Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-15 / 37. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 37-ik számához Apagy 1 tau. 250 frt fiz., 25 frt lakb. Ágtelek 1 tan. 300 frt üi., 25 frt lakb. Balkány 2 tanitó 600 frt fiz., 60 frt lakb. Balsi 1 tan. 375 frt fiz., 60 frt lakb. BicsAranyos 1 tau. 250 frt fiz., 25 lakb. Báj 1 tan. 310 frt fiz., 40 frt lakb. Benk tanító 227 frt fiz., 20 frt lakb. Berezel 2 tauitó 800 frt fiz., 100 frt lakb. Berencs 1 tanító 200 frt fiz., 20 frt lakb. Berkesz 1 tan. 180 frt fiz., 25 frt lakb. Beseuyőd tauiló 200 frt fiz., 20 frt lakb. Bes/.terecz 1 tan. 100 frt fiz. 20 frt lakb. Bezdéd 1 tan. 300 frt fi/., 30 frt lakb. Bogát 2 tanitó 800 frt fiz., 65 frt lakb. Bogdány 1 tanitó 252 frt fiz., 50 frt lakb. B. Ábráuy 1 tfn. 250 frt fiz., 20 frt lakb. Buj 1 tau. 400 Irt fiz., 40 frt lakb. Cs.-Kenéz 1 tan. 40 frt fiz., 6 frt lakb. DJmecser 1 tan. 200 frt fiz., 35 frt lakb. Dombrád 3 tauitó 1050 frt fiz., 100 frt lakb. Dághe 1 tauitó 400 frt fiz., 50 frt lakb. Eucsencs 1 tanitó 200 frt fi/.., 50 frt lakb. Eór 1 tan. 250 frt fiz., 50 frt lakb. Eparjeske 1 tan. 300 irt fi/., 50 frt lakb. Eszeuy 2 tanitó 625 frt fiz. 50 frt lakb. Fényeslitke 1 tanitó 350 frt fiz., 50 frt lakb. Gáva 1 tan. 700 frt fi/., 60 frt lakb. Gelae 1 tan. 194 frt fiz., 15 frt lakb. Gemzse 1 tanitó 150 frt fiz., 20 frt lakb. Az ág. ev. tanitók: Nyíregyháza 15 tanitó 7760 frt fizetés, 2410 frt lakbér. Antal-tanya 1 tauitó 40'J frt fiz., 100 frt lakb. Hemzsely 1 tan. 400 frt fiz., 50 frt lakb. Kis-Cserkesz 1 tan. 400 Irt fiz., 50 frt lakb. Manda 1 tan. 400 frt fiz., 100 frt lakb. Nagy Cserkesz 2 tau. 400 frt fiz., 100 frt lakb. Ricskó 1 tau. 400 frt fiz., 50 frt lakb. Sóskút 1 t*n. 400 frt fiz., 100 frt lakb. Sulyáu 1 Un. 300 frt fiz., 50 frt lakb. Újtelek 1 tan. 400 frt fiz., 100 frt lakb. Butyka p. 1 tan. 350 frt fiz., 80 frt lakb. Geszteréd 1 tau. 250 frt fiz., 25 frt lakb. Az izraelita tanitók : Balkány 2 tanitó 800 frt fizetési 35 frt lakbér. Buj 1 tanító 400 frt fiz., 50 frt lakb. Domb rád 1 tan. 400 frt fi?., 75 frt lakb. Iorány 1 tan. 400 irt fiz., 50 frt lakb. Kótaj 1 tanitó 400 frt fiz., 60 frt lakb. Mada 1 tan. 400 frt fiz., 25 frt lakb. Mindok 2 tanító 800 frt fiz., 100 frt la*b. Nagy-Kálló 2 tan. 900 frt fiz., 200 frt lakb. Nyíregyháza 3 tanitó 1740 frt fiz., 3G0 frt lakb. Polgár 1 tauitó 600 frt fiz., 20 frt lakb. K karnaz 1 tan. 450 frt fiz., 20 frt lakb. Szent-Mihály 1 tan. 500 frt fiz., 50 frt lakb. Tisza-Dada 1 tan.350 frt fiz., 30 frt lakb. Tisza-Dob tanitó 350 frt fiz., 30 frt lakb. Tisza-Lök 1 tan. 500 frt fiz., 50 frt lakb. Ujfehértó 1 tanitó 600 frt fiz., 50 frt lakb. ÚJDONSÁGOK. — A vármegyei csendőrség lovas vagy gyalogos voltának a kérdése élénk megbeszélés tárgyát képezte a vártnegye közigazgatási bizottságának e hó 12 én tartott ülésében. Kállay András főispán urnák ez ügyben a közigazgatási bizottsághoz íutézett átirata adta meg azimpulsust e megbeszéléshez. A főispán ur ugyanis, ki husz éveu át volt befo.yásos és intéző tényezője egyik tekintélyes vizszabályozó társulatunknak, e tevekenységéből merített tapasztalataiból indulva ki, azt az előterjesztést tette a bizottsághoz, hogy előző határozatát, melylyel a vármegyebeli csendőrségnek — Ü létszám megszaporitása érdekében — meggyalogositását kimondotta: vegye újra fontolóra, és főkép abból a szempontból, hogy árvízveszély alkalmával a lovas-csendőrség szolgálata alig nélkülözhető és abból a szempontból is, hogy a nyíregyházai kir. ügyésznek és a főszolgabírói hivataloknak egyező véleménye szerint, a mi talajviszonyaink mellett és községeinknek egymástól való nagy távolságát is tekintetbe véve, a közbiztosság érdekeit a gyalogos-csendőrség kellően meg nem védheti: mondja ki és illetőleg illetékes helyen tegyen fölterjesztést arra nézve, hogy a már jóváhagyott határozat meg változtatásával a lovas csendőrség meghagyassák, illetőleg az e határozat következtében már meggyalogositott csendőrőrsök újra lovasitassanak. A közigazgatási bizottság tagjai mindaouyian helyeselték a főispán ur előterjesztését. A kérdés helyes eldöntésénél a nehézséget az képezte csupán, hogy az a czél, melyet a bizottság, midőn a csendőrség meggyalogositá-a mellett határozott, szem előtt tartott, t. i. hogy a csendőr-őrsök száma ezaporitassék: teljesen elvász. Mert arra semmi kilátás nincs — ezt a főispán ur jelentette is a bizottságnak, hogy a szabolcsmegyei oseudőrség költségeire előirányzott összeget fölemeljék, már pedig e nélkül a kettős czélt: a cseudőr őrsök szazott is vele legónykorába, de sohse szerette, auuál kevésbbé igérte, hogy elveszi. Ahogy meg belenézett a Borcsa csodálatosan szép szemébe, nem is gondolt a dühös leáuyra, hanem jelt adott a tánezra, átfogta menyasszonya karcsú derekát. . . . s pengett a sarkantyú, kipirultak azarezok oly boldog volt miodenki. . . . Roggelfelé szótoszlottak ... a fiatal pár meg hazament. Alig maradtak egyedül, Borcsa szomorú lett, odahúzódott Palihoz, reszketett, mint a nyárfa levél és sírni kezdett keservesen. — Mi bajod aranyom ? kérdé gyöngéden Pali, talán nem szeretsz vagy bántott valaki? szólj, mert ha igy van jaj nekem, meg jaj annak, ki téged bántott. — Szeretlek . . . hogyne szeretnélek . . . felelt a remegő asszony, de félek, félek attól a rosznyeivü Julcsától, nem láttad, hogy fenyegetett öklével ... oh én uagyon félek. . . . Ne félj édesem . . . csókolá fel könnyeit Pali, itt vagyok én melletted, azután mért is haraguduék az a bolond láuy ? nem szerettem én őt soha, nem adtam én neki egy keudőt se, nincs neki én hozzám semmi jussa. . . . Csombor Pali egyike volt a falu leggazdagabb földmiveseinek. Azt az apjáról maradt kis vagyont tiz év alatt megnégyszerezte Isten áldásával, szorgalmával. Csinos, barna fiu, becsületes, józau életűnek ismerte mindenki. Nem volt szándékában megházasodni, de hogy megismerkedett Borosával, mást goudolt, látta, hogy a lány se nézi rosz szemmel, azután meg na csinos is volt Borcsa, igy hát megszerette, megkérte ... a két öreg meg szívesen beleegyezett a két fiatal szándékába. * * * Az uj pár boldogan élt egy ideig. Pali vezette a külső gazdaságot, Borcsa meg a ház körül sürgölődött, poritását, de egyszersmind lovas csendőraégül való meghagyását elérni nem lehet, mig a csendőrség meggyalogositása által a tervezett uj hat cseudőr-örs felállítása mindeu ujabbi költség szaporodás nélkül végrehajtható, sokkal kevesebbe kerülvéu a gyalogos-csendőrség szervezése és feuntartása. E nehézséget a közigazgatási bizottság akk ént hidalta keresztül, hogy meghozott határozatával kimoudotta, hogy kérni fogja a tiszai árvíz-vonalba eső cseudőr-őrsöknek : Nyíregyháza, Bűd-Szent Mihály, TiszaPolgár, Rakamaz, Kemecse, Kisvárda, Mandok — rneglovasitását; a többi csendőr őrs állomásokra nézve pedig, mint Nyirbakta, Nyirbáthor, Nagy-Killó, Ac3ád és UjFehértó — azt, hogy ezek gyalogos csendőr-őrsök legyenek, valamint szintén mint gyalogos csendőr őrsök szerveztessenek az uj szakolyi, balkányi, tha^si, báji, gyürei ós margitai csendőr-őrsök. — Az adó-tartozások s?.igoru behajtását rendeli a pénzüg/ministernek a pánzügyigazgatósághoz intézeit rendelete. Az állam adóbevételei, a mult évh;z hasolitva s az előirányzathoz képest jeleutéiteuy c-iökkeuést mutatnak ; a pénzügyminiszter tehát eredményeket kíván s a p'mzügyigazgatókat egyénileg is felelősié teszi. E pénzügyminiszteri reudelet alapján Csiszár p.mzügyi^azgató olyan határozati javaslatot terjesztett a közigazgatási bizottságnak legutóbbi ülése elé, hogy a hátralékos kö/ségekbeu — számazerint vagy 60 — állami v^gr- hajtók alkalmaztassanak. A közigazgatási bizottság azonbau -- bár teljes méltánylásával auua't, hogy a/, adó hátralékok felszaporodása úgy az államkincstár raict az adózó közönség hátrányára van, nem volt hajlaudó a pénzügyig izgató úr javaslatát megszavazni. Nem pedig azért, mert az idei rosz termés csapíut a most uralkodj körön és szájfájás a szarvasmarhák között rendkívül súlyosbította, mert a betiltó't vásárok és akadályozott szarvasmarha hajtás miatt az adózó közönség nem tud semmit értékesíteni. A szigorú rendelkezés helyett tehát a közigazgatási bízott-ág iukább azt hitározta hogy feliratot fog intézni a pénzügyminiszterhez, melybeu föltárva a vármegye lakosságanaK szomorú helyzetét, mely a ridegebüül alkalmazott adóhajtás mellett is az ered néuy elérését kizárja, a lehető enyhe eljárást fogja kérni. Ami azoubiu uem zárj* ki azt, hogy az adóhátralékok foglalások áltil ne biztosíttassanak, s hogy a fizetőképes adóhátralékosok adójok ; befiz-tésére ne szoritassanak. — A vármegyei árvaszék munkássága a mult hónapban a következő volt: jübus hóról elintézetlenül átjött augusztus hóra 1606 ügy darab, ehez érkezeit augusztus hó folyamán 1179, elintézendő volt tehát 2785 ügyd irab, melyből feldolgoztatott 1475, elintézetlenül maiadt 1410. Apadt a hátralék 296 ügydarabbal. — A száj ÓS körömfájás, mely immáron 25 községében a vármegyének és ezek között Nyíregyházán is, (ellépett, igen sok gondot ad a hatóságoknak. Az intézkedések legszigorúbb elrendelése és végrehajtása mellett is azonban » járványos betegség egyre terjed. Nyíregyházán idáig 140 drb. szarvasmarha betegedett meg. E hó 14 dikén a föld nívelésügyi minisztérium egy főállatorvos kiküldötte jött Nyíregyházára s hosszasabban értekezett itt előbb Zoltán János alispánnal s aztán a városi hatóságg il. Nyíregyházán, a credinuil való beoltásmir a legközelebbi napokban, amint a megrendelt 10 méter mázsa megérkezik, foganatosíttatni fog. A fóállatorvos ur a legszigorúbb intézkedéseket ajánlotta, mert különben hónapokon át elhuzódh tt a járvány, igen nagy kárára a vármegye és a város lakó ságának. — Esküvő. Klár Leó megyénk szülötte, előnyösen ism rt fiatal mérnök-vállalkozó e hó 3 áu a helybeli izr. imaházban tartotta esküvőjét özv. Qroák Zsigmondné urnő kedves és szép leányával: Annával. Az esküvőn Nyíregyháza város intelligeucziája osztozott a tiszteletben álló 2 család örömében. Az utána következő disz lakomán azonban csak e két család hozzátartozói, közel 80-an vettek részt, kik aztán vidám zene mellet reggelig mulattak. Kisérje áldás és tartós boldogság e tiszta szerelem kötötte frigyet. — Leány-növendék a főgimnáziumban. Mikecz Gyula megyei alszamvevő Ilona nevü leányát magán tauulóul íratta be a helybeli ág. ev. főgimnázium első osz ályába. — A vármegye közkórházi választmánya, az 1890. évi költségvetés ós egyéb folyó ügyek tárgyalása végett forgolódott, a mikor mindketten kifáradtak a munkába, egy más mellé ültek, el-el beszélgettek, terveztek, enyelegtek . . . édes csokival aludtak el és fd.s csókkal é> rtd tek a kelő hajnallal. Bo'dogok voltak s boldogságukat Isten még növelte, hogy egy év múlva már nem ketten, honéin hárman osztoztak az örömben. . . . De nem sokáig tartott ez az öröm. Sötét novemberi este volt, ónos eső hullott, zord szél üvöltött végig a néptelen utczákoD, valóságos istenitélet készült. Borcsa kis fiával remegve várta Palit, félt valamitől, nem a magányosságtól, hanem a rémes időben maga előtt látta képzeletében Nyakatlan Julcsát felemelt ökleivel; meg férje után is aggódott . . . gyakrau ki-ki nézett a pitvarajtón a sötét éjszakába, de nem látva senkit, aggódva tért vissza nyöszörgő gyermekéhez, fel felsóhajtva : »Istenem, hol van már, régen itthon kellett volna lennie.* Kis idő múlva átázottan lépett be Pali, de nem a szokott jókedvvel, hanem gyanakodó szemekkel, mogorva arczczal, s az elébe siető Borcsa csókj it nem viszonozta édes beszédére kedvetlenül felelt. — Mi lelt szerelmes Istenem? édes Palikára? táu betegvagy? bántott valaki vagy károd van ? szólj I emeld rám a szemed, csókold meg kis fiadat . . . édesem szólj, mi a bajod ? — E) hagyj békét Borcsa, beteg vagyok, de uem a testem fáj, hanem a szív, ez a boldogtalan szívem, amely téged szeretett és amelyet te megcsaltál. . . . — Mit mondtál? sikoltott fel Bircsa . . . megcsaltalak ? ne hidd... ne hidd . . . éu szerepelek, szeretlek . . . és ezzel odaborult férje lábaihoz sírva . . . zikogvi. . . . Pali nem emelte fel, hanem rárivallt: »Te álnok, kígyó, kit kebleraeü melengettem, te hütelen! kisírhatod előttem miudeu könnyedé, én ueked e hó 28 dikán délelőtt 10 ónkor, az alispáni hivatalos he yiségbeu ülést tart. — A gyermek menedékházak ügyének mii állásáról a vármegye összes községeire kiterjedő kimutatást állított össze Velkey Pál kir. tanfelügyelő, előterjesztvén azt a közigazgatási bizottságnak legutóbbi ülésén. A kimutatás szeriut elég tekintélyes összeg vau már együtt a gyermekmenedékházak létesítésének alapjára, de az is kitűnik, hogy községeink igeu uagy száma még semmit sem tett arra nézve, hogy a gyermik-menedékház tt megteremtsék. A tanfelügyelő úr által összeállított kimutatás szeriut a következő községekben vannak alapok, részben költségvetésileg megszavazva, részben pedig adományok és gyűjtések eredményéből: Ajak 66 frt, Auarcs 25 frt, Balsa 200 frt, Buj 800 frt, Dombrád 49 frt 50 kr, Döghe 25 frt 50 kr, Eucsencs 10 frt, Fényes-Litke 21 frt, Ibrány 100 frt, Kanyár 14 frt, Kisléta 10 frt, Kisvárda 200 frt, Laskod 5 frt, Nagy-Kálló 1866 frt 64 kr, Napkor 150 frt, Nyiracsád 100 frt, Nyirbáthor 1698 frt 3 kr, Oros 200 frt, Barencs 83 frt 94 kr, Pdtroha 393 frt 47 kr, Polgár 250 frt, Büdszentiníhály 472 frt 35 kr, Thass 50 frt, Gyulaháza 50 frt, Nyiradouy 80 frt, Kek 8976 frt, Nyíregyháza 7010 frt. Szeutgyörgyábrány 10 frt, összesen 31,016 frt 43 kr. — A veszettssg korlátozása czéljából alkotandó vármegyei szabály reudelet tárgyalása és jivaslatba hozatala végett e hó 28-dikáu d. e. 11 órakor értekezlet lesz, melyre Miklós László főjegyző, Szikszay Pál főügyész, Megyery Gábor főpénztárnok, Kállay Fereucz főszámvevő, Kerekréthy Miklós, B :ncs Lá«7,ló, Harsányi Menyhért, Erdíuegyi Bírna, Vay I.tván, Z il'áo István, Djios I ur ' ifj. S. u-jyoghy Bartalan, dr. Kállay Rudolf, Várady István, Borbély Gáspár, Székely Bmedek éa Vidovich L szló, biz. tagok hivattak meg. — Gyászrovat. Czupra Endre, Nyíregyháza városának hosazn időkön át aljegyzője, e hó 9-dikén regg.d, h >3szaa szenvedés utáu meghalt. Haláláról a következő gyászjelentést adta ki családja: Palicz Lajos nejével Bmcs Máriával, valamint kis fiuk Mihálylyal, milyen szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen uagybátyjoknak Czupra Endrének, városi volt aljegyzőnek folyó 1889. évi szeptember hó 9 én reggeli 3 órakor, életének 64-ik évében, hosazaa szenvedés után történt gyászos elhuuytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó 1889. évi szeptember hó 10-én délután 4 órakor fognak, egyházuiezai lakásából, az ág. ev. egyház szertartásai után, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán. 1889. sseptember 9 ón. Áldott legyen emléke! — A városi tisztikar, mely egyik jeles tagját siratja Czupra Endre elhunytábau, szintén adott ki gyászjelentést, mely a következőleg szól: Nyíregyháza város tisztikara fájdalommal jelenti 8 .eretett cÍ3zttársuk néhai Czupra Endre városi aljegyzőnek élete 64 ik ós hív italoscodisa 26-ik évében hosszas szeuvédés utáu folyó ávi szép-ember 9 éu reggeli 3 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó évi szeptember 10 ik napján délután S órakor fognak, egyház utczai házától, az ág. ev. egyház szertartása mellett, a vasúti sir kertbe örök nyugalomra kísértetui. Nyireg; ház'>, 1889. szeptember 9- Legyen áldott e nlékezete ! A városi tiszt.kar uevében: Krasznay Gábor, polgármester. — C .upra Eadre teinetese igeu nagy részvét melleit ment végbe keddeu dálu'áa. Nagy közönség s a városi tisztikar termószeteseu testületileg jelent meg véglisztességté telén. — Katonai lóvásárlás. A m. kir. 5-ik honvéd huszár ezred pótlovazó bizottsági által folyó évi október hó 8. án d e. 8 órakor Nyíregyházán a honvéd lovassági laktanyában készpéuz fizetés mellett, — pótlovak fognak vásároltatni A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jóltápláltaknak és teljesen hibátlanoknak kell leuniök, nagyságúak: 155 — 166 czentimóter, koruk: 4 —8 óv között legyen. Lovak, melyek ezen körülményeknek meg nem leiéinek, nem fogadtatnak el. Az ár alku szerint, a ló minőségéhaz képest 200 egész 325 forintban állapittatík meg, s a kialkudott összeg a lólovél előmutatása után, — a helyszínén fog kifizettetni. Felhivatnak a lóteuyés.tők és lótulajdouosok, hogy ha a feuti követelményeknek megfelelő, eladásra saját érdekükbeu iparkodjanak. Kassán 1889. évi szeptember hóban. Forster Béla, s. k., alezred s ezrv dp iraucsnok ós a m. kir. 5.-ik hmvéd huszár ezred pótlovazó bizo tságának elnöke. nem hiszek . . . menj, menj . . . távozzál... menj azonnal... én nem bántalek, vidd el szégyenedet . . . vidd el bűnödet, de ue feledd, hogy ha Isten veréae lesz rajtad, azért lesz, mert engemet megcsaltál. . . .< — Pali, Pali, ugrott fel kétségbeesetten Borcsa és te azt hiszed? elhsjtasz, elüzesz magadtól . . . jó éu elmegyek, de esküszöm, hogy ártatlan v gyok. Verje meg az Isteu, aki tőled elszakított . . . s most megyek ... de uem .. . nem megyek addig, mig meg nem mondod mi bűnömet tudsz ? — És még kérded — szólt Pali — látták, igen látták hűtlenséged, vagy tagfdui mered, hogy mikor a vásáron voltam, egész nap nálad volt Csikós Ferke . . . látták, hogy öleited, csókoltad azt a jött-mentet, de Isten legyen neki irgalmas, megölöm ... de nem . . . nem bántom .. . me

Djetek, ha tudtok boldogok lenni legyetek. . . . Borciának most támadt agyában világosság .. . igeu ez az átkozott Nyakatlan Julcia munkája . . . Pali . . . Pali hát inkább hiszen Julcaának, mint nekem, hazudik a lelke, h» azt mondja, hogy Ferke itt volt, nem is láttam a lakodalmam óta, igen az ő bosznja ez, mert még Ferkéuek se kellett az a fekete lelke ... oh Pali . . . hidd meg ártatlan vagyok . . . irgalmazz. ... _ Menj, menj szerencsétlen teremtés, menj előlem, mert nemcsak Julcsa vallott rád, hanem anyja is, menj, mert elfelejtem, hogy asszony vagy ... ne döntsd kárhozatba ielkemflt. • • • Őrülten ragadta fel erre a boldogtalan asszony gyermekét s meuui akart, de Pali kivette kezébe a síró gyermeket e szavakkal: »ezt a kis árutlaut nem viszed, nem akarom, ho^y olyanná neveld, miut te vagy.* Borcsa nem tudott felelni, már könnyei sem folytak, dermedten állt meg férje előtt, majd inogui érezte a taUjl lábai alatt, a levegőbe kapott, mintha egy láthatatlan árnyat akart volna megfogni és összeroskadt. . . .