Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-13 / 41. szám

„IN Y í 15 V I D É K." méltánylást érdemlő munkássággal teljesiti feladatait, a buzdítást és figyelmet valóban megérdemli. — A helybeli ág. ev. főgimnáziumba az idei tanévre 295 növendék iratkozott be, és pedig 255 nyilvános és 40 magán tanuló. — A városi aljegyzői állás betöltésére már meghirdette a pályázatot a tanács. A pályázati hirdetmény lapunk mai számának hirdetési rovatában megolvasható. — Hangverseny. Bignio Lajos cs. és kir. kamara énekes Weeber Emil zongoraművész közreműködésével, foljó hó 16 án este 8 órakor a helybeli kaszinó újonnan épített dísztermében nagy hangversenyt rendez A hangverseny programmja a következő: I. D .llam a/. • s:i cs.l laghoz. Wagner TannLáuser czimü operájából énekli Bignio Lajos II. Beethoven Souata appassionata Op. 57. zongorán előadja Weeber Emil. III. Nagy magán dallam Verdi álarczos bál operájából énekli B gnio Lajo». IV. a) Chopin B

jrceuse Op. 57. b) Chopin fantaM.i Improuuptu Op. 66. c) Moszkovszky Scherzo Walse Op. 40. zongorán előadja Weeber Emil. V.-a) Schumann »Du bist wie eine Bleume* b) Meyerbeer »Komm schönes Fischermádchen énekli Bignio Lajos. VI. Liszt Polouane E dur zongorán előadja Weeber Kmil VII. J. Faure »Les rameaux* Hymne énekli Bignio Lajos. Helyárak: Elsőrangú körszék 2 frt, másodrangú 1 frt 20 kr. B.'lépti jegy 80 kr. — Adó-statisztika. A folyó évben az összes adónemekbeu fenálló tartozásokra befizettetett augusztus hó vé»éi" 581, 255 frt 63 kr, a mult év hasonló időszakában pedig" 587, 829 frt 67 kr. Tehát a folyó évi befizetés hátramaradt 6574 frt 4 krral, amely eredmény, tekintve a folyó évi mostoha termési viszonyokat, kielégítőnek mondható. — A nyíregyházai ágostai evange'ikus főgimnáziumi könyvtár gyarapítására Bartos Gusztáv 45 darab régi és ujabb könyveket — úgyszintén 8 darab ezüst és rézpénz nemeket adományozott. — Fegyelmi ügy a vármegyénél. Kürthy Imre nyiracsádi jegyző ellen, a kir. péuzügyigazgatóság által vizsgálat foganatosíttatván, a legsúlyosabb beszámítás alá eső fegyelmi vétségek konstatáltattak. Ez alapon Kürthy Imre ellen elrendeltetett a fegyelmi vizsgálat, s hivatalától való felfüggesztését is elrendelte i közigazgatási bizottság, legutóbbi ülésén. — Ötven forint pénzbirságra ítélte a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya dr. Krászonyi uyirbakui kör orvost, kötelesség-mulasztás mint'. Ez ítélet jogerőssé vál\ — Tüzesetek a vármegyében. Az elmúlt szeptember hóban a vármegye területén a következő helyeken voltak tüzesetek: Nyíregyházán kétszer, Szentmártouban, Szabolc-on, Mártonb.lván, BaUán, Berczelen, Kislétán, Ibrány ban és Királytelt ken. Az összes kár 5630 frt volt, mely teljesen biztosába volt. — Rab statisztika. A helybeli kir. töl Vényszéki fogházban szép ember hó végén le volt tartóztatva 41, felebbezés alatt 24, jogérvényesen elitélt 217, összesen 282, a uagykállói járásbíróságnál le volt tartóztatva vizsgálati fogoly 4, jog'rvényesen elitélt 9, összesen 13; a nyirbáthori járásbíróságnál vizsgálati fogoly 4, jogérvcnyesen elitélt 4, összesen 8, a kisvárdai j irá*biróságnál vizsgálati fogoly 6, jogérvényeseu elitélt 4, összesen 10, a t.-löki járásbíróságnál pedig 7 jogérvényeseu elitélt egyén. — A vármegyei árvaszék működése az elmúlt szeptember hóban a következő volt: augusztus haváról eliutézeienül átjött 1310 üg\d >rab, ehhez szeptember hó folyamán érkezett 1151, elintézendő volt tehát 2461, melyből elintéztetett 1451, elintézetlenül maradt 1016, apadt a hátralék 300 ügydarabbal. — Ungerleider Jónás hasonszenvi orvos haza érkezett Waldesből, hol a nyáron át miut fürdő orvos működött. — A száraz-malom áldozata. Bartók László gyulaházai lakos özv. Barkóczi Bertalanná elkeritetlen száraz malmában őröltetett, s 7 éves fiára bizta a lovak hajtását, aki behívta a malomba pajtását, Csüllög István 7 éves kis fiút. Ez be is ment a hívásra, de szerencsétlenségére, mert a malom orsója elkapta s úgy összetörte, Ily nemeseu töltött életpálya megérdemli, hogy mi egy nyugodt pillantást vessünk reá és emlékül vigyünk el egy-két uyiló virágot; mert P. B. 40 éves tanítói pályáján szépen diszleni láthatjuk: 1-ör a hazajiui érzelemnek piros rózsáját. Papp Bertalan tanitótársunknak már gyermekkorában eltökéllett száudéka volt tanulói pályára lépni, hogy kimivelvén istentől nyert szellemi tehetségeit, tudományával szolgálhassa hazáját és boldogíthassa az emberiségot. Még el sem érte a testi fejlődés kimért nagyságát; szellemi tehetségeinek kimivelése távol állott a befejezés állapotától: hazafiiui szent lelkesedéssel odasorakozott az istenitett hős honvédek sorába, mint tüzér őrmester megmutatta: mit képes tenni egy ifjú honfi a hazáért és szabadságért, kit bent a kebelben a honszeretet szent lángja hevít. Kiállotta a szabadságharcz sokféle kellemetlenségeit: éhezett, fázott, nélkülözött, de tűrt békével, mert az egész lényét átható houszeretet melege enyhítette a kiállott szenvedések fájdalmait. Tudta és érezte ő már ifjú korában, mit jelent e jelszó: »A haza minden előtt!« A szabadságharcz leveretése utáu, midőn az absolutismus sokféle módon tudta kioltani a jó hazafiak kebléből a honszeretet tüzét, elnémítani az ajkokon az édes magyar szót: P. B. a számba sem vett kiesiuyek között hatott, tett, munkált és buzdított. Iskolai dolgainak elvégzése után munkálkodott a közhasznú intézetek felállítása körül, melyek hazafiat jóllétének előmozdítását czélozzák, az emberiséget a tökéletesedés pályáján elébb-elébb menni segítik. Oh vajha minden fia a hazának igy érezne az édes haza iránt, igy tenne eleget htzája iránt kötelességeinek : akkor nem c»ak a mult idők emlékeiben olő alakok jelennének meg közöttünk, hanem a halhatatlan Huuyadiak, Znnyiek, Bocskay, Bethlen, Rákócziak dicső példái által fellelkesedve a magyar nemzet egy bekövetkezendő muszka invázió esetében megtudná mutatni a világ előtt, hogy Ázsiából hozott romlatlan vér foly ereiben és h'.si bátorság dagasztja kebelét. Azonban, ha a mai nemzedéket nézzük, félelem érzet szállja meg lelhogy rövid kínlódás utáu meghalt. A törvényszék özv. Barkóczi Bertalaunét,, gondatlanságból elkövetett emberölésért, 10 frt fő és 5 frt mellékbüntetésre ítélte. — Szerencsétlenség. Dr. Konthy Gyula, városunk egyik kedvelt orvosával nagy szerencsétlenség történt e hő 11 dikón este. Dr. Konthy Gjula ugyanis a moadott időben lement piuczéjébe, hol egy hordó ürmös bor idő e.őtt teljes forrásba jött. A hordó erősen be volt dugaszolva, s mikor Konthy a dugót kiütögetni kezdte, az nagy erővel kiugrott 8 a forrásban levő bor vastag sugárban vágódott arczáb . Konthy ettől megszédülve, elesett, uiég pedig oly szerencsétlenül, hogy jobb keze fejét egy eltört paltc k darabjába vágta 8 az éles üveg a job'i kar kézfej melleti végét a csontig elvágta, elmetszvén az összes izmokat és ereket. Az elvérzéstől sikerült ugyan az orvosoknak őt megmenteni, de nagy a veszély, hopy keze béna marad. — Czigánytelep a temető mellett. A »kö7öuség köréből* czimü rovatban lapunk legutóbbi száma egy képviseleti tag tollából felszólalást közölt a cigánytelep nek a temető szomszédságában történt elhelyezése miatt. Mint illetékes helyen értesültünk, ez elhelyezés képviseleti határozat alapján történt. Nyíregyháza város képviselő testülete folyó évi junius hó 7 én tartott képviseleti köz gyűlésében K. 3897/1889. szám alatt maga határozta el a czigánjoknak a vasút melletti temető éjszaki oldala és az Antal féle olajütő malom közötti területre leendő áttelepítését és ennek foganatosításával e tanácsot telj hatalmulag megbízta. A tanács a foganatosítást akkéut eszközölte, hogy a mennyire a terület engedte, a temetőtől a legtávolabbra mérette ki a települési helyet s megtiltotta, hogy a temető felé ajtó vagy ablak vágassék s elhatározta, hogy a temető felőli oldalon kerítéssel és sürü fasorral fogja eldugni ezen czigánytelepet. — Téglagyár a Bujtoson. Marsalkó Lajos helybeli kereskedő és társai kérvényt adtak be a tanácshoz, hogy adjon nekik eugedélyt egy e Bujtoson létesítendő téglagyár létesítéséhez, mely egyelőre csupáu egy ott építendő körkemenczéhez szükséges téglamenuyiség előállítására, tehát magán czélokra szolgálna. A tauács e kérésükkel a folyamodókat elutasította, minthogy pedig engedély nélkül kutakat ástak a kérdéses területen, ezért 10 forint pénzbüntetésre ítélte őket. E határozat ellen Marsalkó és társai felebbeztek az alispánhoz, ki a 10 forint pénzbüntetés kirovására vonatkozó részét a tanácsi határozatnak jóváhagyta, ellenben megsemmisítette az engedély megtagadását, azou indokokból, mert a téglagyár nem ipari üzemre, hanem magán használatra száudékoltatik létesíttetni, közegészségi és rendőri tekintetek pedig igy az engedély megtagadását uem indokolják. A határozat a bujtosi közbirtokosság nevébeu Bodnár István részéről beadott felebbezés folytán a vármegye közigazgatási bizottsága elé kenllt, s a bizottság többsége úgy fogta föl e kérdést, nogy a tervelt téglagyár ipari vállalat jellegével bir, ezért — illetéktelenségét kimondván — a törvény rendelkezése szeriut az illetékes minisztériumhoz terjeszti föl az ügyet a bizottság. — Kölcsön zenemüvek. Tarczali D zső helybeli törekvő fiatal könyvárus február hóban meguyitott zeneműkölcsönző intézetét, a közelgő őszi és téli idényre a legújabban megjelent zene irodalmi mü'ekkel gyarapította, 8 azokat lapunk nyílt-terében közölt feltételek mellett a n. é. zenemű-kedvelő közönség rendelkezésére bocsátja. Ritka vidéki város dicsekedhetik ilyen intézménynyel, 8 igy ezeu életrevaló vállalatot őszintén ajánjuk olvasóink figyelmébe. — Creolin a neve a legújabb szernek, mely a jelenleg uralgó szarvasmarha ós juhok száj és körömfájása elleu a leghatásosabban alkalmaztatiV. Elismert szakíérfiak tapisztalat után eredő nyilatkozatai szerint ezen ezer felülmulhatlan és a gazdálkodó közönséguek nem elég melegen ajánlható. Mai számunkban egy ezeu »Creolin«-ra vonatkozó hirdotéa olvasható ós a vevő közönség érdekében még csak azt óhajtjuk megjegyezui, hogy megrendelésnél a használati utasítás is megküldetik. — Biztos mellékkereset. Egy helybeli szorgalmas, józan életű fiatal vagy idősebb ember, a ki óvadékot is künket. Óh mert a mai nemzedék a kényelem puha • párnáján henyélve nézi a haladó idő sebes folyását; a szépen hangzó anyanyelvet nyegleségből franczia és némettel cseréli fel; elhagyja jellemző szokásait, levet kezi nemzeti viseletét annyira, hogyha Diogenes ma halotaiból felkelne, meggyújtott lámpájával ember keresés végett utczáinkon elindulna: kávés magyart találna közöttünk. P.dig a mely nemzet anyanyelvét nem becsüli, nemzeti viseletét leveti, az vagy megszűnt nemzet lenni, vagy téli álmot alszik. Papp Bartalan 40 éves tanítói pályáján hova tovább miudig ragyogóbb színben látjuk diszleni 2-or a tiszta belsövallásoság fejérliliomát. »Az embereknek teremtője, azok sorsának intézője, pályájok kimutatója, abban vezetője és gondviselője, a— nagy bata lom, bölcs és jő Isten, a kinek örök hálával tartozom, kinek felséges szent nevét srép énekben és buzgó imákban oly sokszor és magasztosan dicsőitettem és magasztaltam — sok szép idővel, 60 esztendővel megáldott, abban állandó jó egészséggel megajándékozott, lelki s testi szükségeimről is nagy kegyelmesen gondot viselt; életem sorsában, családi életemben szeretett; a tanitói ueház, de gyönyörűséges pályámon, mint jó atyám karjain hordozott, bölcseséggel megáldott, lankadatlan türelemmel gazdagított, s íme megengedte, hogy jí kedvéből e pályán 40 évet ép testben, lélekben elérjek 8 a mai nappal át is lépjek. Csak az tudhatja legjobban, ki a tanitói pályán jó lelkiismerettel forgolódik: mily nehéz, mily tost és lélek ölő munka várakozik egy tanítóra; mily kevés vagy semmi az elismerés és jutalom, de annál több a nélkülözés, lenézés és bántalom; és mégis neki dolgoznia kell, hogy megélhessen, családját fentarthassa, földi pályafutását elviselhetővé tegye. Negyven éven át kóstoltam 8 ettem e nehéz, keserű kenyeret, és mégis hála a jó Istennek el uem hagyott, velem volt mind végig ugy jó, miut rosz napjaimban az ég ura, a jó Isten, védő szárnyaival betakart a világ ós irigy emberek letenni képes, októbertől ktzd.e egészen jövő évi márczius hó végéig szép m -liékkeresetet biztosithat magának. Bővebb értesítést a kiadó hivatal ad. — Az alsó szabolcsi tiszaármentesitő társulat ked déu tartotta meg őszi közgyűlését Debreczenben Desscwjfy Aurél gróf elnöklete alatt. A közgyűlés az uj társulati mérnöknek a választmány által kidolgozott hatáskörét jóváhagyváu, az elhunyt Gaál Mihály választmányi tag helyebe tíomossy Béla országgyűlési képviselőt választotta meg Böszörményből. Az ez évi számadások megvizsgálására újból Daliny Kálmán, Kövy Lajos, Kegyes Imre, Steinfeld Antal és Vérlessy István kérettek föl. Az 1890. évi költségelőirányzat következő feltételekkel állapitiatott meg: I. Szükséglet: A., Rendes kiadások 132.491 frt (1889-re előirányozva volt 134,301 frt). Részletenkint: íüzültetésre 3000, épületekre 1089, zsilipekre 2020, védinunkára 18,500, személyzetre 20,678, nyugdijak 1960, napidijak és az uti illetmények 4800, vegyesek 5243, az 1 400,000 frtos kölcsön annuitása 75,600. Az 1889. évi 17,750 frt tulkiadás folytán azonban az 1890. évi rendes kiadások összege 150,641 frta emelkedik. B. Rendkívüli kiadások (kis tokaji parterősités műszaki ártérfejlesztés) 12,500 frt, vagyis a szükséglet főösszege 163,14 frt. (1889 -re előiráuyoztatott 224,301 frt.) II. Fedezetül előiráuyoztatik az idei mostoha gazdasági viszonyok tekintetbe vételével az állami adóvisszatérités 60,674 frtra menő összege, továbbá az összesen 1 216,281 frt 89 kr, alapilleték minden forintjára kivetendő 8'/a krajczár hozzájárulás. A tiszavölgyi társulat közgyűlésére képviselőidül gr. Dessewtíy Aurél eluök és Zsendovics József alelnök küldettek ki. A tiszadobi magángátak lehordása végett, Klimm Mihály műegyeiemi tanár véleményével is támogatva, mely e gátaknak fennállását igy megerősített és meghosszabitott alakban, a társulat érdekeibe ütközőnek jelentette, a társulat a kormányhoz felebbezést fog terjeszteni. Az ez évi pénztárkölcsöu és hátralékok állásáról szóló kimutatása szeriut, jan. 1 töl szept, 30-ig a pénztári forgalomban a bevétel volt: pénztári maradvány 1888-ról 23,635, tartaléktár javára jött 15,423, magyar jelzálog hitelbanktól 601,911, kölcsön visszafizetési alapra adóvisszatérités 30,337, kisorsolt záloglevelek beváltásából 4100, érdekeltség befizetése 49,421, törlesztési kölcsön 1.400,000, összes-en 2.124.828 frt. A kiadás feltételei voltak: gátfeuntartás 96,441, gátépítés 552,126, magyar földhiteliutézeti záloglevelek vétele 4161, magyar jelzálog hitelbanknál elhelyezés 1.402,337. tőketörlesztés 3345, tartaléktárt terhel 37,738, összesen 2.096,650 frt, igy mutatkozik 28,177 frt pénztári maradvány. A társulatnak a hitelbaukuál lévő követelése tőkében szept. 30 án még 491 674 frt Az érdekeltségűéi levő követelés 47,820 frtot tesz, 97,241 frtot mult évekről és az ez évről befizetett. — Mikszáth Kálmán munkáinak tüzetes kiadásából megküldötték nekünk Révai testvérek, mint e vállalat kiadói a 10 —11. lüzetekot. E füzetekben a második kötet befejezését és a liarmadikuak első iveit kaptuk meg, ugy, hogy most már »Az apró geutry és a nép« teljesen fekszik előttüuk és megkezdhetjük a »Nemzetes uraimék« uagyobbszabásu, regényszámba menő muuka olvasását. — A felsó-szabolcsi ev. ref. tanitók egyesülete folyó 1889. évi október hó 3-dik napján tartotta meg Nyíregyházán a Varga Antal iskolájában jubileummal egybekötött évi rendes közgyűlését. A gyűlés kezdetét vette 9 órakor egy tanitásaai. Horváth Istváu nyíregyházai tanitó s egyesületi eluök ismertette Illdik elemi osztálybeli növendékek előtt a kéut. Tanítása a didactikai követelményeknek megfelelt; a mit c-sak lehetett szemléltetett; a kérdező s feltaláltató taumód sikeres használása Utáu az egénz tauitás miutaszerüuek ismertetett el. Délczeg Sándor kemecsei tauiió ós n. t. Audrási Kálmán bulyi ref. lelkész urak bírálataikkal kisérték a tanítást. E'.után eluök a földinivelés, ipar, kereskedés, tudonány terén tapasztalható haladást jelző s példákkal világosító tevékenységre buzditó beszéde után a csekély számmal egybegyűlt tagokat üdvözölvén, meguyitotta a közgyűlést. Következett Baudár Miklós ibranyi tanítónak a méhészet köréből szerzett kellő szakismerettel, avatott tollal írott igen érdekes Folytatás a iőlapoii. bántalmai alatt; őrző pásztora volt életemnek, személyemnek és szerény csaladomuak ; nem bocsátott rám elvi&eelhetetleu bajt és bánatot, sőt ha érdemem szerint olykor megostorozott, megcsókolva kezében az atyai vesszőt, békével tűrtem és szeuvedtem a vereséget, és ő ismét fiává fogadott, szeretett és minden jó szándékomban, dolgomban megsegített. Megérdemli tehát a jó Isten ón tőlem, hogy én őt egész életemben tiszteljem ós imádjam.* Ezen szavakkal emlékezett meg levélben előttem P. B. 40 éves tanítói pályájának betöltéséről. Mi adta az Ő szájába ezen nyilatkozatot, hanem ha a tiszta belső vallásosság, vagyis meggondolása és érzése annak, hogy a látott mindenség felett v;,n egy végtelen hatalom, egy gondviselő Isten, ki miudeuütijelenvalóságával áthatja a világot, kiuek mindenható hatalma nyilatkozik a természet változásaiban, kinek jósága, gondviselésétől függ sorsunk, mindeuüuk, ki még a kellemetlen változásokat is bölcs czélokból boosátja reánk; ki midőu a földi bajok, szenvedések között már vigasztalást vagy segítséget nem találunk, nagy irgalmasságánál és kegyelménél fogva megjelen szabaditásunkra; ki elkövetett bűneinket is kész megbocsátani, ha töredelmes szívvel hozzá esedezünk; kinek hi parancsolatja szerint rendeljük életünket, már itt e földón érezzük azon boldogságot, mely aranyon, ezüstön meg nom vásárolható, mely csakis a tiszta sziv és nyugodt lelkű emberek kiváltságos tulajdona. Óh boldogító kincset, az igaz vallásosságot ápoljuk és neveljük a gondjainkra bíiott gyermekekbeu, önnönmagunkban mindenkor. A vallásos lelkű ember egészen más színben látja a világot, mint a vallástalan. A vallásos lelkű ember Isten jelenlétét és jóságát látja a természet szinpjmpájában, hatalmát a természeti változásokban, míg a vallástalan lelkű ember a természet véletlen szüleményeinek tartja azokat. A vallásos lelkű ember minden dolgát Istentől való függés érzetéből az erkölcsi törvényekhez szabja, a vallástalan ember saját önző czéljainak szolgálatára áll készen. (Vége köv.) Horváth István.