Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-02-10 / 6. szám

X. évfolyam, 6. szám, Nyíregyháza, 1889, február 10. JsÍYIRYIDEK. [ VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IMegjelenik: heten lei ri t egyszer vasár-napon. Előfizetési feltételek : postán ragy helyben házhoz hordra: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész érre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap 8zerkesztó czime alatt kéretnek beküldetll i szétküldése tár Byában leendő fölszólamlások Bérmentetlen levelek t8ak lsmert kezekt ó, f o. Joba Eleit kiadótulajdonos könyvnyom- g H (]t atnak el dájához (nagy - debreczení - utczá 1551. szám) intézendók. , , , : költségére küldetnek vissza. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyeydij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri köziem nyék dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (aagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. f. által Budapesten. Haaseustein éi Togltr irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. üorn Sí Coiup által Hamburgban. Hivatalos közlemoayak, 5/1889. K. B. A m. kir. közmunka közlekedési minister 53,853/88. szám alatt, az alsó szabolcsi tisza szabályozó társulat rakamaz-tisza-dobi védtöltésének kiépítéséhez Nagyftlu község határában szükséges földterületek kisajátítás utján leendő megszerzése iránt a kisajátítási eljárást elrendeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása és az 1881. évi XLI. t. cz. 1-ső fejezete alapján emelhető mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése az 1881. évi XLI. t. cz. 33. §-a alapján küldöttségre bizatik, a kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul 1889. év február hó 15-ik napjának d. e. 10 órája Nagyfalu község házához azon értesites mellett tűzetik ki, hogy az említett kül­döttség az ügy teljes befejazéseig munkálatát, esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogjt, s a kisa­játítási terv felett akkor is érdemileg határozand, ha az érdekelt felek közül senki meg nein jelen is. A küldöttség elnökéül Szikszay Pál, tagjaiul: Gomba Károly r&kamazi, és Darvas István buji lakosok, jegyző­jéül pedig Vidovich László bizottsági tagok kiküldetnek. A kisajátítási terv és összeírás egy példánya, a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett Szikszay Pál küldöttségi elnöknek, másik példánya pedig Nagyf tlu község elöljáróinak azon utasítás mellet küldetik ki, hogy azokat a községházánál a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegyék ki, s az érdekelt féleket erről, valamint a tárgyalás idejéről a helyi szokás szefint haladéktalanul értesítsék. Ezen határozat a Budapesti közlöuyben egyszer, a „Nyíl-vidék" hivatalos lapban pedig háromszor közhirré tétetni rendeltetik, s e végből ezen lapok szerkesztősé­gének megküldeni rendeltetik. Miről Szikszay Pál küldöttségi elnök a terv ós összeírás egyik példányával, Jármy Jenő főszolgabíró, é« ennek utján Nagyfalu község elöljárói a terv és összeírás másik példányával, továbbá az alsó szabolcsi tisza-sza­bályozó-társulat igazgatósága, Gomba Károly rakamazi, Darvas István buji lakosok a járási főszolgabíró utján, a Budapesti közlöny és a „Nyírvidék 4 szerkesztősége, végül Vidovich László aljegyző ezen határozaton érte­síttetnek. Kelt szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1889. év január hó 10-én tartott üléséből. Főispán és alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 52/1889. KB. Kir. tanfelügyelő a Szabolcsvármegyei tankerület népoktatási állapotának 1887/88. évi kimutatását be­terjeszti. Határozat. A kir. tanfelügyelő által szerkesztett s beterjesz­tett 1887/88. évi tanügyi állapotokról szóló kimutatás a ,Nyl-vidék" lapban közzátétetni s a lap ezen pél­dányai az egyházi főhatóságoknak, járási főszolgabiráknak, valamint a közigazgatási bizottsági tagoknak megkül­detni rendeltetik. Miről kir. tanfelügyelő, járási főszolgabirák, vala­mint az egyházi főhatóságok jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1889. január 10-én tartott üléséből. Főispán helyett Zoltán János, alispán. Kimutatása a Sxabolcsvármegyei tankerület 1887/88-ik évi nép­oktatási állapotának. Ez újév kezdetén, mély tiszteletein s őszinte üdvöz­letem nyilvánítása mellett, az 1887/88-ik évi népokta­tási állapotokra vonatkozó kimutatást, — mely a köz­ségek elöljáróitól, az iskolaszékektől s tanítóktól, vala­mint az iskolalátogatóktól beérkezett adatok, s részben az általam személyesen eszközölt iskolavizsgálatok alap­ján állíttatott össze, — a következőkben van szerencsém előterjeszteni: A községek elöljárói által teljesített összeírás sze­rint, a vármegye területén a tankötelesek összes száma volt 31,634, ezek között kor és nem szerint 6—12 éves fiu volt 12,458, leány 11,593, 13—15 éves fiu volt 4217, leány 3366. Vallás szerint elkülönítve r. kath. volt 8373, gör. kath. 5217, ev. ref. 12,407, ág. ev. 2020, mózes 3617. Nyelvre nézve: magyar 31,034, tót 600. Tót nyel­vűek a nyíregyházi tauyákon vaunak, kik azonban a tanyákon levő jól rendezett magyar tannyelvű iskolákban a magyar nyelvet teljesen elsajátítják. A fent elsorolt tankötelesek közül tényleg iskolába járt, és pedig az elemi népiskolába fiu 10,387, leány 9614; ismétlő iskolákba fiu 3233, leány 2795 ; felső­népiskolába s az azzal kapcsolatos női-ipartanműhelybe 86 leány; m igáa-intézetba fiu 44, leány 95; a nyíregy­házai giiuuáziu n és a nagykállói reílbt 9 —15 éves fiu 313. Összesen 26,572 tanuló. A tényleg iskolába járók között vallás szerint róm. kath. volt 6706, gkath. 4285, ev. ref. 10,957, ág. evang. 1723, mózeshitü 2836 Összeseu 26,572. Iskolába nem járt fiu 2703, leáuy 2354, össze­seu 5062. A nem iskolázottak egyrisze a pusztákon, tanyá­kon lakó cselédség s a diháayosok gyermekei, kik a községektől való távolság miatt oda be nem j Írhatnak, a puszták szétszórtsága miatt pedig szimikrt pusztai isicolák fel nem állit.hitó'í, s^in p?d g ambuláns tauitók a helyi s anyagi körülmények miatt színu'aa ne n alkalmazhatók. A nem iskolázók között míg min iig nagy szánbtn vaunak az izr. tankötelesek is, kik a nyilvános isko­lázás elől alattomos lappangások által, következetes makacssággal igyekeznek kisiklani. A tényleg iskolába járttak közül legtlább uyolez h ínapig j Irt 22,558, 8 hónapnál kevesebb ideig 4014. A tanuláshoz szükséges tankönyvvel birt 2 4,216 tanuló, tankönyvvel nem birt 2356 növendék. Elkövetett félnapi mulasztás volt összesen 397,538, abból büntettetett pénzbirsággal 1226 eset, fölmentetett 396,312 eset. Ezen mulasztásokat elkövette összesen 12,507 tanuló A mulasztásokért birságpéuz befolyt összesen 269 frt 66 kr., mely összegből 50 frt iskolai könyvtárakra, 50 frt szegény tanulók segélyezésére és 169 frt 66 kr. taneszközöd beszerzésére fordíttatott. A sajlt, helyi elöljáróval biró 137 község között csak két község Óatelek és NagyBáka nem birt isko­lával. amennyiben közeli fekvésénél fogva Öutelek D)inbráddal, NagyBáka pedig Kis-Bákával együtt tart­hat iskolát. E szerint a 135 községben összesen volt 305 iskola, mely iskolák jelleg szerint elkülönítve, a következőkép oszoltak meg, u. m. állami iskola volt 3, községi 11, róm. kath. 73, g. kath. 50, ev. reform. 127, ág. ev. 18, inózeshitü 18, magán engedélyezett 5. Ezen iskolák közül 300 saját épületében, 5 pedig bérelt helyi­ségben volt elhelyezve. Az iskolák fel voltak szerelve a következő tanesz­közökkel : irótábla volt összesen 430, a vallás és közok­tatási miniszter által kiadott szemléltető kép 14, fali olvasó-tábla 301, számoló gép 291, Magyarország fali térképe 349, Osztrák Magyar monarchia 106, Európa 308, föld öt része fali térképe 63, földgömb 294, természet-, rajzi fali táblák 292, természettani táblák 232, rajz és szépirási minta-gyűjtemény 37, tanitói könyvtár 13, iskolai könyvtár 185, népkönyvtár 32. Az iskolák tanítási nyelve a magyar nyelv. Megintés folytán a mult iskolai évben uj iskolaház építtetett 14, — 7 pedig átalakíttatott. A fent elsorolt iskoláknál alkalmazásban volt össze­sen 333 tanitó. Ezek az iskolák j iliege szerint a követ­kezőképen oszoltak meg, u. m. állami iskolai tanitó volt 8, községi 12, róm. kath. 80, gör. kath. 51, ev. ref. 135, ág. ev. 23, mózes hitű 18, magán engedélyezett 6. A tanitók között volt: képesített nem képesített rendes segéd férfi nő állami 8 — — — 4 4 községi 11 1 római katholikus 79 1 görög katholikus 45 6 evang. református 119 16 ágostai evaugelikus 22 1 mózes hitű 18 — magán engedélyez. 6 — 11 79 45 119 22 18 5 1 10 2 1 76 4 6 51 — 16 134 1 1 23 — — 17 1 1 3 3_ 26 318 15. összesen 308 25 307 A fent kimutatott tanitók között lelkész-tanitó volt: róm. kath. 2, gör. kath. 5, ev. ref. 16, — összesen 23. A tanitók szolgálati évök szerint kimutatva: 0—5 évig szolgált 69, 5—10 évig 56, 10—15 évig 55, 15—20 évig 41, 20—25 évig 39, 25—30 évig 32, 30—35 évig 14, 35 —40 évig 11, 40 évnél régebben 16 tanitó. A mult évben nyugdíjaztatott 5 tanitó, s özvegyi kegydijban részesittetett 6 tanitó özvegye; rendkívüli államsegély adatott 11 tanítónak és 9 iskolának. A tanitók működését tekintve, dicsérendő ered­ményt mutattak fel a nyíregyházi tanitók felekezeti különbség nélkül mind; továbbá a kis várdai állami és róm. kath. tanitók; a nagy-kállói ev. ref., a mándoki ev. ref., a rnadai ev. ref., a szent-györgy-ábrányi állami, az anarcsi ev. ref., az ujfehértói ev. ref. fiu tanitók; a gégényi ev. ref., a tassi ev ref., az uj-vencsellői róm'. kath, a gemzsei róm. kath., a nyírbátori községi és ev. ref. a pappi községi iskolai tanitók. A tanitók igen szép jelét adták a mult évben is öuképzési törekvésüknek ugy az általános, mint az ev. ref. tanitó-egyletek részéről megtartott közgyűlések alkal­mával bemutatott munkásságaik, gvakorlati előadás tar­tások s haszuos eszmecseróléseik által. Az iskolák fentartásáról : A bevételt, képezte: készpénzben 73,891 frt; ter­mény, szolgálmány, lakás stb. pénzértékben 72,652 frt. Összesen 146,543 fit. Ezen jövedelem származott 1-ör 635,119 forintnyi értéket tevő ingatlanoknak 36,035 frt jövedelméből, 2-or 121,179 frt tőkepé.iz után eső 6,580 frt kamataiból, 3-or tandijakból 25,016 frt, 4-er államsegélyből 5,710 frt, 5-ör községi segélyből 10,114 frt, 6-or egyházi segélyből 61,550 frt, 7-er egyéb vegyes forrásokból 1,538 frt. Összesen 146,543 frt. Az ingatlan vagyon értékéből az iskolai, tanitói (kántortanitói) rétek, legelőkre esik 456,597 forint. Az iskolaház (tanitói lakás és tanterem) értőkére 178,522 frt, A terméuyrovatba vétetett fel az ingatlanok átlagos jövedelme, s a nem bérelt tantermek s tanitói lakások bér-egyenértéke. Tandij czimen számíttatott be a pénzen kivül a terméuybeli tandij is. Az állami segély közt előfordul az állami és községi iskoláknak pénzben vagy értékben adott tanitói fizetés s iskolai segély. A községi segélyek a pénzbelieken kivül tartal­mazzák a terinénybeliek értékét is. Az egyházi segélyek czimén az összes kántorális járulék fordul elő. A vegyes forrású jövedelembe pedig beszámíttatott a büntetési pénz s egyes adakozásokból befolyt összeg. Kiadás, ki iskolák kiadása következőkép oszlott meg: rendes tanitók fizetésére 134,245 frt, segédtanítók fizetésére 970 frt, fűtés és tisztogatásra 7,997 frt, tan­eszközökre 698 frt, szegény tanulók segélyezésére 331 frt, javításokra 547 frt, vegyes kiadásokra 1755 frt. Össze­sen 146,543 frt. A tanitók fizetési rovatában előfordul mindaz, amit a tauitó (esetleg a kántor tanitó) mint ilyen, pénz­ben, lakásban, földekben, rétekben, legelőben, tüzelő anyagban, igás és kézi napszámban tandij czimen, segély­jutalomban stb. élvez, s fölvétetett ez a 10 évi átlagos érték alapján ugy, miként azt dijlevele mutatja. A zárdabeli szerzetes rendieknél a lakás, ruházat, élelmezés átlag 300 frtba számíttatott.. A fűtés, tisztogatási kiadásban hely adatott a pénz, termény és szolgál máuybeli értéknek. A 305 népiskolán kivül Szabolcsvármegye területén volt még 5 iparos tanoncziskola, továbbá 5 kisdedovoda, 1 árvaleányház s 4 gyermekmenhely a nyári nagyszünidő alatt. Végre a uyiregyházi nőegylet által, városi segély hozzájárulásával feutartott női ipar-tanműhely, mely iutézetben kiválóan dicséretes eredmény mutattatott lel. A gyermekmenhelyek ügyére visszatérve, örömmel emlitem fel, miszerint a felette hasznos intézmény szük­séges voltát már több község elöljárósága felfogván, eddig is számos helyen tétettek intézkedések, hogy azok mielőbb felállíttassanak. A gyermekmenhelyek felállítása ügyével kapcsolatosan szíves készséggel emlitem fel, miszerint a megyei népnevelési bizottság ntíszt. Lukács Ödön ev. ref. esperes ur elnöklete alatt üléseit évnegye­denként rendesen megtartván, helyes véleményeivel s javas­lataival megyei népnevelési ügyünket minél fényesebb eredményre juttatni törekszik. Mai számunkhoz fél ir melléklet s Tarczali Dezső könyvkereskedő körlevele van csatolva. • i

Next

/
Thumbnails
Contents