Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-10-13 / 41. szám

Folytatása a mellékletnek ..N Y í R V i d É ét tanulságot felolvasása, mely a jeleBlévők tetszésével éi elismerésével találkozván, a >Nyirvidék« czimü helyi érdekű lap következő számában nyilvánosságra hozatalra méltónak Ítéltetett Ezután Horváth István egyesületi elnök felolvasta P>pp Bertalan kislétai 40 éves taniió tiszteletére irott praedikativszerü jubileumi beszc'dét, melynek bevezetésében a tisz'elet érzelem kellő méltatásától, annak különböző időkben, különböző népeknél lett kifejezés módjáról emlékezett meg. A bevezetés után következett P. B. változatokban gazdag élettörténete, melyből betzédjének felosztásaként a hazafiságot igen vallásosságot Istenben bizó lelkiismeretes munkátságot vonta le követendő példa gyanánt. A befejezésben az elmondottak rövid összevou és azután Isten áldásit kérte P. B. életere. Végül kartársai nevében átadta P. B. nak az ajándék kfppen vett diszkötésü zsoltárt, melyet P. B. meghatottan, érzékeny szavakkal köszönt meg. Az idő előhaladása miatt — habár több tárgya is volt a gyűlésnek — nagjtiizteletü Lukács Ödön esperes úr által a gyűlés berekesztetett. A következő nap Papp Bertalan iskolájában Kis-LHán nagy lakoma és mulatság várt a lelkészi tauitói karból ét yilágiak közül meghívott vendégek ellátására, mely lakomán azonban a lelkészi karból n. t. Nagymáté Albert úr egyedül, a tanítói karból Horváth István egyesületi elnök és Veres Menyhért téglási thnitó jelentek meg és képviselték a papi és tanítói testületből szívesen megh

;vott és várváu-várt tisztes férfiakat, kiknek elmaradásuk és levélben mentegetődzésük önkéntelenül felújította emiékezetökben a régi evangeliumi vacsorához nagyszámban meghívottak, megjelenés alkalmával nagyon kevés számra leolvadt választottak történetét. A világi elemet a kislétai egyházi és községi elöljáróság képvis slte. Emelte a mulatság becsét és élénkítette a hangulatot Gencsy Albert és szeretett családjának becses megjelenése, kik több órán át szíves készséggel vettek részt az ünnepélyes mulatságban és osztoztak az általok kiválóan szeretett és becsült 40 évt-s tanitó és családjának i-fari öröméböD. A köz öröm között felolvastatott Erdélyi I'tván Szathmármesye főmérnök és Somlyódi Szoboszló járáibiró uraknak P. B.-hoz czimzett és küldött leveleik, melyekből jeleuvoltak megértették, a meg nem jelentek megtanulhatták volna, hogy a tanítói pilyán van elismerés és van jutalom, van szeretet és közbec-ülés, ciak ugy töltse be hivatását minden tanitó, mint P. B. betöltötte. A uagjválasztéku ételek és italokkal gazdagan megterített asztaloknál elköltött ebéd és vacsora után Dombi é« műkedvelő társai zenéje mellett tflrtott a tánczmulatság másnap reggelig, melyet intermezzóképen Inozédi Gy. és Szeutgáli uraknak nevetseges mutatványaik még kedélyesebbé és hosszú időre elfelejthatetlenné tettek. (Elbeszélés után Valaki.) >Az Anker élet és járadék biztosító társulat.< Ezeu társulat minden biztosítással foglalkozik, mely az ember életére vonatkozik m. p. a.) biztosítással az ember életére ét kiházasitási biztosítással; b) haláleseti biztosításokkal és viszont biztosítással a halálesetért teljesített befizetésekért; c.) járadék biztosításokkal. Nyereményrész biztosítással.— A nyeremény osztaléka 1888-ban a.) túlélési esetekben kifizetésre került biztositások után a biztosított töke 25.066.°/

0 ára rúgott; b.) a haláleseti biztosításoknál az évi dij 25'/

9-ára; c.) az 1888 ban liquidált társulások eredménye 6»/4% a kamatok kamatjával. Részvénytőke és biztosítéki alap 1888 decz hó 31 én frt 36,471.934. 03. Az utolsó évi jelentés szeriut a biztosítási állomány 1888 dec-. hó 31 én frt 173.667.929.88 tőke és 52.079 40 járadék volt. Kifizetések: hilálesetekért 1888 decz. hó 31 ig frt 16.850.886.04, túlélési esetekben liguidált biztositások után 1871 — 1889 ig frt 45.0'17.372.86, összesen frt 61.878.258 90.— Vezérképviselőség Magyarország részére Budapesten a társulat házában Gizellatér 6 szám Anker udvar. Csarnok. Nyilt levelek Vass Mihály barátomhoz. VIII. Kedves Miskám ! E levélben a párisi kiállítást szeretném neked felmutatni, ugy madár távlatból, külsőleg. Nehezen adom rá a fejemet s megvallom őszintén, hogy nem bízom eléggé tehetségemben. Pedig nagyon óhajtom, hogy az emberi értelem és szorgalom eme nagyszerű rakodó helyét, hibár halvány körvonalaiban is, helyesen elképzelni tudjad. A kiállítás területe hosszú téglány alakú, egyharmad része a Szajua jobb, kétharmad része a Szajua bal partján; a két részt összeköti a Léua hídja, mely vízhatlan vászonnal fedett s most csupán gyalog közieke dé.si híd. A téglány alak majdnem kellő közepén meredezik az Eiffel torony, a merész alkotó erő eme fáklyája, a technikai alkotások ez idő szerinti legnagyobb csodája, melynek bámulatára százezrek mennek messze távolból, kik a kiállítás kedvóért taiáu rá se gondoltak volna A téglány alak nyugoti végén, magaslaton, mint egy disz homlokzat és portálé, emelkedik a nagyszabású Trocaderó palota, az előző világkiállítás ipar-csarnoka, két szárnyával csaknem félkör alakban ölelve át a kiállitáti terület csaknem egész szélességét. Belső oldala széles, oszlopos folyosó, a Szajnára néz s innen gyönyörű kilátást enged az egész kiállítási városrészre, különösen az Eiffel torony irányában fekvő remek szökökutakra, gyepszőnyegekre, s ezeken tul a nagy ipar ctarnokra. A téglány alak keleti végét bezárja a nagy gépcsarnok, mely — bár összeköttetésben a nagy ipar-csaruokkal — egét* külön álló hatalmas épület, óriáti csuciivbe futó vasoszlopokon, üveg tetővel, téglány alakú. Roppant méretei daczára csupa erő és köayedség, amellett nlós minden résiletén és az egészen magi is meltau egy kiállítási tárgy. Mint mo idára, ezzel összeköttetesben vau a nagy ipar-csarnok, nem annyira egy épület, mint több nagyszabású csarnokok szerencsés összetétele, befoglalva Európának e kiállításon képviselt összes iparát és művészetét, oktatásügyi dolgait. Homlokzata nyugotra néz az Eiffel toronyra s aranyos kupolaj i tetejen a munka istennője, mintha Eiffdnek nyujtauá a babért. E fő ipar csarnoknak két szárnya nyúlik nyugat felé, az északi szárny a szép művészeti kiállítás rengeteg tömegét takarja, a d°li a nevelés és szorosabb értelembe vett tudomány csarnoka. Az Eiffel toronytól a Léna hidon át a Trocaderó palotáig, ellenkező oldalon a uagy ipar csarnokig, széles séta utak, fedett sétányok, köztük ligetek, szőnyegek, óriási ví'medenczék, bennök mindenféle alakú szökőkutakkal. A kiállítás déli oldalán egész a Szajnáig, a gyarmatok számt-.lan pavillouai húzódnak, igazán összezsúfolva, Afrika, Ázsia mindenféle fajú népét és iparát mutatva be. Az és/aki oldalon a vidék különl ges ipara nyert elhelyezést; mig a Szajnával párhuzamba vannak a híres lakások a barlanglakásoktól kezdve mai napig s köztük megint kelet sajátságos élete s a dél sivataga tárul fel számtalan bazáraival, sátrakba lakó népével. A Szajna jobb partján eső harmada a kiállítási térnek, kizárólag a növény és állatvilág életét tárja elcnk, kedves, elbűvölő hatást gyakorolván, a túloldali tem^rdekség közt kifáradt kedélyünkre. Ez a kiállítási tér és főbb épületei kedves Miskám. Tudom, érzem, hogy a kép a legdurvább vonásokkal vau papírra vetve. De hát oly tömeg, oly változatosság, a részletek oly mérhetlensége fekszik előttünk, a mit még áttekinteni sem voltunk képesek oly kevés idő alatt, nem a hogy hűen leírhatnánk! Fő jellege e kiállításnak mindenben a nagyság, a a hatalom. Itt minden nagy, egyenként és összeségében. A merre megyüuk, a min csak szemünk megakad, mindenfele, mindent bámulva szemlélünk. S hozzá azaz óriási ember tömeg, mely, mintegy hömpölygő tenger zug, kavarog, morajlik fel és alá, jobbra-balra, alattunk, felettünk! Mindenütt jönnek, nem latszik végok, hogy honnan jönnek; mindenfelé mennek s nem látszik végök, hogy hova mennek. Elkábulunk, keresünk valamely csendes halyet; csak egy zugocskát, hol ne zaklassa agyvelőnket a pokoli zúgás . . . hasztalau ! . . . mindenütt emberír, miudenütt zu,', kavarog, örvénylik ember, állat s fütyülő, zakatoló gépek! S ez benyúlik a mély éjszakába, sőt az estve hozza meg az élénkséget. Nem is ok uélkül ! Egy estve a kiállítás területén, csodás varázszsal hat testre, lélekre. A s/iahatás gyönyöre kifajezhetlen, különösen a Trocaderó első emeleti folyosójáról oly látvány tárul elénk, m-lyet elfelejteui alig lehet az életben! ... Az egész terület villany és gázlángjai felgyúlnak; minden nagyobb épület körül lángkoszoru, egymás felett és alatt, a legfelsőbb tetőig, külöuféle alakban ás szinvegyületben. Az Eiff.d torony aljától tetejéig lángözöuben áll s legfelül egy uapjoz hasonló villanyfény, játszik, forog körös-körül, fel és alá Síórja a vakitó ezüstfényt. A szökőkutak százai zuhognak, locsognak, tisteregnek, elbűvölő hatásban szórva szét a fényt. Egy barlangszerü mélyedésben ültünk sörös kancsók mellett. Az est meleg fuvailata kívánatossá tette a hűtő eszközt. Tekintetünk egyenest az Eiffelre s azon át gyönyörű ligeteken keresztül a nagy iparcsarnok hatásos homlokzatára esett. Szállott az est, nőtt a moraj és hullámzás. Előttünk, lejtős esésben, terráizszerü vízesések, egyik a másikra folyva alább, alább különféle szökökucalakzatok itt-ott. Közvetlen előttünk egy hatalmas szarvas, a miut egy szörny-kígyó derekára csavarodik s a nemes állat kiuyujtva messze nyakát, térdre rogy, két oldalt tengeri szörnyekből álló csoportok; alattok teknős békák. E :ek miud vizet öntenek, fúnak, szórnak, vékonyan, vastagon. A barlangszerü nyílás előtt, mintegy leng e fátyol, harmatszerű parmetezés hull alá felülről s e fátyolou át látjuk az előttüuk felgyújtott világítást. A terraszszerü vízesések két oldalán kandeláberek, színes lángcsomók, ezer meg ezer szánban; a szökő, locsogó vízsugarak, habocskák mind villanyfényeken táuczolnak, bujkáluak. Egyszer csak tul az Eiffel toronyon, a főszölíőkut-medínczék elkezdik kápráztató játékaikat. Hatalmas sugarak törnek az égnek 15—20 méter magasra s miuden perczen változtatják szíueiket. Körültök apróbb rózsák, siázféle szinváltozatban őrvénylenek, szóródnak jobbra-balra. Nézünk és látuuk . . . szinte benyeljük a látváuyt, vagy az nyeli be lelkünket, s?ífünket. Az »Ezeregy éj< varázsa szinte megfog s más életbe szóllit s kétkedünk ébrenlétünk vagy álmunk felett! Ha te ott lettél volna kedves Miskám ! . . . Híved: Andrásy Kálmán. GABONA-CSARNOK. Előfizetési felhívás zenemüvek kölcsönzésére. Alólirott van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke n. é. zeneműkedvelő közönségét értesíteni, hogy folyó évi február hóban nyitott W zenemű kölcsön intézetemet ím az év folyamán megjelent legújabb termékekkel gyarapítottam, s arra a h. következendő őszi és téli idéuire október 1-től kezdv.- uj elöfizetéss nyitok. Előfizetesi feltételek: 1 Helybeli előfizetők, a kik a zenemű-kölcsöntárba iratkoznak, a biztosíték gyanánt 2 frt betéteit s havonként 60 kr. kölcsöndijat fizetnek. 2. Vidéki előfizetők 4 frt biztosítékot és 1 frt havi kölcsöndijat fizetnek. 3. Helybeli előfizetők naponta egyszeri választással 5 tetszés szerinti zenemüvet vihetnek el. 4. Vidéki előfizetők 10 tetszés szerinti zenemüvet választhatnak, de heteukiut csak háromszor cserelhetnek. 5. Az előfizetés bármely napon kezdetét vt heti, s megSzüntésevel a betéti biztosítékot hiány nélkül visszakapja. Midőn a u. é. közönséget ezeu kedvező körülményre felhívom, nem mulaszthatom el őszinte köszönetemet nyilvánítani azon nem remélt pártfogásért, melyben részesíteni eddig is kegyesek voltak. Az uj negyed év alkalmával s»m sajnáltam fáradságot és költséget, amidőn zenekölcsönzőmet a legujal b termékekkel szerelt em fel, mintegy viszonzásául a szép pártfogásnak. Midő n a n. p. közönség figyelmét újból felhívom ezen itt megyénkben egyedül álló zeneinü kölcsönzőre, kérem becses pírtfogásukat irányomban tovább is fenntartani. TARGZALI DEZSŐ (316-3—3) zenemü-kölcsöntára Nyiregyhaza, n. debreczeni utcza, Pavlovits-ház. Hirdetmény. Tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, hogy eddig a I'reisz által kezelt ugyuevezett „Koillló"hoz czitnzett sörcsarnokot kibéreltem, s azt folyó évi október hó 3-án ünnepélyesen is megnyitottam s átadtam ai közönség rendelkezésére. Mindent el fogok követni, hogy a „Komló'régi jó hírnevét ne csak megtartsam, hanem hogy azt szorgalmam, előzékenységem s mindenre kiterjedő figyelmem által még fokozzam is. Jó konyhát, kitűnő hegyi és kerti borokat fogok tartani, valamint naponta zamatos villásreggelivel és kitűnő friss kőbányai sörrel fogok szolgálhatni. Magamat a n. é. közönség becses pártfogásába ajánlva, maradok Nyiregyháza, 1889. október hó alázatos szolgája (325-2-2) ADLER LIPÓT. Nyíregyháza, 1889. október 12-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. 100 kiló 100 Buza Rozs Árpi 100 » Zab 100 » KukoriczalOO » K. repeze 100 » Paszuly 100 » Szesz literenként 7.50 6.25 5.60 5.90 5 40 6 50 5 70 6 10 5.60 Piaczi árak. 6.— 6.25 50'/

2 49— Borsó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt Buza-liszt kiló Barnakenyér-liszt » —.20 -.24 —.17 —.16 —.14 —.12 Burgonja uj Marba hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Diszuó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 » 1 » 1 » 1 » 1 > 1 » 1 » 1 > 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » köbmtr. 2.— —.44 -.44 -.44 —.32 —.64 —.64 —.22 —.06 —.14 —.27 — .60 3.— 1.10 3.— 2.9) Felelős szerkesztő : 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Községeknek külön arak! Száj- és köröm-fájás ellen w / melyet • v leghathatósabb /szavatolt kitűnő szer -y / minőségben /íícsiiiyben is jutányosán ^^ / sjánl Ssavosst Alphons / az országos magyar gazda/ sági egyesület pártfogása alatt álló magkereskedés ^gazdasági czikkek üzlete. Budapest, Arany János utcza II. sz. L_L Értesítem a tisztelt közönséget, hogy friss főzelékeim már megérkeztek. Kitűnő boszniai szilvát és lekvárt, szepesi és stockeraui borsót és lencsét, úgyszintén mindenféle főzeléket igen jó minőségben és jutányos árbui szolgálhatok. Tisztelettel HOFFMAN ADOLF fííszerkereskedő. K 6229—6263/1889. Pályázati hirdetmény. Nyíregyháza város képviselő testülete részéről pályázat uyittatik a végleg megürült városi aljegyzői állomás betöltése czéljából, mely tiszti állomás 1000 frt évi fizetéssel van javadalmazva. A pályázni kívánók ezennel felhivatuak, hogy pályázati kérvényüket az 1886. XXII. t. cz. 74. §-áuak megfelelőleg felszerelten folyó évi november hó 4-ik napjának délután 5 órájáig a polgármesteri hivatalnál annál inkább nyújtsák be, mert később érkezendő kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Nyíregyházán, 1889. október hó 13-ik napján. Krasznay Gábor, Májerszky Béla, polgármester. (335-3 -1

) főjegyző

. Hirdetmény-kivonat. A nyiregj házai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, higy Farkas Boldizsárnak Klein I^nátz és társai ellen 580 frt behajtása iránt folyó végrehatási ügyében ezen kir. törvényszék területén fekvő a bőgdányi 126 számú tj'<önyvbeu 200. hrsz. ingatlannak Klein Iínáczot i btő és 833 frt 15 kr becíérté'<ii Vs-od része 18S9. évi deczeinber hó 27. napján délelőtt 10 Órakor Bjgdtny község házánál megtartandó nyílva íos árveréseu becsároa alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a feun9bbi becsár. Bánompéaz a becsár 10%aNyíregyházán, 1839. oitóber 8. Virágli Kálmán, (331—1 1) ki

r- trvszéki biró.