegyes ezen minden barátaira uézve örvendetes hirt becses lapodban közzé tenni. Tisztelő barátod Jósa András. — Hangverseny. Folyó hó 16-án, szerdán este kevés számú, de szigorúan intelligens közönség előtt tartottak hangversenyt Biguio Lajos és Weeber Emil urak. Kisebb vidéki városok, mint Nyíregyháza, ritkán jutnak oly élvezethez, minőt e művészestély nyújtott. Weeber Emil, zongora-művész, Beethoven Sonata appassiouata Op. 57 ilas8Íkus darabját oly kiváló poétikus felfogással és művészi kivitellel játszotta, mely a közönséget egészen elragadta. Es mit mondjunk Bignioról ? Tömör barytouja betöltötte a termet, hogy csakúgy zúgott, rezgett a levegő s a lélek öntudatlan fogadta magába a dalban kifejezett érzelmeket. Nagyon kedves volt Heyne románcza : »Dn bist wie eiue B ume«,de ahang finom árnyalatai s a nyomaték fokozatai legkiválóbban a »Les raemeaux« hymnusban gyönyörködtettek. A műsor változatos volt s a legkényesebb műízlést is kielégíthette. Örömmel üdvözöljük a kasziuót, hogy dísztermét ez élvezetes művészestélyre átengedte s ezzd kimutatta, hogy a cultur-czélok előmozdítását feladatának tekinti. Nagyon helyesen ; hasou ó előzékenységért szívesen mond köszönetet a nagy közönség és derék dalardánk. — Értesítés. A sszabolcsmegyei ált. tanitó-egyesület« központi választmánya 1889-ik ér október bó 23-áu d. e. 10 órakor a megyeháza nagytermében rendes gyűlést tart; miről a helybeli és vidéki választmányi tagon ezennel értesíttetnek. Targysoiozit: 1. Az 1889 ik év julius hó 3-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Bizottság kinevezése az egyesületi pénztár Habzsuda Dáuiei újonnan megválasztott főpénztárosnak átadhatása czéljából. 3. Intézkedések a tagsági dijhitrányok behajtása ügyében. 4. A szellemi tevékenység fokozását szem előtt tartva »Pályakérdések« és »Vitatételek« kitűzése. 5-Tárgyalható índitváuyok. Nyiregyháza, 1889. év október 18-án. Miklós László, egyesületi elnök. — Lelkész választás. A Bilsiu e hó 13-án vég bement lelkész választás alkalmával, ev. ret. lelkészszé Veress János nagy-kallói ev. ref. segédlelkész választatott meg egyhangúlag. — A Nyíregyháza városi italmérési jog értékesítésére vonatkozó árverés e hó 30 .in t'og Nyíregyházán megtartatni. — A kisvárdai kisdedóvó egyesület al tpszabáiyait a belügymin.s/.ter jóváhgyta. — A temető szentsége. A czigány telepnek a temető szomszédságában való elhelyezése kérdésében a felszólaló „egy képviseleti tag" a lapuuk legutóbbi számában közölt felvilágosításra reflektálva, ujabb nyilatkozatot küldött be hozzánk, kijelentve, hogy mit sem enged közleményéből, azt állítva, hogy a lapuuk mult számábau közölt ez ügyre vonatkozó határozatot a képviselet sohasem hozta. Minthogy azonbau mi a hatóság által rendelkezésünkre bocsátott hű másolatát közöltük e képviseleti határozatnak, a fölszólaló „egy képviseleti tag" űr, ha igazát érzi, leghelyesebben a képviselet eíőtt kérhet magya rázatot s kereshet orvoslást. — Értesítés. A »3zabolcsvármegyei általános tanítóegyesület* nyíregyházai járásköre kebeleben létező »0üsegélyző egyesüle'« igazgató választmánya — az alapszabályok 10. §. 2. pontja értelmében 1889 jk év október 21-én, azaz hétfőn d. u. 4 órakor a róm. kath. iskola helyiségben reudes havi gyűlést tart, miről a választmány tagjii ezeunel tisztelettel értesíttetnek. Tárgysorozat: 1. Az 1889 ik év szeptember 14-éu tar.ott gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Pénztáros időközi jelentése a péuztár állásáról. 3. A beérkezatt kérvényeit tárgyalása. 4. Alapitó és pártoló tagok gyűjtése iránti iutózkedések. 5. Indítványok. Nyíregyházi, 1889 ik óv október 18 án. Stoffau Lajos, ö. e. elnök. — Meghívó. A »nyiregyházi dalegj'esüleU folyó évi november hő 3-dikán délelőtt 11 órakor a városi felső leányiskola helyiségében rendes évi közgyűlést tart, melyre az egyesület rendes alapitó és pártoló tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. a szobából. A bezárt ajtóa keresztül h illatszott elfojtott, halk zokogása. Apja olvasta a levelet: » Kedves C arisse !« H ih a nyomorult, hogy meri czimezni a leányomat. . . . Hanem mikor ért, kucsagva vitte át hozzá. — Olarisse, kedves Clarisse, ugy e megbocsitsz. Ne in, nem teszem többé. ... Ki hitte volna, hogy a piczinek ilyeu férfias írása vau? Clarisse kíváncsian nézett a levéibe és aztán könnyei közül boldogan mosolygott apjára. Az pedig megölelte, megsimoga'ta szépsu, gyöngéd iu, ugy kért tőle bocsánatot. — Aki ezt irta, az nem veszedelmes. Csak irjou máskor is. — Nohit irt is ám. So wihr j .ch lebe. . . . A rengeteg hahotából kihalattszott a kis doktor éles, discint hangja. — I^y lett megmentve a Ciai'js3e erénye ! A barátom szótlanul megindult. (Nota bene : Clarisse volt az ideálja.) Fejét lecsüggesztve szomorúan bámult maga elé. Vigasztaltam: DJZSŐ, hisz úgysem igaz. . . . Megszorította kezemet és alig hallhatóan tusogta : Szegény Clarisse ! Azt már láttam, hogy Ruc.ahitat a'igha fogja »egyetemesen« leírni. Pedig milyen epochtlis munka lett volna, mily élvezettel olvasták volua önök. . . . Aztán megíratlan maradt. Mart hajh! a társas élet. . . . Szegény Olarisse! Nos uraim, csoda-e a:tán, ha gondos mamik pjkol tüzére kívánják a pletykapadot ? Nem, uraim, az épen nem csoda. Még egyet. Mikor Angliában a század elején az adó-reformbill meghozatala után a rovás lapokat elégették, a uagy tűsben kigyulladt a pirlametit épülete. A babonás mob ebből Anglia romlását jósolta. A Szigetország — persze — ma is megvan. (Li9d a napi lapok külföld rovatit.) Hinam, ht a vármegyeháza alól valahogy elsikkad iá a pletykap id : bizony-bizony mondom nektek keresvén nem találuátok R'iczah'uat — Nyíregyházán ! Miklós. 2. Titk ári jelentés az 1888—89. évi működésérő). 3. Számvizsgáló bizottság jeleutese. 4. Tisztviselők és választmányi tagok választása. 5 Költségvetés az 1890. évre. I iditváuyok. K'lt Nyíregyházái), 1889. évi októ >er 15-én. Nagy Lajos, elnök. Weruer Gyula, jegyző. — Gyászrovat. A kövatkező gyászjelentést vettük : Alulírottak fájdalomtól megtört szivvel jelentik, a feledhetetlen hitves, a legjobb édesanya, gyermek, testvér, an^ós és nagyanyának Hoffmann Adolfné szül. Serog Karolinának folyó október Uó 17-én délutáu 4 órakor, életének 57-ik, boldog házasságának 35-ík évében hosszas szenvedés utáu történt gyászos elhuuytát. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 18-án 2'/ s órakor fognak az izraelita sírkertben örök ryuga lomba helyeztetni.Nyiregyháza, 1889.októberl7. Áldás és béke porai felett! Hoffmann Adolf mint férj.Hoffmanu Josephiue férjezett Molnár Józsefné, Dr. Huff.uann Emil, Dr. Hoffmanu Mór, Hoffmann Mihály. Hoffmann B da, Hoffjuann Mariska, Hoffmann Sáudor, Hoff jiaun Ernő, Hoffmann Arthur, mint gyermekek. Serog Elkan miut atya, Serog Zsigmond, S rog Hermina férj. Eisenberg Bernáthné, Serog Jetty, mint testvérek. Molnár József mint vő, Molnár Emma. Moinár Irén, Molnár Károly, miut unokák. — Gyermek ölés. Povics Julcsa 18 éves nőcseléd ez évi február havában, gazdája udvaráu Kisvárdáu egy leány gyermeket szült, s azt magától elvetve, a szemétdombon elásta. Tette kitudódván, a vizsgáló biró előtt mentségéül azt hozta föl, hogy gyermekének majom alakjától elszörnyedve, követte el tettét. A törvényszék — a közegészségügyi tanács véleméuye alapján — mely szerint a kis gyermek halálát előidéző ok már a szülés alatt is beállhatott, gondatlanságból elkövetett emberölésért két havi fogházra ítélte el Povics Julcsát. — Táborszky Nándor nenzeti zeuemű kereskedésében Budapesteu, váczi-utcza 30. sz. a. megjelent: »Legujabb budapesti daiok és népdalok*, melyek a népszínházban a legkedveltebb népszínművekben énekeltetnek. Énekhangra zongorakísérettel alkalmazta Ábrányi Kornél. Számonként ára 50 kr. 2-ik szám : Égssinü kék a netelejts levele. 3-ik szám: Biró uram nagy panasz van. 4 ik szám: Szegény Mari . . . 5-ik szám: Azért csillag hogy ragyogjon. E dalok akként vannak zongorára alkalmazva, üogy azokat ének uélkül is el lehet játszani, miután a dallamhiugok a zougorarészben is bentoglaltatnak. — Negyedmillió forintos életbiztosítás. Az Adriai biztosító társulat a két hónap előtt elhalt németországi Hanaui herczeg örököseinek 250,000 forintot fizetett ki, mely összegre a herczeg életére az emiitett társulatnál biztosítva volt. Említésre méltó, hogy ezeu kifizetésre került összegnek jelentekeny reszecsak egy uyolez hónappal ezelőtt eszközölt biztosításból származik. Ezen eset tanúságot tesz arról, hogy a külföldön az életbiztosítási intézmény a legnagyobb elterjedésnek örvendve nemcsak a polgárság, de a főurak által is vétetik gondoskodólag igéuybe, kik vagyoni viszonyaiknál fogva arra épen nincsenek utalva. Csarnok. Nyilt Levelek Yass Mihály barátomhoz. IX. Kedves Miskám ! A párisi kiállítás, világkiállítás a szó igazi értelmében. Ott van az egész emberiség eszével, kezével, miudeufále változatban. Igaz, hogy az európai államok, különösebben az u. n. nagyhatalmasságok, a mint szokták mondani : tüntetőleg távol tartották magokat s ha a szerint neveznénk világkiállításnak e kiállítást, a mint az európii mivelt nemzetek összes iparát keresnénk azon, bizouy csalódnáuk! Da hiszen az egyre megy: ott vannak e, vagy nincsenek! Az ipar terén, mindenképpen Francziaorazágé az elsőség. Azért a párisi kiállítás, igazabban, fraucsia kiállítás. Da azért világkiállítás marad az. Par napi szemlélet után, előttünk áll az egész föld népének élete, tevékenysége, szükségei, vágyai, mintha csak saját tűzhelyénél látnánk valamennyit. Afrika különféle vad torzsai ott henyélnek sátraik alatt, lovaikkal, kecskéikkel, egész családostól, űzve napi foglalkozásukat, mely a ló- és fegyver a némely kezdetleges házi eszközön alig terjed tul. Nagy szálas szikár, vad tekintetű emberek, derekuk körűi némi ruhával, egyebütt olajbarnára égetve a naptól, meztelenül. Felső-Afrika műveltebb népei, a Nílus mellékéről, Algír, Tripolis, Tunís: ügyes kereskedők, bazáraiiiban ugyancsak értenek a csecsebecsék elárumásához. A Szajua partjin egész sor bazár van e népiK termékeiből s a barua népségek iniudeu lehitőt elkovetueií, hogy jó vásárt csapjauak. Tárgyaik leginkább gyűrűit, fülbevalók, kesek, a dohányzó eszközök mindenféle neme, házi szőttesek, himzesek, faragványok. Egy egy férfi ott gugol uóje mellett, íúva egyszerű dudáját, vagy pengetve haugszeret, hogy minél több vevőt csaljon sátorához. Aztán Ázsia népei, a belföldekről és szigetekről, mind árulva, kiabálva, férfia, nője. Ezek mellett Amerika, déli és északi, teljes számmal van képviselve. íme egynéhány a sokból: Argentiui köztársaság, Mexicó, Venezuela, Bolívia, Chili, Nikaragua, Szalvador, Uruguay, Paraguay, Sz.-Djmingó, Haiti, Cuinai szigetek, Siám, Japán, Marokkó. Ezen torban vannak aztán görög, indiai, szerbiai, romániai, persiai, bazárok. Különösen, midőn délután 6 órakor a csarnokokat bezárták, oly szörnyű tolongás és szörnyűbb zsivaly támadt e hosszú bazár-aoron, hogy szinte belaboloudult az ember. Persze a kíváncsiság leginkább ide vonzotta az európai embert, hogy szemével lássa és fülével hallja e távoli népet és iparát. S e bazárosok jól beletalálták magukat azerepökba s elővették minden furcsaságukat, hogy kiszorítsak a fraukokat az idegen zsebéből. A mit árultak, legiukább gyarló csecsebecse; több-kevesebb változatossággal miuduyájuoknál egyforma hiábavalóságok, legszükségesebb házi eszközök, miudenféle pipák. Kedves Miskám 1 tudod, hogy mikor még uii kis diákok voltunk s szellemileg teljesen mankóu jártunk, tanultuk a történelmet, földrajzot, természetrajzot s bona fide elfogadtuk a tauitottakai; oly sajátságos fogalmakat szereztünk országokról, népekről, termékedről! Beszelteit nekünk, sőt beszelnek még ma is, e mbe rfajokról, m elyeit Folytatás a íőlapon .
